Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-08 / 27. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES 1978. július 8. Vigyázz a vizek partján! Nyaranta elszomorító a vlzparti balesetek statisztikája. Ebben az év­szakban szinte nincsen olyan hét, hogy ne olvashatnánk az újságok­ban, ne hallanánk a rádió, a tévé híreiből a felügyelet nélkül hagyott vagy vakációzó gyerekek, s fiatal­emberek tragédiájáról. A napokban például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban Michal na Ostro­­vén (Mihályfa) fulladt meg egy öt­éves kisfiú. És sajnos ez évről évre így megy. Ülünk, elolvassuk, meghallgatjuk a híreket és igyekszünk minél gyor­sabban elfelejteni, mert olyan meg­döbbentő, borzasztó ha egy gyerek s fiatalember meghal. Pedig tenni kellene már valamit, hogy vizeinkben minél kevesebbszer — vagy egyáltalán ne — hangozzék fel a kétségbeesett kiáltás: „Segít­ség! Segítség!“ Ismert tény, hogy a balesetek nagy része meggondolatlanságból, virtus­kodásból és tiltott helyen való für­désből származik. A folyó sodrása, mélysége, és a meder megbízhatat­lansága miatt különösen a Duna, s más, — különben festői szépségű — folyóink mentén sok a veszélyes partszakasz, de ugyancsak jóvátehe­tetlen bajt okozhatnak a halastavak, elhagyott bányagödrök, víztárolók, a záró illetve, terelőgátak, ahol rend­szerint örvénylik, forog a víz. Természetesen tiltó tábla nincs — és nem is lehet — mindenütt, ezért még a fürdésre alkalmasnak tűnő vízparton sem árt a nagyfokú óva­tosság. Főleg nem lehet elégszer el­ismételni és hangsúlyozni, hogy mi­lyen veszélyes a csónakból való ki­ugrás vagy a divatos gumimatracon a mélyvíz fölé sodródás. Az evezéstől, a tűző naptól a fel­­hevült test hirtelen lehűlése ugyanis általában végzetes lehet. Azonnali halált okozhat azoknál, akiknél va­lamilyen — tudott vagy nem tudott — szervi elváltozás áll fenn. Ilyen esetben a segíteni, menteni akarók hiába várják, hogy az áldozatot, akár egyetlenegyszer is feldobja a víz. Ez csak néhány nap múlva kö­vetkezik be. A veszélyhelyzeteket ezért minden fürödni indulónak ajánlatos ismernie. Nem engedhetjük meg magunknak azt sem, hogy a legszomorúbb tra­gédia riasztó hatása is legfeljebb csak néhány napig tartson. Hogy ugyanazokon a helyeken, ahol a sze­rencsétlenség történt, mások nyu­godtan fürödjenek tovább. Sok múlik a felnőttek felelősségér­zetén és példamutatásán is. A „más gyerekével“ is törődnünk kell, még akkor is, ha az néha azt válaszol­ja: 4Mit törődik velem?!“ A legnagyobb veszély határán já­ró, illetve úszkáló, lubickoló gyere­kekkel, fiatalokkal szembeni közöm­bösség — ami bizony még gyakran tapasztalható — megbocsáthatatlan bűn önmagunkkal szemben, hiszen a vízbefúltak többsége 25 éven aluli. Mindenekelőtt a felnőttek köteles­sége a megfelelő felkészülés a tra­gédiák, az áldozatok megelőzésére. Nekünk kell minden lehetséges mó­don vigyáznunk a fiatalokra. Ügy is, hogy a gyerekeket, amint lehet, meg­tanítjuk úszni. A középiskolásokat és a szakmun­kástanulókat már a mentésre is ki kell oktatni. Persze — mivel a men­tésre vállalkozó mindenképpen koc­kára teszi az életét — a gyakorlás is szükséges, mert nélküle szinte re­ménytelen a kockázatvállalás. Az iskolák bezárták kapuikat, meg­kezdődött a várva várt vakáció, a megérdemelt szünidő. A tanulók ez­rei indultak, kirándulásra, országjá­rásra, táborozásra és élvezik a gond­talan pihenést. A meleg napokon benépesülnek a strandok, vizeink partjai és közöt­tünk, körülöttünk — magától érte­tődően — , sok-sok gyerek, fiatal is fürödni akar. Segítsünk hát nekik, ügyeljünk rájuk a vizek partjain. Ez lelkiismeretünk parancsa is. Kanizsa István A komárnói parkot előszeretettel keresik fel a dolgo­zók, nyugdíjasok, s nagy számban az édesanyák is, akik gyermekeikkel órákig elidőznek a kellemes környezet­ben. Úgyszólván tavasztól őszig foglaltak a park padjai. Csendjét a kisgyermekek önfeledt kacaja veri fel. Andriskin J. felvétele. Az agyrázkódás felismerése Biológiailag az agyrázkódás lényege az, hogy az agysejtek rendes, megszokott élete felborul, s mindenképpen károsítja az agy­sejteket. Tudni kell, hogy az agysejtek rend­kívül érzékenyek a folyamatos vérellátásra, amely ha hosszabb időre megszűnik, az érintett sejt, vagy sejtcsoport menthetetlenül elpusztul. Az agyrázkódást elég könnyű felismerni, még akkor is, ha a sérülést nem láttuk. A sérült eszméletlen, a szíve feltűnően lassan ver és ezért a pulzusa is nagyon las­sú. A feltűnően kitágult pupilla a fényre nagyon lustán reagál, s alig-alig szűkül a szemhéj felhúzása után, ha fény éri. Kísérő tünetek agyrázkódás esetén: há­nyás, bevizelés és beszékelés maradványai. Ezek közül egyik vagy másik mindenkor, de gyakran mind a három is előfordulhat. További tünetek: ha az eszméletlen ember fejét, vagy karját felemeljük, azok tartás nélkül csukladoznak. Az agyrázkódást szen­vedett egyén a fájdalomra nem reagál. Rendszerint utakon, árokparton találjuk ... Az ilyen egyén helyet keres magának, míg az epilepsziás nem rendelkezik menekülési reflexszel, ott dől el, ahol az eszméletlenség éri. Dr. Tóth László Az ASTRA, 3 név kötelez Kiváló szakkör Nagy gondban voltak a közelmúltban a štítňiki (csetneki) általános is­kola pionírjai, Szervezetük névadásáról volt szó. Olyan nevet akartak min­denekelőtt, amely kiváló munkára kötelezi őket. Végül ez sikerült is: az ASTRA, 3 nevet vették jel. Ez a név iskolájukhoz kötődik. Ugyanis 1944-ben ebben az épületben mű­ködött az Astia, 3 partizáncsoport, melynek DUBA Emil volt a parancsno­ka. Ám a pionírok nem elégedtek meg ennyivel: írtak a volt partizánpa­rancsnoknak Košicére (Kassa/, hogy szeretnének vele elbeszélgetni. Duba elvtárs szívesen tett eleget a szíves meghívásnak. Így azután betekintést nyerhettek a pionírok az említett partizáncsoport — névadójuk — harci tevékenységébe. A volt parancsnok jelszólítására egyperces néma csenddel adóztak a pio­nírok azoknak, akik hősi halált haltak a fasizmus elleni kegyetlen harcok­ban. Gál Edit, Gem. Hôrka Juniális A trsticei (nádszegi) JÓZSEF ATTILA pionírszervezet juniálist rende­zett. A színvonalas műsor keretében felléptek a helyi és a szomszédos Trhové Mýto-i (vásárúti) általánosiskola pionírjai, illetve az utóbbiak zenekara. Köszönet a színvonalas rendezésért! Győri Irén, Trstice A štúrovói (párkányi) általános­­iskola csillagászati szakköre nemré­giben mérlegelte az 1377—78-as tan­évben kifejtett tevékenységét. Gaz­dag és fölöttébb hasznos volt ez a tevékenység: A szakkör tagjai már a tanév elejétől szorgalmasan tanul­tak, böngészték a könyveket, vitáz­tak, filmeket tekintettek meg, emel­lett még asztalifocit is játszottak. Az idei körzeti versenyen az első három helyet ők szerezték meg, Rigler-Baj­­za-Molnár összetételben, a s járási versenyben a megtisztelő harmadik helyet vívták ki. A versenyekre V a n к Ernő körvezető készítette fel a szakkör vetélkedő tagjait. Április­ban kirándultak Hurbanovóra (0- gyalla), ahol a csillagvizsgálóban táv­­csövön figyelhették naprendszerünk több bolygóját. Májusban eljutottak Kováčovba, júniusban egy asztronó­miai háziversenyt bonyolítottak le, s részt vettek egy budapesti kirán­duláson is ... P. Molnár Ferenc, Stúrovo-Nána Rejtvény gyermekeknek Sejtről sejtre Töltsétek ki az ábrát a meghatározások alapján, az óramutató járásával azonos irányban, mindig a megjelölt sejttől kiindul­va. A kezdőbetűk összeolvasásával nyert fo­galmat kell beküldenetek. Meghatározások: 1. Szőlőszedés, 2. Zeneiskola régiesen. 3. Mű­ködik. 4. Álláspont. 5. Hír régiesen. 6. Or­vos. 7. Olyan kör, amelyből nem lehet ki­törni. Munka és játék Amikor egyszer egy gazdag, de meglehetősen buta polgár megkér­dezte Arisztotelészt, a nagy bölcset, hogy mit csinál szabad idejében, a filozófus azt válaszolta: — Játszom. A munka életünk fenntartója, ke­nyerünk, anyagi gyarapodásunk, jó­létünk alapja. Munka nélkül nem­csak nekünk felnőtteknek, de a gye­rekeknek is üres, unalmas az élet. A jól végzett munka már önmagá­ban örömet fakaszt. A játék látszólag a munka ellen­téte, de a kiskorúakat valóban segíti testi és lelki tulajdonságaik fejlesz­tésében. Növeli a gyermek testi ere­jét, fejleszti érzékszerveit, ügyessé­gét, találékonyságát. Gazdagítja ér­zelemvilágát, ébren tartja igazság­érzetét. Keménységre es gyöngéd­ségre, bátorságra és elővigyázatos­ságra neveli. Formálja a gyerek egész magatartását és a közösség­hez való viszonyát. A jó játék szó­rakozást, derűs hangulatot teremt es nevelő hatásával nemes emberi tu­lajdonságok kialakításához járul hoz­zá. A munka és a játék jelentőségét az iskolának és a szülői háznak egy­aránt tudatosítania kell és gyerme­keinket ennek figyelembevételével kell nevelnünk. Vannak szülők, akik a gyermek nevelését illetően a ta nuláson kívül úgyszólván mást nem ismernek, és örökös hajszolásukkal bizony megkeserítik a gyermek éle­tét. Ezt tette egyik ismerősöm is, aki fejébe vette, hogy festőművészt ne­vel a fiából. A gyerek hajlandósá­gát, szellemi képességeit és kedvéi azonban sohasem vqtte figyelembe, s bár a fiú ügyesen rajzolt, mégsem volt tehetséges. A szülő azonban nem nyugodott. Gyerekét külön rajzórák­ra járatta és később zenére is be­íratta. „Egy festőművésznek zongo­rázni is tudni kell!“ — magyarázta. A gyerek azonban nem fejlődött ap­ja kívánsága szerint, aki aztán a jobb eredmények elérésének érdeké­ben meg is próbált mindenfajta ne­velési eszközt igénybe venni, sőt a verésektől sem riadt vissza. Kínozta, gyötörte a fiút. Soha nem hagyta őt elszakadni a könyvektől, rajz- és kottáfüzeteitől. Megtiltotta neki a szórakozást, és csak tanulnia volt szabad. Amikor pedig a szülő látta, hogy mindez nem használ, a hibát a tanárokban kereste és új oktatók­ra bízta gyerekét. Azonban az új ta­nár mellett sem fejlődött a fiú raj­zoló készsége. Érdemes még megem­lítenem, hogy később a gyerekből sem festő, sem zeneszerző nem lett, sőt még az érettségit sem sikerült megszereznie. Túlzások persze nemcsak a tanu­lók túlterhelésében, hanem egyes esetekben munkára nevelésük elha­nyagolásában is mutatkoznak. Kö­zömbös szülők mindent gyermekeik természetére bíznak, gyakran még azt is, ami nem éppen természetes. Ha csemetéjük jól tanul az iskolá­ban, örülnek. Ha nem, akkor sem esnek kétségbe. A gyerekek jó része meg nemcsak iskolai munkáját végzi lelkiismeretlenül, de otthon sem se­gédkezik. Gyakran elnézik a szülők, hogy gyerekük csak otthon ül, vagy játszik és érzéketlenül figyeli édes-Hodoníni gyerekek... Foto: -Kovács-1 anyját, aki közben az ő cipőjét tisz­títja, vagy nagyapját, amint hetven­éves korában fát, szenet cipel a pin­céből. A gyerekeknek általában nincs sok .türelmük az iskolai és az otthoni munkákhoz. A hirtelen támadt be­nyomások, hatások alatt még nem tudnak logikusan, tárgyilagosan gon­dolkodni. Mindenbe belekérdeznek, de igen gyakran feladatuk végzése közben is mással foglalkoznak. Hassunk tehát érzelmeikre, értel­mükre, és ismertessük meg őket a munka értékével. Neveljük őket kul­túrált munkára, feladatuk átgondo­lására- és a rendszerességre. Türel­meseknek kell azonban lennünk. Sose feledjük el, — hogy még gyerekek! K. Molnár Ferenc ERÉSZTREJTVÉHY fgp-wr'brgs ■. :TX-t ž-ľAS - *”ТД1 WWC VÍZSZINTES: A rejtvény része (zárt tűk:: é, 1, n, i, e, n). 9. Menj an­golul. 10. Azonban szlovákul. 11. Ko­pasz. 12. Tól-től szlovákul. 13. Há-­­rom Milánóban. 14. A felsőfok jele. 15. Bratislavai au­tók jelzése. 17. Sö­tétség Szlovákiá­ban. 19. Kevert gát. 20. Személyes névmás. 21. Öreg angolul. 23. Kép­más latinul. 25. A munka és az ener­gia egysége. 26. Ibsen drámája. 28. Török férfinév. 29. Bálvány. 30. Ame­ricium kémiai je­le. 31. Zokog. 33. Hegyes szerszám. 34. Tiltószó. 35. Husáng. 36. Hegy­csúcs. 37. Nem va­lódi. 39. A Bala­ton is az. 41. A- jándékoz. 42. A mélybe. 43. Énekes madár. 45. Folyó Jugoszláviában. 47. ... Mikulás, cseh festőművész. 49. Becézett nagyszülő. 50. Nátriumklo­­rid. 51. Tojás németül. 53. Lágy fém. 54. Francia névelő. 56. Rege. 59. Meg­szólítás. 61. Fél millió. 63. Emelő névelővel. 64. Gyerekek téli öröme. 66. A sav teszi. 68. Izomkötő. 69. Testgyakorlás. FÜGGŐLEGES: 1. Háziállat. 2. Ke­zébe fog. 3. Régebbi iskolatípus. 4. Tiltószó. 5. A múlt idő jele. 6. ... mortale. 7. Kuckó. 8. Knock out. 9. A rejtvény második része, zárt be­tűk: a, t, 6, e, y, t. 16. Állatok fek­vőhelyéül szolgál 18. Japán gyöngy­halásznő. 19. Kis Agnes. 20. Királyi szék. 22. Akadémiai titulus rövidítve. 24. Nem mozog. 25. Fedő közepe. 27. Mezőgazdasági munkás. 29. Hivatal. 32. Literátus. 33. Eladási értéke. 38. Peru fővárosa. 40. Sporteszköz. 42. Fél gida. 45. Mindenféle ócskaság. 46. ... monda ikerszava. 48. Igavonó állat. 52. ... regénye, Gárdonyi mű­ve. 55. Angol idő. 57. Csecsemőhang. 58. Folyó Olaszországban. 60 .Női név. 62. Házikó. 65. Állatlak. 67. Ki­rály olaszul. 68. Izomszalag. Beküldendő a vízszintes 1, és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek A lapunk 24. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Hasz­nosítsuk a gyógyfüvek természetes gyógyhatását. Könyvnyertesek: Halász Edit, Ka­­linkovo, Nagy Mihály, Sládkovičovo (Diőszeg), Bodnár Mónika, Moldava nad Bodvou (Szepsi).

Next

/
Oldalképek
Tartalom