Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-03 / 22. szám

Ш Я" — Lapunk tartalmából: Céltudatosan, pártos elkötelezettséggel * Hétvége a Magas-Tétrében * Országos népművészeti seregszemle * Növényvédelmi tanácsadó Van-e felemelöbb, bensőségesebb érzés, mint az, ha a gyermek — még ha érzelmeit értelmes szavakkal nem Is tudja kifejezni — vonzalmát, szeretetét úgy nyilvá­nítja ki, hogy kis kacséival nyakadba kapaszkodik, szo­rosan átölel? Aligha, hiszen ez szívből fakadó, őszinte, , nem mesterkélt, spontán érzelem-megnyilvánulás. A gyermek — minden korban a jövő várományosa. A ma nemzedéke törekvéseinek holnapi folytatója és az ősök tapasztalatainak továbbfejlesztője csupán akkor lehet, ha erre kellőképpen felvértezzük. Szocialista tár­sadalmunk gyermekeink egészséges fejlődése, általános képzettségi szintje, társadalmi érvényesülése, anyagi el­látottsága érdekében, minden tőle telhetőt megtesz. Ta­lán még többet is a kelleténél. De nem is csoda, hiszen szemünk fényéről van sző. Annál szomorúbb az, amit a világsajtóban böngészve a kapitalista társadalomban felnövő gyermekek helyze­téről tudunk meg. Megrendítő például Thefler és Kempe amerikai kutatók 1966-ban közzétett megállapítása, hogy .......az öt éven aluli gyermekek közül az USA-ban töb­ben halnak meg a szülők rossz bánásmódja következté­ben, mint gUmókórban, gyermekbénulásban, torokgyík­ban, himlőben, reumában és vakbéigyulladásban együtt­véve“. De a mai statisztikák is vérfagyasztó adatokat közölnek. Az orvosok felmérték az ütlegelt gyermekek sérülési tüneteit. Nem alkalmi kék foltok ezek, hanem súlyos zúzédások, koponyarepedések, többszörös csont­­repedések és törések, végtagcsonkitós, belső vérzések, mély sebek, hely rehoz he tat lan agykárosodások. Az Egye­sült Államokban évente legalább 60 ezer kiskorúnál ál­lapítottak meg hasonló sérüléseket. De nem sokkal ré­­zsesabb a gyermekek helyzete Dániában, Svájcban, Fran­ciaországban és Angiiéban sem. A közelmúltban nyilvá­nosságra hozott statisztikai adatok szerint Angliában hetenként hat gyermek hal bele a szülei okozta sérülé­sekbe. De az ottani elfásult közvéleményt úgy látszik ez e kegyetlen valóság nem képes felrázni közönyéből. Ez lenne ez oly felmagasztalt, fejlett nyugati kultúra, magas életszínvonal, gazdasági prosperitás eredményű? Mi válhat az ilyen gyerekekből? Testileg meggyötört és lelkileg megalázott, gátlásokkal küzdő emberré fejlőd­het csupán, aki esek a brutalitást, az ököljogot, a durva testi erőszakot tarthatja eszményképének, hiszen zsenge gyermekkora été Ilyen példát látott, ebben nőtt fel, és a durvaságot saját testén érezte. Köszönjük, ebből nem kérünk. Gyermekeink legyenek inkáb pajkos, eleven, de egész­séges, testileg és szellemileg fejlett és eljövendő hiva­tásukra kellően felkészülő értékes tagjai társadalmunk­nak. Ne pedig már gyermekkorukban rokkant, egéss életükre szerencsétlenné tett em be ritmusok. Hiszen ne­kik kell tovább vinniük azt a lobogó fáklyát, amely a fejlett szocialista társadalom kialakításának és e kom­munizmus eszméinek beteljesüléséhez vezető utunkat világítja be. Társadalmunk minden feltételt megad gyermekeink egészséges fejlődéséhez, de mit teszünk mi. személy szerint én, te. vagy 6. ml mindannyian együttesen? S nem szerénytelenségből állítottam az „én“-t, önmaga­mat az első helyre. Ugyanis mindenkinek saját énjét vizsgálva kell választ adnia erre a kérdésre. Miiyen mé­rető volt az a segítség, amit a jövő nemzedékének adtál? Tanulhat-e példádból az oly fogékony gyermeki lélek? Megadtál minden lehetőséget, hogy kiegyensúlyozott egyéniséggé fejlődjék? S még számtalan ilyen kérdést sorolhatnánk. A válasz­nak azonban egyértelműnek kell lennie, mert felnövő gyermekeink erkölcsi profilja a nép, a nemzet, a társa­dalom további, jövőbeni útját határozza meg. A legdrá­gább kincsről van sző — s ez nem puszta frázis. Sze­münk világától önként nehezen válnánk meg, hiszen az élet és a természet szépségeinek megismerését, tudásunk és ismereteink bővítését teszi lehetővé, a társadalom számára hasznos tevékenység és munkavégzés lehetősé­gét adja meg. Ezért nem télzés és egyáltalán nem üres beszéd, ha a gyermeket szemünk fényének nevezzük. Az év egy napján, június elsején e Nemzetközi Gyer­meknap ad alkalmat arra, hogy mélyebben elemezzük a lövő nemzedékének, a ma gyermekeinek fejlődési lehe­tőségeit. De az évnek mind a háromszázhatvanöt napján álljon a gyermek az érdeklődés központjában. Ez az ér­deklődés késztessen a gyermek felőli gondoskodás foko­zására, hogy amennyire erőnkből telik, megóvjuk őket minden veszélytől, testi szenvedéstől, lelki megrázkód­tatástól. Ez azonban korántsem jelenti, hogy elkényezte­tett, önéllótlan. állandó vezetésre, irányításra kárhozta­tott egyéni meglátást, véleményt nélkülöző bábokat ne­veljünk. Hagyjunk tág teret gyermekeink egyéniségének kifejlődésére, hogy értékes egyedei legyenek az apáik útján továbbhaladó, a szocializmus beteljesedését szor­galmazó egészséges társadalomnak. Neveljünk belőlük egész embereket, az igazságért bát­ran síkraszálló, a közösség érdekeit mindenkor szem előtt tartő. törvénytisztelő, kiegyensúlyozott, művelt, képzett és hivatásuk magaslatán álló egyéniségeket. (Ne pedig a minden kívánságot teljesítő, mindent megengedő . majomszeretetnek“ nevezett érzés vezessen, mert ez csupán kárára lehet a gyermeknek.) Ha ilyen szellem­ben a család, a szülők és a gyermeknevelő, oktatási in­tézményeink szoros összefogásával egészséges elvek alapján a legjobb oktatási és nevelési módszerek alkal­mazásával tudjuk felnevelni az új nemzedéket, gyerme­keinkben vágyaink és elképzeléseink megtestesítőit, esz­ményi tükörképünket, szemünk fényét láthatjuk. S ez eljövendő esztendőkben a Nemzetközi Gyermeknap nem­csak gyermekeink örömünnepe, hanem igyekezetünk be­teljesülésének is maradandó emlékműve lesz. OBENAU KAROLY A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Leonyid Iljics -Brezsnyev elvtárs által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása a két testvéri szocialista ország sokrétű együttműködésének, osztály­szövetségének és barátságának elmélyülését szolgálja, ■Bármerre járunk az or­­** szágban és bárkitől érdeklődünk, bármely mun­kahelyre vagy pértgyűlésre kopogtatunk be, alkotni, tenni kész, bizakodó hangu­latú emberekkel találko­zunk. Nyugalom, tenni aka­rás, biztonságérzet — a sző politikai értelmében véve —, egészséges nyugtalanság, megoldást kereső közhangu- . lat. Mindenhol ebben ragad­ható meg a dolog lényege. Nincs ez másként a Wiel­­helm Pieck nevet viselő — cslcsól székhellyel gazdál­kodó — szövetkezetben sem. — Az teljesen igaz, hogy a tavasznak, a kikeletnek a mezőgazdaságban Is külön : varázsa van — a megújuló természettel Indult szántőn, i réten, kertészetben, gyümöl­csösben a termést Ígérő élet. Április elsejétől kevés szabad idejük volt azoknak, akik a tavaszi munkákkal foglalkoztak — kezdte e beszélgetést Baráth Imre elvtárs, a szövetkezet elnö­ke, aki éppen határszemlé­ről tért haza. Majd Így foly­tatta: — Szabad szombatokat most sém tartunk, mert ten­nivaló a cukorrépa, kukorica, valamint a zöldség ápolásá­val, s természetesen ez éve­lő takarmányok betakarítá­sával — hogy csak a legfon­tosabb időszaki munkákat említsem — most is van bő­ven. Május végén talán pár napig pihenhetünk, majd az aratásra való felkészüléssel kezdődik minden élőiről. De ennek csak örülhet az em­ber. Szerencsére a termés­­kilátások azt mutatják, hogy nemcsak az aratásra való felkészülés ad majd bőven munkát, hanem a gazdag te­­més betakarítása is. Baráth elvtárstől a továb­biakban megtudtuk, hogy a gyakori esők — bár jőné­­hányszor elállltották a fo­lyamatos munkát — kedvez­tek a mezőgazdaságnak. Az őszi gabonafélék az esők nyomán erőteljesen fejlőd­hetnek. A. kora tavasziak fejlődése Is gyorsabb, egyen­letesebb lett, Gondot jelentett viszont a gabonafélék vegyszeres gyomirtása. A szeles időjá­rás ezt a munkát késleltet­te. Az erőteljesen fejlődő fényt adó hidegebb időjárás. Öttjártunkkor teljes ütem­ben folyt a lucerha első ka­szálás utáni betakarítása. Ebből a fontos évelő takar­mánynövényből körülbelül 350 tonna zöldtömeg betaka­rítására számítanak. A szö­vetkezet forrólevegős szárí­tója három műszakban üze­mel, s így biztosított a lu­­cernaltszt előállítása. Lucer­nából természetes körülmé­nyek között — renden — Használjunk ki minden órát gabonaféléknél ezt я fontos munkafolyamatot ennek el­lenére sikerült Időben elvé­gezni. Befejezéshez közeledik az egyik legfontosabb tavaszi növény, a cukorrépa egyelé­­se is. Ebből a fontos ipari növényből tavaly nagyon gyenge termést értek el, ami elsősorban a nem megfelelő vetésszerkeagt rovására ír­ható, bár a külföldről beho­zott vetőmag megválasztása sem.volt a legszerencsésebb. Idén a cukorrépa egyedszá­­ma optimálisan biztosított, s kézi egyelését az efsz dol­gozói úgyszólván zokszó nél­kül végzik. A hűvösebb májusi napok a gyümölcs virágzását hát­ráltatták, legjobban azonban a korai zöldségfélék fejlődé­sét lassította a kevés nap­osak annyit szárítanak, a­­mennyit a szövetkezet nö­­véndékállat-állományának az ellátása szükségszerűvé tesz. A marhahústermelés nö­velésének, valamint a növen­­nékállat-tartás bővítésének ma még beláthatatlan tarta­lékát képezi a szántóföldi növénytermelés mellékter­mékeinek a hasznosítása. A takarmányozásban a mellék­­termékek közül legnagyobb jelentősége a kukorica^, a kalászos gabonafélék, a cu­korrépa- és a napraforgó­termelés felhasználható mel­léktermékeinek van. Mező­gazdasági nagyüzemeink kö­zül jónéhány kialakította már a melléktermékek hasz­nosításának nagyüzemi mód­szerét. Az utóbbiak közé sorolha­шшшшяшшяшшшашзш tő a csicsői efsz is, ahol a lucernalisztet előállító rész­leggel párhuzamosan üzemel 3 pogáésáző üzemrészleg is. A részleg technikai kivitele­zését — saját tervek és el­képzelések alapján ' — az efsz racionáló brigádja ol­dotta meg, Kiss mérnök irá­nyításával. A takarmánypo­gácsa összetételét szalma, lucernallszt, melasz, külön­böző kompenensek, valamint a gabonafélék melléktermé­ke, az ocsű képezi. A rész-, leg kialakítását pozitívan elősegítette a lucernallszt Iparszerű előállítása fis. : : v A tavaszi munkák szerve­zettsége, gyors menete azt sejteti, hogy a szövetkezet a nagy nyári kampány meg­kezdése előtt bizonyos mér­tékben tehermentesítve lesz. Olyan munka- és üzemszer­vezési szempont ez, amely­hez minden szövetkezetben és állami gazdaságban már most kell igazodni. Éppen ezért a termelésszerkezet, a munkaerő és a technikai fel­készülés ismeretében lehet és kell dönteni a mostani munkák sorrendjéről. Csak egyet nem szabad: a hol­napra várva tétlenkedni. A „ráérünk még“, „nem va­gyunk elkésve“, pillanatnyi­lag ugyan igaz lehet. Akkor azonban, ha valaki a tavaszi tennivalók teljes ismereté­ben nézi a mát, jól tüdja: minden órát kitűnően kell hasznosítani. Tehát már most, a tavaszi munkák végzésekor, bizo­nyosság kell a nyárra. E célkitűzés szellemében ké­szült el a szövetkezet — minden részletre kitérő — aratási ütemterve, melynek teljesítése — az időjárástól többé-kevésbé függetlenül —. csak gondos, pontos és szor­galmas munkát adhat. Csiba L. Üdvözöljük hazánkban népünk hű barátját! 1871. JÜNIÜS 3. • XXIX. évfolyam 22. szám. • Ага: 1,— Kčs

Next

/
Oldalképek
Tartalom