Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 27, Testépítés: mikor? Hetente hányszor, s a nap melyik időszakában tartsunk edzést? A fenti kérdésre nem lehet mindenki száméra egyformán érvényes választ adni. A heti edzések számát a sportoló szabad ideje, kora, neme, erőállapota, valamint egy sor más tényező határozza meg. Általános szabály viszont, hogy az erőfejlesztő gyakorlatok csak akkor hatékonyak, ha rendszeresen végezzük őket s hetente legalább háromszor edzünk. Ügyelni kell azonban arra, hogy az egyik edzéstől a másikig kipihenje magát a szervezet. Semmilyen körülmények között sem szabad az edzést fáradtan kezdeni; hatása úgysem lesz. Még a hivatásos testépítő bajnokok is, akik hetente ötször-hatszor edzenek, sőt fontosabb versenyek előtt hetente még tizenkétszer is (naponta kétszer: délelőtt és délután), egy napot kötelező módon pihenéssel töltenek. A helyesen végrehajtott gyakorlatok után az izmokat jóleső fáradtság tölti el. Nem kell megijedni, ha közvetlenül az edzés után az izmok sajogiiak egy kicsit, vagy ha később, másod-harmadnap izomláz lép fel, hiszen a fájdalom csupán azt jelzi, hogy izmaink megfelelő munkát végeztek. Amennyiben betartjuk a rendszeresség és a fokozatosság elvét, az izmok lassanként hozzászoknak az egyre nagyobb megterheléshez, s a legkeményebb edzések után sem lesz izomlázunk. Ha viszont egy bizonyos időre abbahagyjuk az edzéseket, és újrakezdve őket megfeledkezünk a fokozatosságról s gyakorlatainkat ugyanazzal a megterheléssel végezzük, mint a szünet előtt, egész biztosan fellép az izomláz. Megjelenését bizonyos fokig elkerülhetjük azzal, hogy edzés után meleg vízzel zuhanyozunk és edzöpartnerünkkel megmasszíroztatjuk magunkat. A vészjelet a hosszan tartó fáradságérzet, valamint az izmok elgörcsösödése je-Sport és testnevelés A tvrdošovcei (Tardoskedd) magyar tannyelvű általános iskola tanulói részt vettek egy úszótanfolyamon Az eredményekről Fujan György testnevelő tanító beszélt: — Iskolánkból 230 gyerek vett részt űszótanfolyamon. A harmadik osztályosok kezdték a sort és a nyolcadik osztályosok fejezték be. A tanulók 6 héten át, hetente két órán keresztül sajátították el az úszás alapjait. — A gyerekek hogy fogadták az úszótanfolyamot? — Óriási lelkesedéssel. Ezt bizonyltja az is' hogy mintegy 85 százalékuk megtanult úszni. Ók a következő tanfolyamon már mint haladók vehetnek részt. Egyébként is ennek a határozatnak iskolai viszonylatban óriási a jelentősége. A gyereket nem kell félteni a víztől. Később pedig lehetőség nyílik a tehetségek felfedezésére. — Milyen lehetőségek vannak még a sportolásra az iskolában? — Már negyedik éve járunk sílenti. Ilyenkor az edzéseket egy ideig abba kell hagyni, majd pedig kisebb terheléssel kell folytatni. Kezdőknek a legmegfelelőbb hetente háromszor (mondjuk hétfőn, szerdán és pénteken) edzeni, mert így minden edzésnapot egy pihenőnap követ. Az edzéseket lehetőleg mindig egy és ugyanabban az időben kell tartani. A szervezetben lassanként reflex alakul ki, s az illető időpontban az izmok valósággal „kívánják" a mozgást, kikövetelik meguknak az erőkifejtést. Reggel, közvetlenül felkelés után nem tanácsos edzeni, mivel a szervezet még nincs „ráhangolva“ a nagy izommunkára. A késő esti, lefekvés előtti edzések viszont nem károsak, nem okoznak álmatlanságot, mint ahogyan azt régebben vélték a szakemberek. Arra ellenben feltétlenül ügyelni kell, hogy az edzés és az ezt megelőző fő étkezés között legalább két óra teljen el. Hagyjunk időt rá, hogy az emésztés nagyobb része edzésig megtörténhessék. Ha ezt a szabályt nem tartjuk be, a gyakorlatokat nem tudjuk teljes erőbedobással végezni. Ha esetleg választani tudunk a délelőtti és a délutáni edzések között, döntésünk meghozatala előtt mérjük fel, hogy szervezetünk milyen időpontban képes a legnagyobb erőkifejtésre. A korán kelő, korán fekvő emberek esetében a legajánlatosabbak a délelőtti edzések, mivel a szervezetük erőkifejtő képességét ábrázoló görbe a legmagasabb pontot a délelőtti órákban éri el, s az esti órák közeledtével mindinkább csökkenő irányzatot mutat. Az embereknek van egy másik típusuk is, akik reggel nehezen tudják leküzdeni álmosságukat, fáradságukat, s aktivitásuk délután, sőt este éri el a csúcspontját. Nekik nyilvánvalóan tanácsosabbak az esti edzések. (Szó) tanfolyamra a hetedik osztályosokkal. Minden diák számára van sífelszerelés. A Ružomberok melletti Hrabová dolinán eltöltött egy hét alatt a gyerekek jól megtanulnak síelni. — Az új iskolához, amelyet hét éve adták át, természetesen már tornaterem is tartozik. Hogy használják ki ezt a lehetőséget? — A tornaterem nagy változást jelentett a testnevelésben. Télen is alkalom nyílik arra, hogy tornázzunk. A tornaórák keretén belül az óra tananyagának megfelelően sportolnak a diákok. Délutánonként pedig sportkörök vannak. Nagy közkedveltségnek örvendenek a labdajátékok: a kézilabda, kosárlabda és természetesen a labdarúgás. Ezek a játékok azok, melyek fejlesztik a gyerekek küzdőképességét és a kollektív szellemet. A gyereknek kiskorától meg kell szoknia a mozgást és meg kell szeretnie a testnevelést. — Ezek szerint el lehet mondani, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a testnevelés ne legyen mellőzött tantárgy? 4 — Igyekszünk. Természetesen buktató még van, de azért legyőzzük az akadályokat. Különböző járási versenyeken is részt veszünk. Az atlétikában egész jó eredményeket értünk már el. lanka Klára Középiskolások vetélkedője A közelmúltban labdarúgó-vetélkedőt rendeztek a komácnói járásban. A mérkőzéseken a komárnói Gépipari és Tanonciskola, valamint a komárnói Mezőgazdasági Középiskola és Szaktanintézet tanulói mérték össze erejüket. Az említett iskolák csapatai körmérkőzést játszottak. Legeredményesebbnek a szaktanintézet focicsapata bizonyult, amely az első helyen végzett, s ezzel a továbbjutást biztosította a járási döntőbe. Sajnos, középiskolánk nem szerepelt a legjobban, s így csak a harmadik helyet tudta megszerezni. A csapatok küzdelme továbbfolytatódott. A döntőbe jutott hurbanovól (ögyalla) Mezőgazdasági Szaktanintézet, a komáromi Szlovák Tannyelvű Gimnázium és az említett tanonciskola szintén körmérkőzést játszott az első helyért. Legeredményesebbnek bizonyult az ógyallai Mezőgazdasági Szaktanintézet csapata. Mindkét mérkőzést megnyerte, s így továbbjutott a kerületi döntőbe. A három csapatot a SZISZ, járási szervezete arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazta. Az érmeket a járási SZISZ-szervezet titkára, Varga Iván adta át. A közönség látványos, izgalmas mérkőzéseket látott, s szívből, lélekböl biztatta kedvenc csapatát. Reméljük, a SZISZ járási bizottsága több ilyen tornát rendez, és így elősegíti a sportágak további fejlődését. Szilvósi Zoltán A barátság erősítéséért A sportnap keretében április végén került sor Nasvadyn (Naszvadon) a helyi öregfiúk és a hazánkban tartózkodó vietnami fiatalok labdarúgómérkőzésére. A labdarúgó-mérkőzésen részt vevők változatos játéknak leheltek szemtanúi és nem sajnálták az ott eltöltött kilencven percet. A barátságos légkörben lezajlott mérkőzést a naszvadi öregfiúk nyerték 3:2 arányban. A főgyőztes azonban a két szocialista ország közötti barátság erősítése volt, F. Plavec AMarcelovái (Marcelházi) Művelődési Központ e Komárnói (Komáromi) Járási Művelődési Központtal karöltve ebben az évben már a negyedik képzőművészeti kiállítás megrendezésére vállalkozott. Kopócs Tibor, festőművész; e komárnói járás kilenc amatőr képzőművészének; Vavríkné, Szarka Erzsébet és Bencsicsné, G. Katalin alkotásai bemutatása után, most Fügedi Jenő és Janiga Jó-Példát mutató kezdeményezés zsef -közös tárlatát, valamint három fotós: Szűcs Jenő, Polányi József és Darázs Lajos kamarakiállítása nyílt meg a marcelházi művelődési otthon kiállítási helyiségeiben. A Marcelházi Művelődési Központ — a hnb és az efsz kezdeményezésére, a községben működő szervezetek Polányi József: Portré. segítségével — képzőművészeti kiállítások megrendezésével fontos kulturális feladatot teljesít: egyrészt fórumot biztosít az alkotó művészek számára, másrészt hozzájárul a látogatók esztétikai neveléséhez. Ehhez megfelelő elméleti és módszertant irányítást kap a komárnói Dunamenti Múzeumtól. Fügedi Jenő komáromi születésű munkás. Autodidakta, amatőr festőművész. Tizennyolc éves korától ’ kezdve foglalkozik rendszeres képzőművészeti önműveléssel. Szívós munkával bontotta ki tehetségét; ma már kiforrott egyéniség, nem riad vissza a bonyolult kompozícióktól és a vegyes technika alkalmazásától sem. Képei témájául legszívesebben közvetlen környezetét választja, komáromi öreg házakat, utcákat, roskadozó tetőket, kikötői részleteket. Alkotásai között külön csoportot képeznek önarcképei. Valamennyi autoportréja egy-egy őszinte önvallomás. A mély színek skálája, melyekét alkalmaz befelé forduló természetről és érzékeny lelkivilágról tanúskodnak. Fügedi művészete tiszta és őszinte, mindenképpen megbecsülést érdemel. Janiga József is kiforrott tehetség. Talentuma a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson bontakozott ki, ahol képzőművészeti nevelés és orosz nyelv szakokból szerzett tanári oklevelet. Jelenleg a nemesócsai általános iskola pedagógusa. Egyéni ábrázolásmóddal alkotott művei* ben a falu életéből vett motívumokat, a csallóközi tájat és környezetét örökíti meg, A Duna menti és csallóközi tájakat és embereket ábrázoló festményei a szülőföld szeretetéről vallanak. Dubrovníki motívumai élénk színskálájukkal a napsugaras tengerpartot idézik. Janiga József tehetséges festő, alkotásaival való találkozás felemelő és felejthetetlen élményt nyújt minden tárlatlátogató számára. A kettős tárlat mellett három fiatal fotós: Szűcs Jenő, Polányi József és Darázs Lajos kamarakiállításának anyagával is megismerkedhetnek a tárlatlátogatók. Mindhárman hurbanovóiak (ógyallaiak), öt éve fényképeznek. Már több járási és kerületi kiállításon, illetve fotóversenyen szerepeltek sikeresen. Tagjai a komárnói Szakszervezetek Háza fotóközpontjának, amely házi kiállítások rendezésével, a fotóközpont tagjai munkájának bírálatával lehetővé teszi további fejlődésüket és biztosítja az országos fotópályázatra való felkészülésüket. Fotóik témája túlnyomórészt az emberábrázolás. Kitűnően tükrözik az egyes karakterek pillanatnyi hangulatát, mondanivalóját és egyben tanúskodnak ragyogó technikai felkészültségükről. Főképpen az emberábrázolás terén keresnek új utakat, de portréképek mellett tájfotőzással is foglalkoznak. Célkitűzésük: tanulni és továbbfejlődni a fotózás művészetében. —bar—< Előadás a népi díszítőművészetről A CSEMADÜK Nové Zámky-i (érsekújvári) „Ügyes kezek szakköre" és a „Honismereti kör“ közös megrendezésében Szepesváry Lászlóné, népi iparművész előadást tartott „Népi díszítőművészet és a magyar népi hímzés“ címen. Előadása első részében a népi díszítőművészet fejlődéséről és rövid áttekintéséről beszélt. A felszabadulás után néhány évvel a Nőmozgalom és a Művelődési Intézmény először Borsod megyében különböző kézimunkaköröket létesített a háziasszonyok részére, akik csak otthon dolgoztak. E mozgalom fokozatosan az egész Magyarországon elterjedt. Célja a háziasszonyok közösségbe való bekapcsolása, és új ismeretek tanítása. Az 1958—1960-as évektől megkezdődött a kétéves szakkör-képzés. A tanfolyam elvégzése után vizsgázniok kellett, és a vizsga sikeres letétele után hivatásos szakkörvezetői képesítést kaptak, amelynek alapján a községi művelődési otthonokban megkezdhették ez irányú működésüket. A kétéves szakkör-vezetők tanfolyamának sikeres elvégzése után működési engedélyt kapnak, amely a C- kategóriába sorolt népihímzés-szakkör vezetésére jogosít. E szervezés ismertetése után a népi iparművész előadásában röviden vázolta a népi hímzés történetét, majd mintegy 200 színes diakép vetítésével tette színesebbé előadását. A színes diaképek segítségével szemléltette Magyarország egyes tájegységeinek népi hímzéseit. Felhívta a hallgatóság figyelmét az egyes tájegységek jellemző motívumaira. Az előadás után beszéltem Szepesy Lászlóné népi iparművésszel, aki elmondotta, hogy mint kislány, édesanyjától szerette meg a kézimunkát, hímzést. Később az iskolai tanulmányai alatt továbbfejlesztette és 1986- ban munkássága elismeréséül megkapta a népi iparművész címet és sok más kitüntetésnek is tulajdonosa azóta. — Pár napos itt-tartózkodásom alatt örömmel tapasztaltam — említette többek között —, hogy itt is, a CSEMADOK újvári szervezet „Ügyes kezek szakkörében“ ápolják a népi hímzést. Kitűnő munkákat láttam tőlük, ami Bencze Istvánná, a kör vezetőjének lelkes munkáját, valamint Maráz Vincéné népi hímzés terén kifejtett tevékenységét tükrözi vissza. PhDr. Hofer Lajos Kerületi alkotóverseny A GRT Slovosivo Bratislava a Februári Győzelem 30. évfordulója jegyében a kolárovót (gútai) művelődési otthonban rendezte meg a mezőgazdasági dolgozók kerületi alkotóversenyét. Az állami gazdaságok mellett működő művészeti csoportok, szavalók, irodalmi színpadok előadásait öttagú bíráló bizottság értékelte, melynek elnöke Imrich Strelka, a Csehszlovák Televízió rendezője volt. A két nap alatt érdemes volt elmenni a művelődési házba és végignézni a mezőgazdasági dolgozók színvonalas műsorát. A népi tánccsoportok kategóriájában elismerést érdemel a Bálványt fbálványi) Magtermelő Állami Gazdaság tánccsoportja „Magyar táncok“ előadásáért, valamint a Sládkovióovói (diószegi) MÄG, a Veiké Ulany-i (nagyjödémesi) és a Levicei (lévai) MÁG tánccsoportja modern táncok versenyében. A bálványi jazzbalett kar értékes műsort elő. Zenekarok versenyében közönségsikert aratott a nagyjödémesi Spektrum zenekar és az Agroklub együttes, amely a MÁG trnavai részlegéhez tartozik és a mellett is működik. Nem tetszett a Sesílesi Magnemesítő Kutatóintézet Meteor zenekara, amely csárdászenére írt forradalmi dalokat adott elő Major Istvánról és Kún Béláról. Sikert aratott a Holiöanica fúvószenekar. A folklór együttesek műsorát érdemes volt végignézni. A Holtéi Állami Gazdaság mellett működő csoport fúvószenekarra írt szlovák népdalokat adott elő. A trnavai Semenár folklórcsoport műsora is színvonalas volt. A műsorban az idősebb korosztály úgy ropta a táncot, hogy azt még a fiatalok ts megcsodálták. Első nap a lévai Seminár színjátszó együttes lépett színpadra Chalúpka „Vén szerelmes“ darabjával. Második nap megkoszorúzták a résztvevők az elesett hősök emlékművét. Majd este a PieSfanyi Növénytermesztési Kutatóintézet színjátszó csoportja „Szalmatetős erdészlak“ (Slamená hájovňa] bemutatóval fejeződött be a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak XVIII. alkotóversenye. SZÄRAZ PÁL Kézimunkakiállítás A múlt év végén lett átadva Sala Večán (Vágsellyevecsén) a „Z“ akcióban felépített új művelődési otthon, amely 1 millió 635 ezer koronába került. Ebből az összegből több rnirit 300 ezer korona értéket a lakosság társadalmi munkában végzett. A vecseiek jól kihasználják az új kultúrházukat, amelyben helyet kaptak a tömegszervezetek ts. A Nőszövetség már megrendezte az első kiállítását, amelyen közel kétszáz különböző kézimunkával lepték meg a kiállítás látogatóit. Krajcsovins Ferdinand A Nőszövetség kiállítása
