Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-03 / 22. szám
14 SZABAD FöbDMOVES 1978 fúnias 3. VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VAD ÁSZÁT Az aprővadak vírusos betegségei A mixomatózis vírusos betegség a nyulakat csak ritkán támadja, a többi állatot és az embert nem betegiti meg. A betegséget ragályanyaggal fertőzött nagyon ellenálló vírus váltja ki. Az állatok kölcsönös érintése útján rendszerint a takarmánnyal terjed. A betegségre abból következtethetünk, hogy a fertőzést követő néhány napon belül a vad fején, esetleg ivarszervén daganatok keletkeznek. Jellegzetes kórtünet a genynves kötőhártyagyulladás. Az elpusztult állatokat elégetjük, és a beteggyanús egyedeket kilőjük. A megbetegedés előfordulását jelenteni kell az állategészségügyi szolgálatnak, amely kijelöli a védőövezetet és elrendeli a fertőzött vadászterület megjelölését, vészjelző táblákkal. A veszettség a legveszedelmesebb fertőző betegségek közé tartozik, átterjed a vad többségére, a gazdasági állatokra és az emberre is. Terjesztői a szőrmés ragadozók, főleg a rókák. A fertőződés rendszerint marással lép fel, és a vírust a beteg állatok váladékai (nyála) Is terjesztik. A veszettség tünetei valamennyi vad esetében azonosak. A betegségnek három szakasza van, ez az izgalom, a dühöngés és a bénulás szakasza. * A vadon élő állatok elvesztik félénkségüket, és feltűnően megváltoztatják magaviseletüket; nem óvatosak, elkóborolnak a legelő szarvasmarha közé, de a faluba és a gazdasági udvarokba is bemennek. Boncolás alkalmával nem lehet megállapítani semmilyen szervi elváltozást, mert az idegrendszer megbetegedéséről van sző. A veszett és veszettséggyanús vadat le kell lőni. Mivel a veszettség veszedelmes fertőző betegség, a lelőtt vadat óvatosan csomagoljuk be, és biztosítsuk állatorvosi kivizsgálását. • BAKTÉRIUMOK OKOZTA BETEGSÉGEK AlgUmökór. A betegséget a Pasteurella pseudotuberculosis baktérium váltja ki. Valamennyi szabadban élő rágcsálót megtámadja. Az állatok főleg hosszan tartó nedves, és hűvös Időjárás és a belső élősködők általi erős fertőzötjség esetében fogékonyak a betegség iránt. A fertőzés eleséggel, a légutakon és a sérült bőrön keresztül terjed. A beteg állatok soványak és bágyadtak. Boncoláskor főleg a májon és a lépen göbök, fehér, elsaltosodott gócok találhatók A megtámadott és elhullott egyedeket elégetjük. Sugárgombás izUletgyulladas. Kórokozója a Staphylococcus pyogenes baktérium. A fertőzés az állatok párosodásakor terjed, de a baktériumot a szívószáj-szerű rovarok, főleg a bolhák terjesztik. A megbetegedés jellegzetes tünetei a gennyes tályogok keletkezése a bőr alatti kötőszövetben és az izomzatban. A fertőzés fellépésének legkedvezőbb Ideje a kora tavasz, amikor az állatok, különösen kemény tél után, gyenge erőnlétűek. A betegség ellen leghatásosabban úgy védekezünk, ha a téli etetéssel gondoskodunk az apróvad jőltápláltsági állapotának fenntartásáról. A pasteurellózls leggyakrabban a niezeinyulat és az üreglnyulat támadja meg. Kórokozója a szabad természetben jelentősen elterjedt Pasteurella múltoddá baktérium. A pasteurellák a nvulak felső légzőutainak és emésztőkészülékének nyálkahártyájában telepednek meg. Az egészséges egyedet nem betegítlk meg, de az éhezés, hűlés, sérülés stb. következtében legyengült szervezetben patogén hatásúak. A beteg állatok bágyadtak, aluszékonyak, nehezen lélegzenek, orrukból gennyes váladék folyik. Idült megbetegedés esetén a vad nagyon lesoványodik. Az elhullott egyedeket elégetjük, és a fertőzés gócpontját 3 %-os kloraminnal fertőtlenítjük. Brucellózis (Bang-féle betegség). Főleg a nyulak között fordul elő, ritkábban a többi vadnál. Okozói a Brucella melltensis és a Brucel la abortus nevű baktériumok. A fertőzés forrásai az apró rágcsálók, amelyek megfertőzik az eleséget, továbbá a beteg állatok váladékai, ürüléke stb. A beteg vad elveszti félénkségét, könnyen befogható. A hím állatok heréi duzzadtak, sárga göbök láthatók rajtuk. Hasonló göböket lehet megállapítani boncoláskor a májon, a tüdőn és a lépen. A betegség emberre Is átterjed. Fertőzés megállapítása esetén az egészségügyi szolgálatnak a vadászterületen kilőtt nyulakat vizsgálatnak kell alávetnie, ás három éven át a fertőzött vadászterületről nem szabad semmilyen élő vadat áthelyezni (befogási tilalom). A tularómia az üreginyulakon és a mezelnyulakon kívül más vadfajokat is megtámad, és az ember re is átterjed. Okozója a Pasteurella tularensis mikroba. Közvetlen érintkezés, ragályanyaggal fertőzött takarmány vágy szívószájszervű rovarok (kullancsok) útján terjed. A beteg vad elveszti félénkségét, könnyen befogható; 7— ló napon belül elpusztul. A kimúlt nyulak fertőzöttségének jellegzetes tünete a lép duzzadtsága. Emberekben a fertőződés influenzás tünetekkel jelentkezik. A fertőződés bemeneti kapujában liendszerint a sérülés helyén) fe kélv képződik, s néhány nap múlva megduzzadnak a környéki nyirokcsomók Az elhullott, és kilőtt vad beteg egyedeit elégetjük. A vad kezeléséhez gumikesztyűt viselünk. Védekezünk a kullapcsok ellen, kivizsgálatlan természetes vízforrásokból nem iszunk vizet: A fertőzést felszámolnak tarthatjuk, ha a fertőzés gócában három éven át a megbetegedés további esete nem fordul elő. ( —j A vadászat az emberiséggel egykorú. Ósi foglalkozás, mely a legnemesebb értelemben is a legelső. A leggyönyörűbb dérfikedvtelés, részben azonban még mindig ősfoglalkozás, amelyet a földkerekség minden nemzete szeretettel üz, mert természetes és elszakíthatatlan lelki kötelékek fűzik hozzá. Szocialista társadalmunkban a vadászat kedvelt, szórakoztató testedzés, felüdülés a hétköznapok munkájából, a dolgozók tízezreinek szinte szenvedéllyel űzött sortja. Évről évre növekszik a zöldkalaposok száma. A vadásztársaságok tagjai között sok az új vadász, akiket meg kell tanítani a vadászat alapvető szabályaira. Erre' egyrészt azért van szükség, mert a lőfegyver veszélyes szerszám, a kezelésében nem eléggé jártas vadász kárt tehet vele önmagában, társaiban, egyéb élőlényben, másrészt azért, hogy ténykedése ne sértse a vadgazdálkodás érdekeit, magatartása pedig az együttes szórakozást. Intő példaként szolgál a múlt évben, s az idén megsebesített vadásztársak halála! A. mezőgazdaság szocialista átszervezése megváltoztatta a vadászat módozatait. A ‘ nagyüzemi gazdálkodás mindinkább háttérbe szorítja az egyéni vadászatot. Ma a vadászok feladata még a vadásztársaságokban is egyre Inkább gazdálkodási jellegű. Nemcsak nálunk, hanem a többi szocialista államban is ez az elv érvényes. A megváltozott körülmények között csakis Így gondoskodhatnak vadállományunk fenntartásáról, és ezen túlmenően Így tehetjük a vadászatot, a népgazdaság ezen termelő ágazatát jövedelmezőbbé. Ez szabályozza az egyéni és társasvadászatok rendjét is, nagyrészt kikapcsolva az egyéni „kunyhavadászatokat“ és nagyobb teret adva a közös ténykedésnek, a társasvadászatoknak. Gondoljuk csak ell Mit tud egy „szőlő" vadász elérni több száz hektárra kiterjedő burgonya-, vagy kukoricatáblán? Ekkora — összefüggő — táblán egyetlen vadász nem, vagy csak véletlenül tud vadat felriasztani és puskavégre kapni. Felszántott területen pedig teljesen hiábavaló a vadász fáradozása. Így a vadászat nem vadászat, hanem egyszerű turisztika, turistáskodásra azonban nem a legideálisabb terep a mezőgazdaságilag művelt fold. Az elmondottaktól függetlenül azonban még mindig van olyan területrész, ahol a konyhára szükséges egykét vad lelövése egyéni vadászattal is lehetséges. Ilyenek a háztáji földek, vízmosásos területek, az apró, kis nádas, vagy a fás remizek. A vadgazdálkodás népgazdasági szempontból jelentős termelési ágazat. A vadász legyen kitartó és fegyelmezett. A lelki örömet, üdülést, kikapcsolódását abban lelia, hogy minél inkább megismerje a vadászat nemes mesterségét. Ogy vadásszon, hogy soha ne süllyedjen a pecsenyevadász színvonalára! A vadászat szenvedély. Ez azonban önmagában még nem elég. Elég azonban ahhoz. hogy megkönnyítse azoknak a tudnivalóknak, tapasztalatoknak az elsajátítását, amelyekre minden vadásznak feltétlenül szüksége van. Vadásznak lenni nagy öröm. kimondhatatlan gyönyörűség. Egyértelmű az egészséggel, a jő étvággyal, az egészséges, mély álommal, lelki egyensúllyal, férfias erővel. A vadásznak szeretnie és ismernie kell a természetet és annak minden megnyilatkozását, ha méltó akar lenni a jő vadász elnevezésre! JÄN M. HABROVSKÍ HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT i Évadny k; v A kolárovői Igútai) horgászszervezetben élénk tevékenység folyik. A rendkívül aktiv vezetőséget Füri István elnök és Molnár Jánns halgazda irányítja. Hogy nem kevés a dolguk, a taglétszám is bizonyltja. A szervezetben április végéig háromszázötven felnőtt és hetvenöt tizenöt-tizennyolc éves ifihorgászt tartanak számon. E- zenkívül a jó propagandának és a sikeres politikai-nevelő munkának köszönhető, hogy a szervezetben százhúsz pionír horgász is tevékenykedik. Rendkívül nagy a szervezetre bízott vízterület is. Ebből sajnos sok a szennyezett, mint például a Kis-Duna, részben a Vág stb. Ezért a vezetőség különös figyelmet fordít a jó minőségű tiszta vtzterületre. Ezek fölég a nagycsatornák, a császtai és a csergői halastő. Ennek a halasítására évente mintegy 17—18 ezer koronát költenek. A balasításnn túl a meglevő állományt gondosan védik. Rendszeresen ügyelnek a horgászat idejének betartására, a kifogott halak méretének és súlyának ellenőrzésére. A tavak hal•éllományának védelme azzal is biztosított, hogy esek ünnepnapokon, felváltra halászhatök ezek a területek. A horgászok a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, a városszépitési akciókban is aktívan részt vesznek. A szép. korszerű, emeletes halászszékházban — amely a Csergői csatorna, a Vág és a halastó közelében épült — mozgalmas társadalmi élet folyik. A gutái horgászok a versenyek rendezésében is jő hírnévre tettek szert. Az idén itt rendezik meg a kerületi ifiversenyt is. Az idei fő horgászévadot is hagyományosan versennyel kezdték. Az első napon a császtai halastavon kereken száz versenyző állt a rajthoz. A szerencse sok horgásznak kedvezett. Az első FUlöp Gábor 1815 gramm súlyú ponttyal. Második Molnár Gáspár (szintén 1815), a harmadik pedig 1830 grammal František Mappe) lett. A másnapi versenyen, amelyen nyolcvanhat horgász indult, a győztes Dr. Fekete Károly lett 2827 grammal. Nagy András (1745 gr) és Dómján Mihály (1105 gr) halat fogtak. A legeredményesebbeknek a vezetőség jutalmul horgászfelszerelést adott. P. f. Plavec Az SZHSZ luőenéci (losonci! várost szervezete május 8-án Jól sikerült horgászversenyt rendezett. A hagyományossá vált horgászversényt a Ledől víztárolón rendezték, ahol százötven versenyző állt rajthoz. A hazaiak mellett a Banská Bystrica-1 versenyzők is rajthoz álltak, s a győztes tőlük került ki. Sajnos, az időjárás nem kedvezett a versenyzőknek. A borús Idő ellenére mégis nagy volt az érdeklődés. A rendezőj Sikeres verseny volt... ség ízletes halászléről és ínycsiklandozó gulyásról Is gondoskodott. S a reggel hatkor kezdődő és hat éra hosszat tartó versenyt kellemesen szurkolta végig a közönség. A verseny során a szervezet tombola-játékot is rendezett. A kitűnő rendezésért a vezetőket Illeti az elismerés, Bedtk Mihály elnökkel és Kopec Rudolf titkárral az élén, aktk nagyban hozzájárultak a verset^ rugalmas lefolyásához. A verseny végeredménye: az у első helyet Trinečka Jozef (Banská Bystrica) 212 ponttal, a másodikat Mokrán Jozef (Losonc) 132 ponttal, a harmadikat Kuzbel Dušan (Banská Bystrica) 105 ponttal nyerte, A verseny öt helyezettje hasznos tárgyi jutalmakat kapott. Említést érdemel/ hogy a losonci szervezet május 27-én és 28-án újabb horgászversenyt rendezett a Ladől víztárolón. Ezúttal a szervezet úttörői versenyezték az „Arany villantó" s elnyeréséért. Sólyom László Átszervezik a horgászszervezeteket Évadnyitó a császtai halastavon. A galántai horgászegyesület az utóbbi hát évben kiváló eredménye két ért el a szer vezés, a halasltás a haltenyésztés és tagok iskoláztatása terén. A gazdag tevékenységet a közelmúltban értékelték, amikor a Molnár János, az tagság szívélyesen SZHSZ galántai üdvözölte G e c z ő helyi szervezetá- Béla mérnököt, az nek elnöke. SZHSZ nyugat-szlovákia 1 kerületi bizottságának titkárát. Az évzárón fontos szervezési teendőkről tárgyaltak. Az SZHSZ kerületi bizottságának Irányelvei értelmében a helyi szervezetek fokozatosan átalakulnak városi szervezetekké és e körzetben minden szervezet alárendeltje lesz a városi szervezetnek. A körzeti szervezetek már megalakultak Galántán, Horné Sallbyn (Felsőszélt), Sládkoviéovón (Diószeg) és Mostován (Hidaskürt). Az évzáró után elbeszélgettem Molnár Jánossal, az egyesület elnökével. — Milyen előnnyel jár az átszervezés? — A körzeti gyűléseken megválasztották a vezetőket, az évzárón pedig a huszonegy tagú vezetőséget. Ez Irányítja a négy körzeti szervezetet. Az átszervezés előnyét abban látom, hogy így jobban Irányíthatjuk a szervezet teendőit, szervezhetjük a tagsági gyűléseket, a társadalmi akciókat és ha a körzeti szervezetek iól tevékenykednek, akkor átvehetik a horgászengedélyek kiadását is. Persze az Is fontos, hogy jobban ellenőrizhetik a vizeket. A jövő évben lesz a szervezet konferenciája, ahol jóváhagyják a városi szervezetnek, mint irányitó szervnek a megalakítását. — Hány tagja van az egyesületnek? — öt évvel ezelőtt ötszáz tagunk volt, de az utóbbi Időben több mint nyolcszázra gyarapodott. Örömmel tölt el, hogy a legkisebbek, az úttörők és más fiatalok bekapcsolódnak a szervezeti életbe, de ami a legkedvesebb, hat nő is jelentkezett sorainkba, ezek is aktívan részt vesznek a szervezet életében, horgásznak és versenyekre járnak. — A tagság elégedett a máit évi halasftással? Összesen mennyi halat helyeztek ki vizeikbe? — Ez valóban sok volt. Pontyból (K2 és КЗ) 12 ezer 880, compóból száz, harcsából nyolcszáz, kárászból négyszázhúsz kilót, kis csukából százezer és további pontyból százezer darabot. — Bizonyára tudják, hány kiló halat fogott egy-agy tag? — Két évvel ezelőtt 26,24, de a múlt évben már 27,51 kg-otl A múlt évi adatok szerint tagjaink 3126 pontyot fogtak, összesen 5616 kilogramm súlyban, 1840 darab dévért, 866 csukát, 369 süllőt és 90 darab harcsát 290 kg átlagsúlyban és különböző más halakat. Megemlítem, hogy 194 rákot ts fogtak tagjaink 67,70 kg összsúlyban. — Mi a tervük ebben az évben? — Ven egy kis folyóvizünk, s azt tavasszal elzárjuk. Ott pontyokat tenyésztünk. Ebbe húsz harminc darab tenyészpontyot helyezünk. A víz sekély, elég meleg, ezért a pontyok Idejében ívnak és gyorsan nőnek. Ősszel kifogjuk a kis pontyokat és áthelyezzük a halastavakba. Hasonló halszáporítunk van Nebojsa község mellett is. Ezt is kihasználjuk halak szaporítására. Ezenkívül fontosnak tartjuk az ifjú horgászok szakmai nevelését, iskoláztatását. Háromnapos üdülést szervezünk részükre az 55 hektáros Velký Grob-l halastónál, ahol bővíthetik szakmai ismereteiket. Idén két horgászversenyt szervezünk Veľký Grobon és Sláďkovičovôn. Krajcsovics Ferdinánd A vadászat hónapjában...
