Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-10 / 23. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Június 10, A szocialista nevelés szerves része A Dvory nad 2itavou-i (udvardi) Mezőgazdasági Szaktanintézetben kü­lön figyelmet szentelnek a tanoncnk szocialista szellemben történő nevelé­sének, aminek szerves része az aktiv sportolás is. A testnevelés feltételei adottak a szaktanintézetben. Sok lehetőséget nyújt a tornaterem, amelyben a „nagytermen“ kívül egy súlyemelő helyiség is van, amit a kulturisták használnak ki. A vízi sportok üzésérc önerővel épült fel a 25 méteres úszó­medence. Szintén brigádmunkában készült a labdarúgópálya és a futó­pálya. Biztosítottak a feltételek a tá­volugrásra és a magasugrásra, vala­mint több atlétikai versenyre is. A szaktanintézet sportszertára aránylag jól el van látva sporteszközökkel. A sportlétesítmények önmagukban még nem jelentenének sokat. Ezekhez sok öntevékeny munka, sok sportra vágyó ember is szükséges. És ezek Udvaráról nem hiányoznak. A létesít­mények kihasználása természetesen nem csupán a torna és a sportjátékok tanóráira korlátozódik. Kiterjed a dél­utáni szabad foglalkozás idejére és a szaktanintézet mellett működő ifjúsá­gi otthon diákjainak esti foglalkozá­saira is. A sportéletet a SZISZ-, a HSZ- szer­vezetek élénken támogatják és segí­tik. A szaktanintézetben több járási szintű versenyre került sor. Évente kerül megrendezésre az asz­talitenisz-torna, sakktorna és az osz­tályok közötti labdarúgótorna stb. Nagyon jó tevékenységet fejtenek ki a lövész-szakkör tagjai, akiket Benkovics József igazgató és Valaška Vojtech tanító vezet. Rendszeresen szerepelnek különböző járási verse­nyeken kimagasló eredményekkel. Lengyel Zoltán a tanoncok kerületi versenyén győzött, és a szlovákiai versenyen harmadik helyet szerzett. Jó hagyományai vannak a szaktan­intézetben a honvédelmi sportvetél­kedőknek, az úszóversenyeknek. A BPPOV jelvény megszerzéséért évente folynak a küzdelmek. A pezsgő sportéletért a szaktaniu­­tézetben dicséret illeti Krivánek László torna szakos tanítót és a többi peda­gógust, akik lelkesen segítenek a sportrendezvényeknél. A téli sportokra kevés lehetőség van a Nové Zámky-i (érsekújvári) já­rásban, ezt évente sítanfolyammal pó­tolják. Az iskola és a tornaterem fa­lain díszelgő oklevelek a rendszeres sportolás eredményeit bizonyítják. Végül a sportok „királynőjéről“, az atlétikáról szeretnék beszámolni. Az idei szezonban megrendezték Érsek­­újvárott a járási atlétikai versenye­ket, amelyekre a szaktanintézet csa­pata is benevezett és jó formáról telt tanúbizonyságot, sok számban az első helyen végeztek. (Plavec) A DAC három kiváló birkózója Ezerkilencszázhetvenben író Ferenc kupán szintén a 2. helyen végzett. megpróbált egy birkózócsapatot létre­hozni Dunajská Stredán (Dunaszer­­dahelyen). A jó szervező lett a csa­pat edzője. 1973-ban már részt vettek a szlovákiai bajnokságon, melyen 5 érmet szereztek. Ezután egymást követték a győzelmek. 1973-ban (au­gusztusban) feloszlott a birkózócsa­pat. Ezerkilencszázbetvenötben lró Fe­renc újból megpróbált egy birkózó­csapatot létesíteni, de most már fia­talokból. Elsőként Magyarics Tibor és Schwendtner József jelentkeztek, az akkor hatodik osztályos tanulók. Az első pillanatokban megmutatkozott d tehetségük. Hároméves munkájuknak meg is van az eredménye. Józsi sok versenyen vett már részt. Kiváló birkózó. Kétszer volt szlovákiai bajnok az 1977-es évben. A Bratisla­­vában megrendezett Duna Kupán megverte a Budapesti Honvéd ver­senyzőjét. Ezenkívül első helyen vég­zett még a Prievidžan megrendezett országos tornán és a „Csallóköz Nagy­díjáért“ elnevezésű versenyen, józsí, mivel ilyen szép eredményeket ért el, bekerült a csehszlovák ifjúsági válo­gatottba. Tibi sem marad el Józsi mögött, ne­ki is szép eredményei vannak. Álta­lában a 2. helyen szokott végezni. Legjobb eredménye a szlovák bajnok­ságon szerzett ezüstérem. A Prievidžan megrendezett országos tornán, a „Csallóköz Nagydijáért“ elnevezésű Tibi és Józsi így vélekedett a birkó­zásról: „Legnagyobb örömünk, ha -íz elsők között végzünk. Szerintünk a birkózás csodás dolog. A szép ered­ményt, amit idáig elértünk, elsősor­ban író Ferenc edzőnek köszönhetjük, aki megtanított bennünket a birkózás „mesterségére“. Nagyon örülünk, hogy birkózhatunk, és még sokáig szeretnénk ezt a szép, férfias sportot űzni“. A férficsapat legjobbjai közé tarto­zik a 23 éves Hodossy Zoltán. Zoli 1970-ben 15 évesen került a csapat- j hoz. 1973-ban a szlovákiai bajnokság- 1 ról ezüstéremmel tért haza. Szintén ! ezüstérmet szerzett a „Csallóköz j Nagydíjáért“ megrendezett versenyen. I Zoli a csapat szétesése után (19731 j a Sparta Sninához került. Még ebben az évben szlovákiai bajnokságot nyert, és a Prievidzán megrendezett országos versenyen a harmadik lett. 1974-ben a csehszlovák juniorbajnok­ságon ezüstérmet szerzett. 1975-ben és 1970-ban a csehszlovák felnőtt vá­logatott mezében birkózott. Különbö­ző nemzetközi tornákon vett részt Kubában Magyarországun, Bulgáriá­ban, Mongóliában és Lengyelország­ban. 1977 januárjában jött vissza Du­­naszerdahelyre a DAC-hoz és még eb­ben az évben a „Csallóköz Nagydíjá­ért“ elnevezésű nemzetközi versenyen a második helyen végzett. Gratulálok a fiúknak az elért sok szép eredmény­hez. SZÉLLÉ BEÁTA Kutyák a dobogón A HSZ tamorini (somorjail alap­szín vi-zeie a . közelmúltban jólsikerü'.t honvédelmi napot tartott, melynek keretében repülömodellező és autó­ügyességi versenyre, valamint kyno­lógia! bemutatóra került sor. Miközben a kynológiai szakosztály bemutatóját szemléltük, az egyik ak­tív résztvevő kutya a gyakorlat (csi­bészfogás) bemutatása után egy filo­zófus nyugalmával várta, hogyan esi nálják majd utána a többiek. Közben mi — a gyakorlatot szem­lélők — arra gondoltunk, hogy a csi­bészelés már a kiképző munka koro­nájának számít, annak ellenére is, hogy a kutya ezt szereti a legjobban. De amíg az idomító eddig eljut a ku­tyával, hosszú, türelmes és fáradságos munka áll mögötte. E munka hogyanjáról Bartalos Ká­roly, a HSZ helyi alapszervezeténeK elnöke mondta el véleményét. — Ami az alapszervezetünkön belül tevékenykedő kynológiai szakosztályt Illeti, tevékenységének hagyományai nem nyúlnak vissza messzire. Ennek ellenére Somorján egy szilárd alapok­ra helyezett kynológiai szakosztályt szeretnének állandósítani, amely ered­ményeivel — járási viszonylatban is — szemléltető példával járna előL Városunk területén egyébként a mar említett kiképzést a vezetési és fe­gyelmezési gyakorlatokat, a csibésze­lést, a járőrözést, nyomkövetést stb, a tulajdonosok (a gazdák) végzik sa­ját tenyésztésű kutyáik bevonásával. A jövőt illetően örvendetes az a tény, hogy e honvédelmi jellegű tevékeny­ség iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés városunk 12—18 éves fiataljai kö­rében Is. Bartalos elvtárs tájékoztatása nyo­mán önkéntelenül is az a gondolat vetődött fel bennünk, hogy a szolgá­lati kutyának valamikor sarzsija is volt. S bár ez már megszűnt, a meg­becsülés jelel most sem hiányoznak. Különben is kevés olyan ember él, aki nem szereti a kutyát. Szeretik, mert játékosak, okosak és hűségesek. A tanulékony kutya nevelése és képzése pedig külön tudomány, s hoz­záértés nélkül nem fejlődik ki benne az a feltétlen hűség, szolgálatkészség, amely ha kell, társadalmi és honvé delmi célokat is szolgál. Cs. Forró ritmusokra karcsú lányok, szilaj fiúk keringenek, forognak, mint a motolla, izmos testek pattannak a magasba, fények, színek örvénylenek — muzsika, tánc, móka és szenvedély —, mindezt összesíti a néptánc. Ha közéjük mész, s megnézed vér­pezsdítő, pattogó ritmusú táncaikat, úgy érzed magad, mintha éveket fia­talodnál. Az élet örömét hirdetik min­denütt, s a szocialista kultúra gyü­mölcsét hordják magukkal. Ki hitte volna, hogy négy év alatt az Oj Haj­tásból ilyen terebélyes fa nőjjön. Kezdetben csak úgy beszéltek róluk, hogy SládkoviCovón (Diószeg) külön­böző foglalkozású fiatalok egy csoport­ja a CSEMADOK helyi szervezetének a támogatásával — a hagyományokat folytatva — tánccsoportot akar létre­hozni. A pesszimisták csak mosolyog­tak — nem lesz ebből semmi, majd megúnják a tervszerű munkát, szal­maláng az egész! Nem így történt. A fiatalok nem hagyták magukat, s már az alakulás első évében — 1975-ben — sikeresen szerepeltek Zselízen. Ezerkilencszázhetvenhatban ugyan­ezen a seregszemlén első helyezést, 1977-ben pedig második helyezést ér­tek el. Remélhetően ebben az évben újra sikerrel szerepelnek Zselízen. Mi az új, s mi a régi az Üj Hajtás nevet viselő tánccsoport idei program­jában? Üj az „Egy hazában élünk“ című kompozíció, mely a zempléni magyarok és szlovákok néptáncait köti egy csokorba. Régi az egyes táncszámok eredetisége, a formanyelv szinessége, gazdagsága. A tánccsoport alakulása óta 54 al­kalommal lépett fel, vezetője Karsai Tibor, koreográfusa pedig Varga Er­vin — aki ugyanezen a szakon —, fő­iskolai hallgató. Évente gazdag tehát a tánccsoport programja, s megterhelők a rendsze­res próbák. Szívósságból, lelkesedés­ből és szorgalomból azonban sem a tagság, sem a vezetőség 'körében nincs hiány. S ha már elismételtük ezt a közhelyet ezúttal is, csupán azért tettük, hogy jókívánságainkat fejezzük ki vele azoknak, akik a szo­cialista kultúra és a haladó hagyo­mányok ápolása terén már eddig is megbecsülendő munkát végeztek. —Cs— ■^■iitden évben megren­­dezik a filmalkotá­sok nagy seregszemléjét. Karlove Varyban az idén 21- edszer kerül sor a hagyomá­nyos nemzetközi filmfeszti­vál megtartására. Június 29 és július 12 között rendezik meg a nemzetközi filmgyár­tás legjobb alkotásainak se­regszemléjét. A filmek ünnepe Vladislav Mašek, a feszti­vál igazgatója, tájékoztatása szerint 30 ország jelentette be részvételét a filmek ver­senyén. A fesztivál központ­ja első ízben a minden igényt kielégítő Thermál Szálló lesz. A verseny ideje alatt a vendégek más ren­dezvényeken is részt vesz­nek, mivel a benevezett fil­meken kívül informatív ve­títéseket is tartanak. Chap­lin és Roman Karmen em­­lékmíisort is rendeznek, és bemutatják a közelmúlt leg­sikeresebb hazai filmjeit is. A sokat ígérő fesztivál ideie' alatt kiállítások, szemináriu­mok és más jellegű rendez­vények lesznek. Évről évre sor kerül a dolgozók nyári filmfeszti­váljának megrendezésére is. Az idén a nagyszabású film­­fesztivál megtartására jú­nius 15 és július elseje kö­zött kerül sor. Hazánk 33 városában rendezik meg a dolgozók filmfesztiválját. A Szlovák Szocialista Köztár­saságban 19 városban lesz a filmek bemutatója, köztük első ízbed Sereden és Boj­­nicén. A filmszemlén 15 ország 19 filmjét láthatják a né­zők. A fesztivál ünnepélyes megnyitására Martinban ke­rül sor. A záróünnepélyt M- berecen tartják, ahol érté­kelik a fesztivált és kioszt­ják a legjobbaknak a feszti­vál dijait. A dolgozók filmfesztivál­ján kiváló, egész estét be­töltő filmek lesznek műso­ron, és így a nagyszámú né­zősereg minden bizonnyal meg lesz elégedve a látot­takkal. TÓTH DEZSŐ Ipoly menti találkozó Immár tizenharmadszor rendezte meg Ipeľský Soko­­lecun (Ipolyszakáilason) „Daloló Ipolyvöigye“ címmel a folklóregyüttesek és szólóénekesek járási seregszemléjét a CSEMADOK Lévai Járási Bizottsága, a Járási Népmű­velési Központtal és az ipolyszakállasi szervekkel együttműködve. A Februári Győzelem 30. évfordulója jegyében megrendezett bemutató elsőrendű küldetése a nemzetiségi hagyományok és a népi kultúra ápolása volt. Az ünnepséget a CSEMADOK Ipolysági (Šahy) szer­vezete mellett rriűködő énekkar nyitotta meg, mely Ko­vács Magda és dr. Blaskó László vezetésével már másod­szor szerepelt a rendezvényen. Tánccal tarkították a színvonalas műsort a lévai Ga­­ram menti Népi Együttes, a fámái (farnadi) Általános Iskola, demandicei (déméndi) folklórcsoport és az Ipoly­sági Szlovák Tannyelvű Gimnázium együttesének tán­cosai. Nagy tapsot kapott a Veiké Túrovce-i (nagytúri) és a farnadi menyecskekórus, Nagy István pláštovcei (palás­ti 1 énekes, a sárovcei (sárói) és a kvetnái (kétyi) me­nyecskekórus, továbbá a sazdicei (százdi) cíteraegyüttes és szólóénekesük, Skrinyiar Tibor, valamint a Júr nad Hronom-i (garamgyörgyi) és a Vefké Ludince-i (nagy­­ölvedi) menyecskekórus. A helybeliek is képviseltették magukat tánccsoportjukkal. Kozák Tibor népi zenekara nagyon jó hangulatot teremtett. A műsor értékes színfoltjának bizonyult a magyaror­szági Érsekvadkerti Tsz Pávakör kultúrcsoportjának be­mutatkozása. Az előéző évektől eltérően az időjárás is „megembe­relte“ magát, s ez jó hatással volt az ünnepségre. A szép számú közönség is megtalálta számítását, mert gaz­dag kultúrélményben volt része. Ábel Gábor — Jellemzőnek és figyelemre mél­tónak, fontosnak tartom azt a tényt is — mondja fán Rovflan —, hogy bár a falu, a kórus-tagság is túlnyo­mó részt magyar nemzetiségű, én meg éppen csak töröm a magyart, még so­ha nem származott ebből valamiféle nézeteltérésünk. Azt hiszem, interna­cionalista együttélésből is sikerült példát mutatnunk. A mucsinyi menyecskekórusnak pil­lanatnyilag nincs neve. Régebben So­­botienkának hívták őket, de ez sze­rintük sem túl szerencsés névválasz­tás. Mire e sorok megjelennek, bizo­nyára lesz már nevük is ... Szombat esti „la'nyok“ Az összejöveteleken 55 éves család­anyák, nagymamák is újra lányokká lesznek — legalábbis mosolyuk, jó­kedvük, még tréfálkozásaik is mindig fiatalosan lányos. Az, hogy „szombat esti“ még köny­­nyen magyarázható, érthető. Négy éve főleg ezen az estén jönnek össze próbára vagy csak úgy „egy jó kis közös dalolásra“. Négy éve alakult a losonci járás egyik legkisebb falcá­ban, Műéin fMucsinyban) a menyecs­kekórus. — Az asszonyok mindig szerettek összejárni, különösen falun. Ilyenkor aztán az énekszó sem maradhat el — vállfák a kezdetről. — Ahhoz azon­ban, hogy kórus legyünk, JÁN ROV­­NAN szervező munkája kellett. Ö ak­koriban került falunkba, mint igazga­tó-tanító. Máig az ő vezetése, irányí­tása alatt működűnk. Sokat köszön hetünk neki... — mondják az asszo­nyok. — Antialkoholista vagyok, nem is dohányzom, a zene, elsősorban a nép­dal, viszont mindig a legkedvesebb kedvtelésem volt. Jómagám hegedü­lök, azt hiszem, nem is rosszul. Ter­mészetesnek tartom, hogy megalakí­tottam a kórust — meséli fán Ŕovhan. — Repertoárunkon Iha szabad így mondanomI három nemzet dalai sze­repelnek. Magyar és szlovák népdalo­kon kívül o^szul is énekelünk. Jó az itteniekkel dolgozni. Azt is mondhat­nám: könnyű. Szívvel, lélekkel teszik, önzetlenül. Mindannylunknak örömünk telik ebben a közös munkában. Az alkalmi fellépéseken kívül a mucsinyi menyecskekórus azonnal bekapcsolódott a különböző népzenei versenyekbe is. Már 1975-ben sikerrel szerepeltek a kalinovúi Barátság­­fesztiválon, szlovák dalokkal. 1976-tól rendszeresen részt vesznek a Tavaszt szél... népdalverseny járási fordu­lóin is. Legnagyobb sikerüket is ezen a versenyen érték el. Az idén ők vit­ték el a járási forduló első díját és futottak tovább. Úi hajtás

Next

/
Oldalképek
Tartalom