Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-24 / 25. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. június 24. Töretlen lendülettel Súlyos, kövér felhőket hajszol a szél kelet felől. Gyorsan röpíti a fellegeket, közben havas eső mossa Silica (Szilice) község aszfaltos utcáit. — Legyen is jó idő! — mondja az eget nézve Fazekas Árpád, a Vörös zászló Efsz elnöke. Már alig várom, hogy a családot az autóba tessékeljem, s elmenjünk egy kis hétvégi kirándulásra. Veiké Trakanyba (Nagytárkány) a Tiszához szoktunk menni. Onnan származom, ott élnek a szüleim. Persze csak akkor, ha nem jön valami szállítmány, műtrágya meg miegymás. Akkor maradunk ... A másutt oly bőkezű természet eléggé mostohán bánt ezzel a vidékkel. A kopár lejtők sovány földjét csak nehéz, verítékes munkával lehet termésre bírni. Földművelésből eléggé nehezen lehetett megélni a múltban, a gyenge földek sovány termése nehezen biztosította a család fenntartásához szükségeseket. Ezért sokan eljártak a faluból az iparba dolgozni. Sokfelé találkozhattunk nagy épitőtelepeken, bányákban szorgoskodó szilicei munkásokkal, ahol nagyon megbecsülték őket szakértelmükért. Bár távolabb is hívták őket, mégsem telepedtek le másutt. Szerető, féltő gondossággal ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Ezért ha átmenetileg el is szakadnak falujuktól, mindig hűségesen visszatérnek, mert csak itt érzik magukat otthon, csak itt tudják leélni életüket. A mindennapi létért folytatott nehéz küzdelemben fokozott mértékben kifejlődött bennük a közösségi szellem, áz összetartás. Az idők folyamán megtanulták, hogy együtt könnyebben boldogulnak. Erre a fejlett közösségi tudatra utal, hogy itt még piost is dívik a kaláka, az egymás megsegítésének mélyen emberi és végtelenül szép példája! E közösségi szellemnek tulajdonítható az is, hogy a rožňavai (rozsnyói) járásban az elsők között itt alakult kollektiv gazdaság, még 1949-benI A megalakuláskor még gyenge közös gazdaság azonban biztosan fejlődött, erősödött. A ma 1623 hektáron gazdálkodó, sokmilliós vagyonnal rendelkező efsz semmiben sem hasonlítható a huszonkilenc évvel ezelőttihez. A múltból örökségként csak egyvalamit őriztek meg, a munkaszeretetet, a szorgalmat. Ez tükröződik a gazdaság jelenkori eredményeiben. Bajok, gondok, nehézségek sokszor adódtak a huszonkilenc év alatt, és még most is jelentkeznek. Az a fontos, hogy ezeket le tudják küzdeni, s töretlen lendülettel, eltökélt akarással haladjanak tovább. Mielőtt közelebbről megismerkednénk a Szilicei Efsz sikereivel, gondjaival, vagyis a gazdaság hétköznapjaival, melyek a legtöbbet mondják egy község életéről, ismerjük meg azokat a természeti adottságokat, amelyek között termelnek. Mert a természeti adottságok döntő módon befolyásolják egy gazdaság egész tevékenységét, megszabják fejlődési irányát, lehetőségeit. E vidék természeti adottságainak általános jellemzése: a telek különösen hidegek, a hótakaró vastag és sokáig megmarad, 'később tavaszodik, mint másfelé, a hó csak lassan, általában március végére olvad el, de még májusban is gyakran havazik.Az első őszi fagyok is hamarabb beállnak, mint a környéken. Emiatt csak a rövid tenyészidejű, nem túlságosan nagy hőigényű növényeket lehet sikeresen termeszteni. Tehát az égöv döntő módon befolyásolja a gazdaságban termeszthető növények összetételét. Búza, árpa, mák és burgonya termesztésével foglalkoznak. A gazdaság területe dombos. A dombok magassága átlag 500— 000 méter a tengerszint fölött. A felszín egyenlőtlen, uralkodók a lejtők. Éppen ezért a munkálatok gépesítése és a területrendezés nagy nehézségekbe ütközik, a sűrűn tagolt, berázdált felszín miatt. Lejtési szögük nagy, 20—25 fok. Éppen ezért a lejtők erősen lemosódtak, árkoltak, nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthetők. A talajvíz a lejtőkön nagy mélyedésekben található, e völgyekben viszont a felszínhez közel van, esős időjárás esetén emiatt pangóvizek jelennek meg a talaj felszínén. A jelenlegi talajtípusok kialakulásában döntő szerepe volt a klímának és a domborzati viszonyoknak. A gazdaság területén tizenkét főbb talajtípus található. A természeti adottságok rövid ismertetéséből is kitűnik, hogy mind a klíma, mind a talaj eléggé kedvezőtlen. Ezért itt különös erőfeszítésre, nagy szakismeretre van szükség ahhoz, hogy elfogadható minőségű terméseket lehessen elérni. Mindezeket a nehézségeket tetézi az is, hogy a községhez a vasút tizennyolc kilométerre van és egy pótkocsi árut olykor két traktor tud csak felhúzni a dombtetőre, így a termelési költségek elég nagyok. A szövetkezetnek százötven állandó dolgozója van, minden családban van legalább egy efsz-tag. Am az ingázó munkások is lelkiismeretesen dolgoznak szabad idejükben az efsz-ben, főként munkacsúcsok idején. Tavaly az „1 millió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi felhívásra vállalt kötelezettségüket 34 tonna szemes terménnyel túlteljesítették. Célul tűzték, hogy idén szemesekből 3,5 tonna átlagos hektárhozamot érnek el. Az állattenyésztés szakaszán tavaly komoly hiányosságok mutatkoztak. A juhoknál a 4,3 kg-os nyírósúly és az anyajuhoktól a 11,3 kiló sajt az Itteni feltételekhez közepes eredménynek számit. A tejtermelés szakaszán az 1900 literes évi fejési átlagukkal utolsók voltak a járásban. De ami a legelszomorítóbb, az előző évekhez viszonyítva tavaly jóval több abraktakarmányt fogyasztottak. Az állattenyésztést illetően ez év első négy hónapjának eredményei egészen mások, túlhaladták az előirányzottakat. A szövetkezet elnöke miben látja ennek magyarázatát? — Nincs egy éve, hogy átvettem a közös gazdaság Irányítását, de nem dicsekvésnek szánom, az eredmények máris kedvezően alakulnak. A párttagok segítségével radikális intézkedéseket sikerült megvalósítanunk. Megszüntettük a helytelen bérezést és rátértünk a teljesítmény' utáni juttatásra, így a dolgozókat anyagilag érdekeltté tettük a I termelésben. — Milyen bérezési forma volt eddig? — A dolgozók lényegében havi fizetést kaptak. Például az állatgondozók 2600, a fejők pedig 1600 koronát. — Milyen eredménnyel járt az új bérezési forma bevezetése? — Azzal kezdem, hogy a teljesítmény utáni bérezés bevezetése a termelésben az év elejétől 41 százalékos növekedést mutat a dolgozók havi ke rešete, az állatgondozóknál 3500—3800 és a fejőknél pedig 2600—2800 korona között mozog. A dolgozók munkakedve, a munkához való viszonya az utóbbi időben sokat javult. Ha ez az idén is megmarad, akkor nem lesz baj A széna begyűjtésére gondosan felkészültünk. Kaszálóink feléről kézi erővel gyűjtjük be a termést. Már tényleg szégyellem mondani, hogy nálunk kétszer annyit kell dolgpzni ugyanazért az eredményért, mint a jó talajon gazdálkodó efsz-ekben. — Milyen kilátásokkal tekint a jövőre? — Azt hiszem, az idén az előirányzott feladatainkat teljésítjük. A gépesítés szakaszán is javulások mutatkoznak. Sikerült a gépparkunkat feltölteni modern gépekkel. Azon vagyunk, hogy állandóan könnyitsük dolgo zóink munkakörülményeit. Oj szociális helyiséget építettünk, hat lakásegységet építünk, rövidesen üzemi konyhát létesítünk. A CSKP XV. kongresz szusa ránk vonatkozó határozatait minden vonatkozásban teljesíteni akarjuk. ' Esteledik mikor elbúcsúzunk a szilicei szövetkezettől, Fazekas Árpád mérnöktől, a közös gazdaság fiatal elnökétől. A hideg keleti szél szétzavarta a felhőket, s most vakítóan sziporkáznak az égen a csillagok. A hold is előbújt már, ezüstös fényét szétteríti a tájon. Illés Bertalan A levicei (lévai) járás me: ” zőgazdasági üzemei közül a šárovcei (sárói) zárta a leggyengébben az elmúlt gazdasági évet. A mérleghiány több mint hatmillió korona volt. Vajon miért? Erre keresett magyarázatot a szövetkezet ellenőrző bizottsága, amely a buktatókat kutatta. Schwere László, a bizottság lelkiismeretes elnöke bírálóan tárta fel a fogyatékosságokat, s szinte biztosra vehető, hogy az ellenőrzés meghozza a várt eredményt... A szövetkezet állattenyésztésében sajnos nem észlelhető a szakosítás legalapvetőbb jele sem. Ez a negatív jelenség elsősorban a régi, beidegződött hagyományokhoz való görcsös ragaszkodásnak, a hiányos férőhelyeknek és a gondozók nem kielégítő hozzáállásának a szüleménye. Jelenleg Túrán (Tőrében) építenek egy 3500 férőhelyes sertéshizlaldát, s ezt követően remélhetőleg megoldódik a probléma, hiszen elsősorban a Júr nad Hronom-i (garamgyörgyi) istállók már elavultak. A nagysárói részlegen is megkezdték egy sertéshizlalda átalakítását, korszerűsítését. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a szarvasmarha-tenyésztés. Szarvasmarhát hat gazdasági telepen tartanak. Veiké Sárovcén (Nagysáróban) tavaly szarvasmarhahizlaldát építettek, 500 darab állat részére. Oda szeretnék összpontosítani a szarvasmarha-állományt. A szóban forgó istálló mellett egy 150 férőhelyes is található. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy egyik épületben sem sikerült elérniük a tervezett súlygyarapodást. A tehénistállók,egy része gépesített. A többi azonban nem. A tőrei gazdaságban levő 200 férőhelyes tehén-istállóban mind az etetés, mind a trágyakihordás gépesített. Az istállótrágya elszállítását még nem sikerült teljes mértékben megoldani. Tavaly vásároltak egy Tatra 138-as gépkocsit. így a hígtrágya kihordása nem okoz gondot. A közeljövőben egy Skoda 706-os erőgépet szeretnének vásárolni. Ezzel az istállótrágya elhordása is megoldódna. Már évek óta problémát okoz a takarmányozás. A szarvasmarha-állomány létszáma nagy. A takarmánynövényeket a többi növényhez képest csak elenyésző területen termesztik. A kukorica betakarításánál is felmerülnek hiányosságok, ami abban mutatkozik meg, hogy a kukoricakőró többségét beszántják. Tudvalevő, hogy a kóró répaszelettel keverve jó minőségű takarmány. A tömegtakarmánnyal és a szalmával való ellátottság gyenge. Március elején etették meg az utolsó saját cukorrépaszeletet, s április elején a megmaradt nyersszeletet kórósiló keverékkel. Ugyanez a helyzet a Az ellenőrzés feltárta a fogyatékosságokat szalmával is. Kénytelenek voltak a közeli szövetkezetektől segítséget kérni, hiszen az állatoknak takarmányra volt szükségük. Nézzünk egynéhány hasznossági mutatót. A szövetkezet szarvasmarha-állománya 3100 db. Egy hektárra átszámítva 76,6 darab. Az elmúlt évben a 3 millió 400 ezer liter tej helyett csak 3 millió 177 litert termeltek, s a tervezett tehenenkénti 3062 literes évi fejési átlag helyett mindössze 2888 litert értek el. Nem érték el a szarvasmarha-állomány tervezett súlygyarapodását sem. Egy liter tej termelése 3,13 koronába került. A tejtermelésből származó bevétel meghaladta a 9 millió koronát, a kiadások azonban közel 11 millió koronát tettek ki, tehát veszteséggel zártak! Jelenleg 3000 db szarvasmarhát tartanak. Ebből 1110 a tehén. Az előirányzott 649 ezer literes negyedévi értékesítési tervet nem sikerült teljesíteniük, a lemaradás több mint 40 ezer liter. A húseludás tervével sem sikerült megbirkózniuk. Ami a fejőket illeti, megállapíthatjuk, hogy az egyes gazdasági udvarokban Laluška Mária, a Baranyai házaspár, a Prišták—Kassai kettős, a Béres —Zima kettős és Molnár László érik el a legfigyelemreméltóbb eredményeket. A legjobb súlygyarapodást Magyar András és Zoller Ernő mutatta ki. A sertéstenyésztés fejlődése is gyenge. Egy kg sertéshúst 16,78 koronáért termeltek. A bevétel alig haladta meg a kilencmillió koronát, de a kiadások tizenegymillió koronát tettek ki. Mi a helyzet az első negyedév után? Az előhizlaldában 0,375, a hizlaldában pedig 0.364 kg-os napi súlygyarapodást érnek el sertésenként. Az állami terv alapján 2070 mázsa húst kellett volna eladniok, a valóságban csak 1110 mázsát sikerült vágóhídra küldeni, s ez csak 53 százalékos tervteljesítés. A tavalyi év valósága alapján a sertéstenyésztés szakaszán a legjobb dolgozók közé tartozik Magyar Erzsébet, a Leluška—Demeter páros, a Babinská—Kosnovská páros, Ondíška Michal, Zoller Béla és a Nagy —Striőková kettős. Az ellenőrző bizottság tagjai alapos munkát végeztek. Most már a szakembereken a sor, hogy a feltárt hiányosságokból okulva mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a tavalyihoz hasonló rossz év többé ne legyen. Az ellenőrző bizottság tagjai számos intézkedést foganatosítottak. Ezek közül megemlíthető, hogy a jövőben hatékonyabban ellenőrzik a tömegtakarmányok begyűjtését és raktározását, a takarmányadagolást, s az állattenyésztésben havonta ellenőrzéseket végeznek. Helytelen lenne, ha a szövetkezet tagjai az energia nagy részét a „bűnbakok“ keresésére fordítanák. Elsősorban azt kell elérni a sárói Béke szövetkezetben, hogy a termelés ismét a megfelelő kerékvágásba kerüljön. S mindez csak kölcsönös bizalmon alapuló összefogással lehetséges. ABEL GABOR ЕзаиаЭйэю No pe ászt :al 1ш tok A Kunbaja—Bácsszőlősi Állami Gazdaság — a Bácsalmási Állmi Gazdaság szerves részeként — ezerkilencszáznegyvenkilencben alakult. Ötvenkettőben vált önállé, kimondottan nagyüzemi szőlőtermelésre szakosított gazdasági egységgé. Évi jövedelmének csaknem kilencvenkilenc százalékát ma is a szőlő- és bortermelés adja. Vendéglátóm, Papp Sándor üzemi párttitkár így mutatta be a gazdaságot: — Mintegy négyezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodunk. Ennek nagyobb hányadán — a szakosításnak megfelelően — borszőlőt termelünk. A szőlészetünk összesen 2330 hektáros, ebből mintegy nyolcvan hektár kimondottan új, korszerű telepítés. Ezenkívül kétszáz hektáron gyümölcsöt (alma, meggy, szilva), száz hektáron napraforgót, tizenhét hektáron pédig az üzemi konyha számára zöldséget termelünk. Kimondottan szántóföldi növénytermesztést mindössze hatszáz-hétszáz hektáron folytatunk. A későbbiek során megtudtam, hogy a nagygazdaság, a termelés belüzemi szakosítását követően, azonnal hozzálátott a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a termelés folyamatos gépesítéséhez. Okosan tették, mert ma már a gépek nélkül aligha tudnának mihez kezdeni a hatalmas szőlészettel, hiszen a munkaerő-hiány égető kérdése itt is megoldást sürgető problémaként jelentkezik. Papp eivtárs a többi között megemlítette, hogy pár évvel ezelőtt, amikor még csupán 1720 hektár szőlőjük volt, kilencszáz ember is alig győzte a munkát. Ma meg háromszázhetven dolgozóval is boldogulnak a több mint kétezerháromszáz hektáros ültetvényben. Tagadhatatlan, napjainkban már a gépek végzik a munka zömét, a munka nehezét. A növényvédelmi csúcsmunkák idején nemrég még napokon át har-Papp Sándor: a Chisholm Ryder szőlőkombájnok aránylag nagy veszteséggel dolgoznak, de nélkülük nem tudnánk idejében leszüretelni a termést. mincöt-negyven traktor sürgött-forgott a szőlőben. Most ugyanazt a munkát egyetlen helikopter két és fél vagy három munkanap alatt játszva elvégzi. S a szakemberek a munka minőségével is elégedettebbek, mint pár évnek előtte. Sőt! A hozzáértők ma már nem azt vitatják, érdemes-e a repülőgépekre költeni, hanem azt mérlegelik, a hagyományos mezőgazdasgi repülőgép vagy a helikopter végez-e jobb munkát, A helyi tapasztalatok is azt mutatják, a szőlőben legésszerűbb helikoptereket alkalmazni. ís ami a legfontosabb: kamatoztatják is ezt a tapasztalatot! Ha a helikopter az itteni gazdaságban elvégzi a munkát, felkeresi a közeli szőlőtermelő szövetkezeteket s azokban is elvégzi a permetezést. Mert a Kunbaja—Bácsszölősi Állami Gazdaság mint rendszergazda, nem csupán szaktanácsokkal, hanem gépekkel meg egyebekkel is ellátja a partnergazdaságokat. Persze a rendszergazdának sokféle gépre, igen gazdag gépparkra van szüksége, hogy a többféle művelésmód és sortávolság ellenére, mindenütt az emberek segítségére lehessenek a korszerű gépek. — Feltételezem, hogy a Kunbaja — Bácsszőlősi Állami gazdaság mint rendszergazda, igyekszik jó példával élen járni a termelésben. Milyen fajtákat termelnek és milyen eredménynyel? — érdeklődtem Papp elvtárstól. — Sokféle borszőlőt termelünk; még felsorolni is hosszadalmas lenne, miből, mikor és mennyit telepítettünk. De gondolom, hogy nem is ez a lényeg. Talán elég annyit megemlíteni, hogy az ültetvény zöme Ezerjó, Olasz rizling, Kövidinka, Kékfrankos, Ottonel-Muskotály és Semilion. S az eredmények? Nos, világra szóló hozamokról nem beszélhetünk, de sajátos termelési adottságainkhoz viszonyítva, kielégítő hozamokat érünk el. Persze itt sem sikerül mindig minden úgy, ahogy azt eltervezzük vagy szeretnénk. Tavaly például az előző évek tapasztalataiból és eredményeiből kiindulva tíz tonnás hektáronkénti átlagot terveztünk, de az időjárás közbeszólt. így csupán nyolc tonna szőlőt szüreteltünk hektáronkénti átlagban. Az idén egyelőre gazdagabb termésre van kilátás, 1980-ban pedig szereti Szőlőtermesztés -
