Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-11 / 6. szám
A tyúkok téli takarmányozása Van egy közmondás, ami Így szól: „Úgy szétszórsz mindent, mint tyúk a pelyvát! Ennek igazáról korábban meggyőződtem, mint általában az emberek. Parasztgyerekkénl megfigyeltem: a tyúkok csakis télen szórták szét a — mai fiatalok számára már csaknem teljesen ismeretlen — pelyvát. És ha nem engedtük, hát megbosszulták a tyúkok, azzal, hogy nem tojtak. Nagyapám a telet okolta. Volt ebben jó adag igazság, mert télen a kaparóbaromfi nem jut hozzá a fűhöz, pázsithoz, amit egyébként szívesen csipeget. S akkor tojnak bőségesen, ha ilyesmit találnak a szemes takarmányhoz ... Melyik pelyvafélét szerették a tyúkok a legjobban? Az árpapelyvát, amelyben megtalálták a lucerna- vagy lóheretörmeléket, vagy a baltacimot. Az árpa aiá vetettük ezeket. Aratást követően a gabonakévékben ez a fehérjedús növény megszáradt, s olyan illata volt, mint a finom borjúszénának. A cséplőgép gyomrában változott pelyvává ... Ilyesmihez ma már nem jut hozzá a háztáji tyúkállomány. A kistenyésztőkhöz szólok! Azokhoz, akik rendszerint nyálakat is tartanak, s jó takarmányt gyűjtöttek a múlt nyáron. Ha nem tojnak a tyúkjaik, az ily módon rendelkezésre álló here-, vagy szénatürmelekből adjanak nekik. Természetesen legjobb, ha azt kalapácsos darálóval lisztté zúzatják, s ezt szemes terményből készült darával keverik. De nem megvetendő az állati eredetű fehérje sem. Nyúlvágáskor a belső részt használom fel. A bélmosás ugyan nem kellemes munka, de egy jó baromfitenyésztő nem hagyja kárba veszni ezt az értékes anyagot. A tiszta belet késsel felvágom és úgy etetem fel a tyúkokkal. A csontokat magas tőkén fejszével összetöröm. Az odasereglett szárnyasok mohón kapkodják egymás elől. Hasznosítom a konyhai hulladékot is: a tojáshéjat, kenyérdarabkákat, ételmaradékokat. Amikor melegebbre fordul az idő, a koinposztot félrerakom, s felásom a földet. így jutnak hozzá a szárnyasok a magas biolóigai értékű fehérjékhez — giliszták formájában. A szárnyasok fő eledele azonban a búza, árpa, kukorica. Naponta háromszor etetek. Reggelre, délre árpát vagy búzát, estére kukoricát. A kukorica a test hőfejlesztése szempontjából nagyon fontos. Meleg vizet is napjában háromszor adok a tyúkoknak. Nagyon szeretik a tyúkok a fejeskáposztát. .Tettem el télire belőle. Ebből hetente egyszerkétszer kapnak. A tyúkok igényesebbek a takarmányra, mint a nyulak. Legtöbben viszont az ellenkezőjét gondolják. A kistenyésztőnek már a nyár és ősz folyamán arra kell törekednie, hogy a begyűjtött takarmány — kertből, utak, patakok mentéről stb. — jó minőségű és változatos legyen. Fontos ez a téli napi takarmányadag összeállítása szempontjából. A végére hagytam, holott azzal kellett volna kezdeni: virradatkor engedem ki a tyúkokat az ólból. Egyesek alig esznek valamit, némelyek semmit, s mennek tojni. Fontos, minél előbb tojjanak, mert a tojásképződéshez 24 óra idő szükséges. Ha a tojás ideje elodázódik, akkor a tyúk nemcsak annyi időt veszít az újabb tojásképződésnél, mint amennyi a várakozási idő volt, hanem sokkal többet. Amikor a tyúkok az evést befejezték s megtojtak, rendszerint visszamennek az ólba. s csak akkor jönnek ki újból, ha melegszik, langyul az idő. Akkor hamuban, komposztban kaparásznak, s a kiszórt hamuban fiirdenek. A mozgás is nagyon fontos az élettóvékenységhez, ami télen csökken. A fényhatás szintén nagy; mértékben befolyásolja a tojásrakást. Sajnos, plusz kiadásnak számítana, ha villanyfénnyel hosszabbítanám meg a napot, mivel az állományom nem nagy létszámú. Inkább a korai ébresztést alkalmazom. A felsoroltak nem újítások, csupán sokéves megfigyelésekre alapozott, hasznosítható tapasztalatok. Hasznosak lehetnek a még kevés gyakorlattal rendelkező kisállattenyésztők számára. Azért írtam le néhányat belőlük, mert magam is hasznát vettem. Csurilla József Melyiket telepítsük? Az eddigiekben összesen nyolc csemegeszőlő-fajta főbb jellemzőit Ismertettük, hogy tanácsot adjunk a telepítéshez készülődő kertészkedőknek. A sort most további öt fajta jellemzésével zárjuk. Az előző fajtákat (Csabagyöngye, Favorit, Irsai Olivér, Pannónia kincse, Júlszki bizer, Szőlőskertek királynője, Cardinál, Saszla) érési sorrendben a Hamburgi muskotály követi. Szeptember végén, október elején érik. Tőkéje erőteljes növekedésű, közepesen fagytűrő. Fürtje nagy, gúla alakú, ágas, laza vagy közepesen tömött. Гэк színű bogyói nagyok, egyenlőtlenül érnek, oválisak, lédúsak, de ropogósak és na gyón finom muskotályos ízűek, vékony héjúak. Fürtje kiválóan eltartható s kellemes muskoí.ályzamatát a hosszú tárolás alatt is megtartja. Hosszúcsapos vagy szálvesszős metszést kíván. Az Itália október végén érő. kései fajta. Erőteljes fejlődésű, kiváló termőképességű, a téli fagyokra közepesen érzékeny fajta. Nagy fürtje vállas, gúla alakú, közepesen tömött vagv laza. Bogyói nagyok, sárgásfe hérek, vastag, de olvadékony héjúak, húsosak, ropogósak Igen finom muskotály ízűek kellemes savtartalommal. Egyi ke a legjobban szállítható és legtovább eltartható fajtáknak. Hosszúcsapra metszhető. Guzal-Kara. Elismerésre bejelentett, egyelőre kísérletben tartott, nagyon bőtermő fajta. Tőkéje nagyon erőteljes növekedésű, a téli fagyokra közepesen érzékeny. Fürtje nagy, vállas, közepesen tömött. Bogyói nagyok, gömbölyűek, húsosak, ropogósak, kellemes savtartalmúak. Gyümölcse októberben érik, ami hűtőházi tárolást tesz lehetővé. Sokat ígérő, kompótkészítésre is alkalmas új fajta. Hosszúcsapos vagy szálvesszős metszést kíván. S végül hadd említsek meg két magvatlan fajtát is. A Periette szeptember elején érik. Tőkéje erőteljes növekedésű, a téli fagyokra kissé érzékeny. Fürtje nagy, ágas, tömött, gyakran egy kilónál is súlyosabb. Bogyói középnagyok, oválisak, sárgászöldek, 4 vékonyhéjúak, kellemesen muskotályos ízűek, élénk savtartalommal. Rothadásra kevésbé hajlamos. Mivel a bogyók nem tartalmaznak magvakat, kompótkészítésre kiválóan alkalmasak. Szálvesszős metszést kíván. Az előzőtől valamivel későbben, szeptember végén érik a San Reme. Erőteljes növekedésű, sok vesszőt nevelő fajta. Fürtje nagy, vállas, tömött, bogyói középnagyok, oválisak, zöldessárga színűek. Kompótkészítésre Is alkalmas. Magvatlan bogyói végett a csokoládégyárak keresett fajtája. Hosszúcsapos vagy szálvesszős metszést kíván. Az említett fajtákon kívül természetesen még nagyon sok. régi, jól bevált, illetve új csemegeszőlő Ismeretes, most »zonban csupán azokról szóltam, melyekkel a gbelcei szövetkezetben több éve foglalkozunk, és amelyek úgy a fajtakísérletekben, mint a nagyüzemi termelésben beváltották a hozzájuk fűzött reményeinket. A nevezett fajtákat több éves tapasztalataink alapján bátran javasolhatom házikerti telepítésre. Varga József (ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ A Periette szeptember elején érik, magvatlan, muskotályos ízű gyümölcsöt nyújt. (VWVWWWWW Időszerű munkák a zöldségeskertben Ha módunkban áll, akkor már most szerezzünk be tőzeget vagy Vitahum ipari trágyát, mert tavasszal sok más gondunk lesz. E trágyaféléket a kert szegletében felhalmozva tárolhatjuk, hiszen a csapadék (hó, esővíz) nem tesz kárt bennük. A kisállattenyésztéssel nem foglalkozó kiskertészek számára a Vitahum jelenti a komposztkészítés legfontosabb alapanyagát. Mivel a Vitahum gyakran tartalmaz a kultúrnövényekre károsan ható anyagokat is, e trágyaféleséget legalább egy éven át kompusztként kell érlelni. Ha kedvez az időjárás most átforgatjuk a tavalyi komposztot s rétegenként megszórjuk kcmencesalakkal és szuperfoszfáttal. A prizmákat tavasszal beültetjük valamilyen megfelelő árnyékoló növénnyel (tök, dinnye, dísztök stb.). Megkezdjük a korai ülletöburgonya csíráztatását. Ne a legnagyobb, inkább az apró (4—5 cm) gumókat válogassuk • ki, majd vékony homokrétegbe ágyazva, csírájukkal felfelé, szorosan egymás mellé rakjuk őket s a rekeszeket világos, 10—14 X hőmérsékletű helyiségbe tesszük. Aki maga akar palántát nevelni, annak most kell a korai karfiol, a korai karalábé, a korai káposzta, a kúrái kel, továbbá a zeller és a saláta ellenőrzött csírázóképességű magját sekélyen és ritkán elvetnie. Legfőbb ideje előkészíteni a melegágykászítéshez szükséges anyagot. Legmegfelelőbb a lótrágya, a szalma és a falevél. Az anyagot jól összekeverjük, a melegágyban egyenletesen elterítjük, majd letapossuk és meleg vízzel megöntözzük. A melegágy oldalait kívülről körülrakjuk trágyával vagy rothadó falevelekkel, hogy az ágy gyorsabban bemelegedjen. A szakszerűen előkészített melegágyban a juttatott nedvesség és a keletkezett hö hatására rövidesen kezdetét veszi a kívánt talajtevékenység. Az időjárástól függően már a hónap végén betelepíthetjük a melegágyat salátával, a sárközökbe pedig retket vethetünk. A februári időjárás eléggé változékony. Néha már lekívánkozik rólunk a télikabót, máskor meg éppen februárban kezdődik a tél. Nos, a léli időjárás eddigi alakulásából az idén A melegágyak növényzetét nád- vagy szalmatakaróval védjük d hideg káros hatásától. Foto: —bor sem következtethetünk sok jóra. A kedvező meleg napokat mindenesetre használjuk ki. Ha pár napra felenged a fagy, az ősszel felásott és előkészített földbe elvethetjük a parajt, petrezselymet, karottát, hagymát, feketegyökeret (téli spárgát) s elültethetjük a vöröshagymát, a salotta- (mugyoró-j és a fokhagymát. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt zöldség egészségi állapotát, a tároló helyiség hőmérsékletét és páratartalmát. Ha a tárolt zöldség túlságosan kiszárad, fonnyad, a tároló falait és padlóját locsoljuk fel vízzel, s rendszeresen szellőztessünk. A biztonság kedvéért ismét állítsunk egércsapdákat. Az emberi szervezet télen kimondottan sok C-vitaniint igényel, a természetes vitamin-forrás viszont ilyenkor aránylag kevés. Okosan teszi, aki virágcserépben, vagy kisebb erkélyládában, esetleg cellulózvattóval teli edényben kerti zsázsát (Lepidium sativum L.) hajtat. Megfelelő hőmérsékleten már 10—14 nappal a vetés utón fogyasztható termést ad. Л növények föld feletti részét nyersen fogyasztjuk, apróra vágva zsíroskenyér, szendvics és egyéb ételek ízesítésére használjuk. Csak egy termést ad, ezért a folyamatos ellátás érdekében szakaszosan kell vetni. CVlCELA ALEXEj Az utóbbi években egyre több műtrágyát használnak a termesztők, de sajnos ;a tápanyag-utánpótlás szakmai ismerete nélkül, ötletszerűen, hibás becslések alapján, s nemcsak a kisgazdaságokban, hanem jónéhány nagyüzemben is. Ha az egyes műtrágyáknak a növények termésmennyiségére gyakorolt hatását grafikonon ábrázoljuk, akkor egy „optimumgörbét“ kapunk (a legkedvezőbb mennyiséget). A hiányos és túltrágyázás is terméscsökkenést, súlyosabb esetben a növények pusztulását okozhatja. A zöldségtermesztés csak nagy termések esetén gazdaságos. Ez azt jelenti, hogy a fény, a hő, a víz mellett a tápanya-1 goknak Is megközelítően „optimális“ — legkedvezőbb — szinten kell lenniök, s ezt csak A hajtatott paprika trágyázása pontos talajvizsgálatokkal tud juk megállapítani. A hajtatásban, amelynek ese tében az egységnyi területre jutó költségek messze túlhalad ják a legdrágább szabadföldi eljárásokat is, még pontosabban kell a tápanyagszintet meghatároznunk. A zárt térben történő termesztés esetén a rendszeres, kultúránként! talajvizsgálat és trágyúzási szaktanácsadás elengedhetetlen. Szabadföldön . a négyzetméterenkénti néhány dekás termésnövekedésnek kisebb a jelentősé-ESEllasCaBESQ tapasztalatot ge, a hajtatásban viszont a jövedelmezőség szempontjából minden egyes dekányi termés döntő lehet. TALAjltľÉNY A laza és a középkötött talajok kedvezőek a paprika számára. A szabadföldi termesztésben s különösen a hajtatásban a nagy szervesanyag-tartalom döntő fontosságú. A talaj morzsalékossága és levegőzöttsége pedig a gyökerek fejlődésén keresztül a termés mennyiségére hat kedvezően, s a koraiságot is nagyban növeli. A rossz víztartóképességü talajok, ás a magas talajvizü területek nem vehetők számításba. A talaj magas sótartalma esetén a paprikahajtatás nem jöhet számításba. Bár néhány, szakkönyvünk a paprikát a közepesen sótűrő növények közé sorolja, kísérleteink azt a külföldön is elfogadott megállapítást igazolták, hogy a paprika különösen érzékeny a sóra. A fajták között e tekintetben nagy az eltérés. A fehér fajták érzékenyebbek a nagyobb műi (Folyt, a 2. old.].
