Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-01 / 26. szám

1878. JOIIUS 1. XXIX. évfolyam 26. szám. Ara 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából• 25 éve« a Szlovák Tudományo* Akadémia * Váljék valóban közüggyél * Problémák az élelmiszeripar berkeiben * EGY SZÄL FÜ, EGY SZEM CSERESZNYE SE MENJEN VESZENDŐBE! Váljék váltban közönyé! Kulturális ünnepély Gombaszögön » Amint az SZLKP Központi Bizottsá­ga, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint a szlovák kor­mány takarmánybegyűjtésí és gyü­­mölcsszedési felhívása megjelent a központi napilapok hasábjain, a ga­­lántal járás illetékes vezető-irányító szervei járási értekezletre hívták össze a rétekkel, s gyümölcsösökkel rendelkező üzemek, vállalatok, s egyéb intézmények felelős vezetőit, képvise­lőit. Az értekezleten megjelent Zel­­man Štefan, a járási pártbizottság tit­kára, lackó Ján mérnök, a jnb mező­­gazdasági és vízügyi szakosztályának vezetője. Az értekezletet Varga Sán­dor mérnök, a Járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke, igazgatóhe­lyettese irányította, s egyben a felhí­vást is ismertette. Varga elvtárs a továbbiakban öröm­teljes bejelentést tett: a galántai já­rásban, összesen 8547 hektárnyi terü­leten — vagyis 100 százalékban — befejezték a tömegtakarmányok első kaszálását, begyűjtését, tartósítását és raktározását. Azt, hogy idejében és aránylag jő minőségben sikerült a vitamindús lucerna, lóhere és bő ho­zamú fű első, gazdag termését beta­karítani, ez jobbára az alapos felké­szülésnek, a rugalmas és színvonalas munkaszervezésnek, a betakarítógé­­pek és szállítóeszközök üzemképessé­gének, a szárítóüzemek kapacitása több műszakos kihasználásának, s nem utolsó sorban az emberek szakavatott­­ságának, áldozatvállalásának és szor­galmának köszönhető. Viszont még derekasabb szervező-előkészítő mun­kát követel az évelő takarmányok má­sodik kaszálatának zökkenőmentes és gyors lebonyolítása, betakarítása és szakszerű tárolása, tartósítása — le­hetőleg még a gabonabetakarítás megkezdése előtt. Ami pedig az útmenti árkok, tölté­sek, folyó és patak menték fűtermé­sének begyűjtését illeti, a VÄG Víz­gazdasági Vállalat mintegy 1000 hek­tárnyi területen saját gépeivel kaszál­ja a füvet. A dolgozók, nagy megér­tést tanúsítva a felhívás iránt, vállal-Az aratás nagy munka volt, és a jelenben is az ■ földműves számára. Ez jelenti az évi munkálatok tető­pontját: a földművelők „érettségi vizsgájának“ számít. Minden eddigit meghaladó mértékben kell bevetni a technikát és az emberi erőt... Ez tökéletes szervezést igényel, mely a galántai járásban is a járási aratási bizottság feladata. Az SZLKP Járási Bizottságának elnöksége június 12-én hagyta jévá az aratási bizottság tevé­kenységét. A galántai járásban 30 322 hektáron termesztenek gabonát, ezen belül bú­zát 21 951, árpát 8 254 ét egyéb gabo­naféléket 117 hektáron. Fajtaösszetétel szempontjából túl­súlyban vannak az elmúlt években jél bevált búzafajták: jubilejnú, ilji­­csovka, száva és a szolaris. Árpánál elsősorban a triumph és a rapid faj­ták dominálnak, melyek — a több éves terméseredmények alapján — ki­egyensúlyozott hektárhozamokat biz­tosítanak. A sikeres aratáshoz szükséges gé­pek mennyisége biztosított: mintegy 425 kombájn aratja majd a termést, s más gépekből sem lesz hiány. Egy kombájnra 71,3 hektár gabona beta karftása vár, 4 hektárral több mint 1977-ben volt. A nagyteljesítményű kombájnok állománya viszont 37-tel gyarapodott. A kedvező feltételekből kiindulva — ha az időjárás nem szól tök a napi 12 órás munkaműszakot, hogy június végéig befejezzék ezt a sürgős munkát. Nehogy a fűtermés elöregedjék, értéktelenné váljék. Viszont nehézségek merültek fel a Feketeviz-part fűtermése betakarítását illetően. Az illetékes szervek azt vár­ták, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői több megértést tanúsítsanak e tekintetben, segítve a fűtermés be­takarítási ütemének meggyorsítását. Több mezőgazdasági üzem ettől a se­gítségnyújtástól elhatárolta magát. Követhetnék a šafai (vágsellyel) BA­RÁTSÁG szövetkezet jó példáját. E kö­zös gazdaság vezetői és dolgozói di­cséretet érdemelnek a nagy méretű, jelentős segítség nyújtásáért, a felhí­vás iránti kellő megértésért. Főleg a­­zok a mezőgazdasági üzemek követ­hetnék ezt a jó példát, amelyek ta­karmánygondokkal küszködtek... A BARÄTSÄG szövetkezetben tették ezt annak ellenére, hogy takarmányból szinte minden évben önellátók. Mit tehettek az illetékesek — a nemzeti bizottságokon keresztül —, egyéneknek, főleg kisállattenyésztők­nek adták lekaszálásra a folyópart, il­letve a töltés fűtermését. Mint Pék István, az Állami Utak nemzeti vállalat galántai igazgatósá­gának igazgatója vitafelszólalásában említette, Ily módon, egyéneken ke­resztül 144 hektárnyi árokparti, út­menti fű lekaszálása ugyancsak biz­tosított. Ettől is fontosabbnak tartot­ta viszont a 4600 cseresznyefa (ebből mintegy ezer fa termése korai érésű) terméséneik a begyűjtését. Az előzetes jelzések szerint néphadseregünk kato­nái járulnak hozzá a korai cseresz­nye megmentéséhez, míg a későbben érő cseresznye szüretelésére diákokat szerződtetnek, hogy az értékes gyü­mölcs mielőbb a sládkovičovói (dió­szegi) MAJOR ISTVÄN Konzervgyárba kerüljön. S mit tesznek ez ügyben a járás SZISZ-szervezetei, fiataljai...? Vagy más tömeg- és társadalmi szerveze­tek?... (nki) közbe — nyolc-tíz nap alatt tervezik az aratás befejezését, tfz-tizenkét nap alatt pedig a szalma begyűjtését. A gépi technika maximális kihasz­nálása mellett nem feledkeznek meg az emberről sem. Minden dolgos kéz­re szükség lesz, mert az aratás mel­lett egyéb időszaki munkákról — ta­karmányok, zöldség és gyümölcs be­takarításáról, valamint az öntözésről — is gondoskodni kell. A munkaver­seny megszervezése és állandó érté­kelése, a szemléltető agitáció és pro­­pagáció, a tárolási lehetőségek bőví­tése, a tűz- és balesetelhárítás, az alkoholmentes italok biztosítása, a vállalatoktól igényelt gépek és embe­rek munkaszervezése, a technika cso­portos bevetése stb. szerepel még a járás aratásra vonatkozó politikai szervezési tervében. Mindent az aratás sikeréért! Egyet­len szem se vesszen kárba! Tartalmas mondatok ezek, melyek még maga­sabbra lobbantják az aktivitás láng­ját. A földművesek különben sem igénylik a noszogatást, hisz emberem­lékezet óta folyik a küzdelem a föl­deken, hogy ki takarítja be gyorsab­ban és jobban a termést. Ez a maga módján amolyan végelszámolás, azzal a különbséggel, hogy a kenyércsata eredményeire mindannyian odafigye­lünk, mert a végösszeg elégedettsé­günk mértékét is jelentheti majd. Krajčovič Ferdinánd A múlt hét vegén színvonalas kul­­” turális ünnepség volt Gomba­szögön. Immár huszonharmadszor ke­rült sorra a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális ünnepségének megrendezése. Ezt a nagy jelentőségű ünnepélyt, amely a politikai és kultu­rális hagyományok ápolását és fej­lesztését szolgálja, s amit a proletár nemzetköziség, a csehszlovák állami­ság és a szocialista hazafiság szelle­me hat át, gazdag és színvonalas mű­sor jellemezte. A műsor keretében fel­léptek a legjobb csehszlovákiai ma­gyar együttesek, az ukrán Karpatyin népi együttes, a kassai (Košice) Dar­­gov folklóregyüttes, az OKISZ népmű­vészeti együttes. Az ünnepség kereté­ben megkoszorúzták a szovjet hősök pelsőci (Plešivec) emlékművét, s az ünnepi nagygyűlés résztvevői Üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bi­zottságának, az SZLKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió bratisla­­vai főkonzulátusának. A kulturális ünnepélyt, amelyen Vi­liam Šalgovičnak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, az SZNT elnökének vezetésével párt- és kormányküldött­ség is jelen volt, Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK Közpon-Amilyen borongős volt az égbolt, olyan hangulatban találtam Rožňaván (Rozsnyó) a járási pártbizottság me­zőgazdasági titkárát, Csefo Árpádot. Még jobban elkomorult az arca, ami­kor a mezőgazdaság helyzete felől ér­deklődtem. — Beszéljünk inkább valami más­ról. Ne rontsd el korán reggel az egész napi hangulatomat. Mit mond­hatok? ... Napról napra esik, szakad. A tavasz során kétszer volt már árvíz a járásban, és a felhőszakadás sem újdonság ezekben a hetekben. A rossz időjárás miatt nem tudtuk időben el­ültetni a burgonyát, s elvetni a kuko­ricát. Tavasziakból kevesebb mag és ültetőanyag került a földbe. Az ár­pát is későn vetettük, s ezért, vala­mint a mostoha időjárás miatt nem fejlődik kellőképpen. Az árvizek miatt néhány száz hektárt ki kell szántani s mielőbb bevetni takarmánykeverék­kel. Egyetlen örömünk, hogy a búza szépen fejlődik, s annak ellenére, hogy az erős esőzésektől több helyen megdőlt a gabona, jő termés van kilá­tásban. — Történtek már szervezési intéz­kedések az aratásra vonatkozóan? — Még nem dolgoztuk ki a tervet, hiszen nálunk az aratás a legtöbb he­lyen július végén és augusztus elején kezdődik. Az aratás különben nem okoz különösebb gondot. Betakarító; gépünk van elegendő. Mindössze 10— 15 vendégkombájnra van szükségünk, amelyeket — kölcsönös alapon — az északibb járásokból kapjuk. — A zöldaratással hogyan boldo­gulnak? — Ez napjainkban a legnagyobb gond, mert mezőgazdasági területünk ti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az idei kulturális ünnepséget a dicső Februári Győzelem harmincadik évfordulója és számos más jelentős évforduló jegyében rendezik meg. Az ünnepi beszédet Viliam Šalgovič elvtárs, a párt- és kormányküldöttség vezetője tartotta. Az ünnepély résztve­vőit szívből köszöntötte, és tolmá­csolta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk, Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára, valamint a szlovák párt­ós állami szervek jókívánságait. Beszédében Šalgovič elvtárs hang­súlyozta, hogy a szép politikai és kul­turális-társadalmi hagyományokból kifejlődött gombaszögi találkozó pél­dás bizonyítéka a csehek, a szlová­kok, a magyarok, az ukránok ás a lengyelek testvériségének és annak a közös igyekezetnek, amellyel szünte­lenül gazdagítjuk életünket, kultúrán­kat. — Már harminc éve építjük a szo­ciális és nemzetiségi szempontból egyaránt igazságos szocialista társa­dalmunkat — mondotta beszédének további részében V. Šalgovič elvtérs. Nem feledhetjük, hogy szocialista fej­mintegy kétharmad része legelő és rét. Közel 20 ezer hektár a legelő és 9 ezer hektár a rét,,s ebből még vaj­mi keveset takarítottunk be. Emellett kaszálásra vár még a pillangósok nagy része is. Mi már jóval a köz­ponti felhívás előtt azzal a kéréssel fordultunk az üzemekhez, vállalatok­hoz, s általában a dolgozókhoz, hogy segítsenek a sürgős tennivalók elvég­zésében. A felhívásunk nem maradt visszhang nélkül. Az üzemek, kollek­tívák s egyének kötelezettségvállalá­sokat tettek a takarmány begyűjtésé­re és szállítására. Főleg azokon a te­rületeken voltak a legjelentősebb vál­lalások, ahol a széna betakarításánál gépekkel nem boldogulnak. Ez körül­belül a legelők 20—25 százalékát te­szi ki. Lényegében ezek a munkák meg vannak fizetve, illetve a mező­­gazdasági üzemek megveszik a szé­nát. Negyven koronától hetven koro­náig terjedő összeget adnak egy má­zsa szárított takarmányért. Az a cé­lunk, hogy minden szarvasmarhának 28 mázsa tömegtakarmányt tároljunk télire. Ezt elérhetnénk, ha az idő megjavulna. — Ax árkok, vasúti töltések kaszá­lásét is vállalták? — A járási nemzeti bizottság törő­dik a jelentős takarmánymennyiség betakarításával. Mi bízunk abban, hogy a vállalásokat maradéktalanul teljesítik a rendelkezésükre álló em­berekkel és eszközökkel. — Vannak takarmónyszáritó beren­dezéseik? — öt takarmányszárító működik a mezőgazdasági üzemekben. Azokat éj­jel-nappal üzemeltetjük, ha van fel­dolgozásra váró takarmány. De sajnos lodésünk útja azért nyílhatott meg előttünk, mert a nyugati államok áru­lása után negyven évvel ezelőtti mün­cheni döntést követő legsötétebb fa­siszta uralom alól a dicső szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat. Ez a hadsereg hozta meg nekünk a sza­badságot és tette lehetővé népünknek, hogy győztesen fejezze be nemzeti felszabadító harcát, amely arra adott lehetőséget, hogy 1948 februárjában szabadon és véglegesen a szocializ­mus útja mellett döntsön. Beszéde további részében Šalgovič elvtárs jellemezte az ipar és a mező­­gazdaság fejlesztésében elért nagysze­rű eredményeinket, valamint azokat a vívmányokat, amelyeket a kultúra, a tudomány, műveltségi látókörünk és életszínvonalunk fejlesztésében el­értünk. Felhívta a figyelmet a CSKP XV. kongresszusának határozatára és hangsúlyozta, hogy a gazdasági és a társadalmi élet fejlesztését szolgáló határozat teljesítése céljából ki kell használni az összes erőforrásokat. Be­szédét a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Szovjetunió, a béke, a nemzetek közötti megértés és barát­ság, valamint a kommunizmus élteté­sével fejezte be. nincs mindig, mert esetenként a jár­művek a sáros utak miatt nem tudják a takarmányt szállítani. Különben a tervek szerint az idén 41 ezer 594 tonna takarmányt szeretnénk szená­­zsolni, több mint 60 ezret silózni és 18 ezer 600 tonna takarmánylisztet készíteni. — Dúskálnak a jó levegőben. Re­mélhetőleg ez jő hatással van a tej­hozamra? — Nem mondhatnám. A hűvös, esős időben nem legelnek jól a tehenek, csak letapossák a füvet. Az utóbbi hónapokban még a tervet sem tudtuk teljesíteni. Tavaly 2 ezer 521 literes fejési átlaggal harmadikok voltunk a kelet-szlovákiai kerületben. Az idén 2665 liter tehenenkénti fejési átlagot terveztünk. Ez a célkitűzés reális, s minden bizonnyal elérjük, ha az idő egy kicsit megjavul és sikerül tömeg­­takarmány-bázist biztosítani. — A sok legelő lehetővé teszi a juhtenyésztést is? — Természetesen. Jelenleg 24 ezer a juhállományunk. Az idén ezerrel szeretnénk növelni és a hatodik öt­éves terv végén 35 ezer juh lesz a járásban. Persze minden attól függ, milyen gyorsan tudják az építőválla­latok elkészíteni a korszerű birkate­lepet. — Mivel az állattenyésztés dominál a járásban, épülnek korszerű farmok is? — Kicsit Lucaszék-szerűen. Néhány építkezést már megkezdtünk a járás­ban. Felépült egy ezres hízőmarha­­istálló. Hozzálátunk még 560 férőhe­lyes tehénistállő felépítéséhez is. Re­mélhetőleg az új objektumban, amely, korszerűen lesz gépesítve, jelentősen növekszik a tejtermelés és az állatok súlygyarapodása. Persze ez elsősor­ban a jó irányítástól és az ott dolgo­zók szakképzettségétől függ. Az Ilyen istállókban már nemcsak szorgos ke­zű emberek kellenek, hanem a szak­értelemre és a logikus gondoskodásra is szükség van. Beszélgetés alatt a párttitkár arca derültebb lett. Csak akkor csúszott ki nem éppen nyomdafesték alá való szó a száján, amikor megdördült a gömö­­rí ég. A mezőgazdaság nincs fedél alatt. Ezért meg kell küzdeni az időjárás viszontagságaival. A rozsnyői járás­ban felvették a harcot a „mostoha“ ellen. Azt hiszem az emberi akarat­erő, a társadalmi összefogás jelentő­sen elősegíti, hogy a mostoha időjá­rás ellenére sikeresen befejezik a „zöldaratást“, s lesz elegendő tömeg­takarmány az állatállomány részére. Tóth Dezső Védjük a termést! Mezőgazdasági dolgozóink nagy terméshozamok elérésére irányuló törek­vésének fő követelménye évente a veszteségmentes termés-betakarítás és a tűzvésztől való termésvédelem. Az aratási időszakra jellemző a száraz és meleg időjárás váltakozása. Ilyenkor kerül magtárba a legtöbb termény, mely szerkezetét tekintve na­gyon gyúlékony és a tűz gyors elterjedésére alkalmas anyag. Igazolja ezt a statisztika Is, mely szerint a tavalyi aratáskor csak Szlo­vákiában 99 tűzeset volt, mely több mint egymillió 900 ezer koronás kárt okozott. Három személy meg is sebesült. Az aratási tüzesetek leggyakoribb okozói a meghibásodott mezőgazdasá­gi gépek, a felelőtlen dohányzók, a szabadban tüzet rakó kirándulók, a felügyelet nélkül magukra hagyott gyermekek, a gabonatárolási normák be nem tartása, a rossz villámhárítók, a raktárak hibás villanyszigetelése, gyúlékony anyagoik, üzemanyagok stb. felelőtlen kezelése. Fogjunk össze a veszteségmentes aratás és az erdővédelem érdekében a tűzoltalmi elvek következetes betartásával! Magunkon segítünk! Gejza Rybár Az aratás sikeréért Napról napra megered a gömöri ég

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom