Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-30 / 39. szám
8. SZABAD FÖLDMŰVES .1978. szeptember 30. A Szovjetunióban kicsinyek milliói járnak óvodába, mégis gyakori vitatéma, ki neveli jobban a gyermekeket: lEHŔZTREJTVfJlY Дтш^щцйшшашдщшм lUWB .s.Vova régóta álmodozott arról a napról, amikor majd iskolába megy. Oly sok érdekeset mesélt az iskoláról a nagymama, aki neveltel Elmondta, hogy ott nemcsak írni és olvasni tanulnak, hanem rajzolni, énekelni, sőt még jégkorongozni is. Áradozva beszélt Vova az első iskolai napokról, minden tetszett neki: a tanító néni, a padszomszédja, aki ugyancsak ismert már minden betűt, meg a sok virág a tanteremben... Ám eltelt egy hőt, és Vova kijelentette: „Többé nem megyek iskolába! Ott mindig csak ülni és hallgatni kell...“ És eltörött a mécses. Vova olyan családban nevelkedett, ahol mindenki tisztában volt azzal, hogy a gyermeket fel kell készíteni ' az Iskolára. Szülei : nem ellenezték, hogy a gyerek óvodába járjon, de mikor erre terelődött a beszélgetés, a nagymama sértődötten tiltakozott: „Azt képzelitek talán, hogy intelligens ember létemre nem tudok megbirkózni az unokám nevelésével? Komolyan azt gondoljátok, hogy az óvoda jobban és gyorsabban megtanítja írni és számolni?. ..“ És Vova valóban jobban olvasott, írt, számolt sok kis társánál, vagyis olyan gyerek volt, akit fejlettnek szokás nevezni. Akkor miért unta meg az iskolát? Egyáltalán mi tartozik az iskolai oktatásra való felkészülés fogalmához, és mi a szerepe ebben az iskolának? Az óvodákat a szükség hívta életre, amikor elkezdődött a nők emancipációjának a társadalom minden rétegére kiterjedő hatékony folyamata. A huszas évektől kezdve a Szovjetunióban mindenütt egyre-másra szervezték a bölcsődéket és óvodákat: városokban, falvakban, munkástelepeken. Eleinte azzal az egyszerű céllal, hogy legyen ahol „felügyelnek“ a gyerekekre, tisztaságukra, étkezésükre és egészségükre. Minden egyéb az óvónők műveltségétől és emberi tulajdonságaitól függött. Az évek múlásával azonban gyűltek a tapasztalatok, jelentkeztek a problémák is, előkerültek azok az emberek, akik ezeket a problémákat megoldották. A mai óvodai nevelési programokat a Bölcsődei-óvodai Nevelési Intézet, a Pszichológiai Intézet, számos pedagógiai tanszék, az Orvostudományi Akadémia Gyermekgyógyászati Intézete dolgozta ki. E programok figyelme kiterjed mindenre, ami fontos a gyermek fejlődése szempontjából: a cipő befűzésétől a ritmikuszenei foglalkozásokig, a reggeli tornától az első matematikai ismeretek elsajátításáig. A Szovjetunióban hároméves kortól kerülnek a gyermekek óvodába. Az ennél kisebbeket a bölcsőde fogadja be, ahol természetesen a gyermekek gondozása a legfontosabb (egy gyermek óvodai eltartása 750, bölcsődei eltartása pedig 800 rubelbe kerül évente az államnak. A szülők a tényleges költségek egytizedét fizetik, a maximális díj havi 12 rubel 50 kopejka.) Ha figyelembe vesszük, hogy a gyermekek minden csoportjával két szakképzett nevelő és egy dajka foglalkozik, hogy vannak ötnapos óvodák, amelyek egész hétre befogadják a gyermekeket, hogy a városi óvodák többsége nyáron kitelepül a városból — megérthetjük, miért egyre népszerűbbek az óvodák. És mégis sok olyan család van még, ahol a nagymama vagy a nem dolgozó anyuka otthon neveli a gyermekeket abban a hiszemben, hogy az óvodás korú gyermekek nevelése nem igényel külön képzettséget a felnőttől. A gyermek persze megtanulja az ábécét, ahogy anyuka és apuka „nagyjából“ megtanítja, jár moziba, nézi a televíziót, hallgatja a rádiót, s kétségtelenül szerez néhány olyan ismeretet, amelyre szüksége van az iskola küszöbén. De ezek az ismeretek többnyire rendszertelenek. Ezenkívül, amikor a szülők maguk készítik fel a gyermeket az iskolára, csak a tanultak mennyiségével törődnek, és nem tulajdonítanak jelentőséget az ismeretszerzés módszerének. Igaz, néhány iskolában vannak előkészítő csoportok, a szülők ezekre a foglalkozásokra is elvihetik a hatéves gyermeket. De felvetődik a kérdés: nem késő-e hatéves korban elkezdeni a gyerek felkészítését az, iskolára? A szociológusok kísérletet végeztek a szülők körében. Két csoportra osztották őket: az elsőbe azok kerültek, akiknek a gyermekei néhány évig óvodába jártak, a másodikba pedig azok, akiknek a gyermekei csak az iskola előtti utolsó évben látogatják az előkészítő foglalkozásokat. Azután megkérdezték őket: mit tartanak a legfontosabbnak a gyermeknek az iskolára való felkészítése szempontjából? És mi derült ki? Az „otthoni“ gyermekek szülei arra a kérdésre, hogy mi a „pszichológiai felkészültség“ alapja, ilyen választ adtak; tudjon a gyerek számolni, verset, mesét mondani fejből, gyorsan memorizálni. Igaz, akadtak olyanok is, akik azt állították, a modern élet annyira telített információkkal, hogy egyáltalán nem érdemes a gyermeket külön megtanítani valamire. A „közösségi“ gyermekek szülei merőben másként ítélik meg ezt a problémát. Nem az ismeretek menynyiségét tekintették fő feltételnek, azt minősítették a legfontosabbnak, hogy a gyermekben kialakítsák az ismeretek szükségletét. A felmérés során az is kiderült, hogy azok a családok, amelyek otthon nevelik a gyermeket, gyakran nem fordítanak különösebb figyelmet a a gyermek beszédhibáira és ezek kijavítására, mondván, az idő kijavítja ezt. Az óvodában egyáltalán nincs ilyen probléma. A gyermekek beszédkészségét itt nemcsak a velük való rendszeres foglalkozások fejlesztik, hanem logopédus orvos is, aki ellenőrzi a gyermekek kiejtését, és súlyos esetekben haladéktalanul segítségükre siet. És ami a legfontosabb. .. .Irocskát a nagymama nevelte. Engedelmes kislány, de félénk. Időnként apuika is foglalkozott vele, de kérdéseire a kislány mindig bizonytalan válaszokat adott, amire apuka méregbe gurult: „Hogy viselkedsz majd az iskolában?“ Amikor azután Irocska valóban iskolába került, a tanítónak sokat kellett fáradoznia, hogy leküzdje a kislány zárkózottságát és beteges félszegségét.... ... Az ugyancsak „otthoni“ Andre'jnél az ellenkező véglettel találkoztak az iskolában. Látszólag minden rendben volt, jól kijött társaival. A fejlett kisfiú érdekes játékokat tudott kieszelni, a gyerekek szerettek vele játszani, de ... csak azok, akik önként vállalták a másodhegedűs szerepeket. A pedagógusok szerint az ilyen szövetségek nem kívánatosak, vagy legalábbis nevelői ellenőrzés alá kell vonni. Mert ha támogatják a gyermek feltétlen tekintélyre való törekvését, ezzel erősíthetik negatív tulajdonságait. Azok a gyermekek pedig, akik készek mindig másodrendű szerepekre, talpnyalóvá, hízelgővé válnak, képtelenek lesznek kezdeményezni. Azok a szülők, akiknek a gyermekei régóta óvodába járnak, nagy jelentőséget tulajdonítanak a közösségben való viselkedésnek. Tapasztalatból tudják, mennyire fontos ez a gyermek számára: gyakran a gyermekek maguk is elmondják, milyen viszonyban vannak társaikkal. A másik csoport szülei szemmel láthatóan lebecsülik ezt a mozzanatot, úgy gondolják, gyermekeik még olyan kicsinyek, hogy nem értik meg a barátságnak, ennek a bonyolult érzelemnek a követelményeit. Ez pedig tévedés. . Az ember jövendő lelki egyensúlyának záloga az, hogy vágyait és törekvéseit össze tudja egyeztetni környezetével, hogy nemcsak magáért, hanem' másokért is tud valamit tenni, -és ebben örömét leli. A jó közösségi kapcsolatok kialakítják a gyerekben a jóságot, az őszinteséget, a tapintatot; a konfliktusok pedig az elidegenülést, a durvaságot, a titkolózást, az agresszivitást. És még valami fontos: a gyermekek az óvodákban redszeresen mind újabb ismereteket szereznek a környező világról, s ezekre nagy szükség van, hogy elkezdjék tanulmányaikat a modern iskolában, amelynek bonyolult tanterve egyre nagyobb követelményeket támaszt. Elég, ha annyit mondunk, hogy a gyermekek már az első osztályban megismerkednek az algebra alapelemeivel! Ezért nagyobbak a követelmények az óvodás korú gyermekek nevelésével szemben is, amivel aligha tud megbirkózni még egy igen művelt nyugdíjas nagymama is, nem beszélve az örökké elfoglalt szülőkről. Más szóval, amikor felkészítjük a gyermekeiket az iskolára, már jóval a tanulás megkezdése előtt igyekeznünk kell összekapcsolni a családi és a közösségi nevelést. A hároméves kor az a normális és legkívánatosabb életkor, amikor a gyermek számára már hasznos, ha a családi nevelés mellett közösségi nevelésben is részesül az óvodában. Nyina Lilina a DOSKOLNOJE VOSZPITANYIjE című folyóirat alapján (Foto: Cimermanová) VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 10. Gyarapodik. 11. Levegő görögül. 12. Mikszáth is az volt. 13. Időszámításunk előtt. 14. Zokog. 16. ... Sámuel, magy. király. 17. Papírmértek. 19. Levegő. 21. Folyadék. 22. Szóvégződés. 24. Hajtógép. 25. Dolog latinul. 26. Tó a Szovjetunióban. 28. Évszak. 29. A madarak dísze. 30. Dü p® ledező épület. 31. A söröskorsó tetején úszik. 32. Elárusít. 34. Vonatkozó névmás. 36. Az üres hordó hangja. 38. Numero. 39. Máshollét. |56 40. Növényi ital. 41. Létrarész. 43. [zomkötője. 45. Sertéslak. 46. Fohász. 48. A beszéd Jolly Jockera. 49. Erna Anna. 51. A rejtvény negyedik része. 55. Bartók Béla névjele. 56. Felforgatás. 53. Élőlény. 59. Fogoly. 60. Fagygyú németül. 62. Maró folyadék. 63. Gléda. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény második része. 2. Kemény tárgy. 3: Rajtaütés angolul. 4. Szerencséje van. 5. Mássalhangzó kiejtve. 6. Tojás németül. 7. Trombitahang. 8. Lakásrész. 9. Lám. 15. A rejtvény harmadik része. 18. Sebképződmény. 19. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 20. Labda a kapuban. 21. Talál. 23. Folyó Szlovákiában. 25. Nehéz munka. 27. Szlovák hajó. 29. Tik... ikerszava. 33. Szemével észlel. 34. Török férfinév. 35. Csak szlovákul. 37. Üj több idegen nyelvben. 42. Japán gyöngyhalásznő. 44. A fa ellensége. 47. Csodálkozást TORDAI JOLÄN: г>г> Á Csilingelt a madárének, dicsérve a reggelt. Medve Hr e nyári napon már jó korán jelkelt. Friss eperre áhítozott, erre szottyant kedve, hajnaltájon jölpakolt hát, útra kerekedve. Hogyan történt, ő sem tudja, eltévedt az úton, a fő gondja csak az maradt: egyszer hazajussonI Mikor végül hazatalált dörmögve, dohogva, üres volt a tarisznyája, és üres a gyomra. A pihenés sem esett jól fáradtan és éhen ... Gerlice szállt ekkor elé, csőrében levéllel: — Üzenettel jöttem hozzád, de betű is mondja: estebédre hívatnak ma, nagy lakodalomba. Férjhez megy a nyuszipárnak legkisebb lánya, tanúnak vagy hivatalos, pontban öt órára. Megmondhatom az étrendet — folytatta a gerle —, lesz ott minden, amit ❖ ❖ ♦> •> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ *> *> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ <♦ ❖ •: kifejező szócska. 48. Pusztít. 50. Termést betakarít. 52. Mind németül ék. hiba. 53. Volt francia politikus. 54. Kevert bagó. 55. Régi magyarországi vármegye. 57. Becézett Ilona. 59. Király franciául. 61. A galántai autók jelzése. 63. Sorvégek. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 1, 15, és vízszintes 51. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 36. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Maximálisan hasznosítsuk az öntözési lehetőségeket! Könyvet nyert: Simon Ferenc, K11Ž- ská Nemá (Kolozsnéma), Czakó Olga, Trstice (Nádszeg), Szalma Katalin, Kvetná' (Kéty). Гч szeretsz, jóllakhatsz kedvedre, lesz friss eper, mézes lepény, sült hal, diós torta, — a szakácsnak úgy lett mondva: legyen reád gondja. Elvibeted a bocsokat, két száj mit sem számít, hadd lássanak egy igazán vidám nyuszi lagzitt Bs medve úr elfeledte, hogy fáj minden tagja, elfeledte a rossz kedvét, ugrott mindjárt talpra: — Mackó fiúk, siessetek, elindulunk máris, bizony mondom, végigeszem három vacsorát is! Vadgerlicék vitték szerte a hívó levélkét, s megindult az erdő népe, senki el ne késsék. Medve úr is megérkezett kiöltözve szépen, ünneplőben a kismackók, mulatságra készen. Megcsodálták Nyuszi Jucit, a csöppnyi menyasszonyt, a bajuszos vőlegényt is, ifjú Nyúl Ágostont. Az ünnepi beszédet bölcs Öreg Bagoly mondta. Követelőn harangozott minden vendég gyomra. Mackó űr; ki véletlenül ma egész nap koplalt, elsők között a fő helyen fürgén helyet foglalt. S elkezdődött Nyusziéknál a nagy dínom-dánom. A kis mackók azt gondolták, olyan mint egy álom. —■ Papa, csípj meg! — súgták halkan — igaz, vagy varázslat? Nem láttunk még eddig soha ennyi tele tálat. Friss szamóca, málna és méz!... — falatoztak némán. Cserélgette a tálakat ugrabugra nyúl lány. Megszólalt a tücsökbanda esti muzsikája, a jókedvű fiatalság készen állt a táncra. Mackó fiúk csárdást jártak, Medve úr meg nézte, világért sem hagyta volna vacsoráját félbe. Mikor üres lett a tányér, már úgy hajnaltájon, a jóllakott Medve urat elnyomta az álom. Nagy lagzi volt, szállt a híre hetedhét határon. О Mindkét figura papírhajtogatással készül. A hajtogatás sorrendjét a számok mutatják. Az első négyzetlapot kétszer hajtjuk be az átló felé és így a 3-as számmal jelzett formát kapjuk. Ekkor a pontozott fonallal jelzett behajtás mentén felhúzzuk a hattyú nyakát, betoljuk a farktollát, s — ha netán zsirpapírből készült — vízre is tehetjük. Zsírpapírból hajtogassuk a krokodilt is. Amikor a 3-as ábráig eljutottunk a két oldalon lefelé hajló háromszögeket bevágjuk és a nyulak irányában széthajtogatjuk. F. J.
