Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-21 / 3. szám

i 1871. JAVU AH 21. XXIX. évfolyam 3. szám. Ara: 1,- KCs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Zárszámadások elé A múlt évi termelési és áruforgal­mazási eredményeket összegező gaz­dasági mérlegek a legtöbb egységes földművesszövetkezetben már elké­szültek. Tehát a szövetkezetek több­ségében már felkészültek a zárszám­adó, évzáró közgyűlésre. A termelési eredmények és a mező-' gazdasági áruforgalmazási felmérések arra utalnak, hogy a szocialista me­zőgazdaságunk teljesítette az elmúlt esztendőre előirányzott feladatait. Persze, a felmérések arra is figyel­meztetnek, hogy még mindig vannak elhanyagolt termelési ágazatok, főleg a növénytermesztés szakaszán, ami oda vezetett, hogy az ipari nyers­anyagok — olajos növények —, vala­mint a hüvelyesek árutermelési terv­feladatait nem teljesítettük. A dél-szlovákiai mezőgazdasági üze­mek általában az Idén is jó évet zár­nak. Hiszen a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok többségében sikerült elérni — gabonából és kukoricából — a tervezett hozamokat, míg az állat­­tenyésztés szakaszán terven felüli többlet is mutatkozik. Es ami nagyon lényeges: ezeket a bíztató termelési eredményeket a mezőgazdasági üze­meink eléggé kedvezőtlen időjárási viszonyok között érték el. Ezekután tehát feltételezhető, hogy a zárszámadó, évzáró közgyűlések — amit szövetkezeteink a közeli hetek­ben tartanak — bizakodó légkörben zajlanak le, tehát serkentik a szövet­kezeti parasztságot az idei tervfel­adatok maradéktalan teljesítésére. Szokványos jelenséggé vált, hogy a szövetkezetek zérszámadó, évzáró közgyűlése nem terjed ki a termelés­­fejlesztési lehetőségek kutatására és alaposabb megvitatására. A beszámo­lókat és az elhangzó ünnepi beszéde­ket a legtöbb helyen közös ebéd, majd a fehér asztali melletti barátko­­zás, szórakozás és vidám népmulatság követi. Ezt nem rosszalásként említem. Sőt, helyénvalónak tartom, hogy a szövet­kezetek tagsága már összeforrott, nagy családként ünnepli egy egész évi közös erőfeszítésének nagyszerű eredményeit és elmélyíti azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek a kö­zösség vagyonához és a munkához való viszony formálódására is nagyon kedvező hatással vannak. Legyenek tehát az évzáró közgyűlések az idén is a szövetkezeti tagság összeforott­­ságának, a kollektív szellem győzel­mének méltó szimbólumai. És tükröz­zék azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a kulturális színvonal emelkedését és a szocialista életmód meghonosodását bizonyítják falvain­­kon. A hibát azokban a szövetkezetek­ben követik el, ahol a zárszámadás csak ünnepélyes évzáró közgyűlésre korlátozódik. Tehát ott, ahol a gazda­sági helyzet felmérésébe nem igény­lik a szövetkezeti tagok véleményét. Nem arra gondolok, hogy az ünnepé­lyes évzáró közgyűlést kellene min­den áron végnélküli vita fórumává tenni. Az ilyen törekvés már hiába­valónak bizonyulna. Elszoktak már attól az emberek, hogy a több órás beszámolók és üdvözlő beszédek után úgy igazából és nyilvánosan is vitat­kozzanak. Persze, egészen más a hely­zet az egyesült szövetkezetek küldött­gyűlésein. Itt a különböző termelési ágazotok vagy társult szövetkezetek képviselőinek hallatniuk kell mind­azokat az észrevételeket és javaslato­kat, amelyeket a szövetkezeti tagok­tól a termelési és munkaértekezlete­ken hallottak. Tudatosítani kell, hogy a küldöttek gyűlése csak akkor tölti be küldetését, ha érvényre juttatja mindazokat a törekvéseket, amelyek a szövetkezeti tagság részéről a fo­gyatékosságok feltárására, a terme­lésfejlesztés összes lehetőségeinek optimális kihasználására irányulnak. Kétségtelen, hogy egyetlen gazda­sági év folyamán is sok lehetőség, Illetve alkalom nyílik arra — persze, csak azokban a szövetkezetekben, a­­hol a tagság véleményére valóban igényt tartanak —, hogy a különböző szakaszokon dolgozó emberek állás­pontját megismerjük, tehát, hogy a termelés rejtett tartalékainak feltárá­sában a tagság széles rétegeit aktivi­záljuk. Azonban egy olyan zárszámadás, amely neipcsak az elért eredmények regisztrálására szorítkozik, hanem a jövőbe is helyes utat mutat, nem tá­maszkodhat csupán az év folyamán — munka közben elejtett megjegyzé­sekre és véleményekre. Igaz, hogy az olyan vélemények, amelyek gyakran a fogyatékosságok miatti bosszanko­­dás nyomán jönnek felszínre nagyon hasznosak lehetnek az üzemirányítás és a munkaszervezés, valamint a gaz­daság- és termelésfejlesztés színvona­lának emelését körvonalazó feladatok meghatározása közben. A zárszám­adás feletti vita — ha annak komoly figyelmet szentelünk — azonban, mi­vel a gazdasági mérleg a vívmányok mellett esetleg fogyatékosságokat is tükröz, nélkülözhetetlen segítséget nyújthat a tapasztalatok összegezésé­ben, a fejlődést gátló fogyatékossá­gok feltárásában, tehát az igényes termelési feladatok teljesítéséhez szükséges előfeltételek létrehozásá­ban is. Ezért nagyon' nagy hiba lenne, ha a zárszámadás viszonylatában a tag­ság irányában támasztott igények csak a kézfelemelésre, tehát a formá­lis jóváhagyás igénylésére szorítkoz­nának. Csak ott, abban a szövetkezet­ben intézhetik el ilyen formálisan, tehát ünnepélyes jelleggel a zárszám adás jóváhagyását, valamint az idei termelési és pénzügyi terv elfogadá­sát, ahol már a közgyűlés előtt kime­rítettek minden lehetőséget a múlt évi gazdálkodásról és az idei tervről alkotott vélemények kollektív kialakí­tása, majd összegezése céljából. Most, vagyis a zárszámadő, évzáró közgyűlések előtt van az ideje annak, hogy a termelési részlegek és ágaza­tok dolgozói — a zárszámadásról ké­szült jelentés alapján — eimélyülten értékeljék egész évi munkájukat. Az eredmények és a költségráfordítások tükrében összegezzék és regisztrálják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a termelés hatékonyságának növelése közben szereztek, de ugyanakkor bát­ran tárják fel azokat a hibákat és fogyatékosságokat is, amelyekkel a saját munkaszakaszukon vagy a szö­vetkezetük más területén, mint fékező tényezőkkel találkoztak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy nagyon helyes, ha a gyenge termelési eredmények okait összehasonlító módszerrel is kutatjuk. E módszer eredményes gyakorlására lehetőség nyílik a saját gazdaságunk keretein belül — mivel hasonló körülmények között egy gazdaságon belül is szü­letnek különböző, tehát kisebb és na­gyobb eredmények, de nagyon hasz­nosnak bizonyul az is. ha a hasonló Folytatás a 2. oldalon) Mozgósítjuk л a munkaidő-tartalékokat Irta: KROCSÄNY DEZSŐ, AZ SZSZK MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTERE A társadalmi termelés növekedése, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedése mind nagyobb Igényeket támaszt a népgazdaság fej­lődése és nagyobb fokú hatékonysága tényezőinek kihasználásával szemben. Egyes ágazatokban és szervezetekben lényegében a meglevő vagy kisebb létszámú dolgozóval kell teljesítem a megnagyobbodott feladatokat. Ezért van nagy jelentősége a népgazdaság fejlődésének döntő tényezőjét jelentő összes munkaerőforrások hatékony felhasználásának. A feladatok igényességének csupán általános kidomborítása önmagában azonban még nem oldja meg a bonyo­lult problémákat. A feladatok teljesí­tésének fontos forrása dolgozóink többségének becsületes, áldozatos munkája, a belső tartalékok mozgósí­tására irányuló alkotó kezdeményezé­se valamennyi munkahelyen. A meg­levő tartalékok kihasználására és újak létrehozására példát mutatnak a szocialista munkabrigádok, a komp­lex ésszerűsítő brigádok és továbbiak. A fejlett szocialista társadalomban az életszínvonal tartós emelése és a szo­ciális létbiztonság megteremtése ked­vező feltételeket hoz létre a dolgozók munkakezdeményezésének és irányí­tási részvételének kibontakozására. Ezt kihasználva, a munkakezdeménye­zést a problémák leküzdésére kell irányítani nagyobb fokú hatékonyság elérése érdekében. Minden üzemben, vállalatban több olyan probléma van, amelyet a terv teljesítésének biztosítása végett ki kell küszöbölni. A leggyakoribbak kö­zött szerepel a munkaerőkérdés is. Aligha találunk olyan szervezetet, a­­mely nem követelne további dolgozó­kat. A foglalkoztatottság fejlődését azonban lényegében a munkaképes életkorú lakosság természetes gyara­podása határozza meg, ez pedig a hatodik és a hetedik ötéves terv évei­ben csökken. Ezért évről-évre kisebb számú új dolgozót sorolhatunk be a munkafolyamatba. Fontos, de szintén fokozatos folyamat a munkaerők pót­lása technikával. A jelenlegi problé­mák megoldása végett a munkaidő kihasználásában levő tartalékokhoz kell nyúlnunk. A munkaműszak folyamén a mun­kaidő kihasználását nem korlátozzuk csupán a munkahelyek elhagyásának problémájára. Ez a probléma sokkal szélesebb, bonyolultabb, s megoldása is a kérdésnek bizonyos rendszer sze­rinti megközelítését kívánja. E cikk­ben a problémáknak csupán egy te­rületével kívánunk foglalkozni, még­pedig azoknak a külső feltételeknek a megteremtésével, amelyeket első­sorban a kereskedelem, a közlekedés, a szolgáltatások, az egészségügyi in­tézmények, a különféle hivatalok, a nemzeti bizottságok stb. biztosítanak. Az a fontos, hogy a dolgozók munka­időn kívül intézhessék el magánügyei­ket, idejében érjenek munkahelyükre, rendesen befejezhessék a műszakot, megfelelő időben juthassanak haza, bevásárolhassanak stb. * Tekintettel a kérdés komolyságára, az SZSZK kormánya nagy figyelmet fordít a munkaidő operatív kihaszná­lására és intézkedései alapján már megtörténtek az első lépések a mun­kaidő jobb felhasználására az egyes rezortokban és szervezetkben. Az ed­digi tapasztalatok és eredmények iga­zolják, hogy helyesek voltak a mun­kaidő hatékonyabb kihasználása prob­lémáinak megoldására kijelölt irá­nyok. Pozitívan értékelhetjük, hogy fokozatosan kialakulnak a dolgozók (Folytatás a 2. oldalonj A gépjavítók kellemes környezetben tartják az ebédszünetet. Ezernyi a tennivaló A mezőgazdasági üzemek gépjavító a legsürgősebb tennivaló. Ugyanis tie­­műhelyeiben az év minden munka- héz megállapítani, mikor lesz rájuk napján, sőt esetenként vasárnap is szükség. Volt már olyan év is, amikor szorgoskodnak a szakemberek. Köztu- február 3-án vetettük az árpát, dott, manapság főleg a jól karbantar- Puha Iván a legfiatalabb generáció­­tott gépektől, gazdasági felszerelések- hoz tartozik, s a galántai szaktaninté­­től, berendezésektől és azok irányítói- zetben tanulta a mesterséget, tói függ a fontos tennivalók időbeni — Hogyan segítik munkájában a elvégzése. gyakorlottabb szakik? — kérdem a Az Orechová Potôií-i (dióspatonyi) fiatalembertől, szövetkezet javítóműhelyének mindig — Kalapot le az idősebb munkatár­­jó hírneve volt a dunaszerdahelyi já- saim előtt. Nem kell ellopni tőlük a rásban. A járásban talán elsőkként tudást, kézügyességet, mindent kész­hoztak létre jól felszerelt műhelyt, ségesen megmutatnak. Igaz, mi fiata­­ahol azóta a főjavításokat {generálj lók is megháláljuk ezt, fáradságot is elvégzik. Elszálltak az évek és már nem ismerve dolgozunk, tudjuk a gé­­korszerűbb műhelyeket is találunk рек javításával nem lehet késlekedni, szövetkezteinkben. De azért a dióspa- A szakmai továbbképzés, iskolázé­­tonyi efsz műhelyében aránylag még sok felől is érdeklődöm, most is jók a munkakörülmények, és — Időnként vannak különféle isko­­a központi fűtés kellemes melegében lázások és munkabiztonsági megbé­­tevékenykedhetnek a gépjavító szak- szélések — válaszolt Horváth elvtérs. emberek. . — Szerintem ezek is hasznosak, de a Nagy Béla alkatrészraktáros a sző- gyors fejlődéshez mérten nem elegen­­vetkezet alelnöki funkcióját is betölti, dők. Ezért szabadidőben forgatni kell Huszonnyolc esztendővel ezelőtt a a szakkönyvek lapjait és rendszere­­fiatal kovácssegéd otthagyta fővárosi sen olvasni a szaklapokat. A technf­­munkahelyét, s hazament a szövetke- kai fejlődés olyan gyors ütemű, hogy zet műhelyét megszervezni. Nehéz csakis az állandó utánképzéssel lehet volt a kezdet, alig akadt szakember, vele lépést tartani. Most mintegy 30-an dolgoznak a mű- A beszélgetés közben kiderül, hogy helyben, főleg olyanok, akik ott ta- mindhárman tagjai a műhely szoria­­nultak, vagy akiket a szövetkezet kül- lista brigád cfm elnyeréséért versen­­dött szaktanintézetbe; és azóta sokan gő kollektívájának. Őszintén megvallva közülük nagy gyakorlati tapasztala- kissé csalódottan beszéltek a brigád­­tokra tettek szert. Bár a műhelymun- tagok az eddigi tevékenységükről. Ke­­ka részben szakosított, akad jónéhány vés a közös akciójuk, nincsenek kel­olyan „ezermester“, aki minden gép, lóképpen informálva a brigádmozga­­szálítóeszköz felszereléséhez, javítá- lom feltételeiről, a munkaversenyben sához ért. A sokoldalúakhoz tartozik vállalt feladatokról és azok teljesíté- Horváth Ferenc is, aki bár nagyon séről. Arról ugyan tudnak valamit, fiatalos kinézésű, mégis már 24 esz- hogy a NOSZF 60. évfordulójának tendeje szorgoskodik a műhelyben, teljesítéséért pénzjutalomban része- Ottjártamkor két társával, Marczell sült a kollektíva, de arról sejtelmük Imrével és Puha Ivánnal egy lánctal- sincs, hogy a Februári Győzelem 30. pás traktor javítását végezték. évfordulójának tiszteletére milyen kö­— Hogyan emlékezik vissza a kéz- telezettséget vállalt a brigád. Kár, detre? — érdeklődtem a szimpatikus hogy a nemes címért versengő kol­­férfitől. lektíva vezetőjével nem állt módunk­— Nehéz idők voltak azok. Rosszak ban szót váltani, és megkérdezni az voltak a munkakörülmények a tech- említettek okát. nikal felszerelés jóformán semmi. Ak- A dióspatonyi szövetkezet javító­­koriban nagyon vékony volt a boríték műhelyében mindig sok a tennivaló, is. De azért bízva bizakodtunk és nem amelynek az az eredménye, hogy idő­­csalődtunk. Ha most olyan körűimé- ben üzemképesek a gépek, használha­­nyek között kellene dolgozni, alig- tók a felszerelések. Persze ehhez az hanem mindenki megszökne, igaz, is fontos, hogy legyen elegendő al­­hogy még most is van mit emelni, katrész. Mi a véleménye erről Nagy de a munkánk összehasonlíthatatla- Bélának? nul könnyebb. — Raktárkészletünk mintegy más-Marczell Imre két évtizede dolgo- félmillió korona értékű — említette zik a műhelyben. nem kis büszkeséggel a raktáros. •— — Ügy elröppent a húsz esztendő, De még így sincs mindenünk, ami hogy észre sem vettem. Nincs időnk szükséges. Szerencsére jó baráti kap­­unatkozni. Falusiak vagyunk és tud- csolataink vannak a szomszédos sző­jük, hogy bizonyos gépeknek, felsze- vetkezetekkel és egymást kölcsönösen feleseknek mikorra kell feltétlenül kisegítjük. Ez sokkal jobb megoldás, üzemképesnek lenni. Ezekben a he- mint „okmánybélyegekkel“ lőtni-futni tekben a tavaszi munkák elvégzésé- az országban alkatrész után. hez fontos traktorok, vetőgépek és különböző felszerelések megjavítása Tóth Dezad r Л

Next

/
Oldalképek
Tartalom