Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-23 / 38. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 23. IfátjdmiletnefL Most van itt az ideje annak, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a nagy kenyércsata után leszűrjék a tapasztalatokat, elemezzék, értékeljék a terméseredményt befolyásoló tényezőket. Fontos tehát, hogy a jövő évi jó termés előfeltételeit az idei év tapasztalatain okulva, a bevált termesztési módszerek alkalmazásával teremtsék meg. A Rimavská Sobota-i járásban a szántóterület hatvankét szá-. zaléikán termesztenek gabonát. Mindjárt elöljáróban elmondhatjuk, hogy a talaj- és éghajlati feltételek nem a legkedvezőbbek: a járás határa dombos, a talaj kötött, tehát nehéz megművelései. Ezért ha jó hozamokat akarnak elérni, okvetlen fontos az összes agrotechnikai munkálatokat színvonalasan elvégezni. Tehát igen fontos a talaj tápanyagpótlása, a fajták helyes megválasztása, valamint a növényvédelem. A múlt év őszén a mezőgazdasági üzemek többsége igyekezett időben elvégezni a tarlóhántást és középszántást, ezzel egyidőben talajba juttatták a szükséges mennyiségű trágyát, növényvédőszert s megfelelő fajtákat vetettek. Az idei termést a szovjet és a jugoszláv fajtákra alapozták. A szovjet fajták közül a Mironovszká 808-as és a Jubilejná 50-és, a jugoszláv fajták közül pedig a Száva dominált. Továbbá kisebb mennyiségben vetettek Iljicsovkát, Zlatná Dolinát és. a vetésterület három százalékán Solarist. f Mi a véleménye az egyes fajtákról és az idei gabonatermesztésről? — kérdeztem Vitárius Lajos mérnököt, a jmi igazgatóját. — jó termést adtak a szovjet és jugoszláv fajták, de az előbbiek nagyon megdőltek. Igaz, a Solarist csak kis területen termesztettük, de az az érzésem, hogy fölveszi a versenyt más fajtákkal. A tavaszi árpa termesztésében évek óta jó eredményeket érnek el a gazdaságok. Az idén ez is rosszul fizetett, mert a sok csapadék következtében gombabetegséget kapott. Pedig az egyes gazdaságok dolgozói a műit évben megteremtették a jó hozam előfeltételeit: jó vetóágyat készítettek, a lehető legjobb árpafajtákat vetették, betartották az agrotechnikai követelményeket. Az eredmény mégis elmaradt. Az időjárás mostohán bánt velünk, ez az év a gabonatermesztés szempontjából kedvezőtlen volt. Az ötven évi átlagnak kétszerese volt az idei csapadék. Kevés volt a napfény s szinte naponta volt vihar, a szemek nem fejlődtek ki rendesen, és így a megdőlt gabona a vártnál silányabb szemtermést érlelt. Az aratás nagyon nehéz volt. Sok parcellán a kombájnok csak lejtőn lefelé dolgozhattak. A rendkívül-kedvezőtlen körülmények között a gépek gyorsan meghibásodtak. Habár a kombájnosok, gépjavítók gondoskodtak arról, hogy a hibákat megelőzzék. Az aratást a szokottnál később kezdték, de nagy segítséget nyújtott a kolíni, a Lipt. Mikuláš-i járás üzemeivel kötött kölcsönös szerződés, jó kapcsolatot alakítottunk ki a Heves megyei gazdaságokkal. Ennek a kooperációs kapcsolatnak az előnye különösen az idén mutatkozott meg, amikor késtek az egyes munkákkal. Több mint hatvan kombájn, továbbá rakodók, szállítóeszközök és nehéz traktorok dolgoztak és dolgoznak a tarlóhántásnál, a szalma letakarításánál. Ezeket az együttműködő kapcsolatokat a jövőben továbbfejlesztjük. Ellenben az idei gabonatermesztés, eredményességét vagy eredménytelenségét objektív és szubjektív tényezők befolyásolták. Az egyes gazdaságokat — természeti adottságaiknál fogva — nehéz összehasonlítani, mégis elmondható, hogy azokban a gazdaságokban, ahol eleget tettek az agrotechnikai, technológiai követelményeiknek, a szeszélyes időjárás ellenére is negyven mázsa feletti átlagtermést értek el. Ilyen élenjáró gazdaságok közé tartozik a králi, a Ienartovcei, a Rim. Janovcei, valamint a Veiké Teriakovcei földművesszövetkezet. Ezek a gazdaságok bebizonyították, hogy szaktudással, becsületes munkával és jó felkészüléssel az időjárás viszontagságai is leküzdhetők. Nagy érdemük van abban, hogy a járás az állami felvásárlás tervét 100,3 százalékra teljesítette. Ott, ahol a tala jművelésben, a magágy előkészítésében hiányosságok mutatkoztak, az időjárás is jobban éreztette hatását és a termés kisebb lett. ф Feltételezem, hogy a gabonatermesztésben az idén is gazdag tapasztalatokat szereztek. HÓgyan fogják ezeket a tapasztalatokat hasznosítani a jövő évi jobb termés előfeltételeinek létrehozása céljából? — Arra törekszünk, hogy a jő tapasztalatokat, termelési módszereket járásunk minden mezőgazdasági üzeme hasznosítsa. E célból az agronómusokkal a termelés fellendítését elősegítő tennivalókat megbeszéljük. Az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk az összes agrotechnikai intézkedésekre, amelyek a nedvességtartalom megóvására, a megfelelő tápanyagpótlásra, a magágy előkészítésére és megfelelő mélységű vetésre irányulnak. Mivel bebizonyosodott, hogy nem minden gazdaságban végezték el a megfelelő talajművelést, ezért az agronómusok az idén nyugtalanabbul, de pontosabban járják a- határt, ellenőrzik a munkát. Hiszen a nehéz, kötött talaj szigorú talajmüvelést kíván. Sokat kell a nagy teljesítményű traktoroknak, talajmunkáló gépeknek dolgozni, amíg a kötött talajból a morzsalékos magágy elkészül. Különösen az idén, amikor az aratás elhúzódott, a talajelőkészítést gyorsabb ütemben kell végezni. Ezenkívül figyelmet fordítunk az elővetemény kiválasztására. Főleg olyan növények után termesztjük a gabonát, amelyek biztosítják a jó termés feltételeit. Mivel a gabona gabona utáni termesztése elkerülhetetlen, ezért tarlókeverékeket vetettek a gombabetegségebkel fertőzött területekre, hogy ellensúlyozzák a fertőzés következményét. A túlfertőzött parcellákon engedélyeztük a tarló égetését. Az idei tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a rövid, szilárd szárú, illetve jó állóképességű fajták válnak be legjobban. Mivel jó termést adott a Solaris, ezért az idei vetés alkalmával már huszonöt százalékos arányban részesedik. De a nagyhozamú, kiváló minőségű Mironovszká, Jubilejná, valamint a Száva továbbra is a fajtaválasztékban marad. A vetőmag biztosított, csak a Száva nincs olyan szaporítási fokon, mint ahogyan szeretnénk. Azt akarjuk elérni, hogy a szaporító területeken jobb haszonértékű és valóban nagyhozamú gabonafajtákat termelhessünk. N. T. Mitrán, az Agrokomplex 78 mezőgazdasági kiállításon sok látogató figyelt fel a gottwaldovl járás slušovicei szövetkezete által bemutatott gépekre és tárgyakra. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek mindegyike a tudományos-műszaki fejlesztés és a termelési gyakorlat gyümölcsöző együttműködésének az eredménye. Nem véletlen tehát, hogy az Agrokomplex értékelő bizottsága a slušovicei szövetkezet által bemutatott gépeket és tárgyakat nagyra értékelte és jutalomban részesítette. A szóban forgó szövetkezet „Közgazdásági információs programja“ például aranyérmet, három további exponátja pedig oklevelét kapott. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezetben szakavatottan foglalkoznak a tudományos módszerek gyakorlati megvalósításával. Képünk a szövetkezet BIG 2,500-as mobilis permetező gépét mutatja, mely a fejlesztés és a gyakorlat gyümölcsöző együttműködésének nagy eredményé. Ez a gép több fajta permetanyag gyors kijuttatására alkalmas. A gép óránkénti 20—40 km-es sebességgel dolgozhat és napi teljesítménye 100— Gyümölcsöző együttműködés eredménye 250 hektár között váltakozhat. Ebből rozatgyártása után nagyon jó szolgáis látható, hogy a gépet nagy munka- latot tehet mezőgazdasági üzemeink termelékenységre szerkesztették és so* növénytermesztésében. -hai-Előtérben a tej minőségének szüntelen fokozása A fiulov Dvor-i (gyulamajori) Állami Gazdaság szintén azon mezőgazdasági üzemek közé tartozik, ahol az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva rohamosan javult a kitermelt tej minősége. Ez legjobban számokkal bizonyítható: míg a múlt év első felében az I. minőségi osztályba a felvásárolt tejmennyiség 10,68, a másodikba 55,90, a harmadikba pedig 33,50 százaléka került, addig az idei év első hat hónapjában a minőségi besorolás az előbb említett sorrendben 53,85, 31,92, illetve 14,23 százalék volt. Ez azt jelentette, hogy az I. minőségi osztályba besorolt tejmennyiség a négyszeresére nőtt, ugyanakkor a II. minőségi osztályba besorolté pedig a másfélszeresére csökkent! „Ez igen figyelemre méltó eredmény, de még korántsem vezethet megelégedettséghez“ — jegyezte meg ezzel kapcsolatban Tóth Miklós mérnök, az állami gazdaság főállattenyésztője. Ugyanis a kitermelt tej minőségének fokozása szakaszán még vannak rejtett tartalékaik, elsősorban a hliniki, a szarvasi, a búcsi és a lándori telepen, melyek feltárásával és kiaknázásával tovább javulhatna a tej értékesítési ára, s ezzel az állami gazdaság bevétele is. A gazdaság állattenyésztési dolgozói a tej minőségének javítása mellett példásan teljesítik a tejeladási kötelezettségeiket is. Július végével a tervezett 1 millió 637 ezer literrel szemben 1 millió 735 ezer liter tejet értékesítettek, ami egyben azt is jelentette, hogy a közellátásának közel százezer liter tejjel többet adtak. Ide kívánkozik még az is, hogy az idei év első felében az egy tehénre tervezett 1592 literes tejelékenységgel szemben 1635 litert értek el. Ez a tervezett mennyiséghez viszonyítva 41, a múlt évi valósághoz viszonyítva pedig 56 literrel volt több! E tekintetben a legjobb eredményt a Kravany nad Dunajom-i gazdaság tehenészei érték el, akik egy tehén átlagában 1678 liter tejet fejtek. A tehenészet dolgozói az abraktakar mány-fogyasztási normákat is magukévá tették. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei év első bat hónapjában a tervezett 0,32 kilogrammos fogyasztással szemben (ezer tehén átlagában) mindössze 0,235 kiló abraktakarmányt használtak fel egv liter tej kitermeléséhez. A tervezett fogyasztáshoz viszonyított megtakarítás meghaladta a 135 tonna abraktakarmányt! Ez figyelemre méltő törekvés, hiszen az állami gazdaságban az egyik oldalon csökkentették a tejtermelés anyagköltségeit, a másik oldalon pedig növelték a tej értékesítési árát! Az első félévben ugyanis egy liter tejet a tervezett 2 korona 39 fillérrel szemben 2 korona 78 fillérért értékesítettek. Ezzel az állami gazdaság az első félévben a múlt évi valósághoz viszonyítva több mint félmillió korona többlethez jutott! # Hogyan sikerült ezt a nagyszerű fejlődést elérniük? — tettem fel a kérdést az állami gazdaság főállattenyésztőjének. légiójának és az elsődleges tejkezelés követelményeinek szigorú betartására fordítottuk a legnagyobb figyelmet — mondotta Tóth elvtárs. — Nem feledkeztünk meg a hűtőberendezések alapos kijavításáról és rendszeres karbantartásáról sem, mert az újszerű tejértékesítésnél ennek óriási jelentősége van. A tehenészetben és az állattenyésztés többi ágazatában dolgozók részére különféle iskolázásokat, előadásokat szerveztünk, olyanokat, amelyeken a fejők és a gondozók értékes tapasztalatokat szerezhettek. Külön dicséret illeti Tóth-Kurun Mária mérnöknőt, a Komárnöi járási Mezőgazdasági Igazgatóság tej minőségéért felelős állattenyésztőjét, aki több Ízben hasznos tanácsokkal látta el a tehenészet dolgozóit. A gazdaság vezetősége ai fejők, gondozók munkájának ösztönzéséről, serkentéséről sem feledkezett meg. Ezt az újonnan bevezetett — többlépcsős — prémiumrendszer is alátámasztja. Negyedévenként a legjobb eredményeket elérő tíz fejőt, gondozót 100- tól 650 koronáig terjedő jutalomban részesítik, melynek során a tervezett napi és egyedenkénti fejési átlag százalékarányos túlteljesítését és a tervezett abrakfogyasztási norma betartását veszik figyelembe. Ezenkívül év végén minden fejő, gondozó, aki teljesítette a tervezett évi tejelékenységet és betartotta az előirt abrakfogyasztást, ezer korona jutalomban részesül. A tervezett tejtermelési feladatokat túlszárnyalok mindamellett egy liter kitermelt tejért 60—80 fillér különjutalomban részesülnek, de csak akkor, ha betartották az állategészségügy és az elsődleges tejkezelés követelményeit. Ellenben, ha valamelyik fejőnél bebizonyosodott, hogy a tejet vizezte, mindennemű juttatástól elesik. A fejők idei félévi versengéséből Semsey Pál került ki győztesen, aki egy tehéntől átlagában naponta 12,51 liter tejet fejt, 36,3 százalékkal túlteljesítve ezzel a tervezett tejtermelési feladatot és egy liter tej termelésére mindösze 0,23 kilú abraktakarmányt használt fel. A második helyen Varga László (12,20 1 — 33,3 %), a harmadikon pedig Bokros Terézia (10,98 1 — 30,7 °/o) végzett, szintén 0,23 kilogrammos abrakfogyasztás mellett. Reméljük, hogy a gazdaság tehenészeti dolgozóinak lelkesedése, akaratereje a továbbiakban sem lankad el, hozzájárulva ezzel nemcsak a tervezett tejtermelési feladatok maradéktalan teljesítéséhez, hanem túlszárnyalásához és a kitermelt tej minőségének szüntelen fokozásához is! BARA LÄSZLÖ *> ♦> ♦> ♦> ♦*♦ ♦*♦ *> ♦> ♦> ♦*« A A A A A A A A A A A A A A A A A A A ♦' ~фУ УфУ У^У УфУ УфУ ~фTM УфУ УфУ УфУ УфУ ^фУ Уф" Уф" kta Л Л ♦ V V ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ К Я я Я я I ян uszobon Ю eköszöntött az ősz. A mezőgazи dasági dolgozók számára csúcsmunkák ideje, hiszen ebben az időszakban szerte a határban ezernyi a tennivaló: a talajelőkészítési munkálatoktól kezdve, az őszi vetésen át, a termés betakarításáig. Most a mezők dolgozóinak figyelmét leginkább a cukorrépa betakarítása 'köti le. Igen, mert szeptember húszadikán a legtöbb gazdaságban „startolnak“ a korszerű gépek, hogy a lehető leggyorsabban betakarítsák e fontos ipari növényt. Köztudott az is, hogy a cukorrépa nemcsak ipari szempontból fontos növény, hanem melléktermékeinek gondos betakarításával és konzerválásával az állatok takarmánykészlete nagymértékben növelhető. Ezért nem mindegy, hogy az egyes gazdaságok milyen gondot fordítanánk a cukorrépa termesztésére, milyen hozamokat érnek el, s milyen gondot a minőségre, hogy maximális cukortartalommal takarítsák be. Ezért még mielőtt a nagyteljesítményű gépek elkezdenék a munkát, tekintsünk vissza a múltba, elemezzük, mit tetteik dolgozóink azért, hogy a lehető legnagyobb hozamokat érjék el. Például a mostovál Vörös Csillag Efsz dolgozói?! Úgy tudom, több éven át nem érték el a kellő színvonalat. Pedig ez a nagygazdaság az elsők között szerepel a galántai járásban. A cukorrépát, mint egyik főnövényt, nemcsak a cukortartalomért termesztik, hanem azért is, mert az állatállomány részére melléktermékeiből a takarmányszükséglet nagy részét fedezik. Az eddig elért terméseredménnyel maguk sem elégedettek. Ezért az idén ügy fogtak hozzá a cukorrépa termesztéséhez, hogy azok a hibák, amelyek a múltban előfordultak, ne Ismétlődjenek meg. Kaprinay Imrének, a szövetkezet alelnökének véleménye szerint a gyengébb terméseredményt a talaj helytelen megválasztása, az optimális egyedszám be nem tartása, valamint az öntözés hiánya okozta. Ezekből a hibákból okulva, az idén időben megtették a szükséges intézkedéseket. Az agrotechnikai követelményeknek megfelelően, a cukorrépát a számára legalkalmasabb helyen termesztik. A vetésterület fele öntözhető A répatermesztést összpontosították. Míg az előző években több helyen termesztették, az idén három, több mint száz hektáros parcellán. Ezzel az intézkedéssel megkönnyítették az egyes munkálatok elvégzését és olcsóbbá vált a növény termesztése Az agrotechnikai munkálatok következetes betartása mellett Igyekeztek jó fajtákat vetni: a Dobrovicei A, — Elsősorban a tejtermelés techno- »♦*♦♦♦♦♦ *5* *♦* •5* ♦♦♦
