Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-28 / 4. szám
1978. Január 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A hosticei társult szövetkezet — hét község mezőgazdasági területének összpontosításával — öt évvel ezelőtt jött létre. A közös gazdálkodás nehéz körülmények közt indult. Az alig néhány száz hektárnyi területtel, kis állatállománnyal rendelkező " extenzív szövetkezetek gyenge eredményeket értek el. A vidék mostoha természeti adottságaiból kiindulva a szövetkezetben a mezőgazdasági termelést az állattenyésztésre alapozták. A növénytermesztést pedig ennek megfelelően gabona- és takarmánytermesztésre szaelő. Az állatok napi takarmányadagjának előkészítése és a takarmányozás szervezése lényegesen egyszerűbb. Ezenkívül a takarmányok behordásához kevesebb szállítóeszköz szükséges. Természetesen, ez a takarmányozási módszer szükségessé teszi a takarmánytermesztés olyan szervezését, amely módot nyújt a takarmánykészletek rendszeres és folyamatos utánpótlásához. Megfelelő mennyiségű herefüveskeverék, zöldkeverék, kukorica — és ez idén elsőizben — repce, továbbá cukorgyári répaszelet és leveles répafej silózásával, vagy szenázso-Miben rejlik a tehenészet eredményessége? FONTOS TÉNYEZŐ A DOLGOZOK VÉLEMÉNYE A szövetkezetben az emberi kapcsolatok és a jó munkaviszony megteremtésére törekednek. „Az emberekkel rendszeresen foglalkoznak“ — magyarázta Pavlov elvtárs. — A szövetkezet valamennyi részlegén a feladatok teljesítését havonta értékeljük és a fejőkkel, meg az állatgondozókkal a problémákat közösen megtárgyaljuk. Gyakran az ő véleményüknek, hozzászólásuknak köszönhetjük, hogy az előforduló fogyatékosságokat — legfőképpen a takarmányozásban — idejében elhárítottuk. A jó eredményekhez a fejők között létrejött három szocialista brigád is jelentős mértékben hozzájárult. Példamutató, odaadó munkájukkal kezdeményezőkészségükkel a többi dolgozókat is. becsületes munkára, nagyobb teljesítményre serkentették. Az ilyen fejők közé — akik az egész év folyamán a tejtermelésben a legjobb eredményekkel dicsekedhetnek — Nipöová Mária, Opálená Katarína, Kováčová Angéla és Kolodiévá Anna tartoznak. Sajnos — jegyezte meg a főállattenyésztő — vannak még olyan dolgozóink is, akik munkájukat épp hogy csak, vagy hanyagul végzik. Ezekkel a dolgozókkal a jövőben még többet kell foglalkoznunk. Munkájukat fokozott politikai-, nevelő tevékenységgel akarjuk irányítani és javítani. A munkaerőhiány sok gondot okoz szövetkezetünkben és ezért minden munkaerőre nagy szükségünk van. kosították. A mezőgazdasági termelés összpontosítására és szakosítására Irányuló törekvés az állatállomány bővítése, a fajtaátalakító keresztezés, a nagyarányú beruházás, a korszerű nagyüzemi technológiáknak a bevezetése és a jó munkaszervezés meghozta az eredményt. Az elmúlt rövid időszak alatt a szövetkezet gyors ütemben fejlődött és egy korszerű nagyüzemi gazdasággá alakult. Ma a nitrai járás egyik legjobb szövetkezetei közé tartozik. Ezt bizonyítják a múlt évi eredmények is, elsősorban az állattenyésztés szakaszán, ahol az öszszes feladatokat teljesítették és nem egy esetben túl is szárnyalták A tehenészetben például a tervezett 3150 literes egyedenkénti átlagos tejtermelést 3165 literre növelték. "Évi átlagban egy-egy tehéntől 8,67 liter tejet fejtek ki naponta. A tej eladási tervét 113 ezer literrel túlszárnyalták. Száz tehéntől S3,7 borjút választottak el. A borjúelhullás pedig 2,27 százalék körül alakult. — Miben rejlik a tehenészetben elért siker, a tervfeladatok maradéktalan teljesítése? Ezzel a kérdéssel fordultam Pavlov mérnökhöz, a szövetkezet főállattenyésztőjéhez. A TAKARMÄNYOZÄSON MÜLIK legfőképpen a tehenészet eredményessége, vagyis a tejhasznosság — foglalta össze tömören a választ Pavlov elvtárs. — Szövetkezetünk elsősorban tejtermelésre szakosodott. E- zért fokozott figyelmet fordítunk a megfelelő takarmányalap megteremtésére, valamint a tehenek szempontjából a legkedvezőbb etetési módszerre. A szövetkezetben a szarvasmarháknál az átmenet nélküli két összetevőből — szilázsból vagy szenázsbói és abraktakarmányból — álló takarmányozási módszert alkalmazzák. Ennek több előnye van. A tehenek egész évben egyforma takarmányt kapnak. így elkerülik a takarmányozás változáséval — elsősorban az átmeneti időszakban — gyakran együttjáró kedvezőtlen hatást, amely a tejhasznosság csökkenését vagy ingadozását idézi lásával megteremtették a kellő takarmányalapot. Köszönve a jó takarmánygazdálkodásnak, az állatok az utóbbi években terimés takarmányokkal bőségesen el voltak látva. AZ ABRAKKAL TAKARÉKOSKODNI KELLI Ezt az alapvető követelményt szem előtt tartják a szövetkezetben is. Az abraktakarmány megtakarítása érdekében a napi adagnak egy részét különböző élelmiszeripari melléktermékkel vagy hulladékkal, például sörgyári vagy száraz kukorica malátával pótolják. Ezenkívül a szemesek szárításánál visszamaradt hulladékot is etetésre hasznosítják. A forrólevegűs szárítóberendezésüket a tenyészidő folyamán maximálisan kihasználják. A lucernán kívül többféle növényből, így például a rétek és legelők fűállományából, kukoricából, repcéből, zabból és árpából értékes takarmánylisztet készítenek. A bő nyersanyagválaszték, s ennek megfelelően ütemezett és folyamatos szárítása elsősorban növeli a szárítóberendezés üzemelésének gazdaságosságát. Másodsorban pedig a könnnyen emészthető tápanyagokban, de legfőképpen fehérjékben gazdag takarmánylisztekkel, jól kiegészíthető vagy pótolható a tehenek napi takarmányadagja egész év folyamán. Ez nemcsak a hasznosság növelését eredményezi, hanem lehetővé teszi az abraktakarmány-megtakaritást is. A szövetkezetben például a múlt év átlagában egy liter tej kitermelésére csak 0,23 kg abrakot fogyasztottak. Annak ellenére, hogy terimés takarmányokból bőségesen el vannak látva, a szalma jelentős hányadát is takarmányozásra hasznosítják. A szalma emészthetőségét és ízletességét fermentálással növelik. Ez idén pogácsázó gépsort állítanak üzembe. így a szalmát még fokozottabb mértékben akarják hasznosítani és a saját gazdasági takarmányokból összeállított pogácsák gyártásával a takarmányozás gazdaságosságát és hatékonyságát tovább akarják fokozni. HOL REjLENEK A TARTALÉKOK? — Ebben az évben a termelés minden szakaszán igényesebb és nehezebb feladatok várnak ránk, mint tavaly — mondotta Pavlov mérnök. — A hasznosságot csak úgy fokozhatjuk, a termelést csak akkor javíthatjuk, ha az adott lehetőségeket és termelőeszközöket még hatékonyabban és ésszerűbben használjuk ki. Például takarmányokból már meg tudjuk teremteni a kellő mennyiséget. De a minőséggel még korántsem lehetünk megelégedve. A szövetkezetben szerzett tapasztalatok alapján — jóformán valamennyi gazdaságra érvényes — általános következtetések vonhatók le. Az állattenyésztés, de legfőképpen a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán a legnagyobb tartalékok a takarmányok minőségében rejlenek. A takarmányok megfelelő időpontban — vagyis az optimális szárazanyagtartalom elérésekor — gyorsan végzett betakarítása, valamint a tartósítási technológia szigorú betartása a kiváló minőségű takarmányalap megteremtésének alapvető feltétele. Ezenkívül még jelentős tartalékaink vannak a tehénállomány genetikai képességének javításában, ami fokozott ütemű fajtajavitó keresztezést és következetes tenyésztői munkát követel. Továbbá gyorsítani kell a korszerű, nagy kapacitású tehénistállók építését, vagy a régi létesítmények korszerűsítését. Így a kellő kapacitásokon és a megfelelő tartási körülményeken kívül lényegesen javítható a munkatermelékenység, s a dolgozók számára is kedvező munkakörülmények alakulnak. A jobb munkafeltételek mellett a munkaerő-kérdés is könnyebben megoldható. A tartalékok maximális kihasználásával el kel) érni azt, hogy a tehenészet, az aránylag kedvezőtlen, gyakran .ráfizetéssel járó helyzetéből kiemelkedjen és egy belterjes, gazdaságos ágazattá alakuljon. KLAMARCSIK MÁRIA, márnök Közös célért társulási alapon Tény és való: sok, a jelenleginél még több sertéshúsra van szüksége az országnak. Nemcsak azért, mert hazánkban a hús alatt még ma Is sertéshúst ért a vásárlók többsége, hanem azért is, mert a hazai hústermelésben fó szerepet a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés játssza. A több sertéshús forrása a nagyüzemi sertéstenyésztés. Sajnos, néhány szövetkezetben és állami gazdaságban nincs minden rendben a sertéshústermelés körül. Gyakoriak a végletes nézetek, amelyek visszavetik a termelési kedvet. Ezek között szerepel, hogy a nagyüzemi iparszerű sertéshústermelés kialakult rendszerei rosszak, drágák, bennük a termelés nem gazdaságos. Az igaz, hogy az új, iparszerű sertéshústermelésre épült telepek az első évben, vagy az első egy-két évben nem nyújtják azt, amit a beruházók vártak. A valóságban idő, türelem és szakértelem kell ahhoz, amíg a több ezer hízott sertést kibocsájtó telep állattal „feltöltődik“ s kapacitásának megfelelően termel. Tévedés tehát az a meglátás, hogy az új nagyüzemi telepeken nem lehet jól, nyereségesen sertéshúst termelni. Persze azt, hogy lehet-e vagy nem, nem a kijelentések, hanem a tények dönitk el. Pontosabban azon sertéstelepek termelési sikerei, amelyek nyereséggel zárták az évet. Az utóbbiak közé sorolhatjuk a Veiké Calomija-it (Nagycsalom!ja) is. A Veiké Krtíi-i járás egyik legkorszerűbb kapacitású sertéstelepe őt környékbeli szövetkezet társulásával létesült, s 1973 óta termel iparszarűen! О Vajon ösztönzőek-e nagyüzemi sertéshústermelés növelésére a čalomljai telep tapasztalatai? Kérdésünkre Kukulik József, a telep zootechnikusa egyértelmű igennel válaszolt. S az Indoklás: — Mi nemcsak azt tudjuk, hogy kell a több sertéshús, hanem azt is, hogy miként lehet sertéshúst korszerűen, eredményesen termelni. A Malomijai telep kapacitása 93 vagon, ezzel szemben az 1977-es évben 95 vagon vágósertést adott, ami egyúttal azt is jelenti, hogy őruértékesítési tervünket túlteljesitettük, s két millió korona nyereséggel zártuk az évet. 0 Minek tulajdonítja azt, hogy gyorsan túljutottak az indulás nehézségein? — Az indnlásnál a legnagyobb nehézséget a malacállomány biztosítása jelentette. Ebből kifolyólag a termelést 3 fajta — fehér nemes sertés, landrace, berkshire — bevonásával kezdtük. 1974-ben a Koospolon keresztül sikerült a Bábolnai Állami Gazdaságból 500 darab tetrál beszerezni. Ezek hibridek voltak, melyek uiédait továbbtenyésztésre nem lehetett hasznosítani. A piaci húsigényeknek megfelelően 1975-ben átálltunk a Ka-hyb tenyésztésére. Az intenzív malacnevelésnek köszönve ugyanebben az évben már 260 darab malacot értékesítettünk. Bár zökkenőmentesnek nem mondható, de eléggé gyors állatbetelepítésnek köszönve ütemtervünknek megfelelően kezdhettük meg a vágósertés kibocsátását. 0 Az aránylag gyors betelepítésen kívül ml játszott még fontos szerepet a sikeres termelésben? — Mindenekelőtt a megfelelő takarmányozás és a jó tenyészállomány kialakítása. A takarmányellátás jelentősége telepünkön hatványozottan érvényesül, mivel takarmányszárító és keverő létesítménnyel nem rendelkezünk. Telepünkön egyébként évente 480 vagon takarmányt használunk fel, melynék minőségét az „ÜKSÜP“ ellenőrzi. A rendszeres ellenőrzésnek és értékelésnek köszönve az utóbbi időszakban a takarmány minőségére sem panaszkodhatunk. A maximális takarmány-értékesítés szempontjából naponta ellenőrizzük az egyes kutricák adagolóit, az esetleges takarmánypazarlás megelőzése érdekében. Különben egy kilogramm sertéshús kitermeléséhez — 58 dekagrammos napi súlygyarapodás mellett — 3,7 kilogramm takarmányt használunk fel, amely jóval a járási átlag alatt van. Tenyészállományunk megfelelő. A malacelhullás arányára sem panaszkodhatunk, egy anyakocára számítva 16 malacot választunk el. Megoldásra váró problémánkat jelenleg a megtermékenyítés jelenti. Az inszeminációs eljárás alkalmazásával a vemhesülés eléggé gyenge, mindössze 63 százalékos. Ezen a téren keressük az eredményesebb megoldást. További fontos tényezőként emelném ki, hogy hozzáértő, rendet, fegyelmet tartó vezetése van a telepnek, s az ott dolgozók lelkiismeretesen, szívesen végzik a munkát. Az ellető részelegen id. Mayer Mária, Kremnyicsen Margit, Fábián József; a hizlaló részlegen pedig Labrik Mária, Markó Magdolna és Somogyik Magdolna személyében olyan dolgozóink vannak, akikkel módfelett elégedett a telep vezetősége. Egészen pontosan fogalmazva: a sok fontos és kevésbé fontos feltételnek többé-kevésbé mindegyike megvan ahhoz, hogy eredményes legyen telepünkön a sertéshústermelés. Egyegy Ilyen telepen semmit sem szabad elhanyagolni, másodneműnek tartani, mert éppen a méretek miatt a kisebb hibák következményei is nagyon súlyosak lehetnek. 0 Vágósertéseik milyen értékben felelnek meg a vágást követő minősítésnek? — A kahybról köztudomású, hogy hússertés, tehát optimálisan megfelel a minőségre való törekvéseinknek. Ugyanis a vágást követő objektív minősítés a sertést több osztályba sorolja. Akinek tehát ma nincs első osztályú sertése, vagy aránylag sok a harmad- vagy negyed-osztályú árúja, bizony könnyen ráfizethet. Nem beszélve arról, ha számottevő a súlyhatáron aluli, tehát osztályba nem sorolható sertés. Ezek szerint fontos a minőség, s minden, ami azt javítja. Tehát nemcsak a takarmányozás, és a fajta-kiválasztás, hanem a szállítás előtti válogatás is. Értékesített vágósertéseink 99 százalékban megfeleltek a vázolt minőségi követelményeknek, amely egyúttal kilogrammonként 90 filléres többlet értéket jelentett. Az elmondottak után nem hangzik különlegesen, de figyelemre méltó az a mondat, amelyet az egyik társult szövetkezet — az ipolybalogi efsz — elnöke így fogalmazott meg: — Elégedettek vagyunk a társulási alapon létrehozott sertéstelep működésével és termelési eredményeivel. CSIBA LÁSZLÓ A juhtenyésztés fejlesztése társadalmunk érdeke A gyapjú külföldi behozatalának csökkentése és a teriméstakarmányok ésszerű felhasználása végett Szlovákiában kidolgozták a juhtenyésztés fejlesztési tervét, amely abból indul ki, hogy 1990-ig az SZSZK-ban 600 ezerre kell gyarapítani a juhállományt. Ez lényegében a jelenlegi állomány kétszeresét képezné. E célkitűzés valóraváltása azonban megköveteli, hogy fokozatosan lekűzdjük a juhtenyésztés helyzetét és szerepét érintő régi, elavult nézeteket, nehézségeket. A juhtenyésztés fejlesztésénél nemcsak a hatékony takarmányfelhasználásból kell kiindulni, hanem abból is, hogy e tenyészet Igen jó minőségű nyersanyagokat szolgáltat A gyapjún kívül nagy jelentőségű a hústermelés, amely fontos részét képezi exportfeladatalnknak. A nyugat-szlovákiaf kerületben a múlt év eleién 98 ezer luhot tartottak. amelynek 44 százaléka volt anya. jelenleg ebben a kerületben tenyésztik Szlovákia juhállományának 18, ezen belül anyaállományának 15,6 százalékát. A juhtenyésztés fejlesztését a mezőgazdasági szakemberek azon nézete is fékezi, hogy ezt az állattenyésztési ágazatot csakis a rét- és legelőgazdálkodás lehetőségeivel kapcsolják össze. Holott már több mezőgazdasági üzemben bebizonyították, hogy a juhok számára bármelyik termelési körzetben lehet elegendő mennyiségű takarmányt bekészíteni és legeltetni. Ilyen törekvéssel például a Rohovcel (szarvai) Állami Gazdaságban is találkozhatunk, amely 1766 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből mindössze 9 hektár a legelő, a többi szántóterület. A múlt év elején az állami gazdaságban 940 darab juhot tartottak. A tenyésztői és a nemesitől munka haladó módszereinek a bevezetésével elérték, hogy a juhtenyésztés, elsősorban a teriméstakarmányok ésszerű felhasználásával hozzájárult a hústermelés növeléséhez, a gyapjűértékesítésen keresztül pedig az ÁG jövedelmének fokozásához. Az állomány minőségének javítása érdekében még 1975-ben száz darab kaukázusi merino fajta apaállatot importáltak. A bárányokat 35 kg-os élősúly eléréséig hizlalják, majd a Holíči MOVIS vállalatnál értékesítik. Például 1976-ban az állami gazdaság 32,3 tonna juhhúst értékesített kilónként 10 korona 83 fillérért. Hasonló bevételt értek el gyapjúfelvásárlásból is. 1976-ban például 3508 kilogramm gyapjút értékesítettek közel 329 ezer korona értékben. Az állami gazdaság vezetői egyáltalán nem gondolnak a juhtenyésztés felszámolására, hiszen ezekkel az állatokkal lelegeltethetik a kevésbé hozzáférhető növényzetet is. Nem megoldott viszont a juhok nyírásának kérdése, ami károsan hat a tenyészet továbbfejlesztésére, Szerintem ezt a szolgáltatást a Holíči MOVIS vállalaton keresztül kellene megoldani. (Kocian) <2 A Holíči MOVIS vállalatban korszerű feltételek közepette hizlalják a bárányokat. Foto: —blm— a
