Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-16 / 37. szám
1978. szeptember 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A szarvasmarha-állomány fejlesztése napirendi feladat Nem is oly régen a mezőgazdászok körében az az általános vélemény uralkodott, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a legkevésbé Jövedelmező, ráfizetéssel Járó ágazat. Napjainkban már nem egy mezőgazdasági üzemben, körzetben, sőt járásban a gyakorlat ezt a tévhitet megcáfolta. Bebizonyosodott, hogy ahol idejében felismerték a szarvasmarha-tenyésztés népgazdasági jelentőségét, s megteremtették a fejlesztés feltételeit, ott az állattenyésztésen belül eredményes jól jövedelmező ágazattá alakult. A helyben topogók, vagyis azok, akik nem tartottak lépést a fejlődéssel, a lemaradást csak nagy erőfeszítés árán tudják helyrehozni és az igényes tervfeladatokat teljesíteni. < A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében nehéz feladat vár a levicei járás mezőgazdasági üzemeire. Ugyanis Nyugat-Szlovákia viszonylatában ebben az ágazatban jelentősen lemaradtak, az utolsó helyre kerültek. Amíg a nyugat-szlovákiai kerület Járásainak többségében az egy tehénre jutó tejtermelés jóval meghaladta a háromezer litert — sőt egyesek a bűvös négyezerhez közelednek —, addig tavaly a lévai járásban csupán 2942 liternél tartottak! Bár a járásban a korábbi eredményekhez képest ez bizonyos előrehaladást jelent, hiszen 1975-ben a tehenenkénti tejhasznosság csak 2778 liter volt! A marhahizlalásban azonban nagy vlsszahanyatlás tapasztalható. Az utóbbi három év alatt az átlagos napi súlygyarapodás 0,87 kg-ról 0,791re csökkent. Érthető, hogy ilyen körülmények között az ágazat termelése nem jövedelmező. A szarvasmarha-tenyésztésben felmerülő problémákról, a jelenlegi helyzetről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyek az ágazat fellendítését szolgálják, Mierka Otto mérnök, a jmi szarvasmarha-tenyésztési részlegének vezetője tájékoztatott. A lemaradás alapvető oka az évente ismétlődő jelentős takrmányhiány. Ehhez több objektív, de főleg szubjektív tényező járult hozzá. A járás jelentős részén a termőhelyi adottságok kedvezőtlenek. A talajjavító munkálatok — amelyek folyamatban vannak — néhány évet is igénybe vesznek. A szántóterületet sok helyen árvíz károsította — a múlt évben például több mint tízezer hektárt — s ezt főleg a terimés takarmányok sínylették meg. A takarmányok korszerű tartósításához és készítéséhez szükséges gépi eszközök hiánya — tavaly mindössze öt szárító és palettizáló gépsor üzemelt — is akadályozta a kellő takarmánykészlet megteremtését. Az utóbbi hét év alatt a szarvasmarha-állomány több mint 13 ezerrel gyarapodott, a takarmányterület pedig csökkent. Az a tény, hogy nem használták ki az adott területet, nem törekedtek a hozamok növelésére — vagy nem egy esetben a takarmányféléket a leggyengébb minőségű talajokon termesztették — már a szubjektív okok közé sorolható. A takarmányhiány okának mélyebb elemzése során kiderült, hogy a gazdaságok többségében nem fordítanak kellő gondot a takarmánytermesztésre. Gyakran tapasztalható, hogy a növénytermesztésnek ez a legelhanyagoltabb ágazata! Emiatt a hektárhozamok jóval a tervezetten alul alakultak. De nem egy esetben a szakszerűtlen tartósítási technológia következtében a takarmány minősége sem felelt meg a követelményeknek. Nem véletlen tehát, hogy olyan gazdaságokban, mint például a žemberovcei, a zselízi, vagy a Nová Dedinka-i szövetkezetek, ahol tavaly szűkös és gyenge minőségű takarmánykészlettel rendelkeztek — az üszőnevelést is elhanyagolták — az egyedenkénti tejtermelés — sorrendben 2220, 2420, illetve 2628 liter volt. A megfelelő takai-mányalappal rendelkező gazdaságokban viszont kiváló tejhasznosságot értek el. Jó példa erre a farnadi szövetkezet, ahol — tavaly a járásban a legtöbb takarmánykészlettel rendelkeztek — évi átlagban egy-egy tehéntől 3223 liter tejet fejtek. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére irányuló intézkedéseik homlokterébe ezért mindenekelőtt a kellő takarmányalap megteremtése került. A törekvések elsősorban a terimés takarmányok hozamának növelésére, másodsorban pedig a tartósítási technológia javítására irányulnak. A takarmányozást főleg a jó minőségű kukoricaszilázsra alapozzák — téli és nyári hónapokban egyaránt. Ezáltal el akarják érni az egyenletes — az átmenet nélküli — etetést. A takarmányalap megteremtése érdekében a jmi az összes gazdaságnak feladatul adta, hogy szilázsból számosállatonként legalább 80, zöldtakarmányból 60, szénából tíz, kapás takarmányokból pedig nyolc mázsát termeljenek. A feladatok teljesítését ellenőrzik. Ott, ahol üszőket tartanak, szakaszos legeltetésre rendezkednek be. A hegyaljai területeken pedig nagy gondot fordítanak az extenzív, gyenge termőképességű rétek és legelők felújítására. A múlt évi valósághoz képest — ebben az évben — a szárító- és a palettizáló gépsor gyarapodott. Folyamatban van ezeknek szélesebb körű kiterjesztése. A szarvasmarha-ágazat lemaradásának — komoly következménnyel járó — további oka az volt, hogy a fejlesztését a múltban figyelmen kívül hagyták. Az állatállomány sűrűsége 1970-ben — száz hektárra számítva — 47,2 darab szarvasmarha, ebből 18,7 darab tehén volt. Az utóbbi években a fejlesztésben jelentős az előrehaladás. Múlt évben a szarvasmarhaállomány — száz hektárra számítva — 62,3, ebből a tehénállomány pedig 23,5 darabra növekedett. Az intézkedések az állatállomány minőségi javítására irányulnak. Továbbra is az eredeti szlovák-tarka fajtára alapoznak. Az állomány felújítását, gyarapítását, valamint a hasznosság növelését — saját állományból kiválasztott — egészséges, jó tulajdonságokkal rendelkező üszőkkel oldják meg. Gondot fordítanak a tejhasznosság növelésére. E cél érdekében vörös-tarka lapály, valamint holstein-fríz apaállatokkal fajtajavító keresztezést végeznek. A keresztezett utódokkal elsősorban a tejtermelésre szakosított telepeket látják el. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésénél, valamint az építkezési beruházások létesítésénél az összpontosításra és szakosításra törekednek, főleg a hegyaljai körzetben szakosítanak üszőnevelésre. A bátovcei szövetkezetben például korszerű 'kétezres üszőnevelő-telep építése van folyamatban. Ezen túlmenően 1982-ig a járás területén öt nagy kapacitású telep létesül. A tartási körülmények javítása érdekében gyorsítják az elavult régi istállók felújítását és korszerűsítését. Feltételezhető, hogy intézkedéseik meghozzák az elvárt eredményt, — vagyis azt, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mai követelménynek megfelelő szintre kerüljön. Erre reális lehetőségek vannak. Ezt bizonyítja az élenjáró gazdaságok, mint például az alsószecsei, a fegyverneki szövetkezetek eredménye, ahol tavaly 3832, illetve 3188 liter tejátlagot értek el. Természetesen ahhoz, hogy járás! átlagban az egy tehénre jutó tejtermelés idén elérje a 3080 és 1980-ig a 3200 litert, s a marhahizlalás terén is javuljanak az eredmények, a többi gazdaságnak is tokozott igyekezettel, becsületes munkával hozzá kell járulnia a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének megvalósításához. KLAMARCSIK MARIA mérnök Figyelmet érdemlő sikerek A Nové Zámky-i járás mezőgazdasági üzemel állattenyésztésének együk fontos feladata a tejtermelés fellendítése. A járás mezőgazdasági üzemei részére az idei terv július 10-ig 34, millió 890 ezer liter tej eladását irányozta elő. Ebből a 21 szövetkezetre 27 millió 760 ezer liter jutott. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tejfelvásárlás tervét 71 060 literrel túl is szárnyalták. A legjobb eredményt a Šurany-i Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdasága érte el, amely 110,3 százalékra teljesítette a tervfeladatot. A szövetkezetek közül a tardoskeddi 104, az érsekújvári 103,7, a šuranyi 403,6, a mužlai 103,4 százalékra teljesítette feladatát. Többet adtak le Dolný Óhajon, Húlon, tubán és Nánán a tervezettnél. Az eredmények jobbak is lehetnének, ha minden vállalat eleget tenne kötelezettségének. így például a svodíni (Szőgyén) szövetkezet 170 ezer 899 liter tejjel maradt adós, a blňai pedig 170 ezer literrel. Az adósok közt van egyebek közt a Stúrovói [Párkány) és Mikuláši ÄG is. Az utóbbinál július első dekádjában javulás észlelhető. Némileg törlesztett. Július első dekádjában több mezőgazdasági üzem eredményeinek mérlege kedvezőbb lett, ami arra utal, hogy figyelemmel kísérik eredményeiket. A zöldtakarmány-bőség a táplálék összeállításában is kedvezően hat a tejtermelésre. A gazdálkodás eredményeiről a járásban tanulságos képet nyújt az egy fejőstehénre jutó tejeladás. A kedvező számok július első dekádjának alapján alakult ki. Így a Palárikovói Nagyhizlaldában 12,24 liter tej jut egy-egy tehénre. A koltai szövetkezetben 10,87, az újváriban 10,83, a tardoskeddiben 10,15, míg a bíňai szövetkezetben 6,82, a csúziban csupán 5,95, a szálkáiban 7,71 és a szőgyéniben 7,95 liter tej termelése jut egy tehénre. Az egyes szomszédos üzemekben, ahol hasonlóak a gazdálkodási feltételek, gyakran indokolatlanul nagyok a különbséget. A közös ügy érdekében bizony jó lenne mihamarabb utána nézni, hol csikorog a szerkezet és olyan hatásos intézkedéseket foganatosítani, ami a termelés szintjét a kívánt színvonalra emelné. Az egyik eredményes út a szocialista munkaverseny, amely a jó eredmények elérését nagyban elősegíti. Értékelték azt a szocialista versenyt, amelynek kapcsán pénzbeli jutalomban részesítették 21 szövetkezet legjobb fejőit. Járási viszonylatban az öt legjobb fejő különjutalomban is részesült. A járás legjobbjának az első félévben az újvári Takács József bizonyult, aki átlagban 16,64 liter tejet fejt tehenenként. Második Milan Hanuliak lett (15,77 liter), Gálik Lajos előtt (15,54 liter). Ök is az újvári szövetkezet fejői. A fejőnők semmiben sem maradtak el az igényes munkaterületen férfitársaik mögött. Hiszen a negyedik, illetve az ötödik helyen Veselková Viera és Sláviková Anna helyezkedett el a Šurany-i Efsz-ből. Bízunk abban, hogy a járásban az év végén még jobb eredményeket érnek el a tejtermelés és -eladás terén. Hisszük, hogy ehhez majd azon vállalatok dolgozói is hozzájárulnak, amelyek első félévben eredményeikkel nem nagyon dicsekedhettek. P. J. Plavec Л CSKP KB 11. ülésén megállapították, hogy a mezőgazdaságban nemcsak az egyes járások és gazdaságok között vannak aránytalanságok a termelésben és a termelés jövedelmezőségében, hanem az üzemek egyes ágazatai között is. Ennek alapvető oka a termelés és a munkaszervezés eltérő színvonala, a tudományos-műszaki baladás vívmányainak nem kellő érvényesítése stb. Számtalan példa igazolja ezt, no meg azt is. hogy ahol teret adnak az újnak, ott a különbségek fokozatosan megszűnnek. * A Dunajský Klatov-i (Dunatőkés) Állami Gazdaság az utóbbi időben gyakrabban hallatja nevét. Elsősorban is az üzemirányítás és a munkaszervezés színvonalának emelésével, valamint a termelés lényeges növelésével hívta fel magára a figyelmet. Ernest S a r t o r i s főállattenyésztő ottjártunkkor így jellemezte gazdaságukat: — A rendelkezésünkre álló kétezer hektáron kedvező termesztési adottságok között gazdálkodunk. A jő termelési feltételeket igyekszünk minél jobban kihasználni. A gabona és a takarmánynövények termesztése mellett főleg gyümölcs-, szőlő- és dinynyetermesztéssel foglalkozunk. A termelés hatékonyságának növelése érdekében az állattenyésztést baromfihús-, tojás- és tejtermelésre szakositotuk. Tehát megteremtettük a növekvő termelési feladatok teljesítésének a feltételeit. Az eredmények valóban arra utalnak, hogy a főállattenyésztőnek igaza van. Talán ez legszemléltetőbben a tejtermelés színvonalának alakulásával bizonyítható. Valóban figyelemre méltó, hogy a fejési átlag az utóbbi három év alatt több mint háromszáz literrel növekedett. Ogy tűnik, hogy az idén a tejtermelésben még gyorsabb ütemű fejlődést érnek el, mint ahogy azt feltételezték. Erre hagy következtetni többek között az is, hogy július végéig 183 ezer 766 literrel több tejet adtak el a tervezettnél s a tehenenkénti napi fejési átlag az év elejétől tizenkét liter körül mozog. elegendő mennyiségű, jó takarmány kell. Igen fontos a terimés takarmányok termelése, tartósítása, valamint kifogástalan minőségű kukoricaszilázs készítése. Olyan silókokuricát, továbbá répaszeletet és répakarajt tartósítunk, melynek tápanyagtartalma kiváló. Amennyiben lehetőség nyílik rá — a téli időszakban —, burgonyát is vásárolunk. Ebből keveréket készítünk s melegen etetjük az állatokkal. Egyszóval gondoskodunk arról, hogy a tehenek megkapják a tej képződéséhez szükséges tápanyagokat. Ezért télen sem csökken a tejhozam. Köz-Feltárt tartalékok Vajon mit mond a fözootechnikus, hogyan sikerült ezt a figyelemre méltó fejlődést elérni?! — Hogyan? — kezdi a tájékoztatást Ernest Sartoris elvtárs. — Ügy, hogy még 1967-ben elkezdtük az állomány minőségi javítását, mégpedig a szlovák- és a fekete-tarka szarvasmarha keresztezésével. Jelenlegi tehénállományunk (911 darab) hetven százaléka keresztezett. Ezek igen jó tejelők. A tehenek hasznossága érdekében igen nagy figyelmet fordítunk az állatok selejtezésére. Ennek eredményeként ma már sok olyan egyedünk van, amelyektől tehenenként évi átlagban 4800 liter tejet fejünk, de a többi egyed tejtermelése is meghaladja a háromezer litert. Tudatosítottuk persze azt is, hogy az egészséges, jól tejelő állatoknak ben ügyelünk arra ,hogy az abraktakarmány állami normáját ne lépjük túl. Egy liter tejre huszonegy deka erőtakarmányt használunk fel, hasznosság szerint. A termelés hatékonyságának növeléséhez továbbá hozzájárult az állategészségügyi szolgálat. Mitaf elvtárs kitűnő állatorvos. Példásan végzi munkáját. Rendszeresen megvizsgálja a fiatal üszőket és a nagy hasznú egyedeket, hogy azok továbbra megőrizzék hasznosságukat, tehát egészségesek legyenek. Hiszen a nagy hasznú állatoknál az állatorvosi felügyeletnek nagy jelentősége van, no meg a rendszeres és szigorú ellenőrzésnek is, ami a tejtermelés stabilizálása szempontjából igen fontos tényező. Szaros kapcsolat alakult ki a segédzootechnikusokkal, akik nap mint nap ellenőrzik a farmokat, az állatgondozókat, a fejőket s ha valami hiányosságot észlelnek, úgy azonnal intézkednek. Közismert, hogy a tejtermelés menynyiségi és minőségi növelésében nagy szerep jut az állatgondozóknak és a fejőknek. Az istállók régiek, sok tehát a kézi munka. Az állatok öt farmon vannak elhelyezve. S hogy a tejtermelésben az egyes farmok között nincsenek aránytalanságok, ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók jó munkát végeznek. Azokat az egyedeket, melyek húsz literen felül adnak tejet, különös gondozásban részesítik. Ügyelnek a tisztaságra, a tej tisztaságára is. Ennek következtében az utóbbi időben a felvásárolt tej első minősítésű volt. Előfordult már másod- és harmadosztályú tej is, főleg a nyári hónapokban. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem rendelkezünk megfelelő hűtőberenjlezéssel. A meglevő gyakran elromlik, megjavítása nehézkes, így a tejet sok esetben nem tudjuk megfelelő hőfokon tárolni. Ez a körülmény gyakran rontja a tej minőségét. Ebben az esetben is a fejők jó munkájára támaszkodunk. De a tejtermelés az előforduló hibák ellenére is kifizetődő, gazdaságos, mert literenként 33 fillér a nyereség. A Dunatőkési Állami Gazdaság vezetői, kommunistái, dolgozói helyesen értelmezték a CSKP KB 11. ülésének határozatát. Minden erejüket mozgósítják az ebből eredő komoly feladatok teljesítísére. A termelésnövelés tartalékait, lehetőségeit tehát nemcsak feltárják, hanem a lehető legésszerűbben ki is használják. -nt-A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA •Tŕ-ĹčaLfabo-t' Űj víztárolók a Szovjetunióban A Kirgiz SZSZK Talasz völ-> gyében új víztároló építéséhez kezdtek, s e mesterséges tó vb zével öntözik majd a környező vidék földjeit. Hetven nappal a határidő в» lőtt készült el a Krasznodarl víztároló. Az egész Szovjetunió egyik legnagyobb víztárolóján nak befogadóképessége 3 min liárd köbméter és vize a rizsföldek öntözését szolgálja majd. ■— ★ — Bolgár gyümölcs-betakarító gép A plovdivi Gyümölcstermelést Kutatóintézet szerkesztői ífj gépet, a „Balkan-3“-at fejlesés tették ki a szilva, a sárgabe» rack, a cseresznye és a meggy ketakarítására. A gép a vibr®» ciós elv alapján dolgozik, s egy MTZ-50 traktorral működtetik, Az új gép óránként 57 szilva» fáról szedte le a termést, ősz» szesen 2,5 tonnát. Egy tonna gyümölcs betakarításához csu« pán 4 munkaóra volt szükség, — ★ — Benzin előállítása növényből Carvin Malvin, a Berkeley» egyetem Nobel-díjas tanára lep utóbb bejelentette, hogy az Eun pharbia Tirucalli L. növényből kivont latexnedvből előállított benzin termelési költsége lén nyegében alacsonyabb az im* porténál. A növényből 1 hek* tárról 4—9,5 m3 benzin nyer« heto. A nagyüzemi termelést! 1977-ben kezdték. Számítások szerint, ha Arizona állam egész mezőgazdasági területét erre a célra hasznosítanák, az így nyert növényi benzin elméletin leg az egész USA benzinbehon zatalát helyettesíthetné. — ★ — Gabonafélék oltása A floridai egyetemen vizs» gálták, hogy milyen hatással van a hozamra a gabonafélék oltása a Spirillum lipoferum nevű baktériummal. A Spirlllu« mok nitrogénkötő baktériumok, amelyek a gabonafélékkel szita» biózisban hozzájárulnak a gaz« danövény nitrogénszükségletó» nek fedezéséhez. A kutatók két kölesfajtát (Pennisetum amen ricanum és Panicum maximum)] tartalmazó kísérleti ágyásokat Spirillum lipoferumtenyészetelt vizes szuszpenziójával öntöz« ték, és az egyes ágyásokat még különböző mennyiségű Hit« rogéntrágyával is megtrágyáz« ták. Azt tapasztalták, hogyha a nitrogénadagolás 40—80 kilo« gramm volt hektáronként, és a növénysorok minden méterére 80 millió baktériumsejtet ön« töztek ki, akkor a termés tete« mesen nagyobb volt, mint az ugyancsak nitrogénnel trágya« zott, de nem oltott kotrollnö» vényeké. A számítások szerint Ilyen „oltással“ hektáronként 40 kilogramm nitrogént lehet megtakarítani. Ki nyerte az autót ? Vasárnap, augusztus 27-én Nitrári kisorsolták az Országos Aratóünnepély sorsjátékénak nyerőszámait. A 2-es számmal végződő sorsjegyek 10 a 84-es számmal végződő sorsjegyek 100 korona készpénzt, az 528-as számmal végződő sorsjegyek 500 korona értékű vásárlási utalványt, a 12 156, a 19 952, a 16 465, a 30 250 és az 18 132-es számú sorsjegyek 1000 korona értékű vásárlási utalványt, a 23 889, a 11 086, a 12 349, a 18 519 és a 11 652-es számú sorsjegyek sqoo korona értékű, vásárlási utalványt nyertek. A Skoda 105 S személygépkocsit a 19 152-es sorsjegy tudajdonosa nyerte. Jókívánságainkat fejezzük ki a nyerteseknek!
