Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-12 / 32. szám
99 Az archeológusok szerint n.ár az ókori Egyiptomban — időszámításunk előtt 31)00 évvel — felhasználták a galambokat üzenetek továbbítására-A galambposta több évszázados történetének utolsó lapját valószínűleg az 1964-es tokiói olimpián írták. Az egyik helyi lap munkatársai elhatározták, hogy a fotóanyagokat 250 sportgalamb segítségével juttatják el a szerkesztőségbe. A szárnyas küldöncök ragyogóan elvégezték a rájuk bízott feladatot. 60—80, sőt egyes szakaszokon a száz kilométeres óránkénti sebességet is túlszárn.alva, messze maguk mögött hagyták a szerkesztőségi gépkocsit, amely a közlekedési lámpák előtt és a forgalmi dugókban vesztegelt. Egyetlen íilmkazetta sem veszett el. A szárnyas futárokat a modern hírközlési eszközök váltották fel, ám a sportgalambok még ma is sokak állandó kedvtelését, hobbiját jelentik. Nehéz lenne számba venni, hogy a Szovjetunióban hány ember hódol ennek a kedvtelésnek. Csupán a moszkvai galambtenyésztők klubja több mint ezer tagot számlál, de a fővárosban és más városokban is sok klubon kívüli galambtenyésztő van. Ez a hobbi nem kötődik sem korhoz, sem foglalkozáshoz. Így például a moszkvai klub tagjai között egyaránt találhatunk tanárokat és munkásokat, írókat és mérnököket..- Életkoruk 18-tól 80 évig terjed. A klub három i— sport-, posta- és díszgalamb — szakosztályának anyagi eszközeit versenyek, kiállítások szervezésére és a galambsport népszerűsítésére fordítják. A moszkvai klub sportgalamb-szakosztályát Leonyid Sí banov nyugdíjas mérnök, a főváros egyik legidősebb galambtenyésztője vezeti. Sibanov elvtárs galambjai már a huszas években az ország első versenyeiben helyezéseket értek el. — Akkor 250—530 kilométeres távokon versenyeztünk — emlékezett vissza a galambtenyésztő. — Sokat dolgoztunk a klubban az értékes orosz fajták kinemesítésén. A második világháborúban is igen Jó szolgálatot tett madaraink kitűnő repülőkészsége és kitartása. A szárnyas postások mintegy 15 ezer sürgős „galambtáviratot“ kézbesítettek. — Klubunk állandó szelektáló munkája a kitűnő versenyeredmények egyik záloga volt — folytatta Sibanov. — Madaraink semmiben sem maradnak el például az olyan, hagyományos galambtenyésztő ország, mint Anglia, szárnyas versenyzői mögött* Tavaly például 1400 kilométeres távon versenyeztek az általunk kitenyésztett galambok. Egy Harkov melletti kisvárosban, Bogoduhovban, Pjotr Demigyenko galamtenyésztő még nagyobb távra készíti fel madarait. A galambokat ma már nem használják levelek kézbesítésére. És a tudósokon kívül mindmáig kevés embert izgatja a természet megfelejthetetlén rejtélye — hogyan találják meg a postagalambok az ismeretlen helyekről is a hazafelé vezető utat. Mint a galambokat ismerő szakemberek állítják, ez a Pjotr Demigyenko e régi ornitológiái rejtély megoldását kutatja, s úgy tűnik, már meg is találta. — Galambjaimat csak nemrég kezdtem versenyre küldeni — mondta Demigyenko —, s már az első alkalommal sikerrel: az egyik madaram 1975- ben kilenc és fél 6na alatt 858 kilométert repült. Egy másik — a fiatal galamboknál szokatlan — óránkénti 120 kilométeres sebességet ért el. A versenyek előtt jó néhány évig figyeltem a galambjaimat, távcsővel, sőt helikopterrel követtem repülésüket. Akkor figyeltem fel arra, hogy a szembejövő légáramlatokat keresik, hol egészen a földig ereszkedve, hol pedig a felhőkig emelkedve. És e közben csukva van a szemük, mint annak az embernek, aki minden erejével összpontosítani akar. Először arra gondoltam, talán szagokat keresnek, mint a vadászkutyák. — Ezután kísérletezni kezdtem a legkülönbözőbb év- és napszakokban, a legeltérőbb sESessSíieeb tapasztalatot időjárási viszonyok között, — folytatta Demigyenko* — Néhány galambot nyitott, másokat zárt ketrecben, ismét másokat üvegbura alatt vittem öl hazulról. A fiókákat különleges módon — sötét galambdúcokban neveltem, úgy, hogy az első repülésükig nem is láthatták sem a környéket, sem a napot. Sőt, még „szemüveget“ is raktam a galambokra. Végül is arra a következtetésre jutottam, hogy a postagalamboknak sajátos, háromlépcsős tájékozódási rendszerük van. Amikor messze, több száz kilométerre vannak otthonuktól, akkor a nap szerint tájékozódnak, s „döntenek“ a repülési irányról. Később — általában 100—80 kilométerre otthonuktól „átkapcsolnak“ a szaglásra. A nap járása szerint repülve fogják fel a szemből jövő szagokat. Az utcát, a galambdúcot már vizuálisan Ismerik fel. Érdekes, hogy Demigyenko galambok iránti vonzalmában nyoma sincs a szentimentalizmusnak. Véleménye szerint, ha a galamb elpusztul, akkor ez azt jelenti, hogy gyenge volt. Ezért, a még legértékesebb galambokat sem „óvja az élettől“ — ahogy mondani szokta, íme, egy jellemző példa: elhatározta, hogy ellenőrzi, vajon a galambok át tudják-e repülni a hegyeket* Az amatőr galambtenyésztők és az ornitológusok kategorikus nemmel feleltek a kérdésre. Egyesek úgy vélték, hogy a galambok képtelenek tájékozódni a hegyekben, mások szerint egyáltalán nem tudnak több száz méter magasba emelkedni... Demigyenko kora reggel kiengedte 17 legjobb galambját a grúziai Veliszcihe településen. Azok gyorsan kiröppentek a ketrecekből és pontosan északnak, vagyis hazafelé vették az irányt. Am, az utat fenyegető akadály zárta el — a Kaukázus 2000 méternél is magasabb gerince. Leküzdik-e? Megtalálják-e a hazafelé vezető utat? Demigyenko, amint hazaért, választ kapott a kérdésre. A galambdúc tetején várta már az első utazó — a Gorbatijnák (púposnak) nevezett galamb. Ott ült soványan, felborzolt toliakkal, testén a ragadozó madarakkal történő találkozások nyomaival, teljesen kimerültén. Ám mégis átrepülte a félelmetes hegyet! Aztán még egy galamb érkezett, s ismét egy - - • Jelenleg a galambtenyésztő új kísérleteket készít elő — madarait szuper hosszú távon — otthonuktól 3000 kilométerre akarja röptetni. Meggyőződése, hogy hazarepülnek. — Higgye el nekem — mondta Pjotr Demigyenko —, hogy semmihez sem hasonlítható az az öröm, amikor látom, hogy az otthonától messze útjára bocsátott galamb leereszkedik dúcának tetejére. V VLAGYIMIROVA (SZPUTNY1K 6/78) Csiba Zoltán komáromszerte (Komárno) ismert géplakatos és hajóépítő. Sokrétű és alkotó tevékenysége során azonban soha sem feledkezett meg a már kora ifjúságától ápolt hasznos és egészséges szenvedélyéről, a kiskertészkedésről és a kisállattartásról. A kertjében szakszerűen ápolt körte, alma- és őszibarackfák vannak. Szamócát is termel, mégpedig olyan formában, hogy 'egy helyre egyszerre három tövet ültet. Ezáltal közel egy félméternyi átmérőjű és talán magasságú bokorfélét alakít ki. Csiba elvtárs elmondotta, hogy ez a termesztési mód jól bevált és gazdag termést eredményez. Mindemellett ke-tjében az összes konyhakerti zöldségfélék megtalálhatók. Van egy kis szőlője is, amelynek nemesítésével és szaporításával már némi sikereket is magáénak mondhat. Ami a kisállattenyésztést illeti, szintén kedveli az állatokat, madarakat. Ugyanakkor elítéli azokat az embereket, idősebbeket és fiatalokat egyaránt, akik a vadon élő, a már úgyis kihalófélben levő hasznos madarakat csupán kedvtelésből lövöldözik és pusztítják. Csiba elvtárs nagyon büszke nyúlállományára, amely a belga óriás és a csincsilla fajtákból áll. A kisállattenyésztő galambokat is tart* Jelenlegi állománya mintegy tizennégy amerikai king galambból áll. Vannak köztük fehérek, feketék, sárgák, sőt vörösek is. A galambok a „VOÍR“ belső berendezésű galambházban vannak elszállásolva. Télen a háza környékén vadon élő madarakat (gerléket, cinegéket) Is szorgalmasan eteti, mert sajnálja őket a nagy hidegben. Csiba elvtárs elmondotta azt is, hogy több kisállattenyésztővel szemben, ivóvizet is ad a nyulaknak. Hogy miért? Elsősorban azért, hogy a szalmával almozott nyulak ne a levizelt szalmát szopogatva enyhítsék szomjúságukat. Az ivóvíz nélküli nyúltartás amúgy is nagyon káros jelenség, mert ennek során a kokcidiózis fertőző betegség léphet fel, ami a nyulak pusztulásával is járhat. Csiba elvtárs korábban a „Balkán“, majd a „Klapka György“ nevét viselő postagalamb egyesületnek, napjainkban pedig az SZKSZ 3-as számú városi szervezetének a tagja. Holczer László, Komárno Nemcsak híres hajóépítő |ugint a népgazdaság minden ■“•termelési ágazatában, úgy a kertbarátmozgalom keretében is az egyik legfontosabb előfeltétel, hogy a beavatott személyek, a mi esetüknben a kiskertészek kellő szaktudással, hozzáértéssel rendelkezzenek. A Szlovákiai Gyiimölcsészek és Kiskertészek Szövetségének Központi Bizottsága már évek óta nagy gondot fordft a kertbarátok szakképzettségének fokozására. Lapunk idei 25. számában már részben beszámoltunk a szövetség által megva lósított és szorgalmazott eljárásokról, módszerekről. Most a szövetség kezdeményezésére létesített tanácsadó szolgálattal kapcsolatos teendőket ismertetjük. Köztudott, hogy bizonyos termelési folyamat során különféle, hirtelen bekövetkezett zavarok léphetnek fel. Ha ezeket kellő időben és hatásosan nem tudjuk eltávolítani, kárba veszhet az addigi tevékenységünk, fáradságos munkánk. így van ez a kertbarátok esetében is, ahol szinte az év minden szakaszában, de különösen a tenyészidőben vannak olyan tényezők (betegségek, kártevők stb-), amelyek károsan hatnak vagy teljesen tönkretehetik a termesztett növényeket. Sok esetben csakis az azonnali beavatkozás mentheti meg a termést. Az SZGYKSZ Központi Bizottsága a zöldség és gyümölcsfélék, valamint a virágok termesztését befolyásoló káros okokból eredően a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettel (UKSUP) karöltve még 1975 tavaszán megalakította a tanács adó szolgálatot. Azóta már több ezren keresték fel a szol gálát képviselőit, az e feladattal megbízott szakembereket. Dr. Zacha Vladimír elvtárs sál, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézőt növénykórismereti laboratóriu mának vezetőjével, a tanács adói tevékenységgel megbízott szakemberrel folytatott beszél gctésem során megtudtam, hogy a kertbarátok a jelenlegi időszakban Bratislavában a sző vétség városi bizottságának titkársági épületében (Malinovszkij utca 88, tel. 661-60), Kas sán (Košice) pedig a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet kirendeltségének épületében (Smeral utca 3) érdeklődhetnek. Korábban Zvolenban is működött hasonló tanácsadó szolgálat, de egyrészt a kicsi érdeklődés, más-1 részt pedig a megfelelő helyiség hiánya miatt az illetékesek tavaly megszüntették. Az érdekelt kertbarátok ta vasztól őszig minden hétfőn, októbertől februárig pedig mindig a hónap első hétfőjén 14- től 18 óráig fordulhatnak a tanácsadó szolgálat képviselőihez. Ez történhet személyi látogatás formájában, telefonálás útján vagy levélváltás keretében. Nagyon sok azon kertbarátok száma, akik a megtámadott növényi részeket, virágokat és a termést küldik el csomagban kivizsgálás céljából. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a kiskertészek figyelmét, hogy a kivizsgálásra szánt mintákat, anyagokat ne műanyag (PVC) zacskóba, hanem inkább nedvesített régi újság_ papírba csomagolják. Ellenkező esetben ugyanis a növényi részek a szállítás idején olyannyira megváltozhatnak, hogy nehéz volna felismerni a valódi kórokokat- A tanácsadó szolgálatnak ezt a tevékenységét — a kivizsgálást — igénylő kertbarátok azonban ne feledkezzenek meg lakóhelyük címének pontos feltüntetéséről, továbbá arról sem, hogy milyen termelői adottságokkal rendelkező helyről származik a beküldött minta, milyen növényi fajról, illetve fajtáról van szó, hogyan ápolta és milyen készítményekkel permetezte korábban a növényeket stb. Tehát röviden, a kérdéshez alapos, a kórismeret megállapításához feltétlen szükséges adatokat kell mellékelni, mert az egyrészt megkönnyítheti a kivizsgálást, másrészt az illetékes szakember pontosabb tájékoztatást adhat. A kertbarátok tájékoztatása céljából ismertetném azt is, hogy a beküldött növényi részek stb. kivizsgálása és a válaszadás az SZGYKSZ KB jóvoltából díjmentes. Természetesen a tanácsadó szolgálatot a nem szervezett kertbarátok is felkereshetik. A szolgálat képviselői azonban kérik az érdeklődőket, hogy tartsák be a hétfői napokat, mert sokan hétközben a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet növénykórismereti laboratóriumában keresik fel és zavarják munkájukban az intézet dolgozóit és a tanácsadó szolgálat képviselőit. Űk ugyanis nemcsak a kertbarátok által, hanem a mezőgazdasági üzemekből szállított minták, anyagok kivizsgálásával is foglalkoznak. Az élősködő növények és a kártevők okozta tünetekből eredően a tanácsadó szolgálat képviselői — az esetek többségében — azonnal válaszolnak. Nem ilyen gyors a válaszadás a gombabetegségek és a baktériumok okozta megbetegedések esetében. Ezeknél ugyanis a pontos kórismeret meghatározása érdekében feltétlenül szükséges a mikroszkopikus kivizsgálás, amit néha még további bonyolultabb, 2—3 hétig is eltartó vizsgálati módszerek követhetnek. Ha a növény, a gyümölcsfa vagy a virág kémiai készítmények, vegyszerek használata folytán károsodott, talajmintát is tanácsos mellékelni a küldeményhez. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a károsodást tápanyagellátási zavarok idézték elő. Az intézetbe általában 1 kilogrammnyi talajmintát kell beküldeniügyelni kell arra, hogy csakis a több helyről vett minta keverékéből lehet pontosan következtetni a károsodás megállapítására. A talajmintákat 10—20 cm os mélységből célszerű összegyűjteni. Alapos elkeverés után az egy kilónyi mennyiséget meg kell szárítani, át kell rostálni 3—4 mm es szitán, s csak azután — két papírzacskóba csomagolva — elküldeni az intézetbe. A kivizsgálásra szánt növényi részek stb. beküldésénél még egy fontos követelmény betartásával is számolni kell. Arról van szó, hogy ugyanabból a növényből, termésből több példányt küldjünk, mert ezáltal könyebben megállapítható a betegség, a károsodás valódi oka. A kertbarátok a személyi látogatás során gyakran megfeledkeznek a növényi lészekről, ami azután nehezíti az illetékes szakember kórismeret megállapítási munkáját. A bratislavai tanácsadó szolgálat képviselőit évente több százan keresik fel. Az utóbbi időben legtöbben például az őszibarackfa levélfodrosodásásával, a szőlő peronoszpórájával és lisztharmatával, valamint a gyümölcstakács-atkák, az almamoly stb. kártételével kapcsolatban érdeklődtek. BARA LÁSZLÓ A tvrdošovcei (tardoskeddi) kiskertészek minden talpalatnyi földet kihasználnak. Felvételünkön a Kopernik utcai háztáji kertek láthatók. Fotó: -b!m-A tanácsadó szolgálat küldetése magaslatán áll
