Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-10 / 23. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Június 10, A szocialista nevelés szerves része A Dvory nad 2itavou-i (udvardi) Mezőgazdasági Szaktanintézetben külön figyelmet szentelnek a tanoncnk szocialista szellemben történő nevelésének, aminek szerves része az aktiv sportolás is. A testnevelés feltételei adottak a szaktanintézetben. Sok lehetőséget nyújt a tornaterem, amelyben a „nagytermen“ kívül egy súlyemelő helyiség is van, amit a kulturisták használnak ki. A vízi sportok üzésérc önerővel épült fel a 25 méteres úszómedence. Szintén brigádmunkában készült a labdarúgópálya és a futópálya. Biztosítottak a feltételek a távolugrásra és a magasugrásra, valamint több atlétikai versenyre is. A szaktanintézet sportszertára aránylag jól el van látva sporteszközökkel. A sportlétesítmények önmagukban még nem jelentenének sokat. Ezekhez sok öntevékeny munka, sok sportra vágyó ember is szükséges. És ezek Udvaráról nem hiányoznak. A létesítmények kihasználása természetesen nem csupán a torna és a sportjátékok tanóráira korlátozódik. Kiterjed a délutáni szabad foglalkozás idejére és a szaktanintézet mellett működő ifjúsági otthon diákjainak esti foglalkozásaira is. A sportéletet a SZISZ-, a HSZ- szervezetek élénken támogatják és segítik. A szaktanintézetben több járási szintű versenyre került sor. Évente kerül megrendezésre az asztalitenisz-torna, sakktorna és az osztályok közötti labdarúgótorna stb. Nagyon jó tevékenységet fejtenek ki a lövész-szakkör tagjai, akiket Benkovics József igazgató és Valaška Vojtech tanító vezet. Rendszeresen szerepelnek különböző járási versenyeken kimagasló eredményekkel. Lengyel Zoltán a tanoncok kerületi versenyén győzött, és a szlovákiai versenyen harmadik helyet szerzett. Jó hagyományai vannak a szaktanintézetben a honvédelmi sportvetélkedőknek, az úszóversenyeknek. A BPPOV jelvény megszerzéséért évente folynak a küzdelmek. A pezsgő sportéletért a szaktaniutézetben dicséret illeti Krivánek László torna szakos tanítót és a többi pedagógust, akik lelkesen segítenek a sportrendezvényeknél. A téli sportokra kevés lehetőség van a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban, ezt évente sítanfolyammal pótolják. Az iskola és a tornaterem falain díszelgő oklevelek a rendszeres sportolás eredményeit bizonyítják. Végül a sportok „királynőjéről“, az atlétikáról szeretnék beszámolni. Az idei szezonban megrendezték Érsekújvárott a járási atlétikai versenyeket, amelyekre a szaktanintézet csapata is benevezett és jó formáról telt tanúbizonyságot, sok számban az első helyen végeztek. (Plavec) A DAC három kiváló birkózója Ezerkilencszázhetvenben író Ferenc kupán szintén a 2. helyen végzett. megpróbált egy birkózócsapatot létrehozni Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen). A jó szervező lett a csapat edzője. 1973-ban már részt vettek a szlovákiai bajnokságon, melyen 5 érmet szereztek. Ezután egymást követték a győzelmek. 1973-ban (augusztusban) feloszlott a birkózócsapat. Ezerkilencszázbetvenötben lró Ferenc újból megpróbált egy birkózócsapatot létesíteni, de most már fiatalokból. Elsőként Magyarics Tibor és Schwendtner József jelentkeztek, az akkor hatodik osztályos tanulók. Az első pillanatokban megmutatkozott d tehetségük. Hároméves munkájuknak meg is van az eredménye. Józsi sok versenyen vett már részt. Kiváló birkózó. Kétszer volt szlovákiai bajnok az 1977-es évben. A Bratislavában megrendezett Duna Kupán megverte a Budapesti Honvéd versenyzőjét. Ezenkívül első helyen végzett még a Prievidžan megrendezett országos tornán és a „Csallóköz Nagydíjáért“ elnevezésű versenyen, józsí, mivel ilyen szép eredményeket ért el, bekerült a csehszlovák ifjúsági válogatottba. Tibi sem marad el Józsi mögött, neki is szép eredményei vannak. Általában a 2. helyen szokott végezni. Legjobb eredménye a szlovák bajnokságon szerzett ezüstérem. A Prievidžan megrendezett országos tornán, a „Csallóköz Nagydijáért“ elnevezésű Tibi és Józsi így vélekedett a birkózásról: „Legnagyobb örömünk, ha -íz elsők között végzünk. Szerintünk a birkózás csodás dolog. A szép eredményt, amit idáig elértünk, elsősorban író Ferenc edzőnek köszönhetjük, aki megtanított bennünket a birkózás „mesterségére“. Nagyon örülünk, hogy birkózhatunk, és még sokáig szeretnénk ezt a szép, férfias sportot űzni“. A férficsapat legjobbjai közé tartozik a 23 éves Hodossy Zoltán. Zoli 1970-ben 15 évesen került a csapat- j hoz. 1973-ban a szlovákiai bajnokság- 1 ról ezüstéremmel tért haza. Szintén ! ezüstérmet szerzett a „Csallóköz j Nagydíjáért“ megrendezett versenyen. I Zoli a csapat szétesése után (19731 j a Sparta Sninához került. Még ebben az évben szlovákiai bajnokságot nyert, és a Prievidzán megrendezett országos versenyen a harmadik lett. 1974-ben a csehszlovák juniorbajnokságon ezüstérmet szerzett. 1975-ben és 1970-ban a csehszlovák felnőtt válogatott mezében birkózott. Különböző nemzetközi tornákon vett részt Kubában Magyarországun, Bulgáriában, Mongóliában és Lengyelországban. 1977 januárjában jött vissza Dunaszerdahelyre a DAC-hoz és még ebben az évben a „Csallóköz Nagydíjáért“ elnevezésű nemzetközi versenyen a második helyen végzett. Gratulálok a fiúknak az elért sok szép eredményhez. SZÉLLÉ BEÁTA Kutyák a dobogón A HSZ tamorini (somorjail alapszín vi-zeie a . közelmúltban jólsikerü'.t honvédelmi napot tartott, melynek keretében repülömodellező és autóügyességi versenyre, valamint kynológia! bemutatóra került sor. Miközben a kynológiai szakosztály bemutatóját szemléltük, az egyik aktív résztvevő kutya a gyakorlat (csibészfogás) bemutatása után egy filozófus nyugalmával várta, hogyan esi nálják majd utána a többiek. Közben mi — a gyakorlatot szemlélők — arra gondoltunk, hogy a csibészelés már a kiképző munka koronájának számít, annak ellenére is, hogy a kutya ezt szereti a legjobban. De amíg az idomító eddig eljut a kutyával, hosszú, türelmes és fáradságos munka áll mögötte. E munka hogyanjáról Bartalos Károly, a HSZ helyi alapszervezeténeK elnöke mondta el véleményét. — Ami az alapszervezetünkön belül tevékenykedő kynológiai szakosztályt Illeti, tevékenységének hagyományai nem nyúlnak vissza messzire. Ennek ellenére Somorján egy szilárd alapokra helyezett kynológiai szakosztályt szeretnének állandósítani, amely eredményeivel — járási viszonylatban is — szemléltető példával járna előL Városunk területén egyébként a mar említett kiképzést a vezetési és fegyelmezési gyakorlatokat, a csibészelést, a járőrözést, nyomkövetést stb, a tulajdonosok (a gazdák) végzik saját tenyésztésű kutyáik bevonásával. A jövőt illetően örvendetes az a tény, hogy e honvédelmi jellegű tevékenység iránt egyre nagyobb az érdeklődés városunk 12—18 éves fiataljai körében Is. Bartalos elvtárs tájékoztatása nyomán önkéntelenül is az a gondolat vetődött fel bennünk, hogy a szolgálati kutyának valamikor sarzsija is volt. S bár ez már megszűnt, a megbecsülés jelel most sem hiányoznak. Különben is kevés olyan ember él, aki nem szereti a kutyát. Szeretik, mert játékosak, okosak és hűségesek. A tanulékony kutya nevelése és képzése pedig külön tudomány, s hozzáértés nélkül nem fejlődik ki benne az a feltétlen hűség, szolgálatkészség, amely ha kell, társadalmi és honvé delmi célokat is szolgál. Cs. Forró ritmusokra karcsú lányok, szilaj fiúk keringenek, forognak, mint a motolla, izmos testek pattannak a magasba, fények, színek örvénylenek — muzsika, tánc, móka és szenvedély —, mindezt összesíti a néptánc. Ha közéjük mész, s megnézed vérpezsdítő, pattogó ritmusú táncaikat, úgy érzed magad, mintha éveket fiatalodnál. Az élet örömét hirdetik mindenütt, s a szocialista kultúra gyümölcsét hordják magukkal. Ki hitte volna, hogy négy év alatt az Oj Hajtásból ilyen terebélyes fa nőjjön. Kezdetben csak úgy beszéltek róluk, hogy SládkoviCovón (Diószeg) különböző foglalkozású fiatalok egy csoportja a CSEMADOK helyi szervezetének a támogatásával — a hagyományokat folytatva — tánccsoportot akar létrehozni. A pesszimisták csak mosolyogtak — nem lesz ebből semmi, majd megúnják a tervszerű munkát, szalmaláng az egész! Nem így történt. A fiatalok nem hagyták magukat, s már az alakulás első évében — 1975-ben — sikeresen szerepeltek Zselízen. Ezerkilencszázhetvenhatban ugyanezen a seregszemlén első helyezést, 1977-ben pedig második helyezést értek el. Remélhetően ebben az évben újra sikerrel szerepelnek Zselízen. Mi az új, s mi a régi az Üj Hajtás nevet viselő tánccsoport idei programjában? Üj az „Egy hazában élünk“ című kompozíció, mely a zempléni magyarok és szlovákok néptáncait köti egy csokorba. Régi az egyes táncszámok eredetisége, a formanyelv szinessége, gazdagsága. A tánccsoport alakulása óta 54 alkalommal lépett fel, vezetője Karsai Tibor, koreográfusa pedig Varga Ervin — aki ugyanezen a szakon —, főiskolai hallgató. Évente gazdag tehát a tánccsoport programja, s megterhelők a rendszeres próbák. Szívósságból, lelkesedésből és szorgalomból azonban sem a tagság, sem a vezetőség 'körében nincs hiány. S ha már elismételtük ezt a közhelyet ezúttal is, csupán azért tettük, hogy jókívánságainkat fejezzük ki vele azoknak, akik a szocialista kultúra és a haladó hagyományok ápolása terén már eddig is megbecsülendő munkát végeztek. —Cs— ■^■iitden évben megrendezik a filmalkotások nagy seregszemléjét. Karlove Varyban az idén 21- edszer kerül sor a hagyományos nemzetközi filmfesztivál megtartására. Június 29 és július 12 között rendezik meg a nemzetközi filmgyártás legjobb alkotásainak seregszemléjét. A filmek ünnepe Vladislav Mašek, a fesztivál igazgatója, tájékoztatása szerint 30 ország jelentette be részvételét a filmek versenyén. A fesztivál központja első ízben a minden igényt kielégítő Thermál Szálló lesz. A verseny ideje alatt a vendégek más rendezvényeken is részt vesznek, mivel a benevezett filmeken kívül informatív vetítéseket is tartanak. Chaplin és Roman Karmen emlékmíisort is rendeznek, és bemutatják a közelmúlt legsikeresebb hazai filmjeit is. A sokat ígérő fesztivál ideie' alatt kiállítások, szemináriumok és más jellegű rendezvények lesznek. Évről évre sor kerül a dolgozók nyári filmfesztiváljának megrendezésére is. Az idén a nagyszabású filmfesztivál megtartására június 15 és július elseje között kerül sor. Hazánk 33 városában rendezik meg a dolgozók filmfesztiválját. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 19 városban lesz a filmek bemutatója, köztük első ízbed Sereden és Bojnicén. A filmszemlén 15 ország 19 filmjét láthatják a nézők. A fesztivál ünnepélyes megnyitására Martinban kerül sor. A záróünnepélyt M- berecen tartják, ahol értékelik a fesztivált és kiosztják a legjobbaknak a fesztivál dijait. A dolgozók filmfesztiválján kiváló, egész estét betöltő filmek lesznek műsoron, és így a nagyszámú nézősereg minden bizonnyal meg lesz elégedve a látottakkal. TÓTH DEZSŐ Ipoly menti találkozó Immár tizenharmadszor rendezte meg Ipeľský Sokolecun (Ipolyszakáilason) „Daloló Ipolyvöigye“ címmel a folklóregyüttesek és szólóénekesek járási seregszemléjét a CSEMADOK Lévai Járási Bizottsága, a Járási Népművelési Központtal és az ipolyszakállasi szervekkel együttműködve. A Februári Győzelem 30. évfordulója jegyében megrendezett bemutató elsőrendű küldetése a nemzetiségi hagyományok és a népi kultúra ápolása volt. Az ünnepséget a CSEMADOK Ipolysági (Šahy) szervezete mellett rriűködő énekkar nyitotta meg, mely Kovács Magda és dr. Blaskó László vezetésével már másodszor szerepelt a rendezvényen. Tánccal tarkították a színvonalas műsort a lévai Garam menti Népi Együttes, a fámái (farnadi) Általános Iskola, demandicei (déméndi) folklórcsoport és az Ipolysági Szlovák Tannyelvű Gimnázium együttesének táncosai. Nagy tapsot kapott a Veiké Túrovce-i (nagytúri) és a farnadi menyecskekórus, Nagy István pláštovcei (palásti 1 énekes, a sárovcei (sárói) és a kvetnái (kétyi) menyecskekórus, továbbá a sazdicei (százdi) cíteraegyüttes és szólóénekesük, Skrinyiar Tibor, valamint a Júr nad Hronom-i (garamgyörgyi) és a Vefké Ludince-i (nagyölvedi) menyecskekórus. A helybeliek is képviseltették magukat tánccsoportjukkal. Kozák Tibor népi zenekara nagyon jó hangulatot teremtett. A műsor értékes színfoltjának bizonyult a magyarországi Érsekvadkerti Tsz Pávakör kultúrcsoportjának bemutatkozása. Az előéző évektől eltérően az időjárás is „megemberelte“ magát, s ez jó hatással volt az ünnepségre. A szép számú közönség is megtalálta számítását, mert gazdag kultúrélményben volt része. Ábel Gábor — Jellemzőnek és figyelemre méltónak, fontosnak tartom azt a tényt is — mondja fán Rovflan —, hogy bár a falu, a kórus-tagság is túlnyomó részt magyar nemzetiségű, én meg éppen csak töröm a magyart, még soha nem származott ebből valamiféle nézeteltérésünk. Azt hiszem, internacionalista együttélésből is sikerült példát mutatnunk. A mucsinyi menyecskekórusnak pillanatnyilag nincs neve. Régebben Sobotienkának hívták őket, de ez szerintük sem túl szerencsés névválasztás. Mire e sorok megjelennek, bizonyára lesz már nevük is ... Szombat esti „la'nyok“ Az összejöveteleken 55 éves családanyák, nagymamák is újra lányokká lesznek — legalábbis mosolyuk, jókedvük, még tréfálkozásaik is mindig fiatalosan lányos. Az, hogy „szombat esti“ még könynyen magyarázható, érthető. Négy éve főleg ezen az estén jönnek össze próbára vagy csak úgy „egy jó kis közös dalolásra“. Négy éve alakult a losonci járás egyik legkisebb falcában, Műéin fMucsinyban) a menyecskekórus. — Az asszonyok mindig szerettek összejárni, különösen falun. Ilyenkor aztán az énekszó sem maradhat el — vállfák a kezdetről. — Ahhoz azonban, hogy kórus legyünk, JÁN ROVNAN szervező munkája kellett. Ö akkoriban került falunkba, mint igazgató-tanító. Máig az ő vezetése, irányítása alatt működűnk. Sokat köszön hetünk neki... — mondják az asszonyok. — Antialkoholista vagyok, nem is dohányzom, a zene, elsősorban a népdal, viszont mindig a legkedvesebb kedvtelésem volt. Jómagám hegedülök, azt hiszem, nem is rosszul. Természetesnek tartom, hogy megalakítottam a kórust — meséli fán Ŕovhan. — Repertoárunkon Iha szabad így mondanomI három nemzet dalai szerepelnek. Magyar és szlovák népdalokon kívül o^szul is énekelünk. Jó az itteniekkel dolgozni. Azt is mondhatnám: könnyű. Szívvel, lélekkel teszik, önzetlenül. Mindannylunknak örömünk telik ebben a közös munkában. Az alkalmi fellépéseken kívül a mucsinyi menyecskekórus azonnal bekapcsolódott a különböző népzenei versenyekbe is. Már 1975-ben sikerrel szerepeltek a kalinovúi Barátságfesztiválon, szlovák dalokkal. 1976-tól rendszeresen részt vesznek a Tavaszt szél... népdalverseny járási fordulóin is. Legnagyobb sikerüket is ezen a versenyen érték el. Az idén ők vitték el a járási forduló első díját és futottak tovább. Úi hajtás
