Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-09 / 49. szám
J dasági üzemek, a járások és olyan területek között a marhatenyésztés hasznosságában és általános intenzitásában mutatkozó indokolatlan különbségekben, ahol a marhatenyésztés intenzitása nem felel meg a természeti feltételeknek és a takarmányalap lehetőségeinek. Ilyen főként a Krušné Ногу (Erchegység), a Šumava vidéke, a (kelet-szlovákiai és részben a középszlovákiai kerület egyes tájai. Sürgető feladat a vágómarhák termelésének további fokozása. E téren célul tűzzük ki, hogy a takarmányozás színvonalának emelésével a következő években napi minimális 0,85 kilogrammos hizlalási súlygyarapodást és 510—520 kilogrammos vágósúlyt érjünk el. Megfontoltan kell irányítanunk az állomány fejlődését és összetételét úgy, hogy a jobbára húsos típus részaránya az egész állomány 60—70 százaléka legyen, s fajnemesítő szolgálat tevékeny részvételével, a köztársaságok, kerületek és járások közötti kellő szállításokkal egész Csehszlovákia keretében biztosítsuk a nyitott állományíorgót. A meghatározott célok elérése megköveteli a borjúnevelésben tapasztalható veszteségek további csökkentését és a tenyésztésre alkalmas összes borjak továbbtenyésztésre történő teljes kihasználását. A sertéstenyésztésben fő feladatnak tartjuk a hízósertések napi súlygyarapodásának növelését és a hibridizációs program következetes megvalósítását. Ezen feladatok teljesítésének biztosítása érdekében színvonalasabbá kell tenni a tenyésztői munkát úgy, hogy a tenyésztésbe kizárólag egészséges, nagy termelőképességű állatok legyenek besorolva s ezzel elejét vegyük a felesleges veszteségeknek a hizlalásban. A mezőgazdasági üzemek által felmutatott hasznosságban és takarmányfogyasztásban észlelhető különbségek eltávolításához vezető fő út a tenyésztési alapelveknek a sertéstenyésztésben történő komplex érvényesítése. Ezt a takarmányiparnak is elő, kell segítenie a takarmánykeverékek folyamatos szállításával, valamint a tápok ídényszerű minőségi eltéréseinek kizárásával. A szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és juhtenyésztési feladatok teljesítése megköveteli az állatgondozók, az állattenyésztők, az állategészségügyi és állattenyésztési szolgáltatások, illetve a takarmányipar dolgozóinak szorosabb együttműködését és a legjobb tapasztalatok felhasználását is. JAVÍTSUK A BERUHÁZÁSOK ÉS A GÉPEK KIHASZNÁLÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁT Az anyagi-műszaki bázis fejlődése a mezőgazdasági termelés tervezett ütemének és iparosításának biztosításához a korlátozott beruházási források mellett megköveteli, hogy a beruházási eszközöket mindenekelőtt a meliorációs építkezésekre, a gabona, a takarmány és az ültetőburgonya tárolását és betakarítás utáni kezelését szolgáló raktárak és más kapacitások létesítésére, a zöldség előkészítését és betakarítás utáni kezelését szolgáló központok építésére, a hajtatott zöldségtermesztést segítő üvegházak és a szarvasmarha-tenyésztés fejlődését előmozdító kapacitások építésére fordítsuk. A szolgáltatások területén elsőbbséggel bír az agrokémiai központok és javítóműhelyek építése. A mezőgazdasági célépítkezésben elsősorban a már meglevő épületeket szükséges előnyösen kihasználni az építés befejezésével, a létesítmények korszerűsítésével és felújításával. Az új létesítményeknél — különösen a könnyű anyagokból készülő szarvasmarha-istállóknál — nincsenek eléggé kihasználva az ismételhető és 9 Mezőgazdaságunknak és egész társadalmunknak különösen a CSKP XIV. kongresszusa után elért eredményei kialakították az egyes szövetkezetek sikeres szociális-gazdasági fejlődésének és a szövetkezeti tagok életszínvonala növekedésének feltételeit. A tudományos-műszaki vívmányok széleskörű alkalmazása a termelés összpontosításával és szakosításával együtt alapvető változást eredményeztek az egyes munkák jellegében és elvégzésük feltételeiben. Sok esetben az ipari munka szintjét közelítik meg. Az efsz-ek Vili. országos kongresszusa határozataival összhangban lényegében kiegyenlítődtek a szövetkezeti földművesek szociális-gazdasági feltételei. Az efsz-ekben kifizetett jutalmak elérték a népgazdaság többi ágazatában foglalkoztatott dolgozók bérszintjét. Pontosabban körülhatárolták a munkakapcsolatokat, folyamatosan javul a szövetkezeti tagság munkafeltétele. A szövetkezeti tagnak üdülésre szabadság jár, betegsége idejére táppénzt, rokkantság esetén és öregkorában nyugdíjat kap, a társadalom segíti a gyermeket nevelő családot, üdülésre és fürdői gyógykezelésre van igénye ugyanolyan mértékben, mint a többi dolgozónak. Egyre bővül a szövetkezeti tagok üzemi étkeztetése. Az efsz-ek VIII. országos kongresszusát követő Időszakban tovább emelkedett a szövetkezeti földművesek személyes és társadalmi fogyasztásának színvonala, javult, korszerűbbé vált háztartásuk felszerelése. Sikerrel újították fel falvaink lakásalapját, az új lakások a korszerű lakáskultúra követelményeinek tökéletesen megfelelő színvonalon állnak. Feljavult a falvak ellátása, közművesítése is. E változásokkal karöltve változik meg a szövetkezeti földművesek életmódja is, mivel egyre kifejezőbben szocialista jelleget vesz fel. A szociális-gazdasági feltételek metgeremtéséhez és a szövetkezeti földművesek társadalmi életének kibontakozása terén elért eredményekhez aktív munkájával nagy mértékben járult hozzá a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége. Különösképpen a dolgozók munkakezdeményezése kibontakoztatásában, az eszmei-oktatási tevékenységben és a szövetkezeti földművesek felöli komplex gondoskodásban. A Nemzeti Front társadalmi szervezeteként az SZFSZ hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti földművesek aktívan, ténylegesen vegyenek részt a társadalmi feladatok teljesítésében és a népképviseleti szervek munkájában. Az egységes földmüvesszövetkezetek eddigi fejlődése azt igazolta, hogy országunk adottságai közepette a termelésnek olyan szocialista szervezetei, amelyek komoly mértékben járulhatnak hozzá társadalmunk élelmiszerszükségletének, a mezőgazdaság által előállított nyersanyagok iránti keresletének kielégítéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának határozata a szötetkezeti mezőgazdaság előtt a további fejlődés távlatát nyitotta meg és 16 Az egységes fOIdmOvesszöuetkezelek további szociális-gazdasági feiiádáséért vábbi fejlődésének lehetőségeit és nagy távlatait a lenini szövetkezeti terv megvalósításának új szakaszában. Ennek tartalma a mezőgazdaság iparosítása a tudományos-műszaki haladás, a koncentráció ás a szakosodás lehető legszélesebb körű érvényesítésével. BIZTOSÍTSUK A CSKP XV. KONGRESSZUSÁN KIJELÖLT FELADATOK TELJESÍTÉSÉT А XV. pártkongresszus kitűzte a mezőgazdaság továbbfejlesztésének programját. Fő feladatként jelölte meg annak biztosítását, hogy még sokoldalúbban elégítsük ki a lakosság szükségleteit, fokozatosan önállóságot érjünk el a szemestermény-termesztésben és tovább fokozzuk élelmiszertermelési önellátottságunkat azzal, hogy növeljük a mezőgazdasági termelés belterjességét, sokoldalúan mozgósítjuk a tartalékokat, kihasználjuk a tudományos-műszaki haladást és fejlesztjük a feldolgozó ipart. Feladatul szabta meg a növénytermesztési termelés fejlődésének elsődleges biztosítását, főként a gabonafélék termesztésének és a takarmánytermelésnek fokozásával és javításával. Az állattenyésztési termelésben az volt a feladat, hogy törekvésünk leginkább a marhatenyésztés fejlesztésére, a hasznosság fokozására és a termékek minőségének javítására irányuljon. Ennek a hatodik ötéves tervben konkretizált programnak a teljesítésében túlsúlyban vannak az eredmények, a pozitívumok. A mezőgazdasági termelés általános volumene előzetes adatok szerint a hatodik ötéves terv első három évében — az ötödik ötéves tervhez viszonyítva — évi átlagban 7,2 százalékkal nő. Ez lehetővé tette, hogy tovább fokozzuk élelmiszer-termelési önellátottságunkat és szilárdítsuk a piac stabilitását. Az ötödik ötéves tervhez viszonyítva évi átlagban 16,5 százalékkal több élelmiszeripari termék került piacunkra. A hatodik ötéves terv három évében a bonyolult éghajlati viszonyok ellenére — az ötödik ötéves tervvel szemben —- évi átlagban 5,3 százalékkal nőtt a növénytermesztés volumene. A termelés évi 800 ezer tonnás, azaz 8,3 százalékos átlagos nagyobbodás mellett 30 millió 400 ezer tonna gabonát takarítottunk be. Nem sikerült azonban elérnünk a növénytermesztés fejlesztésének a tervben meghatározott ütemét, mégpedig a cukorrépa, a terimés takarmányok, a gyümölcs és a zöldség esetében. A szemes terményekben, főként a szemes kukoricában és a hüvelyesekben Is kiesés mutatkozik a tervvel szemben. Az állattenyésztési termelés az összehasonlítási időszakban 8,8 százalékkal volt nagyobb, ugyanakkor gyorsabb ütembén fokozódott a vágósertések és vágóbaromfik termelése. A hasznosság szempontjából kedvező eredmények születtek a borjú- és malacnevelésben és a tojáshozamokban. A vágóállatok, elsősorban a marhák hizlalásában mutatkozó csekélyebb hasznosság kedvezőtlenül befolyásolja az árutermelést. Pozitívum, hogy a kedvezőtlen 1976. évi bonyolult takarmányhelyzet ellenére sikerült fenntartanunk a gazdasági állatoknak az állomány kellő újratermelődéséhez szükséges létszámát. A CSKP XV. kongresszusának határozataival összhangban az 1978-ban egy hektár mezőgazdasági földre juttatott műtrágyaadag tiszta hatóanyagban számítva elérte a 243 kilogrammot. A hatodik ötéves terv három éve ala.t szállított gépek és berendezések értéké 18 százalékkal nagyobb volt az ötödi'k ötéves terv átlagánál. Műszaki színvonaluk és szerkezetük azonban 'egyes esetekben mindmáig nem felel meg a szakosított és összpontosított mezőgazdasági nagyüzemi termelés követelményeinek és szükségleteinek: lis tervezés módszere. Szövetkezeteink többsége tevékenységé elválaszthatatlan elemének tartja a tagjai felöli komplex gondoskodást. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a 6. ötéves terv Időszakára minden szövetkezet kidolgozta és többségük sikeresen teljesíti Is a dolgozók felöli komplex gondoskodás programját. Az elmúlt Időszakban a társadalmi és szociális fejlesztés évi végrehajtó terveit a munka anyagi feltételeinek javítására Irányították. A munkahelyeken egész sor szociális és egészségügyi épületet létesítettek, növekedett a megelőző orvosi vizsgálatok száma, a szövetkezetek anyagi eszközeiknek jelentős részét a munkavédelmi segédeszközök vásárlására fordítottak. E pozitív tapasztalatok ellenére azonban a jövőben néhány probléma megoldására kell a figyelmet összpontosítani. Elsősorban az egészségvédelemre és a munkavédelemre kell gondolni, mert e téren néhány szövetke. zetben komoly fogyatékosságok fordulnak elő. A munkabalesetek száma nem véletlenül a szövetkezetekben a legnagyobb. A dolgozók védőeszközökkel és munkaruhával való ellátása szintén problémákba ütközik, mert a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésben nem mindenütt felelnek meg a munka jellegének és színvonalának. Sok függ azonban a segédeszközöket és a munkaruhát gyártó vállalatoktól Is, mert sokhelyütt a megfelelő mennyiséget, minőséget és a választékot nem tekintik saját társadalmi kötelességüknek. Az egységes földművesszövetkezeteknek és a tagoknak ezért ezekkel az eszközökkel helyesen kell gazdálkodni. A szövetkezeti dolgozóknak munkában való egészségvédelme és megelőző egészségügyi gondoskodása fokozásáért az efsz-ek vezető tisztségviselőinek nagyobb felelősséget kell érezniük. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének kötelessége elmélyíteni ezen a szakaszon a társadalmi ellenőrzést. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésével járó problémák megkövetelik, hogy a munkakörnyezet javítására már az új tartástechnológiák, gépek és a termelési létesítmények tervezésekor is fokozott figyelmet kell fordítani. A munkakörnyezet javításához, — mint ahogy azt számos tapasztalat igazolja — a szövetkezeti földművesek munkakollektívái közvetlenül és aktívan hozzájárulhatnak, elsősorban a létesítmények belső elrendezésén és környékének rendbetételén keresztül. Az élenjáró szövetkezetek mintájára egyre nagyobb gondoskodást igényel a munkakörnyezet egészségügyi biztosítása, még a növénytermesztési dolgozók részére Is. A szociális épületek létesítése és színvonala a szocialista mezőgazdasági viszonyok között gyakran nem felel meg a termelés és a munka jellegének. A mezőgazdaságban dolgozók megelőző gyógykezelése színvonalának emelése keretében az idén a CSSZSZK kormánya feladatul adta, hogy a snetS- gazdasági vállalatokban fokozatosan építsék ki az üzemi orvosi szolgálatok rendszerét. Feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezeti felépítésére való tekintettel az egészségügyi szervek a mezőgazdasági termelést Irányító állami szervekkel, az SZFSZ szerveivel és a szövetkezetekkel karöltve az ezerkétszáz-ezernégyszáz dolgozót számláló körzetekben építik ki az egészségügyi Intézmények rendszerét. Az egyes szocíáliá csoportosulások a szövetkezetek konkrét feltételei alapján továbbra is gondoskodást és figyelmet igényelnek. A nők munkafeltételeinek javításakor elsősorban az eddig még létező nehéz és a fizikailag megerőltető munka eltávolítására, a képesítésüknek és tehetségüknek megfelelő, felelősségteljes tisztségek betöltésére és a közszolgáltatások fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakítására kell törekedni. .4 21
