Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-20 / 20. szám
Nem mindennapi háziállat Van már vagy 10 éve an пак, hogy VÍGH ETELKA komáméi I komáromi j lakos agy igazán szép és eleven teknősbékát kapott ajándékba Azóta nemcsak neki, hanem a nála nevelkedő unokáknak és családhoz járó látogatóknak is kedves jái szótársa, szemefénye. Vtyh Etelka elmondotta, hogy a teknősbéka 2,5 kilogramm súlyú. Házikertjük egyik napsütötte sarkában van a tekn'óc házacskája, amelyben az alsó részt száraz, meleg homok, a fekvő helyét pedig rongydarabok képezik. Egész nyáron uralja a kertet és hol itt, hol ott bukkan fel. Ilyenkor alaposabban is meg lehet figyelni szinte tankszprü, lassan, de biztosan tovatűnő alakját, a zöldesszürke hátán sötétebi) foltokkal tarkított erős páncélját, elöl pedig a lebe~nyeges nyakán előre kinyúj tott hüllőszerű fejét, amelyen kétoldalt eleven fekete szemei élénken pislognak. Fogai is vannak, méghozzá elég erősek és élesek. Ezekkel legeli le a kertben a zöldségféléket, főleg az 6 számára termesztett salátát. A salátán kívül mindent elfogyaszt, amit csak kap. Így a csirkehúst, a csibe csontot és a tejeskenyeret. De nem veti meg a friss péksüteményt sem. Ha éhes, akkor ezt a kígyósziszegés hez hasonló hangon jelzi. Ilyenkor ha meglátja a háziasszonyt vagy hullja a hangját, esetleg őt hívja ..Zsófi" becenevén, kitartóan ballag utána. Etetéskor minden esetben megszelídül, s kézből is elfogyasztja a táplálékot. Mind emellett vigyázni kell rá, nehogy falánksága következtében megkapja az ember kezét, mert ezt is megteszi, különben egyáltalán nem veszélyes állat. Kissé harcias, mert nemegyszer támadólag szembeszegül a háznál élő, .fifi" névre hallgató kiskutyával. Ilyenkor vastag és naqy körmökkel ellátott lábaival csapkod a kutya felé. miközben kígyószerű sziszegő hangot hallat. Érdekessége, hogy a medvéhez és egyéb állathoz hasonlóan átalussza a telet. Az ősz közeledtével eltűnik a kertből és kis házacskájában beássa magát a homokos földbe, az odakészített meleg rongydarabok aM. A keltető tojások tárolása A kisállattenyésztók gyakran panaszkodnak, hogy ennyi meg ennyi tojást tettek a tyúk, a lúd vagy a kacsa alá és bár a katló sem törte össze a tojásokat, a kelés! százalék mégis gyenge volt. A tenyésztő szokás szeriül ilyenkor szidja a kakast, a gúnárt, a kotlóst, csak arra nem gondul, hogy a hibát esetleg saját maga is elkövethette. Ugyanis több olyan tényező létezik, amely befolyásolhatja a keltető tojások minőségét, és ezzel együtt a kelési arányt is. A tenyésztő feladata tehát az olyan feltételek kialakítása legyen, amelyekkel kifogástalan minőségű keltető tojásokat nyerhet. A keltetésre szánt tojás mindenekelőtt friss legyen, ezért a keltetési idényben naponta többször is összeszedjük a tojásukat, hogy később a tojó tyúkok ne melegítsék fel azokat ismét. A tojásokat levegős, hűvös, körülbelül 10 Celsius fokos helyiségben tároljuk. Nem megfelelő a túlságosan száraz helyiség sem, mert a tojások beszáradnak. A hat napnál öregebb tojásokat nem tanácsos keltetésre felhasználni, kivételt csak a lúdtojás képez. A keltetésre szánt tojásokat naponta forgatni kell, hogy a könnyebb fajsúlyú sárgája eredeti helyzetében, tehát a tojás közepében maradjon és na tapadjon a tojáshéjhoz. Ezért jó, ha a keltető tojásokat külön erre a célra készült tálcákon tároljuk. Ugyanakkor keltető tojásuk legyenek tiszták. Mosással a tojáshéjról eltávolítjuk a védőréteget (kivételt a kacsatojás képez). Bármilyen zsiradék értéktelenné teheti a tojást, ezért ajánlatos a tojásfészket tisztán tartani. Ügyelni kell arra is. hogy a tojásokat Összegyűjtő személy keze tiszta legyen. A keltető tojások legyenek szabályos alakúak és sima felületück, hiszen az érdes héjú tojások gyorsan beszáradnak. Túlságosan nagy tojásokat ne tegyünk a kotló alá, mert ezek rendszerint kétszikűek. A kotlósok a költés ideje alatt sok energiát veszítenek, hiszen nem ülnek, hanem állnak a tojásokon. Ezért ebben az időszakban olyan takarmányokkal keli etetnünk őket, ainelyek elegendő mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. Ilyenek például a gabonafélék közül a búza, az árpa és a kukorica — arányosan elosztva. Kerülni keil a nedvdús takarmányok (például a répa) etetését. Elegendő a kotlóst naponta egyszer megetetni és friss vízzel megitatni. Míg a kotlóst etetjük, a tojásokat ta karjuk le, nehogy kihűljenek. A kisállattenyésztók — ősi szokás szerint — a tojásokon ülő ludat naponta a vízre engedik, ám a legtöbbször igen sokan nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy miért kell ezt tenni. Ez podig nagyon is egyszerű. A lúdtojás héja ugyanis vastag, ezért különösen két hét elteltével szükséges a héj bevizezése, amely a tojásban levő embrió fejlődésére van kihalással. Ha a ludat nem áll módunkban vízre engedni, akkor legalább naponta egyszer állott vízzel permetezzük be a tojásokat, mert ezzel is elősegítjük a tojások jobb kelhetőségét. K. M0LNÄR FERENC Beszélgetés a titkárral Gondok, problémák, eredmények A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövet sége gútai (Kolárovo ) szervezetének titkárát Bagita Erazmust megkértem, ismertesse a Szabad Földműves olvasóival a szervezeti életet, az erednie nyékét, problémákat. — Szervezetünk tavaly ünnepelte fennállásának 40. és újjáalakulásának 20. évfordulóját. Taglétszámunk az elmúlt évben huszonöt fővel gyarapodott, s elérte a kétszáztfzet. A termelők többsége középkorú, vagy idős, ezért a fiatalok beszervezése a fő célunk a közeljövőben. Tagságunk többsége gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Az 1957-ben történt szervezeti újjáalakulás után új, bőtermő fajtákkal és szakszerű termelési módszerekkel váltottuk fel a régieket. Nálunk nagy népszerűségnek örvend az almatermesztés: főleg a Jonathan, Golden Delicious, Starking fajták a legkedveltebbek, s legelterjedtebbek. De a szőlő, köszméte és a gyümölcs termesztésének is hódolnak a tagok. Bagita titkár a továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a zöldségtermesztés kezdeti nehézségei (kiváló vetőmag és ültetőanyag beszerzési gomi jai stb.} ellenére jő eredményeket értek el fokhagymából, vöröshagymából, s a salátater illesztésnek is gazdag a hagyománya. Üjabban a fólia alatti termesztést helyezik előtérbe. Sőt egyes tagok már üvegházzal is rendelkeznek. — A virágtermesztést sem vetik meg tagjaink. Kiváló eredményekkel dicsekedhet például Szívós János, Morovics Benedek. Horváth Ede (szervezetünk elnöke!), Nagy István és mások. Mint már említet lein, vetőmagbeszerzési gond jaink nem éppen megnyugta tóak. Csak hosszas utánjárással tudunk némi eredményt elérni. Javasolnánk, hogy a vegyszert csomagoló és értékesítő vállalatok Illetékesei gondol janak a kistermelőkre is, az egyszeri, vagy kétszeri felhasználású adagokat értve. Az ültetőanyagot kevésbé megfelelő módon, egymás közti cserével oldják meg, vagv saját termésből biztosítják. Éz azonban gomba- és egyéb betegségek elterjedésének veszélyét rejti magában. Facsemetéket a marcelházl (Marcelová) kiskertészek szolgáltatási üzletén keresztül szereznek be. valamint az állami gyümölcsfaiskolákból. — S mennyire elégedettek az általuk kitermelt áru értékesítésével? — Termelőink a múlt évben 1S35 mázsa zöldségfélét értékesítettek a Zelenina felvásárló vállalatun keresztül. Ennek nagy részét sárgarépa, uborka, saláta, paprika, és fokhagyma képezte. Az értékesités időszakára egy tagot bíz meg a szervezetünk, aki az áruátadásnál jelen van, segít. Gyümölcsöt főleg saját szükségletük fedezésére termelnek a tagok. A szervezet vezetősége együttmüködik a városi nemzeti bizottsággal, valamint a Nemzeti Fronthoz tartozó tömegszervezetekkel. A tagság a társadalmi munkából is jelentős részt vállal: például a NOSZF 6<J és a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére több ezer óra ingyenes társadalmi munkát végzett a városszépítés keretén belül. Az utóbbi évfordulóra példánl állandó védnökséget vállaltak a városi park fölött. Számos kiállítást is megtekintettek, a kertészek, s részt vettek tanulmányi kirándulásokon. A téli hónapokat főleg szakelőadások hallgatásával hasznosítják, hogy szakismereteiket bővíthessék. Ezt, valamint a fiatalok toborzását szorgalmazzák a jövőben is. Járási kiállításokon való részvételük eddig is eredményesnek bizonyult. Szokol Deisu HOLCZER LÁSZLÓ Követésre méltó példa Sokan foglalkoznak kiskertészkedéssel falvainkban, de városainkban is. A mindennapi munka után ez kellemes, de egyben hasznos időtöltés is. Hiszen a kiskertekben tetemes mennyiségű zöldség és gyümölcs terem, s ennek jelentős része a közellátást is szolgálja. Ezért érdemes a kiskertészkedéssel behatóbban foglalkozni, s a kertészkedöket e nemes tevékenységükben támogatni és buzdítani. Ugyanis, az adott lehetőségek távolról sincsenek teljes mértékben kihasználva. A kiskertekből az eddiginél jóval több termést lehetne kibozni és hasznosítani. A kiskertészkedok tevékenységének fejlesztésében nagy segítséget és előrelépést jelentene a megfelelő szolgáltató hálózat széles körű kiépítése, amely megkönnyítené a gyakran sok fáradságot igénylő anyagi eszközök beszerzését, de főleg a termés értékesítését. A kertészkedőket ugyanis az egyes zöldség- vagy gyümölcsfélék termesztésétől elkedvetleníti az, ha a terményekkel nem tudnak mit kezdeni, nem tudják értékesíteni. S ennek kedvezőtlen hatását valamennyien érezzük. A Szlovákiai Gyümölcstermesztők és Kiskertészek Szövetség Nové Zámky-i (érsekújvári) Kertészeti Szolgáltató Vállalatainak tevékenysége pozitív példája annak, hogyan lehet a kistermelőknek segíteni, s hasznos munkájukat céltudatosan irányítani. A szolgáltató vállalat tevékenysége hat Járásra terjed ki. Hogy ez milyen óriási feladatkört ölel fel, ezt csak néhány számmal szeretném érzékeltetni. A vállalathoz például 252 helyi szervezet tartozik, több mint húszezer kistermesztőnek nyújtja szolgálatait. A terményeket pedig az ötezer hektárt meghaladó területről vásárolja fel. hAzhoz szällItjAk az Árut A szolgáltató vállalat jelentős segítséget nyújt a kiskertészkedőknek a termesztéshez szükséges anyagi eszközök be szerzésében. Ellátja őket műtrágyával, vegyszerekkel, kertészeti szerszámokkal, magvakkal és ültetvényekkel. Csak tavaly például nyolcmillió korona értékű árot forgalmaztak. Ennek a felét az atapszervezetek kapták. Nové Záinkyban, Galántán, és Zvolenban saját üzletük is van, ahol a kiskertészkedők az említett árucikkeket megvásárolhatják. Távlatilag a „Z“-akció keretében további hat üzletet akarnak létesíteni. Azonban az üzletektől távol eső községekben a helyi szervezetek tagjainak saját tehergépkocsijukon házhoz szállítják a megrendelt árut. Itt említést érdemel az a tény Is, hogy gépkocsiparkjukat az egész év folyamán teljes mértékben kihasználják azáltal, hogy a „holt idényben“ más vállalatoknak — például mezőgazdasági vagy élelmiszeripari üzemeknek — rendelkezésére bocsátják. A kertészkedöket bizonnyal érdekli az a kérdés, hogy idén milyen lesz az ellátás? Surina Matej elvtársnak, a szolgáltató vállalat igazgatójának szavai szerint az idén javult a nitrogén-, foszfor- és a káliumműtrágyákkal való ellátás. E- zenkivül lényegesen több és jobb minőségú vetőmagot tudtak beszerezni. Azonban még továbbra is hiányzik az öltetőaayag, az egyes növényvédőszerek és a kertészeti szerszámuk. Sajnos ezeknek gyártását egy vállalat sem vállalja. Itt bizonyos megoldást kellene találni, s alig hiszem, hugy erre ne lenne lehetőség. Tuvábbá nem ártana, ha a vegyipar is tekintetbe venné a kiskertész kedók számottevő táborának igényeit és a műtrágyákat, valamint a vegyszereket kisebb csomagolásban is a piacra juttatná. JÓI. SZERVEZETT FELVÁSÁRLÁS A szolgáltató vállalatnak azonban legfontosabb feladata a zöldség és gyümölcs felvásárlása a kiskertészkedöktől, amelyet a Zelenina, valamint a feldolgozó ipar üzemegységeihez továbbít értékesítés céljából. Ezt a feladatát felelősségteljesen és a legnagyobb igyekezet mellett végzi. Tavaly például a tervezett tizenkilenc millió korona helyett harminchat millió korona értékű árut vásároltak fel. A rugalmas és jól megszervezett felvásárlást hetvenöt felvásárló központon keresztül bonyolítják le. Ebben az évben a felvásárló központok hálózatát még bővítik. Azokban a községekben, ahol ezekkel nem rendelkeznek, mozgó felvásárló tehergépkocsikon rendszeresen vásárolják fel és szállítják majd el a kertészkedóktől a termést. Csak méltányolni lebet azt a törekvést, amellyel a szolgáltató vállalat igyekszik öszszehangnlni a feldolgozó ipar és a közellátás követelményeit a kiskertészkedok tevékenységével, a helyi szervezeteken keresztül. Az utóbbi években például csökkent a fűszerpaprika behozatala. Ezáltal a konzervipar mindinkább a hazai forrásokra támaszkodott. A szolgáltató vállalat az érsekújvári konzervgyár követelményére rugalmasan reagált és a kiskertészkedőket nagyobb mennyiségű fűszerpaprika termesztésére késztette. így már tavaly százötven hektárról jó minőségű fűszerpaprikát adtak át a konzervgyárnak. A szolgáltató vállalat egy szeszfőzdével is rendelkezik, a hullott gyümölcs hasznosítású-ra. Törekvésük azonban a gyengébb minőségű gyümölcs népgazdaságig előnyösebb hasznosítására irányul. Távlatilag egy üzemegységet akarnak létesíteni, ahol majd aszalt gyümölcsöt, lekvárt és gyümölcsszörpöt készítenek. A szolgáltató vállalat sokoldalú tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kertészkedök szakmai nevelésére is. Évente több szakelőadást rendeznek, ahol a résztvevőket a legújabb hazai, de a bevált külföldi tapasztalatokkal és termesztési módszerekkel ismertetik. Ezenkívül számtalan brozsúrát és nyomtatványt adnak ki. Ezen keresztül Is szaktanácsadást nyújtanak a kertészkedöknek, hogyan kell az egyes növényfajtákat termeszteni, » ápolni vagy a betegségektől és a kártevőktől megvédeni. A vállalat példája mutatja, hugy megfelelő irányítással ét szervezéssel, de főleg akarással a kiskertészkedőknek is kiváló szolgáltatást lehet nyújtani, s szorgalmas munkájukat minden tekintetben lehet támogatni. A jobb zöldség- és gyümülcsellátás érdekében célszerű lenne, ha hazánkban több ilyen jól működó szolgáltató vállalattal rendelkeznénk! Kiamarcsik Mária, mérnök Sok kertész, kiskerttulajdonos mérgelődik, ha gondosan művelt területén időközönként feltúrt talajkupacokat talál. Nem örülnek az üdülőtulajdnnosok sem, amikor a féltve őrzött és nagy gonddal nevelt pázsitban is megjelennek a feltúrt talajkupacok, a vakondok munkájának nyomai. A közönséges vakondok (Talpa europaea L.) a földben ak■áxó életmódot folytató rovarevő állat. Teste hengeres alakú, 10—15 cm hosszúságú. Finom, puha, tömött, bársonyos bundájának szűre rövid, többnyire fekete színű. Gereznája igen értékes. Szeme apró, füle rövid, arcorra megnyúlt. Mellső lábé széles ásólábbá fejlődött, ujjai között bőrhártya van kifeszftve. ELŐFORDULÁSA, életmódja Csak kötött talajban él meg, ahol maradandó járatnkat készíthet a földben. Túl nedves területen és laza futóhomokon nem él. Leggyakrabban kaszálón, legelőn, kertben, erdőben, rovarokkal fertőzött területeken fordul elő. Szőlőben és szántóföldeken ritkábban található. A talaj felső rétegében nz általa készíteti 20—25 cm át méröjú lakásban, vacokban él, amelyből két vagy több irányban kiágazó járatokat készít. A járatok valamivel szélesebbek testének átmérőjénél, hogy a járatokban könnyebben tudjon Intni. Ugyanis naponta Vakondok többször is bejárja járatait és az odatévedt rovarlárvákat stb. elfogyasztja. Ha már nem gyűlik össze elegendő mennyiségű táplálék a járatokban, akkor újabb vadászterületet keres. Áprilisban—júniusban 4— В fiat hoz a világra. Ezek augusztusig elérik a teljes fejlettségüket. Téli álmot nem alszik. hanem a téli időszakban a mélyebb talajrétegekbe húzódik, s az otl telelő lárvákat fngyaszlja. táplálkozása Ilyen tekintetben a legtöbb esetben hasznos állat. Nagyon falánk természetű. Kedveli a kisebb cserebogárpajorokal, a iótöcsköt, a drótférgeket, a futóbogár- és egyéb lágytestű lárvákat, bábokat, hernyókat és a földi gilisztákat. A járataiba tévedt béka. gyfk, cickány, mezei pocok is a tápláléka. Erdőben, termöszólóben, beállt gyümölcsösben rovarpnsza kertben tftása miatt feltétlenül hasznos. Néhány esetben azonban a szo- Indugványok és a fiatal csemeték károsodhatnak a járatok miatt. Házi-, konyha és virágoskertekben főleg a túrások miatt lehet alkalmatlan, mert munkája következtében az útjába eső növények sínylődhetnek, esetleg néhány tövet, palántát kitúrhat. Az óljába akadó földi giliszták elpusztítása is a számlájára írható. Fő<es a tavaszi talajmunkák, talajforgatások után túrja ki a ta lajt és készít talajkupacokat. Ilvenknr a megrongált, tönkrement járatait hozza helyre. VÉDELEM A vakondok hasznos, tehát nem szabad irtani. Túisxaporodása esetén öldözzük el, bogy ne okozzon károkat. Kipusztulása azonban a kártevő rovarok elszaporodását válthatja ki. Kellemetlen szagú anyaggal átitatott rongyokat helyezhetünk a járataiba. Ha nagyon elszaporodott, szükség esetén lynkcsapdákat is alkalmazhatunk a járataiba helyezve, de leghelyesebb, ha elevenfogó ládacsapdákkal fogjuk össze, és élve áttelepítjük pajorokkal fertőzött területekre. Azokat az ágyasokat, amelyeket különösen értékesnek tartunk, sűrű drótháló beásásával védhetjük meg a veszélyeztetett helyeken vagy cseréptörmelékkel töltött keskeny árokkal vehetjük körül. A vakondok természetes ellenségei közé a menyét, amely járataiba is befurakodik, továbbá az egerészölyv, a vércse, a bagoly és a gólya tartozik. A ragadozó madarak a mozgó vakondtúrásba vágják karmaikat vagv csőrüket, és így pusztítják el a vakondokot. Dr. HOMONNAY, Kertészet és szőlészet (1611878)
