Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-14 / 41. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 14, Állandó és halaszthatatlan Igen súlyos kérdéseket tárgyalt meg a közelmúltban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága mellett működő munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottság. Tevékenysége egyáltalán nem egyszerű, hiszen a dolgozók egészségének, testi épségének megóvása, a munkabalesetek lehetőségének kiküszöbölése sokrétű figyelmet és gondoskodást igénylő feladat. Ezt a kérdést nem lehet és nem is szabad mellékesként kezelni, hiszen a dolgozók egészsége minden aranynál, drágakőnél értékesebb kincsünk. Az SZFSZ szervei, a balesetmegelőzés, valamint a dolgozók egészségvédelmének kérdésében érdekelt közigazgatási szervekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel karöltve az idei év első felében alapos ellenőrzést végeztek Szlovákia több járásában és e járások számos szövetkezetében. E helyzetfelmérés célja az volt, hogy megállapítsák a balesetek leggyakoribb okait, áttekintést nyerjenek a járásokon és a szövetkezetekben létrehozott munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottságok tevékenységéről, feltárják a balesetveszélyt rejtő hiányosságokat, s egyúttal képet kapjanak arról, vajon mindenütt eltávolftották-e a tavalyi ellenőrzés során megállapított — veszélyforrást jelentő, illetve az egészséget fenyegető — hiányosságokat. Részben örvendetes, részben elszomorító eredménnyel zárult az ellenőrzés. Megelégedéssel tölthet el az a tény, hogy a betegség és munkabaleset okozta munkaképtelenség arányszáma csökkent. Ezzel szemben jelentősen megnövekedett a munkahelyen kívül elszenvedett balesetek száma. Ez egymagában azt látszik igazolni, hogy a munkahelyen az illetékes vezetők nagyobb gondot fordítanak a balesetveszély megelőzésére és elhárítására, behatóbban oktatják ki a dolgozókat a biztonsági intézkedések betartásának fontosságáról és a legelemibb biztonsági tudnivalókról. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottságok aktív balesetmegelőző tevékenysége szintén színvonalasabb lett, jobban betölti hivatását, feladatkörét. De mi okozza a munkahelyen kívüli balesetek számának emelkedését? Munkahelyükről eltávozva a dolgozók már nem tartják be a legelemibb biztonsági szabályokat és előírásokat? Pedig súlyos balesetek adódnak a ház körüli munkák végzésekor, de még a pihenés és sportolás közben is, amelyeket egy kis körültekintéssel, a munkahelyen beidegződött biztonsági előírásokban a munkahelyen kívüli betartása esetében el lehetett volna kerülni. Az ellenőrzés során kitűnt az is, hogy a helyszínen, az egyes szövetkezetekben nyilvántartott adatok nem egyeznek meg a hivatalos statisztika adataival. Ez arra enged következtetni, hogy az irányító és ellenőrző szervek munkájában sok a fogyatékosság, a pontatlanság. Tehát e téren — a nyilvántartás szakaszán — következetesebben kell nagyobb gondot fordítani a pontosságra. Sajnos, azonban e kötelesség alól nincs kibúvó, hiszen munkabaleset nagyon hamar előadódik. Fel nem törölt olaj a műhely padlóján, hanyagul felszerelt villanyvezeték, szakszerűtlenül megjavított villanyberendezés, védőráccsal el nem látott forgórész a gépen, gondatlanul tárolt vegyszer és számtalan más okozója lehet a balesetnek. Leggyakrabban a gondatlanság, a figyelmetlenség játszik közre. S elszomorító, hogy aránylag sok a halálos kimenetelű. Az elmúlt félévben Szlovákia mezőazdasági üzemeiben nyilvántartott tizenhét halálos kimenetelű munkabaleset ötvennyolc százalékban idősebb, a hatvanadik évét túllépett dolgozót sújtott. A munkabalesetek áldozatai között azonban minden korosztály képviselve van. Különösen a sürgős idénymunkák alatt igen sok, a mezőgazdasági munkákban járatlan alkalmi dolgozót, brigádost foglalkoztatnak szövetkezeteink. játékos kedvű diákok segítenek a termények betakarításában. Feltehetnénk a kérdést: mindenütt kioktatják őket a biztonságos munkavégzés követelményeiről? Rendszerint csoportosan tanítóik, növelőik felügyelete alatt végzik a rájuk bízott munkát, de ez még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamelyik pajkosságból, virtuskodásból nem csinál-e olyat, ami egészségét veszélyezteti, vagy netán életét is követelheti. A baj megelőzése mindig célszerűbb, mint a szerencsétlenség következményeinek jóvátétele — ha egyáltalán jóvátehető. Ezért az SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottsága a szövetkezetek felelős vezetőinek, a szövetkezetekben tevékenykedő munkabiztonsági albizottságok tagjainak elsődleges feladataként jelölte meg, hogy minden igyekezetükkel szorgalmazzák a munkabalesetek lehetőségének kiküszöbölését, a tagság és a dolgozók, alkalmi munkások kellő kioktatását, a munkabiztonsági rendelkezések pontos betartásának ellenőrzését és a baleset-lehetőségek kiküszöbölését. Állandó és halaszthatatlan feladat ez, amely következetességet, fegyelmet, gondoskodást, pontosságot követel. De feltétlenül és mindenütt meg kell valósítani, mert késő a bánat, ha a baleset már megtörtént. Nem szabad elmulasztani a brigádmunkások esetenkénti kioktatását, ellenőrizni kell, hogy a dolgozók nem fogyasztottak-e szeszes italokat, használják-e a számukra kiutalt munkaruhát, védőeszközöket. De ugyanúgy ellenőrizni kell a műszaki berendezést, gépeket, munkaeszközöket, mivel meghibásodásuk már nem egy balesetet okozott. Az albizottság ülésén szóba került a személyes védőeszközök, munkaruhák, lábbelik és a dolgozók egészségének megóvását szolgáló egyéb kellékek kérdése is. A szövetkezetek gyakran hivatkoznak arra, hogy az egyik-másik felszerelési tárgy, védőeszköz beszerzése gondot okoz, mert a forgalmazásukat végző kereskedelmi egységekben nem kaphatók. Valóban megtörténik, hogy ezt vagy amazt nem kapni, de sok esetben a szövetkezetek idejében nem jelentik be igényüket, szükségletüket, s ennek következménye az esetleges hiány. Általában azonban egyes cikkekből, például munkaruhákból nagyobbak az igények, mint amennyit az ipar előállít. Viszont itt is akad javítanivaló. Sok mezőgazdasági üzemben munkaruhát még az olyan dolgozóknak is juttatnak, akiknek erre semmi szükségük. E téren is felül kellene vizsgálni a helyzetet és bizonyára elegendő munkaruha jutna a tényleges igénylőknek. De a jobb ellátást bizonyára elősegítené, ha a személyi védőberendezések gyártói esetleg a szövetkezetek meléküzemági termelésének lehetőségeit is jobban kihasználnák. A műszaki haladás, a technika számszerű növekedése mezőgazdasági üzemeinkben is feltétlenül megköveteli, hogy a munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottságok a jövőben még hatványozottabban gondoskodjanak feladataik maradéktalan teljesítéséről. (obenau) Lipcse új városnegyede (A szerző felvételei) иг CEH-W linben számtalan műemléket láttunk, akárcsak Drezdában vagy Lipcsében. Mindnyájunknak nagyon tetszett az Alexander tér, érdeklődéssel néztük meg az ott elhelyezett világórát, amely a földgolyó minden részének pontos idejét mutatja. Látogatásunk egyik felejthetetlen és örökké emlékezetes eseménye marad, hogy sikerült feljutnunk a háromszázhatvanöt méter magas televízió-adótoronyba, ahonnan rendkívüli kilátás nyílt a városra. Jól láttuk Kelet- és Nyugat-Berlin utcáit és a várost kettéválasztó falat. Meddő vállalkozás lenne röviden összefoglalni az említett három városban, s egyáltalán az NDK-ban látottakat, hiszen csaknem minden város utcája a régmúlt idők történelmének egy-egy részletét tárta elénk. Az új és újjáépülő városrészek is bizonyára maradandó emlékként élnek majd sokáig a történelmet áhítattal és az újat büszkeséggel nézők emlékezetében. Nagyon jó érzéssel, megelégedve fejeztük be látókörtágító kirándulásunkat. Mintegy ezerkilométeres túra után a viszontlátás reményében búcsúztunk Berlintől, a Német Demokratikus Köztársaságtól, ettől a gazdag, fejlett, jó életszínvonalat biztosító, kultúrát szerető országtól. Krascsenics Géza A Trhové Mýto-i j Vásárát) Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő egyesített földművesszövetkezet vezetősége — már hagyományosan — évente mintegy egymillió koronát fordít kulturális és szgciális célokra. Tagjai nemcsak hazánkban, hanem a környező szocialista országokban is tölthetik szabadságukat, gyűjthetnek új erőt a további munkához. Nemrég negyvenöt tagú csoportunk négy napot töltött az NDK-ban. Otiprogramunk első pontjaként megismerkedtünk Drezda történelmi nevezetességeivel, s nagy érdeklődéssel tekintettük meg hírneves képtárát. Lipcsében pedig huszonöt kilométeres körutat tettünk meg autóbusszal s a háromezer éves település látnivalói mély benyomást gyakoroltak ránk. A vásárairól, kiállításairól nevezetes ősrégi város múltjával annál is inkább megismerkedhettünk, mert lipcsei idegenvezetőnk magyar nyelven mondta el a várostörténeti tudnivalókat. A városnézés során megtekintettük a királyi palotát, amely a tizenhetedik században épült, továbbá az ezerötszázötvenben épült városházát, az ezerhétszáztizenkettöben létesített Tamás-templomot, amelynek főoltára előtt nyugszik egy külön sírban Johann Sebastian Bach. Ugyancsak megtekintettük Lipcse jellegzetes Napóleon-emlékművét azon a helyen, ahol a híres hódító seregei döntő vereséget szenvedtek. Ötünk utolsó állomásaként a több mint egymillió lakosú Berlint, az NDK fővárosát tekintettük meg. Városnézésünk során idegenvezetőnk nagy hozzáértéssel magyarázott, lépten-nyomon felhívta figyelmünket a történelmi és művészeti érdekességekre. Bér-Kihasználják a lehetőségeket A Levlcei (Léva) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság ellenőrzést végzett a járás mezőgazdasági üzemeiben, hogy miként gondoskodnak a dolgozók külföldi üdültetéséről. Az ellenőrzés során mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy az efsz-ek és az állami gazdaságok az érvényes rendelkezésekkel összhangban használják-e ki a kulturális és szociális alap biztosította lehetőségeket. Megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemek a dolgozók külföldi üdültetését, a tematikus és kulturális kirándulásokat általában a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Lévai Járási Bizottsága útján szervezik. Ez a szerv aztán a ČEDOK és a TATRATOUR utazási irodákkal együttműködve teljesíti a megrendelők igényeit. A résztvevők üdülői beutalóit a mezőgazdasági üzem fedezi. A kirándulásokra, üdülésre jogosult személyeket az egyes gazdasági részlegek vezető beosztású dolgozói javasolják a vezetőségnek. Ezáltal a legtöbb esetben az arra érdemesebb szövetkezeti tagok, vagy állami gazdasági dolgozók vesznek részt a kirándulásokon. Az erre a célra biztosított anyagi keretet a gazdasági év megkezdésekor a szövetkezetek és állami gazdaságok kulturális és szociális bizottságai hagyják jóvá. Az ellenőrző szervek az egyik mezőgazdasági üzemben megállapították, hogy tavaly és az idei év első felében lebonyolított külföldi utakon elsősorban az illető szövetkezet vezető beosztású dolgozói és az adminisztratív munkaerők vettek részt. Az Ilyen helytelen gyakorlatot a jövőben nem lehet megengedni. Jó jel, hogy egyré több efsz és állami gazdaság veszi fel a baráti kapcsolatot külföldi üzemekkel, elsősorban az MNK termelőszövetkezeteivel, s a dolgozók részére cserekirándulásokat szerveznek. Leszögezhetjük, hogy a lévai járás mezőgazdasági dolgozói élnek a törvény biztosította lehetőségekkel, s mindennapi fárasztó munkájuk mellett rendszeresen részt vesznek külföldi tematikus és kulturális kirándulásokon. A jövőben ilyen hasznos pihenést még több szövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó számára szeretnének biztosítani, Abel Gábor Kiránduló csoportunk a berlini Alexander Platzon. V|.M$£ A módosított nyugdíjtörvényről NYUGDÍJAS olvasónk hivatkozással a lapunk ez évi 35. számában a továbbdolgozó nyugdíjasokról közölt cikkre (I. rész), arra kér felvilágosítást, hogyan kell értelmezni ezen cikk második bekezdésében említett esetet, t. i. azoknak az esetét, akik „nyugdíjigényük keletkezése után megszakítás nélkül tovább dolgoznak, és ezekben az években érik el a számukra legkedvezőbb fizetést, és akkor az 1975/ 121 sz. törvény 13 § 3. bekezdése értelmében igényük van arra, hogy a nyugdíj kiszámítása szempontjából döntő átlagos havi keresetüket ne a nyugdíjigény megnyílása előtti utolsó öt vagy tíz év keresetéből, hanem a tényleges nyugdíjbalépés időpontja előtti öt vagy tíz évben elért jövedelem alapján állapítsák meg“. Olvasónk először efsz tag volt és tagsági viszonya megszüntetése után rendes munkaviszonyban mint ipari munkás dolgozik. Kérdi, hogy a törvény említett kedvezménye vonatkozik-e majd rá, mivel megszakította efsz tagságát és utána az iparban dolgozott? A nyugdíj-igény megnyílása alatt (az öregségi nyugdíj esetében és a férfi dolgozókra vonatkozóan) azt kell érteni, hogy a dolgozó eléri a nyugdíjkorhatárt, tehát ebben az esetben betölti 60. életévét és legalább huszonöt beszámítható ledolgozott éve van, vagy a törvény által elismert pótideje (pl. katonaság, tanulmányi idő stb.J. Nem számít az, hogy ezeket az éveket a dolgozó efsz tagként, majd munkaviszonyban dolgozóként szerezte. Az említett kedvezmény feltétele lényegében az, hogy a tényleges nyugdíjba lépés esetében a 60. életévnél későbbi időpontban igényelheti a tényleges nyugdíjbalépés időpontja előtti utolsó öt vagy tíz év eredménye alapján való nyugdíjkiszámítást, aki az életkor betöltése után (a 60. év betöltésé után) tovább dolgozik és nem igényli nyugdíja folyósítását. A legtöbb esetben ugyanannál a munkaadónál dolgozik tovább az Ilyen igénylő, de ez nem feltétel, mert más munkaadó vállalatnál is folytathatja munkaviszonyát. Lényeges viszont, hogy semmiféle formában [csökkentett nyugdíj formájában sem) nem kapott öregségi nyugdíjat. Olvasónk tehát a feltételek teljesítése esetében szintén igényt tarthat a tényleges nyugdíjbalépés előtti évek eredménye alapján való nyugdíj kiszámítására. EGY MÄSIK NYUGDÍJAS olvasónk, aki ebben az évben töltötté be hetvenedik életévét írja, hogy alacsony öregségi nyugdíját, beleértve a felesége számára folyósított feleségjáradékot is fokozatosan felemelték havi 1100 korona összegre. Az 1977. évben a ház melletti kertjében termett fokhagymát eladta a Jednotán keresztül. A kapott összeg után rendesen megfizette a jövedelmi adót. A Jednota ill. a hnb jelentette az így kapott 1050 koronás összeget a Társadalombiztosító Hivatalnak és az visszamenőleg csökkentette az emelt nyugdíj összegét. Olvasónk esetében az 1975/121 sz. törvény 42 § 2. bekezdése szerint szociális okok alapján önként emelték fel az alacsony öregségi nyugdíját, mivel abból indultak ki, hogy az öregségi nyugdíj a család egyetlen bevételi forrása és sem olvasónk, sem felesége nem tud saját munkájából életszínvonalán javítani. Az ilyen esetekben nem vonják meg az emelést, ha a nyugdíjas vagy eltartott családtagja nem dolgozik többet egy-egy évben mint hatvan munkanapot. A hetven évnél idősebb nyugdíjas munkaviszonyát és az így elért keresetét már nem veszik figyelembe és ennek alapján már nem vonják meg az emelést. Olvasónk csak ebben az évben töltötte be a hetvenedik életévét, az említett megvonás még a korábbi évre vonatkozott. A hetvenedik életéve betöltése után nemcsak a munakviszonyból származó esetleges fizetést vagy jutalmazást nem szabad figyelembe venni, de a háztáji főidből származó bevételt sem. Az új rendelkezés (az 1978/71 sz. rendelet, amely módosította az 1975/ 135 sz. rendeletet) a nyugdíjtörvény fentebb idézett rendelkezéseit nem módosította. Feltételezhető, hogy az élőírt túlfizetés levonása után újból felemelik nyugdíjukat a havi 1100 koronára, mivel ez megélhetésük egyetlen forrása. Dr. F. J.
