Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. június 24. 2 A szocialista nemzetköziség jegyében- Bratislavában megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Központja — J Ä múlt hét derekán a Duna menti főváros képébe jól beilleszkedő, s azt mindenképpen gazdagító-szépítő, im­pozáns kulturális és tájékoztató léte­sítmény átadására került sor. Az előző napi sajtótájékoztatón Gabriel Frantz, az NDK bratislavai konzulja, Willy Polix mérnök, az új létesítmény igazgatója, tájékoztatta a tömegtájékoztatási szervek képvise­lőit. Arról, hogyan is jött létre ez az új, a két szomszédos nép barátságát és kulturális együttműködését maga­sabb szinten istápoló, továbbfejlesz­tésre is lehetőséget nyújtó létesít­mény. Mik az együttműködés fejlesz­tésére, népeink szélesebb körű, sok­oldalúbb megismerésére vonatkozó el­képzeléseik, terveik. Mik az eddigi, 1973 óta szerzett tapasztalataik, a kü­lönböző rendezvényeket illetően, a­­melyek főleg a kerületekre, s azokon belül a járásokra összpontosultak. Mi­ként sikerült a baráti kapcsolataikat elmélyíteni a különböző vállalatokkal, gazdasági üzemekkel, tudományos és oktatási intézményekkel, tömeg- és társadalmi szervezetek központi, ke­rületi és járási szerveivel? pen hasznos tapasztalatcserékre, szim­póziumokra, kiállításokra, hangverse­nyekre, tájékoztató és ismeretterjesz­tő anyagok, cikkek, diafilmek, fény­képek beszerzésére, könyvek kölcsön­zésére, a német nyelvet tanító pedagó­gusaink segítségnyújtására is közvet­lenül, vagy közvetve módot nyújthat ez az eddigi hiányolt, nagyon fontos létesítmény. Gabriel Frantz, az NDK bratislavai konzulja köszönetét fejezte ki azért a megértésért és segítségnyújtásért, a­­melyet legfelsőbb párt- és kormány­­szerveink tanúsítottak, illetőleg a kü­lönböző vállalatok nyújtottak a kul­turális és tájékoztatási intézmény aránylag rövid idő alatti átépítésé­hez, berendezéséhez . S a tömegtájé­koztatási szervek képviselőinek érté­kes, hasznosítható javaslatai, ötletei, valamint a további együttműködés is méltóképpen segítheti ennek az intéz­ménynek a tevékenységét, a csehszlo­vák-német barátság, a népek közötti barátság továbbfejlesztését, a szocia­lista nemzetköziség szellemében. (kovács) íinius 13-tói 16-ig vendégül lát­tuk a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, melyet JUMZSAGIfN CEDENBAL eivtárs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke ve­zetett. A küldöttség Prágán kívUl el­látogatott Brnóba is, felkeresett ipari és mezőgazdasági üzemeket, ismerke­dett népünk életével és eredményei­vel. A tiszteletére rendezett barátsági nagygyűlésen ismét bebizonyosodott népünk megbonthatatlan barátsága. A mongol párt- és kormányküldöttség, látogatása folyamán, beható tárgyalá­sokat folytatott GUSTAV HUSÄK elv­társsal és más vezetőkkel. A küldöttségek értékelték kölcsönös kapcsolataink jelenlegi helyzetét, a politikai, gazdasági, kulturális, tudo­mányos-műszaki együttműködést, rész­letesen megvitatták a két párt köl­csönös testvéri együttműködésének további sokoldalá fejlesztésével kap­csolatos kérdéseket. Eszmecserét foly­tattak a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről is. Megállapították, hogy országaink kapcsolatainak sikeres és sokoldalú fejlesztésének szilárd alapja pártjaink és államaink eszmei és politikai egy­sége, sokoldalú testvéri együttműkö­dése a marxizinus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Rámutattak az 1973 júniusá­ban Ulánbátorban aláírt csehszlovák —mongol barátsági és együttműködé­si szerződés nagy jelentőségére. A szerződés országaink barátságának és Mint a sajtótájékoztató beszámoló­jából, valamint az újságírók kérdé­seire adott kimerítő válaszokból ki­tűnt, eddigi hivatali szintű tevékeny­ségük is sokrétű és fölötte eredmé­nyes. Tíz iparvállalattal, jónéhány mezőgazdasági üzemmel — köztük a csicsói, a Veiké Ludany-í (nagyölvédi) és más szövetkezetekkel — gyümöl­csöző, sokoldalú, s egyáltalán nem formális, együttműködés alakult ki. Ugyanígy vélekedtek jónéhány fel­ső-, közép- és alsófokú oktatási in­tézménnyel kapcsolatos együttműkö­désükről, többek között a brnói, a nitrai Mezőgazdasági Főiskoláról, a košicei Műszaki Főiskoláról, a külön­böző minisztériumokról, tudományos intézményekről stb. Az új kulturális és tájékoztatási in­tézmény keretében sok lehetőség nyí­lik majd arra, hogy a barátság szilár­dítása, a két szomszédos nép együtt­működése még sokoldalúbbá, rendsze­resebbé, hatékonyabbá, minőségileg magasabb szintűvé váljék. Mindenkép-Új irányítási elvek a közoktatásban A Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága 16. ülésén Benyó Máténak, az SZNT alelnö­­kének, a bizottság elnökének vezetésével megvitatta a közoktatás állami igazgatására, s az ezzel kapfcsolatos általános érvényű jogszabályokra vo­natkozó törvényjavaslatot. Ugyancsak megvitatta az iskolai intézményekre vonatkozó törvényjavaslatot és egyetértését fejezte ki velük. Határozatában megbízta a bizottság elnökét, hogy a többi bizottság elnökével együtt ve­gyen részt a törvényjavaslattal kapcsolatos közös expozé kidolgozásában. A bizottság továbbá tartalmas munkatervet fogadott el a második félév­re. Ennek keretében képviselői csoport helyszíni vizsgálatát és felmérését szervezik meg szeptemberben Bratislava petržalkai városfejlesztésével kap­csolatban. A bizottság végül képviselői munkabeszámolót hallgatott meg, s ezzel befejezte nyári munkásságát. (1) Tóbarátok voltak köztünk KÖZÖS NYILATKOZAT A MONGOL CSEHSZLOVÁKIÁI kölcsönös előnyös együttműködésének állandó fejlesztését szolgálja. A küldöttségek megerősítették elha­tározásukat, hogy továbbra is elősegí­tik a két párt központi bizottságai, a Szövetségi Gyűlés és a Nagy Népi Hu­rál, a két ország államszervei, társa­dalmi szervezetei, üzemi munkaközös­ségei és a lakosság közötti kapcsola­tok sokoldalú fejlődését. A mongol fél nagyra becsüli hazánk műszaki-gazdasági segítségét, amely iparvállalatok és más létesítmények építésében érvényesül. Hangsúlyozta, hogy a bőr- és cipőipari vállalatok csehszlovák segítséggel épült komp­lexuma lehetővé teszi a Mongol Nép­­köztársaság kiviteli lehetőségeinek növeléséi. Közös geológiai kutatás se­gíti fontos ásványi lelőhelyek feltárás sát. A gazdasági kapcsolatok fejleszté­sére irányuló közös törekvéstől vezé­relve mindkét fél elfogadta „A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése bővítésének és elmélyítésének alap­elveit, s ezek érvényesítésére megtet­te a szükséges intézkedéseket. A mon­gol küldöttség köszönetét fejezte ki pártunknak, kormányunknak és né­pünknek, internacionalista segítségé­ért. A két fél áttekintette a kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit az oktatás­ügy, a kultúra, az egészségügy és a sport területén. A közös nyilatkozat második feje­zete külpolitikai kérdésekkel foglal­kozott. Hitet tett a két ország hű ba­rátjával és szövetségeséivel folytatott szocialista internacionalista, elvszarű együttműködés és szövetség mellett. Küldöttségünk nagyra értékelte Mon­góliának a béke megerősítésére és az ázsiai együttműködés megteremtésére tett lépéseit. A két ország vezetői ki­fejezték szilárd akaratukat, hogy to­vábbra is hozzájárulnak a szocialista közösség országai egyeztetett külpoli­tikájának további elmélyitéséhez. A küldöttségek megállapították, hogy minél meggyőzőbbek a szocialista vi­lágközösség, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom sikerei, annál dühödtebb támadásokat intéz a világ­imperializmus és a reakció a haladás erői ellen. Az imperializmus reakciós erői a szocializmus elleni harcban a PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LATOGATASÄRÖL nyílt és leplezett antikommunizmue, a szovjetellenesség alapján lépnek fel, fokozzák a lélektani hadviselést, s az ideológiai aknamunka egyre alattomosabb módszereit és formáit alkalmazzák. Nagyra értékelték az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai aktivitá­sát, úgyszintén Leonyid Brezsnyev sze­mélyes hozzájárulását a békeprogram megvalósításához. Országaink kifejezték elhatározásu­kat, hogy a szocialista közösség többi országával együtt továbbra is a nem­zetközi enyhülési folyamat elmélyíté­sére, annak katonai enyhüléssel való kiegészülésére törekszenek úgy, hogy a feszültségenyhülési folyamat tar­tóssá és visszafordíthatatlanná váljék. Udvözlik és teljes mértékben támo­gatják az új szovjet kezdeményező ja­vaslatokat, hogy a nagy katonai po­tenciállal rendelkező országok és ve­lük szövetséges más országok fegy­verzetét és fegyveres erőit minőségi­leg és mennyiségileg csökkentsék. An­nak a reményüknek adtak kifejezést, hogy az ENSZ-közgyíílés rendkívüli leszerelési ülésszaka jelentős lépés lesz a leszerelési világértekezlet nsz­­szehfvására. A két küldöttség teljes komolyság­gal ítélte meg a Kínai Népköztársaság vezetőségének antiszocialista, milita­rista külpolitikai irányvonalát. Meg­győződésük, hogy csak a maóizmus ideológiájával és a Kínai Népköztár­saság jelenlegi külpolitikai irányvo­nalával való következetes szembeszál­lás járul hozzá a forradalmi és hala­dó világerők egységének további szi­lárdításához. A felek megállapították, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet kedvezőbb feltételeket teremt a kommunista és munkáspártok tevékenységére. A Szov­jetunió, a szocialista közösség orszá­gai erejének és nemzetközi tekinté­lyének sokoldalú megnövekedése, a kapitalizmus általános válságának ki­éleződése és a tőkés rendszer törté­nelmi diszkreditálódásának folytató­dása újabb lehetőségeket ad a kom­munista pártoknak, hogy harcba ve­zessék a dolgozók széles tömegeit a fejlődés forradalmi, szocialista távla­tának eléréséért. Cedenbal elvtárs Gustáv Husák elv­társ vezette párt- és kormányküldött­séget hfvott meg hivatalos baráti lá­togatásra a Mongol Népköztársaságba. A fejlett szocialista társadalom építésével párhuzamosan új társadalmi jelenségek nyilvánulnak meg. Állandóan számítani kell rájuk, s megismerésük nagyon fontos a ve­zetés, irányítás és szervezés folyama­tában. Ilyen új jelenség a szocialista fejlődés eredményeit kifejező szocia­lista életmód is. A szocialista társadalom, mindenek­előtt a fejlett szocialista társadalom építése objektiv és szubjektív feltéte­leket teremt arra, hogy a termelőerők fejlődését mindinkább az ember ,sok­oldalú fejlődésének a szükségletei ha­tározzák meg. Az alapvető társadalmi és gazdasági átalakulások után, a szo­cialista társadalom anyagi-műszaki bázisának létrejöttével mind jelentő­sebb szerepet játszik a szocialista életmód. Ekkorra már kibővül és gaz­dagodik a szocialista társadalom pol­gárainak szellemi világa. a többi szocialista ország jelenlegi fejlődési szakaszában. A társadalom termelési módja, gazdasági-anyagi fel­tételeinek fejlődése olyan fokot ért el, hogy nemcsak a múlt hátrányossá­gai küszöbölődtek ki, hanem intenzív gazdasági és társadalmi fejlődés erő­teljes folyamata indult el. Bár nem tartunk jogot a teljesség­re, így határozhatnánk meg a szocia­lista életmód fogalmát: olyan tevé­kenységek összességéről van szó, a­­melyekke) az emberek különfélekép­pen elégítik ki eltérően alakuló szük­ségleteiket, a tevékenység és a szük­tását, hogy az alap megváltoztatásá­val saját magát is átalakítsa. Az életformát a természeti feltéte­lek, ám elsősorban a szociális-gazda­sági, szociális-politikai feltételek, az anyagi jólét színvonala, az ideológia, valamint az adott társadalom vagy osztály értékei határozzák meg. Ezek­kel az objektív vagy szubjektív felté­telekkel azonban nem azonosulhatunk teljesen, hisz a mód bizonyos folya­mat megvalósulásának módját fejezi ki, beleértve az emberi kapcsolatok alakulásának, eszmék, értékek és nor­mák kialakulásának, a szabad idő ki­kialakulásában jelentős szerepet szik. ját-Ä minőségileg új életmód azonban nem azonnal és nem önmagától ala­kul iki a szocializmusban. Célirányú és ellentmondásos folyamatról van itt szó. A gyökeres változások először az új társadalmi, termelési, politikai és osztályviszonyokban jönnek létre, me­lyekre az új élet alapvető rendszere épül majd. Ezen belül alakulnak és bontakoznak ki a szocialista életmód egyes elemei. Belső dinamizmusuk ul­­sősorban a szocialista társadalom ter­melőerőinek a fejlődésétől, a szocia­A szocialista életmód A szocialista életmód jelentős ele­mei, részei a szocialista fejlődés ered­ményeként már a valóságot jelentik, s ezek kialakítása és erősítése társa­dalmunk fejlesztésének céljai közé tartozik, szinte egész rendszert alkot­va. Nagy és időszerű feladat tehát, hogy az életmód jelenségeivel foglalkoz­zunk, tudományos módon alaposan kutassuk e problémát, szemügyre ve­gyük az életmód politikai eszközökkel való formálásának lehetőségeit. A CSKP XV. kongresszusa hangsú­lyozta, olyan társadalmi feltételek ki­alakulásáról és fejlődéséről van szó, amelyek kialakítják a munkásosztály új életmódját. A kongresszusi beszá­moló kimondta, hogy „a munkásosz­tálynak a szocialista társadalomban betöltött szerepe növekedésével pár­huzamosan fejlődik a munkásosztály alkotó ereje, új gondolkodási stílust sajátít el, új módon viszonyul az élet­körülmények megváltozásához, átala­kítja önmagát és egyúttal megváltoz­tatja az egész társadalom életmód­ját“. A szocialista életmód kérdéseire több szempontból is adandó válasz különösen fontos lett a Szovjetunió és ségletek körforgásában kialakuló vi­szonyról van szó. A szocialista életmód elemei, voná­sai a szocialista társadalom fejlődé­sében, a társadalom anyagi alapjának és a felépítményeként megnyilvánuló társadalmi jelenségeknek fejlődése során bontakoznak ki. Mint tudjuk, ez a fejlődés nem mentes ellentmondá­soktól, s éppen az életmód terén érezhetők nagyon a múlt, azaz a tő­kés környezet hatásai; világos, hogy társadalmunkban nemcsak a szocialis­ta életmód elemei hatnak. Az életmód kategóriája magába fog­lalja és élesen kivetíti az ember fej­lődésének, valamint természeti és tár­sadalmi létfeltételei fejlődésének és átalakulásának problémáit. Ezért az életmód felfogásáért, értelmezéséért heves küzdelem folyik a burzsoá és a szocialista ideológia között. Marx és Engels hangsúlyozta, hogy a forradalmi proletariátus tudatosan szembeállítja életmódját a kapitalista életmóddal. A régi életmóddal kap­csolatos nézetét azzal fejezi ki, hogy elutasítja a tőkés társadalom adott viszonyaiba való belenyugvást, és cé­lul tűzi ki e viszonyok megváltozta­használásának, a szükségletek alaku­lásának és kielégítésének, végül pe­dig az ember, a társadalmi csoportok és osztályok fejlődésének módját. Marx és Engels az életformát bizo­nyos tevékenységnek, az életmeg­nyilvánulás valamilyen formájának tekintette. Az emberek szükségletei­nek kielégítését és fejlesztését ered­ményező alapvető tevékenység, a ter­melés határozza meg végső soron az anyagi és kulturális javak elosztását, felhasználását, az emberi kapcsolato­kat, a szabad idő kihasználásának módját, a szükségletek kialakításának és kielégítésének módját, s végül az emberek, az osztályok, a csoportok alapvető tevékenységének módját. Itt pedig meghatározó szerepe van a ter­melő tevékenységnek. A szocializmus erősödésével, fejlő­désével párhuzamosan az életforma is változik. A munka és az életmód szo­ros kapcsolatban van egymással, vi­szont az életmód is kihat a munka végzésére. Am ennél is fontosabb, hogy a munka módja az életmódnak egyik legfontosabb, többi eleméré is kiható tartalmi sajátossága. Olyan sa­játosság, amely a szocialista életmód lista viszonyok érettségétől és a tu­datra való ráhatásától függ. Az új életmód kialakításában jelen­tős szerepe van annak, milyen célo­kat tüzünk magunk elé, mert csupán anyagi jellegű célok elérése nem ele­gendő. A gazdasági tervezés végső soron társadalmi célokat szolgáló esz­köz, s ha nem alakítunk ki megfelelő célrendszert, ha a gazdasági tervezést csak a gazdasági értelemben vett ha­tékonyság vezérli, akkor eszközből Céllá, öncélúvá válhat. Nem véletlen, hogy már az SZKP XXV. kongresszusa kiemelte a gazdasági és társadalmi termelés összehangolásának, komplex megközelítésének fontosságát. E kér­déssel foglalkozva a CSKP XV. kong­resszusa kidomborította: „A tervező és a gazdasági szervek előtt az a feladat áll, hogy emeljék a távlati tervezés színvonalát, jobban figyeljék a társadalom fejlődésének irányzatait és szükségleteit, reálisan mérjék fel az igények kielégítésének forrásait, sokoldalúbban vizsgálják a társadalmi fejlődés és a társadalmi termelés ha­tékonysága közötti összefüggéseket“. A szocialista életmód magával a szocializmussal együtt még nagyon fiatal. A szocializmus építésének egyes szakaszaiban fokozatosan érnek és jönnek létre a régi leküzdésének és az új kialakulásának elemei. Éppen azért, mert a szocialista életmód a szocializmus előrehaladásától függően alaíkul, a burzsoá társadalom régi ha­gyományai elleni éles küzdelemben, a szocialista életmód kialakításának egyik feltétele az eszmei nevelő mun­ka. A szocializmus építésének egyes fokai, az ember és tudata átalakulá­sának egyes szakaszai is így fejlőd­nek. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában kedvező gaz­dasági, szociális, politikai és kulturá­lis feltételek jöttek létre a szocialista életméd kialakulására. Az szellemi és kulturális élet szerepének érvényesü­lésében is erősödik a szocialista tu­dat. Elsőrendű jelentőségű a tudomá­nyos marxista-leninista világnézet, melynek segítségével kialakul az em­ber szociális, erkölcsi és esztétikai értékrendszere. Az anyagi bőség és a szellemi, kulturális gazdagság között nincs magától létrejövő, ösztönös kap­csolat. Az ember fejlődése a társadal­mi behatásoknak és ugyanakkor saját művének, munkájának és igyekezeté­nek az eredménye is. A nevelő munka egyik feladata annak meggyőző bizo­nyítása, hogy az anyagi bőség önma­gában még nem elegendő a szocia­lista társadalomra jellemző tartalmas életmódhoz. E feladatot nehezebbé te­szi még az is, hogy a szocializmusban még nincs meg minden feltétele az ember önmegvalósításának, ennek fel­tételeit a szocializmus lépésről lépés­re teremti meg. Tekintettel a felsoroltakra, a szo­cialista életmódra nevelés nem korlá­tozódhat csak a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátítására, a szocialista normák, erkölcs, értékek elsajátítá­sára, mivel az ember gyakorlati kap­csolatban van a világgal, s nevelés pedig feltételezi a szocialista társada­lom összes tagjának széles körű be­kapcsolódását az alkotó tevékenység­be a munka egyes területein. PÉK VENDEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom