Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-21 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 2í. JOSEF LADA: Gz msMn i ét a számár Felkereste egyszer a szamár az oroszlánt a barlang ]ában. — Hallod-e, te oroszlán! Te azt hiszed magadról, hogy az állatok királya vagy. Hát tudd meg, hogy vége a királyságodnak. Gyere fel velem a dombra, s majd meglátod, mennyire félnek tőlem az állatoki Felballagott hát az oroszlán meg a szamár a közeli dombra. Alig értek fel a domb tetejére, az állatok nyomban elszeleltek. Az oroszlán jól tudta, hogy sokkal inkább az ó sörényétől ijedtek meg, nem pedig a szamár hosszá fülétől. Hanem azért megkérdezte: — Mitől ijedtek meg ennyire az állatok? — Hát a hangomtól! — vágta rá a szamár, s a nyomaték kedvéért jó hangos iázásba kezdett. — Igazad van, tényleg borzalmas hallani a hangod. Hanem ettől sokkalta rémisztőbb az olyan teremtés, amelyik nesztelenül jár — mondta az oroszlán. S valóban. Az oroszlán egy szót sem szólt többé. Mancsaival elmarkolta a szamarat, rávicsorgatta a jogait, s a szamárnak vége lett abban a minutumban. Fordította: Vércse Miklós A dal, az éneklés és a nevetés az ” élővilágban csak az ember sajátja. Ha öröm vidította, bánat szomorította — dalolt. Sokezer népdal, pompás zenei remekmű ismeretes hazánkban. Éneklés, dalolás nélkül olyanok lennének ezek, mint nagyanyáink tejescsupra a modern lakásban. Emléktárgyak, amiket semmire se használunk. Nagy örömünkre az úttörőcsapatok munkájában is egyre nagyobb a közös éneklés varázsa. . A Horná Potôň-i (Felsőpatony) Zója úttörőcsapat szakköri tevékenységében is nagy népszerűségnek örvend a karének. — A csapat egyes rajai külön-külön is énekelnek — újságolta örömmel Tóth Katalin csapatvezető. Az „egy raj, egy kar“ mozgalomnak köszönve, az Iskolának kiváló énekkara van, mely az elmúlt iskolaévben sikeresen szerepelt a gyermekkórusok járási fesztiválján. — A dal, az ének nekem embereket jelent — mondta beszélgetésünkkor \ Egy raj, egy kar Lelkes Mária pedagógus, az énekkar karnagya. — Közösségi kultúra, közösségi nyelv, amellyel más népek érzelemvilágához is közelebb jutunk. Bartókot idézve: „A dal aranyhíd, mely népeket és nemzeteket köt öszsze.“ Ügy érzem, hogy az úttörők szeretik az éneket, s őszintén lelkesednek azért, hogy a közösségben tanult számokkal a nyilvánosság előtt is szerepeljenek. „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó...“ — énekli a kórus olyan szépen, hogy szinte mozdulatlanul hallgatom. Tiszta, érthető a szövegmondásuk, természetes az éneklésük. A kórusban fölfedezem a karvezető által megnevezett legszorgalmasabbakat: Ozsvald Irént, Brunclik Ildikót, Nagy Hedviget, Ozsvald Juditot, Süli Alicát, Veleki Évát, Fankas Sándort, Bődis Ferencet és Horváth Józsefet. Tisztán csengő hangon énekelnek, mintha egyetlen, csodálatos hangú ember lenne az egész kórus. Távozóban a nyitott ablakon keresztül messze kísér az éneklő úttörők hangja. Bárcsak mindenki hallanál —csűr. BUGA LÁSZLÓ: Gyógyító és életmentő gépek II. A múlt számunkban négy szervpótló szerkezetet azért vettünk a műszervek közül előre, mert ezek állandóan, folyamatosan használhatók, valósággal hozzánőnek az emberhez és legfeljebb cseréjükről, javításukról lehet szó. Vannak azonban olyan műszervek is, amelyek csak bizonyos ideig használhatók. Csak addig, amíg szükség van rájuk. Ezek között legismertebb a VASTÜDÖ, amit műtüdőnek is neveznek. Vastok ez, amibe belefektetik a légzésbénult beteget és szivattyúval csökkentik a benne levő nyomást, ami a mellkas emelésével a beteg tüdejét levegővel szívja teli. Sokkal gyakrabban, de szintén csak átmeneti ideig használható gép a MŰVESE, ami a veseműködés kiesését pótolja. A beteg vérét különleges vezetékekkel átáramoltatják olyan áteresztő hártyából készült csőrendszeren, amin a szervezetben — a vérben — felszaporodott mérgek átjutnak a csöveket körülvevő folyadékba, de az életfontosságú anyagok nem. így a vérből a káros anyagok eltávolíthatók. A MÜ MÁJAT is megemlítik a szakírók, ha a műszervekre terelődik a szó. Bonyolult szerkezet ez, de egyes leírások szerint szükség esetén méregteleníteni tudja a szervezetet. SUGARAK ÉS SUGÁRÁGYŰK két csoportra oszthatók. Az egyikbe a betegség-megállapítás, a diagnosztika * 33 34 * * * * * * * 42 sugarai tartoznak, a másikba a gyógyító sugarat kibocsátó gépek. A röntgent ma már mindenki ismeri, de arról kevesen tudnak, milyen' sok új szerkezettel növekedett a röntgen-laboratórium felszerelése. Ezek a gépek főleg az átvilágított test fényképezését könnyítik meg, sőt olyan gép is van, amivel mozgó képsort készítenek a belső szervekről és azt képernyőre viszik. Tehát a televízió bevonult a kórházakba épp úgy, ahogyan az izotópok felhasználása is. A gyógyításban a sugárfelhasználás még szélesebb körű. A kobaltágyú mozgó rendszeres alkalmazásával a bőrfelület terhelése csökken és a különféle sugárvédő ablakok a környezet védelmét szolgálják. A lézer sugárzást is felhasználja a gyógyító tudomány. A szemészetben, és a diagnosztikában érnek el vele különleges eredményeket. HAJLÉKONY KARO BETEKINTŐK a belgyógyászat legújabb technikai eszközei, amelyekkel a nyelőcsőbe, a gyomorba, a belekbe, sőt az epevezetékbe, a húgyhólyagba és húgyvezetékbe, tehát jóformán mindenhová be tud tekinteni a kellő gyakorlattal rendelkező orvos. A gépnek olyan kis átmérőjű, tehát aránylag elég vékony, minden irányban kívülről irányítható kígyós karja van, amelyben olyan vékony üvegszál-köteg húzódik, ami a fényt vetíti és ezzel nemcsak látni, hanem világítani is tud. Az említett szervekbe behatoló vizsgáló kígyó bevilágít az üregekbe, a vezetékekbe és azok belsejét tökéletesen áttekinthetővé teszi. Sőt, amit a gép ott lát, arról fényképfelvétel készíthető. káról vagy az iróasztalfiókból majszolni a hazait, esetleg a büfében bekapni két szendvicset. Hétköznapokon a vacsoraasztalnál jöhetne össze a család. Megbeszélhetnék, ki hogyan töltötte a napot, kinek milyen problémája volt a közlekedéssel, a vásárlással, és hogyan ment a munka. Ideális esetben ez az esti étkezés nem tolódna nagyon késői időpontra. Közvetlenül lefekvés előtt ugyanis nem célszerű megterhelni a gyomrot, mert ez nyugtalan éjszakát, lidérces álmokat eredményezhet. Vajon hány helyen van ilyen közös vacsora, terített asztal mellett, békés családi légkörben? A mai' családon belüli magány ellen a közös étkezés is egyike lehetne azoknak a szálaknak, amelyek az embereket összetartják. Egyelőre azonban még szép számmal akadnak olyan családok, ahol mindenki akkor eszik, amikor hazaér, vagy amikor éppen eszébe jut. Az aszszony a konyhában falatozik mosogatás közben, a gyerek az éléskamrában levág magának egy darab kolbászt, és ott helyben fogyasztja el, a férj az íróasztalra teszi a tányért vagy a tévé elé vonul vele. Hétköznapokon terítő még véletlenül sem kerül az asztalra. A felvágottat — amíg el nem fogy — Nincs igazuk azoknak, akik azt vallják: csak aranyat, vagy inkább semmit sem tesznek a nyakukra, karjukra, ujjúkra. Például azért, mert az arany ugyan több színárnyalatban kapható, mégis többnyire sárga. Ezért a sárga és lila színű, vagy az ezüst szállal átszőtt ruhákhoz ezüst vagy akár bizzsu láncot és karkötőt ajánlunk, mintsem aranyat. De! A ruha nyakmegoldására is figyelnünk kell. Erősen dekoltált ruhához rövidebb, hosszabb lánc is illik, kevésbé kivágotthoz viszont csak rövid. Valódi gyöngysort vagy utánzatot tehetünk a nyakunkba, de mély kivágás esetén egy hetykén megkötött, kicsinyke muszlin kendő is nagyon kedves lehet. A drága- és féldrágakövek színére, illetve harmóniájára is érdemes figyelmet szentelni. Bármilyen tetszetős egy bross, ha ruhánk színeitől eltérő színárnyalatú kő van benne, már nem a várt hatást kelti. Ugyanez érvényes a gyűrűkre is. Utóbbiaknál a körömlakk színe sem mellékes. sERrSZTREJTYÉHY VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 9. A varjú hangja. 10. Olasz névelő. 11. Szintén. 12. Nem mögé. 13. Kötőszó. 14. Latin „és“. 16. Mássalhangzó kiejtve. 18. Előd. 19. Hamis. 20. Nagyon öreg. 21. Sír. 22. Gyógykenőcs. 24. Strázsa. 25. Adakozik. 26. Sértetlen. 27. Kezében fog valamit. 29. Török katonai rang. 30. Ide ék. hiba. 32. Fantom. 33. Régi űrmérték. 34. Hint. 36. Becézett női név. 37. Nem amaz. 39. Hiányos eset. 40. |51 Fegyver. 42. Dísz. 43. Varrásra használjuk. 44. Lopva figyel. 45. Fűtő- |ijö anyag névelővel ék. hiba. 46. Szlovák személyes névmás. 48. Szintén. 49. Latin kötőszó. 50. Személyes névmás. 51. Verskellék. 53. Repül. 55. Tudtán. Ismeretterj. Társulat. 56. Alumínium vegyjele. 58. Mennyei. 59. Király olaszul. 60. Igekötő. 62. A másik oldalra. 64. Igavonó. 65. Tára egynemű betűi. 66. A Ludolf-féle szám. 67. Kikötőhely. FÜGGŐLEGES: 1. Latin művészet. 2. Zápor kezdete. 3. Világifjúsági Találkozó. 4. Tova. 5. Megszólítás. 6. Napszak. 7. Menet eleje. 8. India része. 9. A rejtvény második része. 14. A rejtvény harmadik része. 15. A rejtvény negyedik része. 17. A rejtvény ötödik része. 23. Helyrag. 26. Véredény. 28. Érzékszerv fordítva. 31. Omladék. 35. Kettős mássalhangzó. 36. Jegyez. 38. Tetőrész. 41. Földet forgat. 42. Mutatószó. é. h. 47. Lám. 48. Zamat. 49. Távolodást jelentő szócska. 50. Római ezeregy. 52. E napon. 54. Kínai hosszmérték. 55. Megszólítás. 57. Hőemelkedés. 59. Korhol. 61. A mélybe. 63. Azonos a vízsz. 43-al. 64. Kínai név. 65. Végnélküli tél. Beküldendő a vízszites 1, függőleges 9. 14, 15 és 17. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Szabad Földműves 39. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A környezetszennyezés legalább annyira veszélyezteti az emberiség létét, miiit a háború. Könyvet nyertek: Nagy Mihály, Sládkoviőpvo (Diószeg), Varga Károly, Jelenen (Gímes), Rideg Eszter, Vyšné nad Hronom (Nagyod). papírban tartják, és a vaj se nagyon ismerkedik meg a vajtartóval. így aztán gyakorlatilag egész héten ét hiányzik az a környezet, az a légkör, az a hangulat, amely az étkezés közben kedvező ingereket szolgáltatna az emésztőszervek működéséhez. Nem véletlen, hogy a rendszertelen életmódot folytató, ötletszerűen, kapkodva étkező embereknél olyan gyakoriak a különböző emésztési zavarok. „Ebben a rohanó korban egyszerűen nincs már idő étkezési szertartásokra“ — hangzik gyakran az ellenvetés. — „Kinek van türelme teríteni, tányért, evőeszközt, csészét, sőtartót, szalvétát rakni az asztalra, ügyelni a gusztusos tálalásra, és mindezek után, a végén még el is mosogatni?“ Hát... valóban nem könnyű, de azért egy kis családi összefogással tán mégis meg lehetne oldani! Nem sütjük már háznál a kenyeret, megbarátkoztunk a konzervekkel, a készételekkel. A régi, merev etikettet sem fogadja el többé a mai kor embere. A kultúrált étkezés nem üres formaság, nem kispolgári hóbort, hanem mindnyájunk jól felfogott érdeke, olyan igény, amely logikus érvekkel támasztható alá. Bizonyos rendszerességre, nyugalomra és jóízlésre — az étkezésben csakúgy, mint az élet más területén — egyébként is örökké szüksége lesz az embernek. Dr. PÉTERFI MIKLŰS Az étkezés módja, ritmusa és külső körülméflhyei rendkívül fontosak a tápanyagok felhasználása szempontjából. Vannak emberek, akik bármikor, bárhol, bármely környezetben zavartalanul és jóízűen tudnak falatozni. Ezt különleges, szerencsés idegrendszeri adottságaiknak köszönhetik. A többség azonban előbb-utóbb megsínyli, ha ötletszerű időpontokban, kapkodva, féllábon állva, asztal sarkáról, papírzacskóból táplálkozik. Általában szükség van egy bizonyos étkezési ritmusra, többé-kevésbé fix étkezési időpontokra, amelyekhez a szervezet hozzászokik. Az emésztés harmóniáját biztosító idegrendszeri reflexek egy része ugyanis kifejezetten erre épül fel. Pavlov klasszikus kísérleteiből tudjuk azt is, hogy a nyál- és gyomornedv-elválasztás nem akkor Indul meg, amikor a táplálék már a szájba kerül. Az étel illata, a terített asztal látványa, a konyhából kihallatszó edénycsörgés vagy az ebéd puszta emlegetése mind-mind olyan Jelzések, amelyek már jó előre működésbe hozzák az emésztésben szereplő mirigyeket, s így befolyásolják az étvágyat. A környezeti ingerek azután végig, az egész étkezés alatt hatást gyakorolnak a tápanyag-feldolgozás bonyolult folyamatára. A jó étvágyhoz és az emésztőszervek kifogástalan működéséhez ezek szerint nemcsak finom ételekre van szükség, hanem nyugodt körülményekre, rendes étkezőhelyiségre, kényelmes székekre, tiszta tentóre,.gusz-_ tusbs edényekre és ízléses tálalásra is. Mindaz tehát, ami a „kulturált ét-, kezés“ fogalomkörébe tartozik, egyúttal fontos egészségügyi jelentőséggel is bír. Sajnos — azt hiszem — manapság nagyon kevesen vannak, akik minden reggel kényelmesen, nyugodtan megreggeliznek. Legjobb esetben lehajtunk egy bögre teát, s az előszobában „rajtra készen“ elrágunk hozzá két kekszet vagy egy száraz kiflivéget. Mások csak feketekávét isznak éhgyomorra, majd futtában rágyújtanak az elmaradhatatlan cigarettára. Pedig a vacsora óta már legalább tíz óra telt el, a gyomruk teljesen üres, és az előttük álló napi munkához jókora energiára lenne szükség. Feltétlenül időt kellene szakítani arra, hogy munkába indulás előtt leüljünk a terített asztalhoz. Az ebéd? Hát bizony az üzemi étkező helyenként tágasabb, világosabb, rendesebb is lehetne. Az asztal néhol tán kétes tisztaságú, az étrend túlzottan változatos, az ízek meg csak elvétve emlékeztetnek a megszokott, otthoni kosztra. (Tisztelet a kivételiek I ) Vannak tehát zavaró körülmények, sók még a tenni- és javítanivaló. Mégis annak van igaza, aki ebédidőben arra a félórára leteszi a munkát, leül az asztal mellé, és miközben a levest kanalazza, vált néhány szót a társaival családról, sportról, időjárásról ... bármiről. Ez mindenképpen egészségesebb, mint a munkapad sár-Szülők - társadalmi munkások A Stúrovői (Párkány) Alapfokú Kilencéves Iskola szülői munkaközösségének tagjai évről évre számottevő társadalmi munkát végeznek. Legutóbb például az iskola körülkerítéséből hatvanhárom szülő vette ki derekasan a részét. Köztük olyanok is, akik az előre megszabottnál többet dolgoztak, vagy szakemberről ugyancsak gondoskodtak, a betonoszlopok szakszerű elhelyezéséhez kőművest hívtak. Illesse tisztelet és elismerés az olyan szülői munkaközösségeket, amelyek a közügy érdekében munkálkodnak. Hajtman К., Štúrovo — Nána Fotó: Dávid Sándor Készül a kerítés, szülői segítséggel. Ékszer és ruha
