Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-30 / 39. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 38. A Zlatná na Ostrove-i (aranyosi) Szovjet Hadsereg Efsz-ben több éven át négyszáz mázsa feletti cukorrépatermést értek el, sőt voltak évek, amikor több mint hatszáz mázsa termett hektáronként. Például 1975-ben 612 mázsa átlagterméssel szlovákiai viszonylatban az első helyet érték el, amiért állami kitüntetésben részesültek. Az ezt követő években a termés a vártnál gyengébben sikerült, de még a múlt évben is másodikok lettek a komáromi Járásban. Aranyoson különös gonddal, figyelmességgel termesztik ezt a fontos növényt, mert nemcsak népgazdasági szempontból tartják értékesnek, hanem mint takarmányforrást is nagyra becsülik. E két fontos tényezőt figyelembe véve az idén Ismét úgy fogtak hozzá termesztéséhez, hogy a lehető legnagyobb hozamot érjék el. — Ml a jó termés előfeltétele? — tettük fel a kérdést Nagy László szövetkezeti elnöknek. Az elnök véleménye szerint a jó terméshozam döntő tényezője a jó és időben végzett agrotechnika, az agrotechnikai határidők pontos betartása. A jól megművelt föld. A múlt és az idei év agrotechnikai intézkedései a talajerő fokozására és a nedvességtartalom megőrzésére idányultak. A cukorrépa termesztésénél alapkövetelmény a helyes istálló- és műtrágyázás, valamint az őszi mélyszántás. Sok szikes és homokos földjük van, ami gondos tápanyagellátást követel. Ezért a répaföldeket alaposan ellátják istállötrágyával. A káli- és foszfortrágyák kétharmadát, a nitrogén egyharmadát ősszel juttatják a talajba, miközben ügyelnek arra, hogy a mélyszántást megfelelő mélyen (30 cm) végezzék el. Utána boronáiják, simítozzák, egyengetik, tömörítik a A közelmúltban Magyarországon, ** Hajdúszoboszlón jártam és elbeszélgettem a Búzakalász Tsz néhány vezető dolgozójával. Cinege Ferenc agrármérnök, a szövetkezet elnökének a helyettese és munkatársat elmondták, hogy 8611 hektár mezőgazdasági, illetve 4245 hektár szántón gazdálkodnak. Beszélgetésünk során kiemelték, hogy az elmúlt évben 1500 hektáron termesztettek búzát, s 52,59 mázsás hektárhozamot értek el. Ez országos méretben élvonalbeli eredménynek számít. A termelésfejlesztési feladatok keretében ebben az évben is a hektárhozam további növelésére törekednek és az akkori adatokból arra következtettek, hogy elérik az 54—55 mázsás hektárhozamot. Természetesen szó esett a növénytermesztési részleg más ágazatainak termelési eredményeiről is. Napraforgóból például ötszáz hektáron 22, mákból 55 hektáron 10 mázsás átlagot értek el hektáronként. Kukorica vetésterületük az elmúlt évben 860 hektár volt és nem kevesebb mint 73 mázsa szemtermést takarítottak he hektáronként. Így sorolhatnám a többi terményt is. A gazdaság vezetői a továbbiakban Nem elég akarni, A Dobrá Niva-1 Oj Élet Efsz 1970 óta 7200 hektáron gazdálkodik. Tudomásom szerint nagyot fejlődtek az egyesítést követő év alatt. Ján Ukrop mérnök, a szövetkezet elnöke, a nagyüzemi technológia, nz új termelési és állatgondozási formák érvényesítésének az előnyeit méltatta. Szarvasmarha-állományuk 14 ezer 200, ebből 1400 a tehén. A tehenenként! évi tejhozam 3500 liter. A sertések száma 11 ezer, ezekből 7000 darab az „Agárd“ rendszerű farmon van. Az állományból 900 a koca. Egyedenként 18 életképes malacot választanak el. Az elnök körbevezetett az üzemben. Csodálkozva konstatáltam a műszaki fejlődést és ezt meg is jegyeztem. Ha valami elkezdődik, félúton nem lehet megállni. A célt előre kell látni, a hozzá vezető utat pedig fel kell mérni. Érzed, hogy tőle is függ az eredmény, s ennek eléréséhez nem vagy magadra hagyatva. Ez a legjobb ösztönzője az akaratnak. Az udvar egyik sarkában nagy zakatolásra lettem figyelmes. Meg is kérdeztem, mi okozza a zajt. Kiderült, hogy a granulációs vonal van ott, ahol a terimés takarmányokat dolgozzák fel. Naponta 300—310 q préselt talajt. A tavaszi talajművelés, illetve a magágy előkészítésénél vigyáznak arra, hogy a talaj szerkezetét ne bontsák meg. Könnyű gépi eszközökkel megmunkálják, egyenletesen eldolgozzák, hogy a vetőmag megfelelő mélységbe, nedves földbe kerüljön. Vetés előtt Piramiddal és Burexszal gyomtalanítják a talajt. Fontosnak tartják a korai vetést (március 20J azért, mert ebben az időszakban még jó a talaj vízkészlete, így megvan annak a feltétele, hogy a jó csíraképességű mag időben kicsírázik és kikel. Az idén nagyobb körültekintéssel választották meg a fajtákat. Ugyanis a tavalyi gyengébb terméseredmény okát a rossz fajtában látják. A dobroviceí beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Egyes parcellákon 700 mázsa is termett. Ellenben a KW-Mono fajta — mivel gyengébb csíraképességű az előbbi fajtánál — a vártnál jóval kevesebb termést adott, s ez lerontotta a termésátlagot. E tapasztalatból okulva — a talaj és természeti feltételekhez igazodva — a szövetkezet vezetői az idén megfelelőbb fajtákat szereztek be. A Dobrovicei A és a Slovmona fajtákat vetették SPC-6-os vetőgéppel, ügyelve a pontos vetésre. A tavaszi munkálatok során ügyeltek az optimális egyedszám betartására, valamint arra, hogy a parcellák gyommentesek legyenek, hogy a zsenge növényzet fejlődni tudjon. Ennek érdekében a parcellákat felosztották a csoportvezetők között, akik feleltek a munka jó elvégzéséért. Időben elvégezték a sorközi talajművelést és az egyelést is. Űj prémiumrendszert dolgoztak ki. Az, aki a követelményeknek eleget tett, 400 "korona jutalomban részesült. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy a dolgozók arról is beszéltek, hogy nyugdíjasokból 399, állandó dolgozóból pedig 625 tagjuk van. Az állandóan dolgozók közül tizenötnek főiskolai, hatnak felsőfokú műszaki, negyvenkettőnek középfokú, kétszázhetvennégynek szakmunkás, kétszáznegyvenötnek pedig betanított szakmunkás képesítése van. Ebből is látható, hogy csupán negyven személy szakképzettség nélküli. A Búzakalász Tsz állattenyésztési részlegének az eredményei is figyelmet érdemelnek. Szakosított sertéstelepükön nyolcszáz kocát tartanak. Ezek a svéd lapály és a magyar fehér fajták leszármazottai és évi átlagban kocánként 19,5 malacot választottak el. Sertéshizlaló telepük évi átlagban 14 ezer — 95—105 kilós — hízót értékesít és egy kiló sertéshús termeléséhez 4,1 kilő erőtakarmányt használtak fel. Ki kell emelni, hogy szakosított sertéstelepüket átépítik. A jelenlegit korszerű berendezéssel és jobb technológiával váltják fel. Beszélgetésünk további részében a vezetők a gazdaság juhtenyészetének problémáiról tájétenni is kell!... takarmányt készítenek a szarvasmarhák részére. — Nem elég akarni, tenni is kelll — Idézem az elnök szavait. A végleges megoldást egy korszerű, minden igényt kielégítő rádióközpont beépítése jelenti 25 állomással. Ennek segítségével pillanatok alatt operatív intézkedéseket tehetnek a nagyüzem bármely pontján. Közös- erőfeszítéssel oldották meg a munkatermelékenységének a javítását. A matematikai megoldásokat a Minsk 22-es számítógép végzi nagy pontossággal. A technikát tehát a termelés szolgálatába állították. * Az elnök vidám vezényszavai hangzottak: — emberek, ez a nap ragyogó — kezdődhet az aratási A szövetkezet udvarában harminckét kombájn sorakozott. A szövetkezetnek tíz saját kombájnja van, huszonkettő pedig Magyarországról érkezett, hogy segítsen. Évről évre szorosabb az együttműködés. A barátság még 1972-ben kezdődött. Ennek is köszönhető, hogy tíz nap alatt 1670 hektárról begyűjtötték a termést, és 100,1 százalékra teljesítették szerződéses feladatukat. jó minőségű munkát végeztek, a tervezett százezer hektáronkénti egyedszámot biztosították. Ezt követően elvégezték a fejtrágyázást és a lehetőség szerint öntözték a növényzetet. A kiskapacitású hordozható öntözőberendezéseket jól kihasználták. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a répa cukortartalma jobb a múlt évinél, de a tervezett hozamot nem biztos, hogy elérik. Természetesen sok függ a betakarítási munkálatok gyors és veszteségmentes elvégzésétől is. Ennek tudatában a szövetkezet dolgozói e munkára kellőképpen felkészültek. A betakarítást október másodikán kezdik el, a megszokottnál valamivel későbben, mivel termésnövelő esőre várnak! A betakarítást időterv szerint végzik s azt állítják, hogy a 190 hektáron termesztett cukorrépa- betakarítása nem okoz különösebb gondot. Elegendő nagyteljesítményű eszközzel rendelkeznek. A cukorrépát kis távolságra szállítják, a szomszédos ekeli vagy a helybeli átvevőhelyre. A betakarítási munkálatoknál az egyeléshez hasonlóan járnak el. Amennyiben a traktorosok, kombájnosok jó munkát végeznek, jutalomban részesülnek. Nagy figyelmet szentelnek a répa melléktermékeinek értékesítésére. Hiszen az idei szilázsszükséglet felét ebből biztosítják. A répafejet silózzák, a szeletet pedig takarmányszalmával keverve hízómarhákkal feletetik. E szövetkezet dolgozói szigorú agrotechnikai fegyelemmel, jó és becsületes munkával, veszteségmentes betakarítással igyekeznek feladataikat teljesíteni. Az állattenyésztés és a növénytermesztés összehangolásával igyekeznek egyre jobb eredményeket elérni. Nagy Teréz koztattak. Elmondták, hogy mintegy 1562 darabból álló juhállományukat hús- és gyapjútermelésre állították be. Azt is megemlítették, hogy ez az ágazat nem a legjövedelmezőbb, mivel a központtól húsz kilométerre fekszik. Télen tehát az állatok abrakolása szükséges, így csak a nyári idényben legeltethetnek. Ha azonban elkészülnek az útépítéssel, akkor a tartási körülmények is javulnak. Aztán lehetőségük nyílik az állomány szaporítására, hiszen a gyapjú és a juhhús jól értékesíthető. A gépesítéssel összefüggésben megemlítették, hogy a feladatok sikeres végzéséhez korszerű erő- és munkagépek állnak rendelkezésükre, persze néha-néha kisebb fennakadást a pótalkatrész hiánya okozza. Meg kell említeni persze azt is, hogy a tsz-ben nagy gondot fordítanak a munkafeltételek szüntelen javítására. A dolgozókat naponta autóbusszal szállítják a munkahelyre és műszak után haza. Takaros szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére orvosi rendelővel. A kedvező feltételek és az életszínvonal emelkedésének nagy eredménye, hogy a tsz dolgozóinak átlagos életkora jelenleg harmincnégy év. A jó gazdasági sikerek elérésében jelentős szerepe volt a politikai és szakvezetésnek. Rugalmasan oldották meg a szervezési teendőket, a tagság pedig a kedvező feltételeket kihasználva mindent megtett a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Tulajdonképpen ez segítette elő, hogy megszerezhették a „Kiváló tsz“ elnevezést. PhDr. Hofer Lajos ■Sár az utóbbi években a tejterme** lésben jelentős előrehaladás történt, a tej minősége korántsem érte el a megkövetelt színvonalat. Pedig a minőség kérdésén gyakran milliók forognak kockán. Ugyanis mind népgazdasági, mind a gazdaságok ökonómiai szemszögéből nézve nem közömbös, hogy a tej milyen osztályban kerül eladásra. Gyenge minőségű tejből nem készíthető minőségi tejtermék. Romlik a piacra kerülő áru minősége, másrészt pedig csökken a tehenészet jövedelmezősége. De bármelyik oldalról is mérlegeljük, mindenképpen tetemes veszteséget jelent még akkor is, ha literenként néhány filléres különbözeiről van szó — mint például az I. és a II. osztályú tej értékesítési ára között. Sajnálatos módon a tej minőségével szemben támasztott, alapvetően fontos gazdasági és társadalmi követelményt — vagyis a legjobb minőségre való törekvést — csak kevés mezőgazdasági üzemben veszik figyelembe. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdaságok jelentős része megelégszik azzal is, ha túlnyomóan másodosztályú tejet értékesít. Erre bizonyítékul szolgál például a galantai járás, ahol az első félév átlagában az értékesített tej harminckét százaléka első, ötvenkilenc százaléka másod, а többi pedig harmadosztályú volt. Hozzá keil fűzni, hogy ez még nem is a legrosszabb átlag. Igaz, több gazdaságban jelentős mértékben sikerült csökkenteni a tej szilárd anyagokkal való szennyeződését. De még mindig nagyon gyakori a tej bakteriológiai szennyeződése, — ami ugyancsak rontja a minőséget. A tejüzeni dolgozóinak véleménye szerint a tej bakteriológiai szennyeződésének leggyakoribb oka a higiéniai követelmények elmulasztása, a tej szakszerűtlen 'kezelése, nem megfelelő szállítása, a fejő- és hűtőberendezések karbantartásának elhanyagolása, gyakori műszaki zavarok, vagy a hűtőberendezések elégtelen kapacitása. Akadnak olyan gazdaságok, ahol a felsorolt fogyatékosságok kiküszöbölésére nem fordítanak elég gondot. A járás egyik legnagyobb tejtermelője a Horné Saliby-i (Felsőszeli) szövetkezet, ahonnan a tejüzembe közel négymillió liter tejet szállítanak évente. S éppen ebből a szövetkezetből érkezik a leggyengébb minőségű tej! Az első félév átlagában például az értékesített tejnek csupán 4,74 százaléka érte el az I. osztályú minőséget. A túlnyomó része — hatvannégy százaléka — II., a többi pedig III. osztályú volt. A múlt évben is hasonló, gyenge eredményt értek el. Tehát javulás ez ideig nem történt. jogosan felmerül a kérdés, vajon miért gyenge a tej minősége? A tejüzemben úgy vélekednek, hogy a minőséget — az esetek többségében — a káros mikrobiológiai folyamat rontja. Elsősorban azért, mert nem fordítanak kellő gondot a higiéniai követelmények betartására, vagyis a fejő- és hűtőberendezés tisztítására. Másodsorban pedig gyakran két-három óra is eltelik, amíg a kifejt tej a hűtőbe kerül s ezalatt már megindul az erjedési folyamat. Ennek fő oka részben a rossz szervezés, részben pedig a hűtőberendezés műszaki hibái. De hogyan vélekednek a szövetkezet vezetői? Perlecky Imre — részlegzootechnikus — szerint a tej gyenge minőségének elsődleges oka az elégtelen hűtőkapacitásban, de még inkább a hűtőberendezés csökkent teljesítőképességben rejlik. A központi tejházban ötezer literes hűtőberendezés ven ■ a két farmról összegyűjtött — naponta több mint kilenc ezer liter — tejet nem képes kellő gyorsasággal lehűteni. Gyakran műszaki zavarok is előfordulnak. így tehát valóban több mint három óra is eltelik, amíg az utolsó kannákra sor kerül. A tejet persze csak plussz 12—13 fokra tudják hűteni. Az optimális hőmérséklet elérése ugyanis hosszabb időt venne igénybe. A lassú hűtés következtében a tej minőségének leromlása elkerülhetetlen. A dögösi farmról például ahol a tejet hagyományos módszerre), egy JZ—500-as típusú berendezéssel hűtik — úgyszólván mindig első osztályú tejet szállítanak el. Zelenák Juraj, a szövetkezet üzemgazdásza, elmondotta, hogy a tej gyenge minősége tetemes anyagi kárt jelent a szövetkezetnek. Ha legalább a járási átlagot elérnék, akkor a nyereség több mint egymillió koronával növekedne! Ezért az idén mindent elkövetnek a tej minőségének javulásáért. Perlecky Imre szavai szerint e cél érdekében már intézkedés történt. Mindenekelőtt fokozott mértékben ügyelnek arra, hogy a kifejt tej a kannákba átszűrve kerüljön. A szükséges mennyiségű szűrőkről gondoskodtak. A kifejt tej tisztaságának jobb ellenőrzése érdekében valamennyi gondozónak a kannáját névvel jelölték. Ezenkívül tüzetesen ellenőrzik a fejőgépek és a hűtőberendezés rendszeres és alapos tisztítását is. Több ízben próbálkoztak a központi tejház hűtőberendezésének kijavíttatásával. Ez azonban eredménytelen volt. Hogy a tej megfelelő hűtését biztosítsák — ami a jé minőségnek egyik alapvető feltétele — még az idén két Ágra Prelouö jelű 2000 liter hűtőberendezést vásárolnak. Ezeket a tehenészeti farmokon helyezik el, hogy a központi tejházba a tej elöhűtve kerüljön, s ezáltal a hűtési folyamat meggyorsuljon. A szövetkezet vezetői remélik, hogy a sok nehézséget okozó hűtés megoldásával a tej minősége lényegesen javul. Lehet, hogy igazuk van, s a problémák valóban megoldódnak. De vajon a felsorolt intézkedéseket nem lehetett volna már korábban is megtenni? Hiszen nem újkeletű problémákról van szó. A tej minősége a múltban sem volt kielégítő. A veszteség, amely a szövetkezetét érte — egy-két évet visszameiőleg számításba véve — már milliókat tesz ki. Ez pedig a szövetkezet valamennyi dolgozóját érinti. Meg kell jegyezni azonban, hogy a szövetkezetben felmerült problémák egyidejűleg fényt derítenek arra is, hogy mennyi — gyakran súlyos következménnyel járó — nehézség megoldódna egy megfelelően kiépített és jól működő szerviz-szolgálattal, amely főleg az állattenyésztési gépek és berendezések rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti javításáról gondoskodna. Az ilyen jellegű szolgáltatást sok mezőgazdasági üzemben hiányolják. Ezért több esetben a felelősség részben a gép- és traktorállomásnkra hárul, mivel a legújabb rendelkezések értelmében az állattenyésztés gépeinek és berendezéseinek javítása és karbantartása a feladatkörükbe tartozik. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök A malacok bélférgesséqéről Nem is olyan régen úgy tudtuk, hogy az orsóférgek a malacok leggyakoribb bélélősködői. A legújabbi keletszlováikiai, később pedig az országos felmérések is kimutatták, hogy a régebben exotikusnak hitt Strongyloides ransoni került az élősködők ranglistájának élére. Mivel olyan parazitáról van szó, mely négynapostól fogva négyhónapos korig megbetegíti a malacokat. Ezért érdemes róla pár szót ejteni. Leírás: A kórokozó 4,5—5,5 mm hosszú féreg. A fertőzés bőrön vagy a szájon keresztül történik. A kismalacok már életük első napjaiban is fertőződhetnek, vagy talán még előtte is diaplacentárisan, a magzatburkon keresztül. Az idősebb egyedek a férgekét a talajról a kifutókban, a legelőn, vagy jártatáskor szedik fel. A lárvák sokszor a petékben fejlődnek ki, de sokszor az alkalmas külső környezet biztosítja ehhez a lehetőséget. A lárvák átfúrják a bélfalat, a nyirokérrendszerrei eljutnak különböző szervekhez, a májba, a tüdőbe, ahol gyulladásos elváltozásokat idéznek elő (ilyen a verminőzis tüdőgyulladás). Az ivarérett egyedek veszélytelenek, mert csak a bél lumenében élősködnek és a bélfalat nem bántalmazzák. Veszélyes az ún. „bőrforma“, amikor a lárvák átfúrják a bőrt, melyben a kis kanálisok másodlagosan fertőződhetnek. Ezek nehezen gyógyuló sebekké válhatnak, az állat visszamarad a fejlődésben. Hasonlóan viszszamaradásokat idéz elő a májban, a tüdőben keletkezett gyulladásos elváltozás is. A betegséget több módon kezelhetjük, ám egyszerűbb és olcsóbb a megelőzés. Létezik több gyógyszer, amelyek használatáról az állatorvos dönt. Ilyen például a Thiobendazol. Dr. Varga János, szakállatorvos Kiváló tsz Milliós veszteségek J. M. Habrovszky
