Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-28 / 4. szám
f Tavaszvárás a galambtenyésztésben A hosszú léli esték lehetőséget nyújtanak rá, hagy átgondoljuk, miként volna legésszerűbb összeállítani az új tenyészpárokat. Törekvésünk középpontjában természetesen az állomány minőségi javítása áll. A tenyészállatokkal kapcsolatos ismereteinkre és múltbani tapasztalatainkra alapozva részletesen kidolgozzuk a párok kialakitásának tervét, tgy ha majd eljön az ideje, könnyű lesz a munkánk, hiszen csupán a tervnek megfelelően párosítani kell a galambokat, s megfigyelni a viselkedésüket, elfogadják-e páruknak az általunk kiszemelt «gyedet. Mielőtt hozzálátunk a tervezéshez, ne mulasszuk el mérlegelni, galambállományunk milyen minőségi javításra szorul. Olyan tervet készítsünk, hogy az új tenyészévad a standard követelményeiből eredő feladatok megoldását szolgálja. Munkánkat az igényességre törekvés jellemezze. A standardtól eltérő tulajdonságú egyedeket kímélet nélkül selejtezzük ki, mert egyébként hamarosan értéktelen, csupán hústermelő egyedek fogják alkotni az állományt. A haszongalambokat pedig nem mérhetjük-értékelhetjük a díszgalambokra érvényes követelmények szerint. A haszongalambok esetében a nagyobb testtömeg, a jól izmolt testrészek és a tipikus testtartás elérésén van a fő hangsúly. A díszgalambok esetében viszont a díszes tollazat, a követelményeknek megfelelő toliszín és a különböző rajzolatok megőrzése és továbbfejlesztése a fő cél. A sportgalambok csoportjában a lehető legnagyobb teljesítmény elérésére keli törekedni. A pároztatási terv kidolgozásakor feltétlenül mérlegelnünk kell a sajátos adottságainkat és lehetőségeinket. Az állományfejlesztést olyan üteműre tervezzük, hogy gond nélkül biztosítani tudjuk az állatok takarmányát, és a gondozásra is bőven jusson időnk. Inkább kevesebb galambot tartsunk, hogy ne rabjai legyünk a munkának, hanem kedvtelésből végezzük, amit vállaltunk. Döntő tényező az állatszállás nagysága, befogadó képessége is. A túlzsúfolt szálláson a galambok állandóan zavarják egymást, gyakran közelharcot folytatnak a költőfészkekért, sok tojást és fiókát elpusztítanak. Nem beszélve arról, hogy a túlzsúfolt galambház az élősködők és a betegségek bölcsőjévé válik. A gyakorlat azt mutatja hogy a legtöbb tevékeny galambásznak módjában áll legalább az új tenyészévad előtti két hónapban nemek szerint elkülöníteni a tenyészállatokat. Kár, hogy mégiscsak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel! Pedig a különválasztott madarak jót kipihenik magukat, és könnyebben párbaállnak a számukra újonnan kijelölt egyed-Az apróállat-bemutatókon felvonultatott szebbnél szebb galambok a tenyésztők hozzáértését és szorgalmát dicsérik. (Foto: —bor) del. Persze, a néhány napos szoktatás ilyenkor is elengedhetetlen. Selejtezéskor fokozott gondot kell fordítanunk az egészségi állapot elbírálására. E kérdésben a körzeti állatorvostól kérjünk tanácsot, vizsgáltassuk meg vele az állományt (egyedenkénti nrülékmintákat). A tenyészidény kezdete előtt féregteleníteni kell a galambokat, mégpifdig úgy, bogy két hét múlva a kezelést megismételhessük, majd további három nap múlva kitakaríthassuk, kimeszelhessük és fertőtleníthessük az állatszállást. A külemi tulajdonságok elbírálásakor amúgy is kézbe fogjuk a galambokat, tehát egyúttal arról is meggyőződhetünk, nem bújnak-e meg külső élősködők a tollazatban. Ha igen, az állatorvos tanácsa szerint kell eljárnunk. Az új párok kialakításakor, illetve már a tervezéskor számolnunk kell a kiszemelt egyedek korával, természetével, jó és rossz külemi tulajdonságaival. A lábgyűrűkhöz néhány éve törzslapot is mellékelnek. A törzslapok — ha lelkiismeretesen kitöltjük őket, s feljegyzéseket készítünk rajtuk — nagy segítségünkre vannak a párok kialakításakor. Előnyös, ha ismerjük a galamb elődeit és azok tulajdonságait, mert az ismeretek összegezése és a következtetések levonása után olyan társat választhatunk galambunknak, amely jelentősen hozzájárulhat az utódok tulajdonságainak javításához, illetve a korábbi jó tulajdonságok állandósításához. Tapasztalt galambászok állítják, hogy fiatal hím és idősebb tojó párosításából több hímivarú utód származik és fordítva. Sem az egyik, sem a másik változat nem kívánatos. Igyekezzünk tehát hasonló korú egyedeket párosítani, hogy megközelítőleg ugyanannyi hím és tojó utódot nyerjünk. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy csak egyforma színű galambokat tanácsos párba állítani. Ha más választásunk nincs, kivételesen párosíthatjuk a feketét a vörössel vagy a vöröset a sárgával. A fiatal galambok az első vedlés után öltik fel valódi tollruhájukat, ekkor veszik fel a jellegzetes testtartást ás a különleges jelek, rajzolatok is ekkor figyelhetők meg rendesen. Azonban ne kapkodjuk el a döntést, mert a fiatal galambok csak a második év végére fejlődnek ki teljesen, közben a változás javíthat vagy ronthat a külenien. Az állomány színvonalát csak következetes selejtezéssel és tervszerű tenyészniunkával lehet mind magasabbra emelni, hogy a különféle bemutatókról sikerrel térjenek haza egyedeink. Ezért az idény végén ne csupán azt számoljuk össze, hány galambot sikerült az év folyamán felnevelnünk, hanem azt is mérlegeljük, jobbak, szebbek, a követelményeknek megfelelőbbek-e ezek a fiatal galambok, mint az előző évadból származók. S ha megadtuk a választ, máris hozzáláthatunk a tervezéshez. BALÄZS FERENC Gyilkos A gyilkos galóca (Amanita phalloides) közepesen nagytermetű gomba. Karcsú, lefelé vastagodó tönkjén fejlett gallér és bocskor található. A fiatal gomba teljesen burokban van, ezért „boszorkánytojásként“ is emlegetik. Lemezei sűrűn állónk, mindig fehérek, húsa fehér s színét nem változtatja. A kalap zöldes árnyalatú, tetején olykor fehér burokmaradványok láthatók. Bőre lehúzható. Leginkább tölgyek alatt, egyesével található. Melegkedvelő, halálosan mérgező gomba, a halálos kimenetelű gombamérgalóca gezéseknek több mint kilencven százalékáért felelős. Fiatal és fehér példányai leginkább a csiperkéhez hasonlítanak, ám a csiperkének nincsen bocskora, és a lemezei is más színűek: rózsaszínből barnásfeketébe hajlanak. A fehér gyilkos galóca ugyancsak halálosan mérgező, a közönséges gyilkos galócához hasonló, de egyszínű, teljesen fehér gomba. A gyilkos galóca azért káros az emberi szervezetre, mert amanitin és falloidin hatóanyagot tartalmaz. Az igen hosszú (6-* 36 órás) lappangási idő a mérgezést veszélyt csak növeli, mert közben a méreg észrevétlenül felszívódik a szervezetben. A hosszú lappangás után a tünetek hirtelen, rohamszerűen jelentkeznek (heves hányás, görcsös hasmenés, megnyúlt arc, karikás szem, gyengülő szívverés, végül a máj károsodása következtében fellép a sárgaság). Az első tünetek észlelésekor a mérgezett személyt azonnal kórházba kell szállítani, mert a betegen már csupán szérum-kezeléssel, valamint szív- és májműködést serkentő, speciális gyógyszerek adagolásával lehet segíteni. Tasnádi Gábor, mérnök 4 C Kertészet rrzrx ФKisállattenyésztés ) В fotók nem véletlenei és nem csupán az ábrázolt növények szépsége végett kerültek a címoldalra. Inkább azért, mert némi hasonlatosság van a kaktuszok, meg a szukkulens növények és a kiskertészkedés között. Az előbbiek szép és tetszetős, de ugyanakkor .„szúrós“ növények, az utóbbi nemes és hasznos, ámde sok-sok problémával járó kedvtelés. (Foto: —bor) A SZERVEZETT TEVÉKENYSÉG MELLETT DÖNTÖTTEK A biztonságérzet fokozza a termelői kedvet A komárnoi járás éghajlata és egyéb természeti adottságai kimondottan kedveznek a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek. A legoptimálisabb feltételekkel talán a marcelovái, a hurbanovoi és a pribetai körzet rendelkezik. A vidék mezőgazdasági üzemei, és a háztáji termelők is mindinkább a kínálkozó lehetőségek messzemenő kihasználásán fáradoznak. Az utóbbi években a kertbarát mozgalom, a kiskertészkedés is rohamos fejlődésnek indult a járásban. Korábban is termeltek itt az emberek zöldséget meg gyümölcsöt, de ennyit, mint most, még soha. Az élen járó községekben szinte minden talpalatnyi földet hasznosítanak a kiskertészek. Mindez annak köszönhető, hogy szocialista társadalmunk nemcsak elismeri és értékeli, hanem támogatja, segíti is a szorgoskodók, a kiskertészeti alapszervezetek munkáját, s egyre nagyobb figyelmet fordít a külünféie kellékekkel való ellátás és a terményfelvásárlás színvonalasabbá tételére. Az utóbbi néhány évben több községben létesítettek felvásárló központot, sőt Marcelován, ahol a legnépesebb és legaktívabb szervezet működik, az SZGYKSZ KB megnyitotta a Kertészeti Szolgáltatások nevű vállalatának járási kirendeltségét. Ezzel a lépéssel megszilárdították a kiskertészek termelési és értékesítési biztonságát, ami végső fokon a termelői kedv ugrásszerű növekedéséhez vezetett. Január tizedikén Marcelován jártam. A Kertészeti Szolgáltatások dolgozói még az év végi mérleg elkészítésén dolgoztak, így pontos számadatokat nem sikerült feljegyeznem. Annyit azonban elárultak, hogy mintegy kétszer annyi zöldséget és 1 gyümölcsöt forgalmaztak, mint amennyire eredetileg kilátás volt. Meglepett, bogy a kertészkedők zöme ekkor már javában tűzdelte a salátapalántát. Néhány további községben ekkor még csak latolgatták a kiskertészek, mit és hova ültetnek vagy vetnek majd a kertben. Egy bennfentes kertbaráttól véletlenül megtudtam, hogy Dolný Peter (Alsópéter) községben is megmozdultak végre s szervezetbe tömörülnek a kertészkedők. Nem sokkal később már Kiss Béláék ajtaján kopogtattam. A házigazda a feleségét szólította, mondván, e kérdésben ő az illetékes. így hát Etel nénit kérdeztem, mi igaz a hírből? — Ogy igaz, ahogy mondják — musolyodott el —, pár nap múlva tartjuk az alakuló gyűlést. Ha kedve tartja, jöjjön el. — Köszönöm a . meghívást Aztán hányán lesznek az alapító tagok? — Nehéz lenne pontosan megmondani. Cgy százötvenen vagy kétszázan. Decemberben hirdettük ki, hogy az érdeklődők mihamarabb jelentkezzenek s tegyenek kötelező ígéretet, miből mennyit szeretnének termelni. Egyelőr száznegyven komoly érdeklődőt tartunk nyilván, de a gyűlésen bizonyára többen leszünk. — Véleménye szerint mi pezsdítette fel az emberek érdeklődését? — Községünkben gazdag hagyománya van a zöldségtermesztésnek. Eddig persze a legtöbben csupán a család önellátásának biztositását tartották fontosnak. Az utóbbi években azonban már árutemeiéssel is foglalkoztak néhányan, csakhogy az értékesítés, az áru elszállítása komoly problémákkal járt. Tavaly már fóliás hajtatással is sokan próbálkoztak, többnyire sikerrel. Most legalább kétszer annyi fóliasátor épül a kertekben, mert a szervezet életrehívása egyben szerződéses árutermelést és értékesítést, tehát nagyobb termelési biztonságot is jelent. Béla bátyám később mindehhez még hozzáfűzte, hogy a kisállattenyésztők helyi szervezetének jó munkája is serkentőleg hatott a kiskertészekre. Etel néni talán azért nem beszélt erről, mert a kisállattenyésztők szervezetének színvonalas tevékenységéhez maga is nagyban hozzájárult. Az SZKSZ helyi szervezete hatvanhét hajnalán alakult s ma huszonhét tagja van. Többségűk tyúkokat, nyulakat és galambokat tart, de néhányan kacsát, libát, pulykát és egzotikus madarakat is tenyésztenek. A szervezet évente kétezer-háromezer napos nsibét, meg vagy három és félezer kiskacsát hozat tagjainak és a község többi érdeklődői számára. A nyulászok túlsúlyban csincsillát, új-zélandi ás kaliforniai fehéret tenyésztenek. A nitrai Branko közös mezőgazdasági vállalattal igen jó kapcsolatot teremtettek. Tavaly hétszáz kiló nyúlhúst értékesítettek. Néhány szép állatot már kiállításon is bemutattak. Tavaly a Nemzeti Kisállattenyésztési Kiállítást szervezett tanulmányút keretében tiz személy tekintette meg. A faluszépitési munkába minden alkalommal bekapcsolódtak. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a községszépítési mozgalomban százharminc óra társadalmi munkával járulnak hozzá a választási program sikeres teljesítéséhez. Vendéglátóim elmondták még, hogy a szervezeti élet iránt érdeklődő kertészkedők mintegy nyolc hektár termőfölddel, házikerttel rendelkeznek. Valamikor sok dohány, meg kukorica termett a kertekben. Most a legtöbben korai karalábét, fejessalátát, salátauborkát, paprikát, karottát meg retket szeretnének termelni, de az előzetes felmérésből kiderül, hogy korai káposztából, karfiolból, kelből, petrezselyemből, zöldhagymából, paradicsomból, fokhagymából és kései káposztából is jelentős mennyiség terem majd az alsópéteri kertekben. A gyümölcs- és szőlőtermelők egyelőre szerénykednek: csupán öt tonna gyümölcs és vagy két tonna csemegeszőlő értékesítésére kötöttek szerződést. Az viszont valamennyinknek becsületére válik, hogy felismerlek és igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, amivel össztársadalmi szempontból igen fontos feladatot vállalnak és teljesítenek. v kAdek Gábor
