Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-04 / 5. szám

1978. február 4. SZABAD FÖLDMŰVES • --W, Huszonöt évvel ezelőtt Kelet- Szlovákia egyik zugában, Bod­rogközben, Leles községben egy ú] mezőgazdasági műszaki középiskola nyílt meg. Létre­jötte nem volt véletlen. Ha­zánkban 1948 februárjában a dolgozó nép győzelme lerakta a szocialista társadalmi rend alapjait. Kezdetét vehette a mezőgazdaság intenzív átalakí­tása, szocialista rendszerének kiépítése. Köztudott, hogy a magyar nemzetiségű polgárok jelentős része éppen a legter­mékenyebb mezőgazdasági kör­zetekben lakik. Ezt figyelem­be véve határozták el a kerü­leti és központi szervek, hogy Kelet-Szlovákia e területén ma­gyar tannyelvű középfokú me­zőgazdasági iskolát létesítenek. Célja az volt, hogy kellő se­gítséget nyújtson a mezőgaz­daság továbbfejlesztésében. így történt,. hogy 1952 őszén Leles község­ben a volt pre­montrei kolos­tor épületében nyílt meg a Me­zőgazdasági Kö. zépiskola. Az épület kisebb átalakításával, környékének rendbehozásá­val — amely­ben a diákok is oroszlánrészt válaltak — kor­szerű iskola és diákotthon ke­letkezett. Né. hány éven be­lül szocialista mezőgazdasá­gunk egyik é­­lenjárő, kellő szakmai képe­sítést nyújtó fellegvára lett. Az iskola 1960- ban a járás volt székhelyére, Veľké Kapu­­šany-ba (Nagy­­kapósra) költö­zött, a járási nemzeti bizott­ság korszerű épületébe. A tantestület tag­jai és a diákok itt is rövid időn belül második otthonukká va­rázsolták az iskolát és a diák­otthont. Azóta a nevelés terén kifej­tett áldésdüs tevékenységével jelentősen járult hozzá, hogy szocialista mezőgazdaságunk egyre több szakmailag képzett szakemberrel gyarapodott. A kezdet kezdetén az iskola tan­testülete is aktív részt vál­lalt a környék szövetkezetei­nek megalakításában. Emel­lett az iskola kebelében rövi­­debb, hosszabb időtartamú tan­folyamokat szerveztek a mező­A szakemberképzés szolgálatában gazdaságban tevékenykedő tisztségviselők továbbképzésé­re, s ezeken egész Dél-Szlová­­kiáből vettek részt a tanulnl­­vágyő mezőgazdasági dolgozók, így komoly mértékben járult hozzá a nagyüzemi gazdálko­dás kezdeti nehézségeinek le­küzdéséhez. Az iskolának ez a tevékenysége több mint egy év. tizednyi időtartamra tekint vissza. Az elmúlt esztendőkben me­zőgazdasági üzemeink szakem­berigénye lényegesen megvái­korlatban jól helytállt volt diákjai is nagymértékben se­gítik, szakmai tanácsadással, valamint azzal is, hogy az is­kolából kikerülő kezdő szak­emberek elhelyezkedését meg­könnyítik. Hiszen az iskola volt diákjai közül igen sok el­ismert gyakorlati szakember és felelősségteljes tisztséget tölt be. Az iskola tevékenységének közvetlen tartozékát képezte és képezi ma is a szocialista kultúra ápolása, fejlesztése, a A Veiké Kapušany-i Mezőgazdasági Műszaki szik eredményes munkát végezni a mezőgazdasági tén. Középiskola a jövőben is igyek­­szakemberképzés terüle­­(A szerző felvétele) tozott. A mezőgazdasági üze­mekben egyre több lett a szak­ember, s ehhez kétségkívül a nemrég negyedszázados jubi­leumát ünneplő nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola is nagy mértékben já­rult hozzá. Az elmúlt iskola­év végéig 1061 érettségizett diákot indított el az élet útján, s közülük csaknem ötvenen fő­iskolai képesítést szereztek. Ez­által az iskola lényegesen elő­nyösebb helyzetbe került, mi­vel jelenlegi munkáját a gya­különböző sportágak művelése, a diákok kellő felkészítése a haza védelmére és nem utolsó sorban az internacionalista szellem és a hazaszeretet el­mélyítése. Hogy ezt a tevé­kenységét milyen eredménye­sen végzi, azt számtalan okle­vél igazolja. S ez annak kö­szönhető, hogy tantestületének tagjai között mindig sok olyan akadt, aki az ifjúság ilyen irá­nyú nevelését, képzését szív­ügyének tartotta. Kovács Lajos — télidőben szükség. Hosszabbított műszakban dolgozott egészen december elejéig. Becsüljük és tiszteljük az Ilyen em­bereket. Az őszi szántás elvégzéséért, valamint az istállótrágya kihordá­sáért és szétszórásáért ezerszáz ko­rona jutalmat kapott. — Nem találkoztam vele, talán be­teg, vagy szabadságon van? — Pillanatnyilag a másik részlegen dolgozik. — Hogyan haladnak a javítások­kal? — A simítok, boronák, kombináto­­rok, vetögépek javítását már befejez­tük. Most a cukorrépavetögépekre (SPC-6. SPC-8) kerül sor. Ügy vél­jük, hogy a tavaszi munkálatokhoz szükséges gépek javítását március lD-ig befejezzük. A Februári Győze­lem 30. évfordulóját köszöntő válla­lásainkban is ez szerepel A gazdaság műhelyének dolgozói vállalták, hogy a javítási-karbantar­tási munkálatok batáridejét öt nap­pal lerövidítik. A javításoknál fel­használnak minden tartalék pótalkat­részt. A kiöregedett gépeket kiselej­tezik A műhely példás dolgozOi. technikusai eddig is hasznos munkát végeztek Kötelezettségvállalásukká bebizonyították, hogy gazdaságuk megérdemelten viseli a Februári Győ­zelem nevet. Nagy Teréz A kovácsmühely úgy él gyermek­kori emlékeimben, mint az iskola. A legnagyobb boldogságot jelentette, ha a füstös műhelyben megragadhat­tam a fújtató fogantyúját, s egy-egy húzás után a kiáradó levegő nyomán pirosodni kezdett a fekete szén, s abban izzott a megmunkálásra várö vas. Aztán ahogy fölcseperedtem, izmosodott a karom, már rá is ver­tem a tűzpiros vasra, s a mester keze nyomán formálódott a patkó, a ráf s miegymás. A szövetkezetek megalakulása után lassanként megszűntek a kovácsmfl­­helyek. Később voltak olyan vélemé­nyek, hogy nem is lesz szükség az ősi mesterségre. Egyesek így véle­kedtek Diőspatonyban Is. De rossz jósnak bizonyultak, mert a legkor­szerűbb műhelyekben is nagy szükség van a vasat formáló mesterre. Molnár Ödön már 45 éve üti a va­sat. A dióspatonyi szövetkezet mű­helyében Is eltöltött egy negyedszá­zadot. Elröppentek az évek, de Ödön bátyánk a kemény munka ellenére Is Jó erőnek örvend. Pedig a jövő hó­napban már betölti a 60. évet és megkapja a megérdemelt nyugdíjat. Szeretne Is élni a jogával, ha lenne utánpótlás. De nincs és ha az erő, egészség engedi, a műhely Irányítói és dolgozói őrülnének, ha a jő szak­ember tovább kalapálná az tzző va­sat. A felvételeken Molnár Ödön, az ügyeskezű kovács és Nagy Bála rak­táros (régebben szintén a kovács­­mesterséget űzte), valamint a javító­műhely szocialista brigád cím elnye­réséért versengő kollektíva tagjai láthatók. Fotó: -tt-Válasz a bírálatra Lapunk múlt évi 50. számának 5. oldalán „A bagolyvár alatt“ cí­mű cikkben bírálatot közöltünk az új lučeneci pékség készítményei­ről. Július Urbanőok elvtárs, a Kö­zép-szlovákiai Sütödék és Cukrász­dák lučeneci pékségének igazgató­ja a bírálatra az alábbi választ küldte szerkesztőségünkbe: „A pékség vezetősége felülvizs­gálta a járás, de legfőképpen Fiľa­kovo, Camovce és šurice környéke lakosságának az ellátását. Kiérté­kelte a Surlceiek, valamint a luče­neci Jednota képviselőinek bírála­tát. Tüzetesen ellenőrizte az üzem termelő- és szállító részlege dol­gozóinak tevékenységét. A vizsgálat eredményei alapján 1978. január 2-án konkrét Intézke­déseket fogadtunk el a kész ter­mékek, de főképpen a kenyér mi­nőségének lényeges javulása, az ellátás rugalmassága s a rendsze­res szállítás érdekében. Dolgozóin­kat. utasítottuk az intézkedések maradéktalan teljesítésére. Az üzem vezetősége, 1978. Január 5-én a Šuriceí Helyi Nemzeti Bi­zottságon tett látogatása során — a hnb és a falusi pártszervezet el­nökének részvételével felülvizsgál­ta az intézkedések megvalósítását, ellenőrizte a lakosság ellátását kenyérrel és péksüteménnyel. Meg­állapítottuk, hogy a bírált fogya­tékosságok nem Ismétlődnek, s a környék ellátásában jelentős a ja­vulás,“ FEBRUÁRÉI) PARTUNK POLITIKÁJÁNAK ÉS SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉGÉNEK LEGFŐBB ÉRTELME ÉS CÉLJA JÖLÉTET TEREMTENI ORSZÁ­GUNK MINDEN POLGÁRA SZÁMÁRA. A CSKP XV. kongresszusának határozataiból Az elmúlt harminc esztendő során a reálbérek alakulása állandó fejlődést mutat. Ha az 1937-es évet vesszük összeha­sonlítási alapul, úgy a lakosság reálbére 1950-ben már 120 százalék, a következő ötéves tervek végén 131, 164, 174, 208 százalék volt és 1978-ban már 251 százalékot tett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom