Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-18 / 46. szám
v л bort különböző betegségek, szabad szemmel nem látható élősködők és penészgombák, valamint baktériumok károsíthatják. E kórokozók többféle betegséget, így borecetesedést, virágosodást és barnatörést, valamint a mušt erjedésekor tejsavas erjedést okozhatnak. Miért kénezzük a bort? Minden szőlőtermelő és borkezelő érdeke, hogy a bor jó minőségét megőrizze, tehát a bőrbetegségek terjedését vagy a betegségre való hajlamosságát megakadályozza. Gyakorlati tapasztalatok tanulsága szerint a szakszerű borkezelés során nélkülözhetetlen a kénezés, mert fertőtlenítő hatású és elpusztítja a kórokozókat. A borászatban többféle célból kell kénezni. A borokat általában a pinceműveletek (fejtés, szűrés, derítés] előtt vagy közben kell kénezni. Ezzel segíthetjük elő az újborok tisztulását is. A barnatörésre való'’ hajlamosságot ugyancsak kénezéssel szüntethetjük meg. Feltétlenül kénezni kell a bőrbetegségek előfordulásakor, sőt a betegségekre hajlamos borok megbetegedését, illetve a betegségek terjedését Is kénezéssel gátolhatjuk meg. A vörös borokat mérsékelten kénezzük. A must erjedését kénezéssel késleltethetjük vagy akár teljesen megállíthatjuk. A kénezést a mustbetegségek megelőzésére, illetve gyógyítására is alkalmazhatjuk. Friss must szállításakor az erjedés megindulását ugyancsak kénezéssel akadályozhatjuk meg. Tehát a betegségek meg akadályozása céljából min den bort kénezni kell. Elő szőr erjedés előtt, ezt köve tőén pedig minden fejtésnél Az egészséges bort az említetteken kívül már többször nem kell kénezni. Milyen kénezőszert használjunk? Régebben kénszelet (kénlap) elégetésével vagy folyéNnpjainkhan különböző borkén-tabletták kerülnek forgalomba. Használatuk jól bevált. Alkalmazásuk ikönynyű és egyszerű, s az összetételük is megfelelőbb, mint a régi kénlapé. Az új eljárás szerint oldat formájában adagolják a ként a borba vagy a mustba, mégpedig közvetlenül, átfejtés nélkül. Ennek nagy előnye, hogy az adagolás mértéke pontosan megállapítható. A borkén Borkénezési tapasztalatok kony, tömény kéndioxid (kénsav) adagolásával kéneztek. Mindkét módszernek megvoltak a maga sajátos hátrányai. A kénszelet elégetésekor nem tudjuk pontosan, hogy mennyi kénsavat kell a borba juttatni. Így vagy kevesebb vagy több kerülhet a borba. A túl'kénezéskor például a bor jellegzetesen nyers, karcoló ízt vesz fel, s rosszullétet, fejfájást okoz, tehát értéke jelentősen csökken. A kénlap égetésekor mindemellett melléktermékek is képződnek és kerülnek a borba. Az erjedő mustot vagy a bort tartalmazó telt hordóban nem lehet kénezni, mert az oxigén hiánya miatt és a szénsav jelenlétében a kén nem ég el. A folyékony kénsav használata pedig azért körülményes, mert ennek kijuttatásához adagolókészülék is szükséges. nem szennyezi a bort és használatához adagolóeszközre sincs szükség. A borkén-tablettákat telt hordó kezelésénél is használhatjuk. Ugyancsak megfelelő az olyan beteg és hibás borok kezelésére, amelyeknek ártana a fejtés. A borkén csak a bor és a must kénezésére használható, mert abból a kéndioxid csak a savak hatására szabadul fel. Jól jegyezzük meg, hogy a borkén üres hordók kénezésére nem alkalmas! Az előirt mennyiségű borkén-tablettát használat előtt törjük porrá és kevés borban, illetve mustban oldjuk fel. Az oldatot a kezelendő borhoz öntjük és abban egyenletesen, jól elkeverjük. Adagolhatjuk úgy is, hogy a porrá tőrt borként vászonzacskóba téve kifőzött zsinegen a borba lógatjuk. így adagolhatjuk akkor is, ha a seprőt vagy az aljabort nem akarjuk felkeverni. Portalan (darabos) állapotban ne adagoljuk a borba, mert a tabletták felületén borkő képződik és ez a továbi oldódást megnehezíti. Mennyi borkén-tablettát adagoljunk? Igen enyhe kénezést (hektoliterenként 5 gramm) használhatunk az első fejtéskor a savanyú, valamint a harmadik fejtéstől kezdve az egészséges, a fiatal fehér, siller- és vörös boroknál, valamint az óboroknál. Gyenge kénezést (hl-enként 10 gramm) alkalmazhatunk az első és a második fejtéskor a száraz, savas és a második fejtéskor az édeskés vagy a lágy, valamint a nehezen tisztuló, kissé lágy és a darabban álló boroknál. Gyengén kénezzük a mustot szüretkor (erjedés előtt), valamint a vörös és a sillerbor-készftésnél a törkölyös mustot. Közepesen (hl-enként 20 gramm) kénezzük első fejtéskor az édeskés, a nehezen tisztuló és a lágy, a barnatörésre hajlamos és a záptojás szagú borokat* valamint az összegyűjtött seprőt és az aljborokat. Ezenkívül közepesen kell kénezni a kezdődő bőrbetegségeknél, a fehértörésnél és az egyszerű borok gyorsított kezelésénél. Erősen (hektoliterenként 40—50 gramm borkén-tabletta) kénezzük az alacsony szeszfokú, édes és a súlyosan beteg borokat, valamint a szállításra elôkésšzíteit mustot. . Dr. László László A félelmet elűzte a „gombakirály“ Szádudvarnok <Zádiel. Dvorníky) határában sokfajta gomba terein, ehető és mérgező egyaránt. Juhász Józsi bácsi úgy ismeri őket, mint a tenyerét. Ismeri az ehető gombák lelőhelyeit, s azt is tudja, mi lyen mérgező gomba hasonlít az ehető gombához. Életében még sohasem tévedett. Ezért elnevezték „gombakirálynak“. Egész évben annyi gombát összeszed, hogy szinte minden nap jut belőle a konyhájára, mindemellett a fél községet ellátja vele. Csakis ingyen adja a gombát. Szeretetbűl. Jószívű ember. 0 tanítja meg a fiatalokat is a gombázás mesterségére. Aki vele megy az erdőbe, üres kosárral nem jön viszsza. Mindenki szed elegendőt. Pár héttel ezelőtt azonban megszűnt az érdeklődés a gombázás iránt, mert környékünkön hat embernek a halálát okozta a mérges gomba! Hárman haltak meg Falucskán (Hačava) és ugyancsak hárman Péderben. Ez—utóbbi községben a gombaevők közül csak a gombaszedő favágó maradt életben, mert erős hányingert kapott és a mérges gombát kiháoyta. Kutyája azonban elpusztult, mert felfalta a kihányt ételt. Családtagjai, hárman, szintén életüket vesztették. A beteg ember magára maradt. A falucskai gombázó is favágó volt, együtt dolgoztak és gombáztak a péderi favágóval. Ilyen embereknek, akik állandóan az erdőt járják, ismerni kellene szinte a gomba őszszes fajtáját, úgy, mint ahogy azt a „gombakirály“ ismeri. Ük is azt hitték, hogy ismerik, de súlyosan tévedtek! Megkérdeztem Juhász Józsi bácsit, hogyan történhetett ilyen eset. Ö azt felelte, hogy a két favágó bizonyára idegen erdőben gonibázott, ahol még nem szereztek tapasztalatot. Náluk már elmúlt a rókagomba (nálunk csirkegombának nevezik) idénye, s azt gondolták, hogy másutt még tart. Az idegen erdőben a rókagombá hoz hasonló mérgező gombára találtak, nem sokat gondolkodtak, leszedték és hazavitték. Otthon a családtagok nem fogadták kétséggel a gombát, mert bíztak az erdei emberek gombaismeretében és megtörtént a szörnyű tragédia. Azóta nemcsak nálunk, de az egész környéken félnek a gombától. — Ezután ne együnk gombát? Jómagam is félek tőle... — Együnk, — mosolygott a „gombakirály“, — elűzöm én a te félelmedet is, ha bízol bennem. — En a szerencsétlenség óta még több gombát szedek, mint azelőtt. Több jut rám, mert kevesebb a gombázó. Mostanában annyit szedek, hogy nem győzzük elfogyasztani, ezért megszárítjuk. Jó lesz majd télire. Majd adok azoknak is belőle, akik most még irtóznak a gombától, de ké söbb bizonyára meggondolják magukat. En szeretném, ha a bizalmatlanok velem jönnének gombázni, mert megmutatnám nekik a biztos gombalelőhelyeket. Ugyanis minden gomba évről évre a maga telepén, helyén terem. Az ehető is, a mérgező is. Csak azt a gombát szabad leszedni, amelyiket jól ismerjük, s azon a helyen van, ahol régebben is teremni szokott. Az esetleges új lelőhelyeket inkább hagyják nekem. En vén róka vagyak. Nem tévedhetek. Amelyik gomba csak hasonló, de nem azonos az ehető gombával, azt inkább hagyjuk ott, mert legtöbbjük mérgező — fejezte be Józsi bácsi. A szomorú tragédia okozta félelmemet nálam a „gombakirály“ már eloszlatta. Azóta már többször voltam gombázni. Bevallom, nem egyedül, hanem Józsi bácsival. Mindig sokat szedtünk, a már jól ismert lelőhelyeken. Mikor hazajöttünk, s többen meglátták nálam a telt kosarat, megkérdez-' ték tőlem, hogy meg merem e enni. Meg — feleltem. A családommal elfogyasztottam és nagyon jól éreztük utána magunkat. Másutt is akadnak alapos gombaisinerók. Érdemes velük menni az erdőbe, ha olyan jószándékúak, mint a mi Józsi bácsink. Kár otthagyni a sok ehető gombát. Régebben is történtek szomorú tragédiák, de az élet megy tovább. A félelem elmúlik, s győz a józan ész és a megfontolás. Csurilla József J\ Szlovákiai Gyümölcsészek ” és Kiskertészek Szövetsége Farnadi Helyi Szervezetének taglétszáma az utóbbi időben megnőtt. Ugyanis a gyengén működő szervezetet az idén újjászervezték. Kis Ernő elnökkel az élen a tagok ma már aktívabban tevékenykednek. Elterjedt a fólia alatti paprika, szabad földön pedig a paradicsom és a káposzta termesztése. Egyre többen érnek el szép eredményeket a szőlőtermesztésben is. Ottjártamkor elbeszélgettem a szervezet néhány tagjával. Elmondották sikereiket, panaszaikat. Spanyo Ferenc, a szövetkezet személyzeti felelőse, Sztreda László üzemgazdász és Blanár Ferenc tervező szabad Idejüket kertjükben töltik. Vajon mivel foglalkoznak szakszerűen, hozzáértően, melyek azok a növények, amelyek termesztésére szabad Idejüket áldozzák? — Találja kil — válaszolta egyszerűen a víg kedélyű Spanyo Ferenc. — Itt a „Balkánon“ mivel lehelne jövedelmezőbben foglalkozni a szőlőterveli az itteni éghajlatot. De ez nem is csoda, hiszen a Zselizi (Želiezovce) Állami Gazdaságban nemesítették ki. Igaz, -a Zöldveltelini több termést ad, de a Leánykának jobb a bora. 0 Miben rejlik a szőlőtermesztés sikerének titka? Sztreda: — Nehéz lenne a szőlőtermesztés csínyját-bínját elmagyarázni. A sikert, illetve a sikertelenséget sok tényező befolyásolhatja. Szerinságot igényel, különösen nagy melegben. Spanyo: — Igaz, a határidőt, az előírásokat pontosan be kell tartani, mert különben többet árthatnánk a szőlőnek, mint használnánk. De ebben már van tapasztalatom és gyakorlatom. EzenkívUl Cererittel trágyázzuk a talajt. Szükség esetén Vegaflórral lombtrágyázunk. A Vegaflór nyomelemeket is tartalmaz. Ezt permetlé-1 mesztésnél?! tem első követelmény a szak• Miféle Balkánról beszél? szer“ talajművelés és a táp— nézek rá kérdően. — Csak anyagelfátás. nem Burgaszból, a Fekete-ten- Spanyo: — Ezenkívül igen ger partjáról jöttek? — teszem fontos a permetezés is. A terhozzá. mesztés során a szükséges be— Mi farnadiak vagyunk, s avatkozásokat, így a metszést népiesen balkániaknak hívnak stb. a fajtáktól, a fejlettségtől bennünket. Ez onnan ered, és az időjárástól függően kell hogy itt olyan szeszélyes az végezni, illetve módosítani, időjárás, akárcsak a tengerpar Sztreda: — Igen fontos ton. Egyik óráról a másikra az időben végzett, szükség szeváltozik. Bent a faluban süt a rinti permetezés. En nyolcnanap, a határban jégeső veri a ponként permeteztem, mégpe növényeket, a zsenge szőlősze- dig a Fundazol, a Dithane és meket. A jégeső az idén is kárt a BI—58-as készítménnyel, tett a kertészeti növényekben Spanyo: — Én a Perozin, és a szőlőben. Meg talán azért a Karathane és a Soldep kéis, mert a talaj- és éghajlati szítmények keverékével védtem viszonyok kedvező feltételeket a szőlő a kártevők és a betegnyújtanak a szőlőtermesztéshez, ségek ellen, így a kertbarátok körében is Sztreda: — A Karathanet egyre inkább elterjedt. azért nem használtam, mert ez ф Milyen fajtákat termesz- a vegyszer nagy elővigyázatostének? .Spanyo: — Ezt is, azt is, hogy ebből is legyen, meg amabból is, de a borszőlőből sokkal több tőkém van, mint a csemegéből. Véleményem szerint jó szőlőfajta a Semillon, a Rizlingszilváni (Müller Thurgau), az Ezerjó, a Pannónia kincse, no és a Zöldveltelini, melyből ötszáz tő már termő. Ezeket a fajtákat kordonművetésü magas támvezetéken termesztem, s most már mondhatom: sikerrel. __ Sztreda: — Nem utánzóm munkatársamat s egyben szóm szádomat. Kétszáz tő a Zöldveltelini és ugyancsak kétszáz tő a Leányka. Az utóbbi véle ményem szerint e környék legjobban bevált borszőlője. Ked- A Szőlőskertek királynője Is kedvfiit fajta. (Fotó: -dek) be keverve juttatjuk a szőlőre. Mit kerteljünk, arra törekszünk, hogy minél több legyen a termés. 0 Honnan szerzik be a vegyszereket, a szőlőműveléshez szükséges kellékeket? Spanyo: — A megfelelő mennyiségű vegyszer, műtrágya beszerzése gondot okoz. Valamit a szervezetünk biztosit, a többiről magunk gondoskodunk. A talajművelési kisgépekről nem is beszélve, mert egyáltalán nem lehet kapni az üzletekben. így bizony sokat kell dolgozni a „szamárhúzó kapával“, amíg a sorok között a földet megműveljük, a talajt gyomtalanitjuk. • Hát az meg micsoda? Sztreda: — A jól ismert, ember által vontatott kézi saraboló. Otthon is könnyen elkészíthető. Két babakocsi kereke kell hozzá. A kerekekhez a hozzáértő ezermesterek hozzáhegesztik a kapát, vagyis kézi sarabolót készítenek, amit az ember maga után húz. # Az idén milyen volta tér* més? i . Spanyo: — Aranként elértem a 230—250 kilót. Az idén valamivel kevesebb volt a termés, de jobb volt a szőlő cukortartalma. 1 Sztreda: — Valóban až idei termést tizennyolc cukorfokkal szüreteltük le. 0 Hogyan értékesítették a szőlőt? Spanyo: — A szőlőt helyben, rendszeresen felvásárolták. Papp Ernő, a Zselizi Borászati Üzem helybeli megbízottja gondoskodott az értékesíté-< sér öl. Sztreda: — Végül is csak annyit mondhatok, vidékünkön érdemes szőlűtermesztésssel foglalkozni, mert kifizetődő és jövedelmező. Spanyo: — A szőlőskert végében levő pincénk nem kong az Ürességtől. A beszélgetés közben Blanár Ferenc mérnök, a szövetkezet tervezője is megérkezett. Amint megtudta, hogy miről beszélgetünk, mindjárt kijelentette: lemond a kiskertészkedésről. # Miért? — Tízáras kertem van. A* idén paradicsomot, korai kelt és káposztát termesztettem. A paradicsomot — annak ellenére, hogy kicsi volt a termés — csak nagy utánjárással értékesítettem. A káposzta, kel, senkinek sem kellett. Nagyapám a szomszédoknak adott belőle, de a zöme a kertben ment tönkre. Többen jártunk így, akik zöldséget termesztettünk. # Mire kötöttek szerződést?, — Szerződést nem kötöttünk; csak szerettünk volna. Tavaly októberben az egyik gyűlésen szétosztották a kérvényeket, hogy mindenki töltse ki, miből mennyit szándékozik termeszteni. A szervezet vezetősége — állítólag — a szerződéseket továbbította, de valahol a „felsőbb szerveknél“ nem hagyták' jóvá, egyszerűen nem is reagáltak rá. Ennek ellenére, hogy a kertet ne hagyjuk parlagon heverni, termesztettünk ezt azt. Nem sokat, de azt a keveset sem tudtuk eladni. Ezért inkább lemondok a kertészkedésről, minek tegyem tönkre až idegeimet... Spanyo Ferenc derűlátőad válaszolt: — Végy tőlünk példát: kertedet telepítsd be Rizlingszilvánival, Leánykával vagy Pannónia kincsével, s meglátod, a munkád megtérül. Nagy Téré*
