Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
A gyümölcstermő növények szaporítása II. A nyáron iskolázott alanyokat szemzéssel (oltással) nemesíthetjük. Ezt a műveletet —* Július közepén — azoknál az alanyoknál kezdjük, amelyek korán elvesztik nedvüket. Először a körte- és szilvaalanyokat, augusztus elején pedig az alma- és kajszialanyokat szemezzük. Az ivartalan módon szaporított M, MM és Аг típusú almaalanyok közül az M iV-est július végén, az M II, M XI, Аг, M VII, MM 106 és az M IX típusúakat augusztus elején, a meggy- és őszibarackalanyokat pedig augusztus végén szemezzük. Az utóbb említett időben az aranyribiszkét is beolthatjuk. Augusztus végén, szeptember elején az egyéves őszibarack- és mandulamagoncokat szemezzük. Az alanyokra a következő nemes gyümölcstermő növényeket szemezhetjük (olthatjuk): '<+ az almafát vadalanyon középmagas, alacsony törzsű vagy bokorfává nevelhetjük; az M Xl-es almaalany gyengébb minőségű talajokon az alacsony törzsű, jobb minőségű talajokon pedig a gyenge növekedésű fajták; <+ az M I-es alany jó minőségű talajokon az alacsonytörzsű és a spur típusú, homokos és gyengébb minőségű talajokon pedig a törpefajták; ♦ az Аг-es alany gyengébb minőségű talajokon a gyenge növekedésű törpefajták; ф az M IV-es alany jó minőségű talajokon a gyenge és a középerős növekedésű, homokos és gyenge minőségű talajokon pedig a középerős és erős növekedésű törpefajták, illetve a sövényként nevelt fajták; az M Il-es alany elsősorban a törpefajták; az M VII-es alany jó minőségű talajokon a középerős növekedésű törpeftjták; ♦ az MM 106-os alany a középerős és erős növekedésű törpefajták; ♦ az M IX-es alany a középerős növekedésű orsókaros törpefajták és jó minőségű talajokon az alakított fajták; ♦ a vadkörtemagonc még gyengébb minőségű talajokon is az összes alacsony és középmagas törzsű, valamint a gyenge növekedésű és a jól termő alacsony koronájú fajták; ♦ a birsklónalanyok a törpefajták, a Palmetta-sövény kialaktására szolgáló és az alakított koronájú fajták, valamint a nagy gyümölcsű birs- és naspolya-törpefajták; .♦ a kerti berkenye alanyai az alacsony és a középmagas törzsű nemes kerti berkenye, az édes gyümölcsű madár berkenye, valamint a nagy gyümölcsű birs- és naspolyafajták; j)> a madárberkenye (veres berkenye) alanyok az alacsony és középmagas törzsű, édes gyümölcsű (morva) és a fekete gyümölcsű madárberkenyefajták; ■ф a galagonya alanyok jó minőségű talajokon a termőkaros naspolyafajták; ф a szilvamagoncok az alacsony és középmagas törzsű szilva-, ringlószilva, a mirabell szilva- és a kajszibarackfajták; ф a vegetatív módon szaporított szilvaalanyok az alacsony és középmagas törzsű szilva-, ringlószilva- és kajszibarackfajták; ф a St. Julién és a Brompton szilvaalanyok nehéz és hideg talajokon az alacsony koronájú őszibarackfajták; ф a vadkajszialanyok és a kajszimagoncok az alacsony és középmagas törzsű, valamint az alacsony koronájú kajszibarackfajták; ф a vadcseresznyealanyok az alacsony és középmagas törzsű cseresznye- és meggyfajták (a szemzést tavasszal végezzük); ф a meggyalanyok az alacsony koronájú cseresznye- és meggyfajták, valamint a Palmetta-sövény kialakítására alkalmas meggyfajták; ф a vadmandula alanyok az alacsony és középmagas törzsű édes és nagy gyümölcsű mandulafajták; ф a mandulaalanyok száraz és kavicsos talajokon az alacsony koronájú és a Palmetta-sövény kialakítására alkalmas mandulafajták; ф a tavaszi szemzésü fehér és fekete gyümölcsű szederalanyok a Trnavai szederfajták; ф az augusztus közepi oltású aranyribiszke vadalanyok pedig a magas növésű ribiszke- és köszmétefajták termesztésére alkalmasak. A szemeket, illetve az oltóvesszőket csakis egészséges és jól termő anyafákról kell beszerezni. A szemzéshez, illetve az oltáshoz jól fejlett, egyéves, a déli, dél-nyugati és nyugati fekvésű hajtásokat használjuk. Arra ügyeljünk, hogy a hajtásokon, oltóvesszőkön legalább három-négy rügy legyen. Az oltóvesszőket tisztítsuk meg, ami lényegében a levelek eltávolításából áll. Csak a körülbelül 1 cm hosszúságú levélkocsányokat hagyjuk meg a hajtásokon. Az így előkészített oltóvesszőket összekötözzük, s a megjelölésük után nedvesített szövetbe csomagoljuk. A tavaszi oltáshoz szükséges oltóveszszőket már decemberben kell gyűjteni, melyeket a megtisztítítást és a megjelölést követően hűvös pincében, nedves homokba ágyazva célszerű tavaszig tárolni. A magról szaporított alanyoknál 5, a vegetatív módon szaporítottaknái pedig 10 cm-re a talaj felszíne felett célszerű szemezni, hagyományos módon. Csak a vékony és a nedv nélküli alanyok esetében alkalmazzuk a Forkert-féle szemlapozást. Kötözésre polietilén szalagot használjunk. A megeredt szemekről úgy győződhetünk meg, ha a szemzést követő tizedik nap után a szemet megérintve a levélkocsány leesik. Ha a levélkocsány száraz és megfeketedett, a szem még nem eredt meg. Ha a hajtások még elég nedvet tartalmaznak, újraszemezhetünk. Négy-öt hét elteltével eltávolítjuk a kötéseket. A megeredt szemzésü alanyokat kora tavasszal 10—12 cm-re a szem felett ágcsonkra metsszük. Az ágcsonkot tisztítsuk meg a sarjhajtásoktól, s csak a birsalma és az őszibarack esetében hagyjunk meg egy hajtást az ágcsonk tetején, a szemmel ellentétes oldalon, amit a negyedik-ötödik levél után vágjunk vissza. Erre azért van szükség, hogy az ágcsonk ne száradjon el. Azokat az alanyokat, amelyeken a szemek nem eredtek meg, tavasszal beolthatjuk. Erre a célra párosítást, a kecskeláb és a héj alá oltást alkalmazhatunk. Az oltóvesszőn legalább két-három rügy legyen. A vadcseresznyealanyokat akkor oltjuk, ha már a hajtások elérik a megfelelő magasságot. Kora tavasszal, február végén, március elején végezhetjük az oltást párosítással. Az oltóveszszőn legalább négy-öt rügy legyen, amelyek már némi koronát alkotnak. A kötésre S cm széles polietilén szalagot használjunk. Az oltás helyét kenjük be oltóviasszal. Ha a szemhajtások elérik a 10—15 cm-es magasságot, az ágcsonkhoz kell kötni őket, mégpedig úgy, hogy a hajtások és az ágcsonk között legalább 1 cm-es térség maradjon. Erre azért van szükség, hogy a hajtások egyenesen nőjenek és a szél nehogy letörje őket. Július végén, amikorra a szemhajtások már megfásodnak, távolítsuk el az ágcsonkot. A vágófelületeket simítsuk ki éles késsel, s oltóviasszal vagy fehér Latex-festékkel kenjük be. Az aranyribiszke zöldoltását június első felében végezhetjük, amikorra a hajtások már elérik a kívánt magasságot, s 60—70 cm-es, középmagas növésű ribiszke-, illetve köszmétefajtákat szeretnénk termeszteni. A szemzést a hajtás csúcsától számított harmadiknegyedik levél után végezzük. Olyan oltóvesszőket használjunk, amelyeken legalább három-négy rügy található, s amelyekről már korábban eltávolítottuk a leveleket. Csak a levélkocsányokat hagyjuk rajtuk. Ellenben ha 100—120 cm-es, tehát magas növésű fajtákat szeretnénk termeszteni, az aranyribiszkét csak augusztusban oltjuk, az egyéves oldalhajtásokra. A jól fejlett és megtisztított oltóvesszőn legalább három-négy rügy legyen. A hajtásokat csak az elkövetkező év kora tavaszán vágjuk vissza, az oltás helyétől számított 10—12 cm-es magasságban. Az oltást követően tőzeggel kevert földdel takarjuk be őket, hogy a hajtások őszig jól begyökeresedjenek. Ősszel vagy tavasszal a hajtásokat kitakarva és az anyanövényről levágva állandó helyükre ültethetjük. KRAMPL ŠTEFAN Nagy Mihály, nyárasdi (Topofnfky) kiskertész, az idei gyümölcs- és zöldségkiállításokon nagy sikereket ért el. Az általa termesztett Kaliforniai vastag húsú paprikafajtáért aranyéremben részesült mind az „Agrokomplex ’78“ országos mezőgazdasági kiállításon, mind a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE ’78“ járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításon. Felvételünk az utóbb említett kiállításon készült. Az ősz az állatkiállítások és tenyészállat-vásárok időszaka. Ilyenkor azonban érvényben vannak bizonyos állategészségügyi szabályok és rendeletek, melyeket szigorúan be kell tartani. Ez egy olyan követelmény, melynek nemcsak gazdasági, de erkölcsi háttere is van, hiszen a beteg állatokkal veszélyeztethetnénk mások állatait, de magukat a tenyésztőket Is, az állatoikról az emberre átterjedő betegségekkel. A kaparóbaromfinál kötelező az álpestis elleni oltás (ez esetben szigorúan tartsuk be az utasítást, mert az immunitás megtörheti), a Pullor-féle betegség elleni szerológiai próba és a gümőkór elleni allergén próba. Négy hónapnál idősebb állatoknál kötelező az újraoltás (revakcináció). Ha a fertőzöttségi (repizootológiai) helyzet megköveteli, a járási baromfiegészségügyi szakállatorvos elrendelheti a pestis elleni védőoltáson kívül (AVIPEST) még a Marek-féle betegség (MARVAK, MAREKIN), a baromfihimlő (OVODIPHTERIN, NEODIPHTERIN), a fertőző agy hártya (IAE) és a fertőző légcsövi megbetegedések elleni oltást (AVIBRON, NEOBRON, BRONCHOVAC) stb. Mivel a Pullor-tészttel általában csak az idült bajokat tudjuk kimutatni, nem árt, ha kultivációs próbát is végeztetünk szalmonellózisra bélsárból. Ez-A galamboknál a szalmonellózisra és a trichomonadózisra való kivizsgálás kötelező. Fotó: — blm—i zel párhuzamosan Végre kell hajtatni a koprológiai kivizsgálást élősködők ellen, s természetesen az eredményektől függően el kell végezni a szükséges gyógykezelést is. írott törvény, ha a gümőkórnál és a Pullor-tesztnél a reagensek száma meghaladja az összállomány egy százalékát, a tenyészetet nem szabad egészségesnek nyilvánítani, csak a beteg egyedek selejtezése és az azt követő negatív eredménnyel záruló ismételt kivizsgálás után. A szabály ugyan szigorú, de ez azt hiszem érthető is, hiszen az állatokról az emberre átterjedő betegségekről van szó. Abban az esetben, ha a tenyésztőnél a vizsgálandó állatok nincsenek elkülönítve a többi dísz- és haszonállatoktól (a galamboktól is), az állatorvos eleve nem köteles a betegséget megállapító (diagnosztizáló) akciókat végrehajtani! A kacsáknál és a libáknál kötelező a kultiváciős próba szalmonellózisra bélsárból. Párhuzamosan végrehajtható az élősködőkre vonatkozó kivizsgálás is. Ha a fertőzöttségi helyzet megköveteli, végre lehet hajtani bizonyos specifikus védőoltásokat (például a fertőző májgyulladás, a Derzsyféle betegség stb. ellen). A galamboknál, a dísz- és énekes madaraknál kötelező a kivizsgálás szalmonellózisra és trichomonadózisra. A nynlaknál szükséges a koprolőgiai kivizsgálás élősködők ellen, de lehetőleg a kokcidiőzis elleni megelőző kezelés után, amikor egyúttal a kezelés eredményességét is ellenőrizhetjük. A myxomatózis elleni védőoltás helyhez kötött és a fertőzöttségi helyzettől függ. A kecskéknél és a juhoknál kötelező a szerológiai próba brucellózis ellen, a szimultán tuberkulinációs próba gümőkór ellen, a koprológiai kivizsgálás tüdő-, bendő-, illetve bélférgekre. Védőoltást kell alkalmazni á száj- és körömfájás ellen, ahol a védettség nem lehet kevesebb tizennégy, de ugyanakkor több a százhúsz napnál. Végezetül még annyit, hogy a kisállattenyésztő rendelkezzen érvényes állatorvosi igazolással, amit állatfajtól függően egy-hét napig lehet érvényesíteni. Ezen az állatorvos igazolja az állat pillanatnyi egészségi állapotát. VARGA JÄNOS, állatorvos Mire ügyeljünk az állatkiállítások előtt A jó tartáskörülmény a legfontosabb Annak ellenéré, hogy ma már számtalan gyógyszerféle, vakcinák és egyéb állategészségügyi lehetőségek állnak a baromfitartók rendelkezésére a betegségek megelőzése vagy a gyógyítás céljára, a gazdaságos baromfitartásnak az alapja ma is a helyes tartási módszerek alkalmazása. A betegségek megelőzésének fegyik alapvető feltétele az elhullott állatok megsemmisítése. Az azonnali elhantolás vagy még inkább az elégetés a megelőzés elsődleges követelménye. Nem szabad az elhullott állatokat a nevelőterület egyik sarkában vagy a takarmánytárolóban hagyni, amíg valakinek éppen ideje lesz azokat a megfelelő helyre elvinni. Napokig is ottfelejthetik ezeket a fertőző gócokat, legyek és rágcsálók férhetnek hozzá, s ezáltal az állományok közötti átfertőzésnek is forrásaivá válnak. A l>r«ilei-nevetésben nagyon fontos tartástechnológiai feltétel a jó alom. A Merck cég szakértői a 20—25 százalék víztartalmú almot tartják a legmegfelelőbbnek. Ha az alom nedvességtartalma ez alatt van, akkor a porképződés problémát okoz és elősegíti a légzőszervi megbetegedések kialakulását. A magasabb víztartalmú trágya viszont a kokcidiumok szaporodásának kedvez. Az alom állapotának gyors ellenőrzésére a következőket ajánlják: Vegyünk fel egy maréknyi almot és jól szorítsuk össze. Ha megfelelő a nedvességtartalma, akkor labdaszerü formát vesz fel az anyag, de leejtve azonnal szétesik. Ha nyomásra nem vesz fel formát és nem áll össze elengedve a tenyérben, akkor túlságosan száraz. A gyógykezelés nem helyettesítheti a jó tartáskörülményt. (Poultry International) BRNO 78 Az idén Brnóban, a közismert kiállítási területen, november 24—26-án ismét megrendezik a Csehországi Kisállattenyésztő Szövetség nemzeti kiállítását. Az állatok elhelyezésére ezúttal négy . pavilont vesznek igénybe. Előreláthatólag háromezerkétszáz nyúl, ötezer galamb és háromezer baromfi fogja képezni a kiállítás állatállományát. Egyúttal a nemzetközi macskakiállítást is megrendezik, amelyre mintegy négyszáz állat benevezését várják. A nyulak, galambok és a baromfiak csoportosítva lesznek elhelyezve, ami már a mai modern kiállítási feltételeknek is megfelel. Külön eladási részleg is lesz. Az eredményes kiállítók, kisállattenyésztők számára ötszázötven tiszteletdi) van előkészítve, mindemellett valamennyi kiállító emléktárgyat is kap a kiállításon való részvételért. Ez a kiállítás tulajdonképpen egy eredményes kiállítási idény lezárását jelenti majd, ahol a tenyésztők felsorakoztatják munkájuk eredményének legszebb bizonyítékait. A kiállítás megtekintése bizonyára maradandó emléket hagy a tenyésztőben, látogatóban egyaránt. A Chovatel nyomán: (balázs)
