Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. fetirnár 18. Csak egy példa de jellemző 4----------------------------------------­FEBRUÁROM Történelmileg rövid idő telt el dolgozó népünknek 1948 Feb­ruári Győzelme óta, amelynek során a CSKP vezetése alatt el­ért eredményeink az itt élő nemzetek történetében párjukat ritkítják. Az 1948—1977-es esztendők­ben hazánk nemzeti jövedelme öt és félszeresen, az ipari ter­melés térfogata 10,3-szorosan emelkedett. Az ipari termelés növekedésében a gépipar ter­melési térfogata 24,8-szorosan, a vegyiparé pedig 28,6-szorta lett nagyobb. Értékes felajánlások As év elteltével, a számadások idő­szakában a szövetkezetek szociális­­kulturális alapja is mérlegre kerül. A gazdasági eredményekhez hason­lóan ezen a téren is mérlegelik, ho­gyan sáfárkodtak egy éven keresztül a dolgozók egészségére, munkakörül­ményeik szebbé tételére, művelődésé­re, szórakozására szánt összeggel. Né­hány bírálat már Íródott lapunk ha­sábjain az említett alap kihasználásá­val kapcsolatosan — pontosabban a tékozlásról. Sajnos, ezt az alapot nem lehet olyan kategorikusan kezelni, ahogyan a gazdasági élet más terüle­tein van erre mód, s‘ a bizonyos kör mindig kör marad, amelyből nehéz kitörni. Hisz minden szövetkezet sa­ját belátása szerint használja föl eze­ket a százezer koronákat, s úgy ta­pasztaltuk, gyakran nem a megfelelő módon, nem a célnak megfelelően. Vannak szövetkezetek, ahol kizáróla­gosan kirándulásra, különféle ünnep­ségekre, tehát n kultúrával alig össze­egyeztethető célokra használják a szo­ciális-kulturális alapot. Nemrégiben a želovcel (zsélyi j szövetkezetben jár­va kerestük a példát. A Velký Krtís-i (nagykürtösi) járás » Jól működő szövetkezetének szociá­lis és kulturális célokra szánt pénz­éi košicei járásban levő budolovi ** (bodolói) szövetkezet gazdasá­gi udvarán „sétáltatják“ a tavaszi és nyári munkákra rendbetett gépeket. 16 megjelenésű, kékköpenyes férfi ellenőrzi az üzemi próbát. Az egyik kaszálógépet váratlanul visszaparan­csolja a műhelybe, újabb felülvizsgá­latra. A többi sorakozhat a kijelölt helyen, onnan a takarmányfélék be­takarításáig el sem kell mozdítani őket. Persze a takarmánybegyűjtésig még sok idő van hátra, most inkább arra voltam kíváncsi, rendbetették-e a ta­vasszal szükséges mezőgépeket. — Mi teljes készenlétben várjuk a tavaszt — mondja a kékköpenyes fér ft, Pelegrin József mérnök, a szövet kezet főgépesítője. — Szeretném meg­jegyezni, hogy szövetkezetünkben a gépek javítása nem idényszerűen fo­lyik, hanem egészéves ütemterv sze­rint. Így nincs torlódás. — A mezőgazdasági termelés jő ütemű fejlődésének záloga a termelés gondos előkészítése. Az időben vég­zett és jő minőségű munka a szerve­zésen kívül attől függ, hogy hány és milyen minőségű gépeket használnak a munkák végzésére. — Ami a gépek számát illeti, hatá­rozottan kijelenthetem, hogy elegen­dő számú és kapacitósú géppel ren­delkezünk. Az elmúlt két évben jócs­kán növekedett a gépparkunk. Ez alatt az idő alatt több mint tízmillió korona értékben vásároltunk külön­böző gépeket és eszközöket mind я növénytermesztés, mind az állatte­nyésztés számára. Közel száz külön­böző traktorunk van. Ötven traktort kellett megjavítanunk .., — Gondoltak a nem tervezett javí­tásokra is, hiszen a gépek bármikor meghibásodhatnak?. összege a tavalyi évben sem volt cse­kély: mintegy százhuszonötezer koro­nát tett ki. A szóban forgó összeget főleg a dolgozók üdültetésére, a sport támogatására, kirándulásokra, a dol­gozók gyermekeinek üdültetésére, s az üzemi konyha dotálására hasz­nálták fel. Talán kezdhetnénk a sporttal, hisz nagy támogatást élvez a szövetkezet részéről. A labdarúgás, az asztalite­nisz és a sakk képviseli Zsélyben, s a hozzá tartozó Záhorcén a sportot. Ezek közül is különösen nagy érdek­lődésnek — s ezzel párhuzamosan a szövetkezet részéről megnyilvánuló támogatásnak — örvend a futball. Mintegy nyolcezer koronát fordítottak rá a tavalyi évben, s mint a szövetke­zet személyzeti osztályán megtudtuk, ehhez az összeghez még legalább har­minchatezer koronát hozzátehetünk — a sportolókat szállító autóbusz üzem­költségét. Mindkét falu csapata, a Družstevník Záhorce és Družstevník Želovce, a járási versenyben szerepel, s ezen kívül van két lflcsapatuk Is. A- mire különösen büszkék: mindkét községben van „benjáminok“ csapata, ezek dr. Turčina állatorvos vezetésé­vel tanulják a futball szeretetét. Ai asztaliteniszezők is élvezik a szövet­— Az a hatvanöt traktor, amelyet a tavaszi munkákba fogunk beállítani, már ma is indulhatna. Mind a gene­ráljavításokat. mind a középjavításo­kat elvégeztük. A tavaszi munkákhoz szükséges traktorokra megfelelő szá­mú vontatott eszközünk — vetőgép, henger, tárcsa, kombinátor-gépsor, simító stb., is van. — Mi a helyzet a kapcsolt munka­eszközök javítása terén? — Azzal kezdem, hogy két központi javítóműhelyünk van, mégpedig Pé­­derben és Makrancon. A fő javításo­kat az említett műhelyekben végez­zük. A kisebb munkagépeket jórészt be se hoztuk a központi műhelyekbe, amit csak lehetett, a gazdasági rész­legek a saját műhelyükben is elvé­gezték. Arra törekszünk, hogy min­den gazdasági részlegünk helyben megoldja a kisebb javításokat, s ne kelljen mindent bevontatni a központi műhelyekbe. Még azt szeretném meg­jegyezni, hogy két mozgó javítómű­helyünk is van arra az esetre, ha kint a földeken hibáaodik meg egy­­egy traktor vagy munkagép. — Milyen tapasztalataik vannak a munkaszervezéssel?. keaetí támogatást, hisz mindkét csa­pat járási csoportban játszik. A nyugdíjkiegészítés már lényege­sen alacsonyabb öszeget emészt fel az említett alapból, üt szövetkezeti tag részére utalnak ki ilyen pótlékot, ami a tavalyi évben hatezer koronát je­lentett. Sokat fordítanak a dolgozók étkez­tetésére, s mint másutt is bevett szo­kás, itt is öt koronával járul hozzá a szövetkezet minden ebéd elkészítésé­hez. Igaz, csak a nyári idényben mű­ködik az üzemi konyha, a téli időszak­ban már lényegesen kisebb az érdek­lődés iránta. Az étkeztetés körülbelül húszezer koronát jelent a mérleg ne­gatív oldalán. Húsz dolgozó vett részt tavaly fürdői gyógykezelésen, s négy személy téli üdülésen. Ezenkívül tetemes összeget áldoztak a tanulmányi kirándulásokra, s különféle üdülésekre, melyeken a tagok közül több mint százötvenen vettek részt. Pőstényt, Prágát, Brati­­slavát, Gyöngyöst látogatták meg ta­valy a zsélyi szövetkezeti tagok. A sorba tartoznak a tagok gyermekei Is, akik közül tiezenketten vettek részt nyári táborozáson. Ez utóbbi tizenkét­ezer ötszáz koronájába került a szö­vetkezetnek. Kétségtelen, hogy erre a mindenkit leginkább érdeklő — és legkönnyebben felhasználható — cél­ra áldozott a hetvenhetes évben leg­többet a zsélyi szövetkezet. A kisebb tételeket talán elég csak felsorolni. Három-négyezer koronányit költöttek könyvekre, vásároltak né­hány szükséges dolgot az Ifjúsági klu­boknak (gumolit, kályha stb.), meg­ajándékozták a szocialista brigád­tagokat, s néhány színházlátogatást finanszíroztak. Újságok előfizetésére tizenkétezer koronát költöttek. Néhány kérdés önkéntelenül Is föl­merül az elmondottak kapcsán. Az egyik az a tény, hogy a szociális-kul­turális alapot — bár Széles a felsorolt skála — még célszerűbben is föl le­hetett volna használni. Hisz, mint mondták, egy-egy MATESZ előadás fehér holló a két községben. Említet­ték a Szőttest, de az ő szereplésük is „régi nóta“, ami inkább él az emlé­kek, mint a közelmúlt élményei kö­zött. Van ugyan színjátszó csoportja a községnek, föl is léptek vagy öt íz­ben tavaly, de tudomásunk szerint egy-egy vendégszereplés „hoz a kony­hára“, tehát nem jelent különösebb megterhelést anyagi szempontból. A CSEMADOK amúgy is köztudottan „szegény“ szervezet, s talán itt is le­hetett volna keresni valamit. Persze, könnyebb tanácsot adni, mint az emberek igényelt pontosan fölmérni, s esetenként nemcsak a mu­tatkozó igényt kielégíteni, hanem arra is törekedni, ami csak sejteti a lehe­tőséget. A kultúra kényes portéka, s igényli a gondosabb tervszerűséget is, nemcsak a pillanatnyi konzum-igé­­nyek kielégítését. Még talán egy pél­dát a közelmúltból: egyik Dél-Morva­­országi községben jártunkkor láttunk olyan kultúrházat is, ahol — szintén a szövetkezet támogatásával — külön termet kaptak a község apróságai, s gyakran játszanak nekik bábszínhá­zát, szórakoztató délutánokat. Remél­jük, ha átadják a zsélyi kultúrházat, ez a kérdés is megoldást nyerhet. —iká— — A követelményeknek megfelelően korszerűsítettük a munkaszervezést is. Szakosítottuk a munkaköröket. A fő javításokat szalagrendszerben végez­zük, ami meggyorsítja a munkát, s emeli a javítások műszaki színvona­lát. Az idén már nem volt semmi kapkodás, határidőre befejeztük a ja­vításokat. A javítások minősége pedig azt is szavatolja, hogy a kampány ide­jén az eddiginél kevesebb gép mondja majd fel a szolgálatot. — Mi a helyzet a pótalkatrészek­kel? Van-e belőlük elegendő? — Hiány mindig van, de ezt már megszoktuk, és nem csinálunk belőle különösebb problémát. Van két ügyes anyagbeszerzőnk, ők éjjel-nappal jár­ják az országot, s amire égetően szük­ségünk van, előteremtik. Bizonyos al­katrészeket saját magunk is készí­tünk. A műhelyeinket igazán jól fel­szereltük modern gépekkel és munka­eszközökkel. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy most már nin­csenek gondjaink. —■ Milyen gondokról van szó? — Évről-évre növekszik a géppar­kunk, ma már sokszorosa a réginek. A szakemberek száma viszont nem növekedett. Negyvenketten javítják a növénytermesztésben használt gépe­ket. Ezenkívül van nyolcvankét trak­torosunk. De még kellene legalább tlsenöt, hogy a gépeket optimálisan ki tndjuk használni. Kint fehér hótakaró borítja a föl­det, itt bent a javítóműhelyben már a tavaszi munkákra készülnek. A ter­vek szerint február közepén megkez­dik a gépek elosztását. Persze az el­osztást gondos ellenőrzés előzi meg, hogy a felfedett hibákat időben kikü­szöbölhessék. Illés Bertalan Onnepélyes hangulat uralkodott a mostovái (hidaskürti) művelődési ház kultúrtermében, amikor a „Vörös Csil­lag“ szövetkezet évzáró gyűlését tar­totta. A terem zsúfolásig megtelt. Bi­zony már szűkösnek bizonyult az öt szomszédos község társulásával létre­jött nagyüzemi gazdaság tagságának. Az ünnepélyes és örömteljes esemé­nyen mindenki részt akart venni. Nem is csoda. Hiszen jól esett hallaniuk, hogy becsületes, odaadó munkájukkal hozzájárultak a kiváló eredmények eléréséhez. Csak kevés szövetkezet di­csekedhet például azzal, hogy árpából elérte a hektáronkénti 64,1 mázsa át­lagtermést. Talán egy ember sem akadt, aki ne lett volna büszke arra, hogy a galántai járásban a növényter­mesztésben — összemérve erejüket a többi társult szövetkezettel — az el­sők lettek. Pedig gazdálkodni több mint ötezer hektárnyi mezőgazdasági területen igazán nem könnyű. Hogy az élenjárók között továbbra is megtartották helyüket — mert már a múltban is a ranglistán az elsők között szerepeltek —, jelentős mérték­ben a széleskörben kibontakozott szo­cialista munkaversenynek köszönhető. A dolgozók a szövetkezet minden ter­melési részlegén arra törekedtek, hogy a tervezettnél többet ás jobbat termel­jenek. Ezt legjobban bizonyítja a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett vállalás. Az ígéretüket nemcsak betartották, hanem ennél jóval többet tettek. Vállalták példán!, hogy a 440 hek­tárnyi árpából a tervet 1320 mázsával növelik. Ehelyett 3640 mázsával többet takarítottak be. E felajánlásukat a vetőmagra termesztett kukoricánál 480, a zöldségféléknél 730, a szárított takarmánylisztek gyártásában pedig 2520 mázsával túlszárnyalták. Az ál­lattenyésztésben tejből 11 ezer liter­rel, húsból pedig 424 mázsával többet termeltek a vállalt célkitűzésnél. Vál­lalásukat a többi részlegen is teljesí­tették. Az építészeti csoport például az anyagköltségeken 57 ezer koronát takarított meg, a gépesítő csoport pe­dig az üzemanyag-fogyasztást öt szá­zalékkal csökkentette. Ezáltal az egy­millió koronát meghaladó kötelezett­ségvállalást több mint kétmillió koro­nával túlszárnyalták. A múlt évi vállalás sikeres bebizo­nyította, hogy milyen kimeríthetetlen tartalékokat rejt a dolgozók kezdemé­nyezése a szocialista munkaverseny kibontakozásában, amely nem kis mértékben járult hozzá a kiváló ered­ményekhez. Ez a tapasztalat ösztönöz­te a szövetkezet dolgozóit arra, hogy a bevált mozgalmat ez idén is érvé­nyesítsék. Hiszen a tavalynál még igényesebb feladatok előtt állnak. A szövetkezet dolgozói szorgalmas munkájukkal ebben az évben is hozzá akarnak járulni a kiemelkedő gazda­sági eredmények eléréséhez. Ezért az évzáró gyűlésen a Februári Győze­lem 30. évforduló­jának tiszteletére értékes felajánlá­sokat tettek, me­lyek elsősorban a tervfeladatok tel­jesítésére, a minőség javításra, vala­mint a hatékonyság növelésére irányul­nak. Vállalták, hogy a mezőgazdasági nyerstermelést 820 ezer koronával nö­velik. A tervhez viszonyítva gabona­félékből 1500, zöldségből és gyümölcs­ből 1000, cukorrépából 1925 és szójá­ból 900 mázsával többet termesztenek. Az állattenyésztésben pedig vállalták, hogy a termelési tervet búsból 50 má­zsával és tejből 50 ezer literrel túl­szárnyalják. A szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy a többlet termelést kisebb költ­ségráfordítással érik el. Ezért vállal­ták, hogy az anyagköltségeken 300, villanyáram fogyasztásban 20, fűtő­anyagokon 30, üzem- és kenőanyago­kon 25, a többi költségeken pedig 225 ezer koronát takarítanak meg. Ezen­kívül társadalmi munka keretében a környezet és a munkakörülmények ja­vítása érdekében 5800 órát ledolgoz­nak. A felajánlás értéke 1 millió 178 ezer korona, ami jóformán 100 ezer koronával több a tavalyi kötelezett­ségvállalásnál. Tehát a hatodik ötéves terv harma­dik évében a szövetkezet dolgozóira kemény munka vár. De már nemegy­szer bebizonyították, hogy fokozott igyekezettel és akarattal, a munkához való jó hozzáállással képesek a prob­lémákat megoldani, a nehézségeket leküzdeni. Ez pedig a legjobb biztosí­téka annak, hogy az idei tervfelada­tokat, valamint az ígéretüket év vé­géig maradéktalanul teljesítik. KLAMARCSIK MÄRIA, mérnök Munkával bizonyítanak A buzitai Má­jus 1. nevet vi­selő közös gaz­daság dolgozói a közelgő Feb­ruári Győzelem 30. évfordulójá­nak tiszteletére 1 millió 467 ezer korona vállalást tettek. A takarmányok mennyiségének és minőségének javításával, a gon­dozók és fejők jobb munkával na­ponta és tehenenként fól liter tej­jel növelik a tehenek hasznossá­gét. Ennek értéke 630 ezer korona. A takarmányok gazdaságosabb kihasználásával a bízómarbák napi súlygyarapodását növelik. Ezáltal másfél vagonnal több húst termel­nek a tervezettnél. Ésszerű munkaszervezéssel, az egyes teendők időbeni elvégzésé­vel, jó vetőmagvak megválasztásá­val hektáronként 1,3 mázsával jobb termésátlagot, vagyis össze­sen harmincöt vagon többletet akar­nak elérni gabonából terven fel*!. Ennek az értéke pedig 534' ezer korona. Nemcsak a termelés-eredménye­ket akarják növelni, hanem egyben a termelési költségeket is csökken­teni. Id. Vajányi László, a szövet­kezet elnöke — a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője — gyakran hangoztatja ezt munkatársai kö­zött. Meghatározó tehát, hogy mit mennyiórt termelnek. Így a nyilván­tartások pontos vezetésével és szi­gorú ellenőrzéssel a gépek jobb karbantartásával és más intézkedé­sekkel az anyagi költséget hetven­ezer koronával csökkentik. Az üzemanyagok, alkatrészek, áram- és hajtóanyagok kisebb fogyasztá­sával húszezer koronát takarítanak meg. Ahogy a bnzitaiakat ismerem, a csaknem félmillió koronát kitevő vállalásukat minden bizonnyal tel­jesítik. IVÄN SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom