Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-29 / 17. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Április 29. A fiaiődCaifiaS I Vajon mit jelent a fiatal olva­sónak ez a szó: párválasztás? a E kérdésre alighanem sokféle választ kapnék, attól függően, hogy a válaszoló fiú vagy lány, fiatalabb vagy idősebb, kialakult é már a part­nerkapcsolat iránti igénye, a partner­ideálja stb. A tizenéves fiúkat például általá­ban jóval kevésbé foglalkoztatja a párválasztás problémája, mint a ha­sonló korú lányokat — bár a különb­ség fokozatosan csökken. Hozzá keli tennem rögtön, hogy azokról van szó, akik párválasztáson a leendő házas­­társ kiválasztását értik, mert hiszen az alkalmi vagy nem végleges part­nerválasztás azt a serdülőt is érdekli, aki a házasságról úgy gondolkodik, hogy „hol vagyok én még attól?“ S itt mindjárt egy gyakori félreér­tésre bukkanunk. Sokan azt hiszik, hogy a házassági párválasztás egy egyszeri, csak az adott körülmények­től függő döntés, amit nem lehet elő­re befolyásolni, s így nem is érdemes vele foglalkozni mindaddig, anríg el nem érkezik a döntés ideje. Ez pedig — úgy gondolják — akkor érkezik el, amikor az ember felnőtt korában beleszeret valakibe. Ami aztán többé­­kevésbé el is dönti a kérdést, mert akibe szerelmesek vagyunk, azzal há­zasságot akarunk. A szerelem viszont attól függ: hogy találkozunk-e az „Igazival“ — vagyis a véletlentől . .. Nem tudom, hogy a fiatalok hány százaléka gondolkozik így, hányán tartják a párválasztás sikerét a sze­relemtől, ezt pedig a véletlentől füg­gőnek. Lehet, hogy a t öbbségük. Pe­dig ez az álláspont nemcsak téves, hanem veszélyes is. Hiszen ha a pár­­választás végső soron a véletlenen múlik, akkor nincs értelme a felké­szülésnek, a tudatos mérlegelésnek: ekkor a párválasztás valóban „zsák­bamacska“, vagyis szerencse dolga, így annak lenne igaza, aki „ösztöneit“, vagy fellobbanó érzelmeit követve, fontolgatás nélkül beleugrik egy há­zasságba, azzal a jelszóval: „Ha nem sikerül, legfeljebb elválunk!“ Egy neves amerikai házasságkutató megállapítása szerint a házassági problémák, zavarok legnagyobb része még a házasság előtti időből ered, el­sősorban a párválasztás elhibázott voltára vezethető vissza. Még ma kevesen ébredtek tudatára annak, hogy a párválasztás, következ­ményeit tekintve, ugyanolyan sors­döntő esemény az ember életében, mint a pályaválasztás: a hivatás, a foglalkozás kiválasztása. Márpedig a pályaválasztásra, a választott hivatás­ra gondosan felkészülünk: általános és szakképzettséget nyújtó iskolákat látogatunk, vizsgákat teszünk, lehe­tőleg semmit sem hízunk a véletlenre. Vajon nem kellene-e ugyanilyen gon­dosan és tudatosan készülni a párvá­lasztásra is? PÄRVÄLASZTÁSI ÉRETTSÉG A fő kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy mitől függ a párválasztás — s vele együtt a házasság — sikere. Azt állítani, hogy ez a szerelem függvénye, az Igazival való sorsszerű találkozás, vagyis szerencse dolga, körülbelül olyan, mintha valaki kije­lentené: ahhoz, hogy jó festő legyen és szép képet tudjon festeni, semmi más nem kell. mint megtalálni a le­­festésre legméltóbb vagy legalkalma­sabb tárgyat . .. Pedig ahogyan a sikeres műalkotás mindenekelőtt képesség kérdése, ugyanúgy a sikeres párválasztás is bizonyos képességeket igényel. E ké­pességek együttesét nevezzük párvá­lasztási érettségnek. Vagyis a házas­társ kiválasztására és a házasságra való lelki alkalmasságnak. A párválasztási érettségnek két fő jellemzője van. Az egyik a hetero­szexuális (másnemű partnerre irá­nyuló) párkereső törekvés fejlettebb formája; a tartós intim kapcsolat, az élettárs iránti igény. A másik pedig az, hogy az egyén képes arra, hogy a hozzáillő élettársat kiválassza, s vele harmonikus és tartós életközösségben éljen. Önmagában egyik sem jelent teljes alkalmasságot a házasságra, csak a kettő együtt biztosítja a szük­séges lelki érettséget. Az élettárs iránti igény, a házaso­dási törekvés érettségét vagy éretlen­ségét elárulják annak indítékai, mo­tívumai. Érett házasodási törekvésről akkor beszélhetünk, ha ennek sok­féle és reális motívuma van, a fejlett szexuális igényektől kezdve az önálló otthon és a saját gyermek utáni vá­gyig, vagy a különféle társai szük­ségletükig (közlési, önfeltárási, elis­merési igény stb.). Egy német pszi­chológus szerint a házasságra való felkészülés művészete annak a képes­ségnek a kifejlesztéséből áll, hogy a szexuális viszonyt számos más jelle­gű kapcsolati lehetőséggel (pl. baráti, munkatársi viszonnyal) bővítjük ki. egyetlen szűk indíték eluralkodása viszont mindig az éretlenség jele. Ilyen például ha valaki szinte kizá­rólag a szülői gyámság alól való fel­­szabadulása kedvéért — vagy más, a kapcsolattól független cél érdekében — akar házasságot kötni. 'Éretlen há­zasodási motívum önmagában a szexuális vágy, sőt akár a partnerrel folytatott, kielégítő nemi élet is. Még a gyermek utáni vágy sem jelent min­dig érett házasodásit szándékot — például ha valaki olyasformán gon­dolkodik, hogy „akárkitől is, de le­gyen végre ogy gyerekem ..." Gyakran előfordul, hogy a jórészt érettségre valló házasodási törekvés ellenére hiányoznak a szükséges ké­pességek — vagy megfordítva. Sok fiatal szívesen és megalapozott igé­nyekkel házasodna, de nem tudja, ho­gyan fogjon hozzá, merre keresse és hogyan nyerje el a hozzáillő partnert, miként fejlesztheti a kapcsolatot a kívánt irányba. Máskor a képességek­kel nincs baj, csak éppen az egyén nem érez késztetést a házasodásra, vagy éppen kerülni igyekszik azt — például túl erős a változatosság irán­ti igénye, s nem akarja lekötni ma­gát stb. Dr. SZILAGYI VILMOS, pszichológus A tudatformálás mérnöke — Bocsásson meg, ma kicsit moz­galmasabb napunk van ... — foga­dott dolgozószobájában Cserge Teré­zia, a Rohovcei (nagyszarvai) Alap­fokú Kilencéves Iskola igazgatóhe­lyettese, s letette a telefonkagylót. Ismét csöngött a telefon. ' Jellegzetes nyugalmával, megfontoltságával vála­szolt az újabb telefonálónak, majd folytatta ott, ahol előbb abbahagyta. — MlieCnón (Tejfalu) kezdtem a ta­nítói pályát, 27 évvel ezelőtt. Máso­kat tanítottam, közben állandóan gya­­rapítottam tudásom, szakkképzettsé­­gem. A Nitrai Pedagógiai Fakultáson természetrajz-feertimunka szakot vé­geztem, távúton. Közben politikai és közéleti munkát is végeztem. Bár ti­zenöt éve igazgatóhelyettes vagyok, szívem mélyén mindig egyszerű peda­gógusnak érzem magam. A továbiakban arról faggattam az Érdemes tanító kitüntetés viselőjét, találkozik-e mostani munkakörében olyan esetekkel, amikor a kezdő ta­nító úgymond a szivét a torkában ér­zi; legnagyobb igyekezete ellenére sem tudja beleélni magát hivatásába, annak ellenére, bogy erre szellemileg alaposan felkészült. — Sok fiatal' pályakezdő tanító küszködik ilyen problémával. Ezt ta­pasztalom. Hogyan győzzék le az ef­féle akadályokat? Legdöntőbb: a gyermek iránti szeretet, enélkül sen­ki sem válhat igazi, jó pedagógussá. Továbbá mint a jövö pedagógusainak, feltétlenül tudatosítaniuk kell önma­gukban: selejt nem kerülhet ki a ke­zük alól. Hiszen a tudatformálás mér­nöke elnevezés csak úgy illeti őket, ha a fogékony emberpalánták szóda-* lista emberekké válnak. Oltsák tehát szívükbe népünk, munkásosztályunk, s a felszabadítóink iránti határtalan szereteted Az érdemes tanító szavai hatására képzeletemben tanítóra szegeződö, ra­gyogó gyermekszemeket látok. Gyer­mekszívük tárva, a pedagógusnak le­hetősége van oda „belopni magát“. Ezért szü!»éges az alapos felkészü­lés, hogy az iskolai katedrán kemé­nyen helytállhasson. Fel tudja kelteni á tanulókban az egyes tantárgyak iránti érdeklődést. S csakis a kellő marxista tudással rendelkező pedagó­gus képes a tudományos világnézetre nevelni a tanulókat, hogy azok egész emberekké, a fejlett szocialista társa­dalom építőivé válhassanak. — És tudja, mi a legszebb ajándék mindazoknak, akik életük legnagyobb részét az iskolai katedrán töltötték? — veti közbe. — Az, hogy a tanítvá­nyok jól megállják helyüket az élet­ben, s még évtizedek múltán is nem­csak megismerik őket, hanem hálá­sak, amiért az alapozó tudásra épít­hették közép-, majd főiskolai tanul­mányaikat. Köszönik mindazt, hogy művelt embereket neveltek belőlük. Az ilyen pedagógusok sorába tar­tozik Cserge Terézia is. A telefon ismét könyörtelenül csöng. S az idei tanítók napja óta az Érdemes tanító kitüntetés viselője kommunista pedagógushoz méltóan válaszol... —csiba—* Buga doktor válaszol: 2 Ü Ö Id 1 h ál lyog Marika néninek válaszolok Salára (Vágsellye), aki azt kérdezi, hogy mi is az a glaukoma? Igaz-e, hogy az, amit zöld hályognak neveznek, és ha hályog, akkor miért nem lát­szik? Valóban a glaukoma a zöld hályog, de azért nem látszik, mert nem hár­tya, ami rálapul a szemre, hanem belső elváltozás: a szembe uralkodó nyomás kóros fokozódása. Az ép, egészséges szemben az úgynevezett csarnokvlz termelődése és elfolyása egyensúlyban van. Amennyi terinelő­­dik, annyi elfolyik és annyi marad, amennyi szükséges. Ha az elfolyás valami miatt akadályozott és a nyo­más ezért emelkedik, akkor beszé­lünk zöld hályogról, ami látásromlást okozhat. Ha a glaukőmát korán felismerik, a látásromlás megelőzhető. Ezért negy­ven éves kor felett ajánlatos a szem­nyomás vizsgálata, különösen akkor, ha a csatádban az említett szembeteg­ség már előfordult. Ha akkor fedezik fel, amikor már látóérkiesés van, az elveszett látást a kezelés már nem adhatja vissza. Előfordul a glaukómának veleszü­letett fajtája is. Ez esetben az orvos a betegséget már kisgyermekkorban felismerheti. Egyébként idült beteg­ség, ami azt jelenti, hogy a magas vérnyomáshoz, cukorbajhoz hason­lóan kezeléssel és rendszeres orvosi ellenőrzéssel megfelelő állapotban tartható. A kezelés cseppek, kenőcs használatából, tabletták szedéséből, esetleg műtéti beavatkozásból áll. Az esetek zömében a pupillaszűkító csep­pek igen jól beváltak. A pontos, rendszeres kezelés mel­lett igen fontos a glaukómás betegek Időnkénti ellenőrző vizsgálata. Sohase múljon el három hónapnál hosszabb Idó szemvizsgálat nélkül! A szemor­vost soron kívül is keressék fel, ha a lámpa körül szivárványszínű karikát látnak, ha a látásuk ködössé válik, ha a szemük kivörösödik, ha szem-, illetve fejfájás jelentkezik. Akkor Is fel kell keresni a szemorvost, ha az olvasó szemüvege rövid idő alatt „gyenge“ lett, vagy ha a távollátó szemüveg nem megfelelő. Hogyan éljen a glaukómás beteg? Lehetőleg kerülje az izgalmakat, a ki­merítő szellemi és fizikai munkát. Ne hordjon szűk gallért, szoros ruhát. A hirtelen lehajlás is káros vértódulást okozhat a fejben. Árt a bőséges fo­­lyadékfogyasztás, ezért egy pohárnál több Italt ne igyunk, egy tányérnál több levest ne együnk. Koffein tartal­ma miatt ártalmas az erős tea és a Coca-Cola. A dohányzást szigorúan mellőzni kell, úgyszintén a szeszes Italokat és az erősen fűszeres étel­ieket. Olvasás és írás, a közeli szem­•APA ó FIA* GYEREK VOLT, mint mi. Mindig a holnapról álmodozott. Szakmát akart tanulni, mint so­kan mások. S dolgozni. Azt mondogatta, mestere lesz az ő szakmájának. A terveket édesapjával együtt szőtték. Mert édesapja volt a munkás példakép, az igazság, a barátság, a játékosság egy személyben. Egyszer a gyárba is el­vitte őt az apja. Oda, ahol igazi gépek tették szófogadóan hajlékonnyá a szilárd vaslemezeket. Ahol a munkától edzett, kérges kezű emberek ko­vácsolták a jövőt. — Majd én megmuta­tom ... — mondogatta magában, s büszkén te­kintett fel édesapjára. Még otthon is azt hajto­gatta: — Majd én meg­mutatom ... CSAKHOGY egy este ittasan jött haza édes­apja a munkából. Nem szólt a családban egyik­hez sem. Mogorva arccal bámult maga elé, a sem­mibe. Az eset megismét­lődött másnap, harmad­nap. Gúnyosan, lenézöetl csupán annyit mondod a feleségének: — Azt beszélik, hogy az üzemben szeretőd van, te. ... A családi béke a feje tetejére állt. Egy napon édesanyja csomagolt .. Együtt mentek el hazul­ról; egy Ismeretlen bá­csi lakására. Itt nagy rendetlenség, rideg kör­nyezet fogadta őket. Ettől a naptól kezdve a fiú úgy érezte, össze­tört valami a szívében. Az iskolában is rohamo­san tornyosodtak köré a bajok. El-elcsavargott. Nem tanult rendszeresen a tanító felelősségre vonta. Így ment ez hét­ről hétre. Tudta, hagy apját a kocsmában ta­lálja. Egész este a kezét szorongatta. — Apu, menjünk el megint a gyárba. PERSZE apját iszákos­sága miatt elbocsátották. De a gyerek bogarat tett a fülébe. Másnap egy nagy üzembe mentek. Ott nagyon sakat beszéltek édesapjának arról, hogy mihez tartsa magát. S édesapja valóban megemberelte magát. El­maradtak a kocsmázá­­sok, az ivócimborák. Pél­dásan végezte dolgát. A felesége is visszajött. Új­ra békesség költözött a családi fészekbe. A közben legénnyé serdült fiú álma is be­teljesedhetett. Szakmát tanult. Elvégezte a szak­munkásképzőt. Annak a nagyüzemnek a jóvoltá­ból, ahol édesapja új munkahelyre, megértésre talált. A kommunisták nyúltak a hóna alá, és egyengették mindkettő­jük útját. Ma már ott függ egy-' más mellett a fényképük a példás dolgozók tabló­ján. Karácsony Viola. Vydrany DUGÓK EGYMÁS KÖZT —Téged is megfúrtak . . . ? ! SCHMIDT LÄSZLÖ, Nové Zámky Pionírdal Lobog a kendő, pionírkendő, színéből kél a győztes jövendő. ’Színéből kél az új világ arca, szólít a kendő munkára, harcra. Ragyog a kendő, pionírkendő, mintha csak szállna hajnali jelhő. Mintha csak szállna körül az égen, piros vitorla az ég vizében. Röpül a kendő, röpül a nóta, visszacsendül a hegy és a róna. A gyárak, bányák fújják a marsot, s jelmosolyognak a munkásarcok. Játszik a kendő, frissek az orcák, újul az élet, épül az ország Amerre nézünk pezsdül a munka, s hull a nap fénye szép homlokunkra, szép homlokunkra. DÉNES GYÖRGY VÍZSZINTES: 1. Opium készül be­lőle. 3. Csónak. 4. A madarak kirá­lya. 10. Talmi. 12. Csüng. 14. Király olaszul. 15. Becé­zett nagymama. 17: Nem mozog. 19. Dunamenti város az NSZK-ban. 20. Nigéria fővárosa. 21. Véredénye. 22. Kronométer. 24. Szlovák személyes névmás. 26. Fél ember. 28. Becé­zett nól név. 30. Kétes! 31. Minden­féle ócskaság. 32. Kisebb tréfás elbe­szélő műfaj. 33. Betegség jele. 34. Azonosak. 36. О. I. A. 38. Tiltószó. 39. fk! 41. Nem ugyan­az. 43. Fagyott víz. 44. Ékezettel szín­darab. 45. Azonos a vízszintes 17-tel. 46. Energia. 48. A lelátó öröme. 50. A prágai autók jelzé­se. 52. Indulatszó. 54. Napszak. 55. Farag. 57. Nemesfém. 59. Férfinév. 60. Női becenév. 61. Nem használok. 63. Ámbár röv. 64. Augusztus 26-án ünnepeljük névnapját. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Hamis. 4. Rangjelző szócska. 5. Az idézet második része. 6. Határ­rag. 8. Argon vegyjele. 9. Az idézet harmadik része. 11. Emlékdarab. 13. Lélegzik. 15. Folyó Etiópiában. 16. Be­cézett Ilona. 17. Kerti szeszém. 18. Női becenév. 23. Föléje. 25. Lám. 27. Fe­hérneműt tisztit. 28. Nemzetközi mű­nyelv. 29. Japán gyöngyhalásznő. 30. sze. 42. Ruhadarab. 47. Görög betű. 49. Sertéslak. 51. Férfinév éh. 52. Mátkám. 53. Becézett Antal. 54. Az íz egyik fajtája. 56. Az egyik színházi alkalmazott munkája. 59. Y. O. 62. Mely személy. Beküldendő a függőleges 1, 5, és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 13. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Áp­rilis negyediké Bratislava felszaba­dulásának évfordulója. Könyvet nyertek: Dohorák Sándor-Vízinövény. 35. Sporteszköz. 37. Ének- né, Topotníky (Nyárasd), Gréci János, hang. 39. Beszédrész. 40. Az, ámi min- Želiezovce (Zseiíz), Makó Béla, Hó­dig múlik. 41. Az atom központi ré- dejovec (Kerekgede). munka nem árt, ha jó a megvilágítás. Ágyban, gyenge égő mellett ne olvas­son a beteg. Mozibp, színházba csak akkor menjen, ha a szemorvosa véle­ménye szerint ezzel nem árt a sze­mének. Ilyenkor előbb szemcseppet juttasson a szembe. Televíziót világos szobában nézzen. Szürkületben, éj­szaka gépkocsit ne vezessen. Hivatá­sos gépkocsivezető nem lehet az, aki­nek glaukőmája van. Nagyon fontos az évenkénti általá­nos szemorvosi vizsgálat. Ha más pa­nasza van, feltétlenül közölje az or­vossal azt is, hogy a szemének zöld hályog betegsége van! Vannak gyógy­szerek, amelyeket az ilyen beteg nem szedhet. A glaukóma — miként a cukorba] — maradandó állapot, nem múlik el. Ezért a szemcseppekre állandóan szükség van. Nélküle a beteg szem látását veszély fenyegeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom