Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-22 / 16. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 21. A szocialista életmód formálói Tanácskozott a Szövetkezetek Központi Tanácsának Vili. kongresszusa Uarminc évvel ezelőtt fontos lé­­*" pés történt a csehszlovák és bolgár nép kapcsolataiban: a szocia­lista építés útjára tért két baráti ország barátsági, segítségnyújtási és kölcsönös együttműködési szerződést Irt alá. Ezzel megalapozódtak a gaz­dasági és kulturális élet területén azóta is eredményesen ápolt kapcso­lataink, melyeknek igen nagy jelen­tőségük van mind országaink, mind a szocialista közösség szempontjából. Az évforduló tiszte­döntöen befolyásolják a technika ha­ladását az egész népgazdaságban. Ki­emelt iparág Bulgáriában a gépipar, az elektronika, a vegyipar, a petro­­kéraia. Érdekességként említhetjük például az elektronika alkalmazását a mező­­gazdaságban. Mind a számítógépes irányításában, mind a növényzet fej­lődésének biológiai szabályozásában bevált. Hatalmasan kiterjedő rend­szert alkot. így például műszerek DÜHE T mm таит A napokban tartotta VIII. kong­resszusát a Szövetkezetek Központi Tanácsa. A fogyasztási, kisipari és lakásszövetkezetek hárommilliós tag­ságának küldöttei értékelték a tár­sadalom szolgálatában végzett tevé­kenységüket és meghatározták a ha­zai szövetkezeti mozgalom fő céljait a következő időszakban. A CSKP Köz­ponti Bizottságának a kongresszuson részt vett küldöttségét Jindfich Po­­lednik, a KB titkára vezette. A szövetkezeti mozgalom tevékeny­ségéről és az előtte álló feladatokról Leopold Kovalčík, az SZKT elnöke terjesztette elő a bizottság jelenté­sét. Bevezetőjében kidomborította, hogy 1976-ban és 1977-ben 8,1 száza­lékkal nőtt a fogyasztási szövetkeze­tek forgalma. Nagy érdemük, hogy az élelmiszeripari áruválasztékban ma már alig van különbség falu és város között. Az ipari szövetkezetek figyelme most a szolgáltatások fej­lesztésére, újak bevezetésére és a minőség javítására irányul. Nagy gon­dot kell fordítaniuk a hiánycikkek pótlására. A lakásépítő szövetkezetek a lakáskérdés megoldásának aktív elősegítésére törekednek, részt vesz­nek a lakásalap kezelésében és kar­bantartásában, a városrendezési és építési kérdések megoldásában. A szövetkezetek belső szervezeti életével kapcsolatban megjegyezte, hogy tevékenységükben а XV. párt­­kongresszus és a központi bizottsági határozatok végrehajtásából eredő feladatokat tartják szem előtt. Nem­zetközi kapcsolataikat is a kommu­nista párt irányításával ápolják. A kongresszuson felszólalt Jindfich Poledník elvtárs s tolmácsolta a CSKP és a Nemzeti Front központi bizott­ságának üdvözletét és Husák elvtárs személyes jókívánatait. Köszönetét mondott a szövetkezetek tagjainak azért, hogy tevékenyen hozzájárultak és hozzájárulnak а XIV. és X. párt­­kongresszus határozatainak eredmé­nyes végrehajtásához. Méltatta a leg­utóbbi nagy jubileumi évfordulók tiszteletére kibontakozott kezdemé­nyezést, s ezzel kapcsolatban ki­emelte a szövetkezetek pótolhatatlan népgazdasági szerepét. Hangoztatta: A CSKP ma is jelentős segítőtársá­nak tekinti a szövetkezeti mozgal­mat, éspedig nemcsak a gazdasági tevékenységben, hanem a társadalom irányításában, az eszmei nevelő mun­kában, az imperialista és reakciós erők elleni harcban is. Nagyra érté­keljük a Szövetkezetek Központi Ta­nácsának nemzetközi tevékenységét, amely hatékonyan segíti a kommu­nista párt és a szocialista állam kül­politikájának» érvényesülését. Nagyra értékeljük, hogy konkrét segítséget nyújt a fejlődő országok szövetkeze­teinek, és szolidáris a tőkés orszá­gokban működő, a monopóliumoktól mindinkább szorongatott szövetkeze­tekkel. Külpolitikai kérdésekkel foglalkoz­va, Poledník elvtárs hangoztatta: A Szovjetunió és a töb^i szocialista or­szág növekvő erejének és aktivitásá­nak köszönhető, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése, a nemzetközi helyzet alakulásának döntő tényező­jévé válik. A kongresszus háromnapos tanács­kozás után befejezte munkáját. A vi­tában sok küldött és külföldi vendég szólalt fel. A Szövetkezetek Központi Tanácsának elnökévé ismét dr. Leo­pold Kovalčíkot, a CSKP KB tagját, elnökhelyettesévé pedig Michal Ma­rikat választották. Az ellenőrző bi­zottság elnöke ismét Bohumil Leda­­byl lett. A kongresszus egyhangúlag elfoga­dott határozata kijelölte a szövetke­zeti mozgalom fő feladatait, a szö­vetkezetek tevékenységének fő irá­nyait. A kongresszus üdvözlő levelet intézett a CSKP Központi Bizottságá­hoz, ebben biztosította pártunk veze­tőségét, hogy a szövetkezetek tagjai magukévá tették a KB 11. ülésének határozatait. A kongresszus ugyan­csak köszöntötte a Nemzeti Front Központi Bizottságát, a szövetségi kormányt, valamint a »Centrosojuz« szovjet testvérszervezetet is. A kong­resszus levelében leszögezi, hogy tá­mogatjuk a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezését, mert a békés együttműködésnek, a nemzetközi feszültség enyhítésének ez az egyetlen járható útja. leiére éppen most folynak hazánkban a bolgár' kultúra napjai, melyek ke­retében a szófiai operaház együtte­se és a PIRIN vi­lághírű ének- és táncegyüttes láto­gat el nevezete­sebb városainkba, Ízelítőt adva a ma­gas színvonalú bol­gár kultúrából. A bolgár operaénekesek a milánói Sca­la és más világhírű operászínpadok állandó vendégel, a PIRIN együttes pedig két évtized alatt 2500-szor lé­pett fel összesen két és fél millió néző előtt. A Bolgár Népköztársaság, amely nemzetközi téren a Szovjetunió által kezdeményezett és a többi szocialis­ta testvérországtól támogatott béke­politika, a békés egymás mellett élés és együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok politikájának lelkes meg­valósítója a Balkánon és nagy támo­gatója nemzetközi téren, a gazdasá­gi kapcsolatok területén is jelentős szerepet játszik. Az utóbbi időben na­gyon fellendült a külkereskedelme, melynek 79 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. Külkeres­kedelmében az első három helyen a Szovjetunió, az NDK, valamint Len­gyelország áll, utánuk következik Csehszlovákia. A hagyományos cikkek kölcsönös szállítása mellett gazdasági kapcso­lataink fő jellemzője napjainkban, közös részvételünk a KGST nagy lé­tesítményeiben. Ez együttműködé­sünk fejlődésének — a két- és sok­oldalú kapcsolatokat felváltó — leg­magasabb foka. A testvéri Bulgária bebizonyította, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsé­gével modern ipari-agrárállammé fej­lődött. Fejlődésében döntő fontossá­gú volt a múlt év, mert 5 milliárd 700 millió értékű állóalapot adtak át rendeltetésének. Ebből 4 milliárd 300 millió értéket képviselő . termelési alapot olyan iparágakban, amelyek Együtt bolgár barátainkkal ellenőrzik a talaj nedvességtartalmát, hogy aztán impulzusokat küldve a számítógépközpontba, innen jelzések menjenek az . öntözővíz adagolásának helyes szabályozására. Ugyanúgy ér­vényesül ez az elektronikai berende­zés a talajban található különféle elemek és vsgyületek arányainak fel­derítésére, majd a helyes műtrágya­adagok számítógépes rendszerű opti­mális meghatározására. Feltétlenül szólnunk kell a Bulgá­riában épülő közös létesítményekről: a Kozlodujban szovjet segítséggel épülő atomerőműről, a Bobov hőerő­mű-komplexumról, mely Csehszlová­kia és az NDK segítségével épül és 630 megawatt teljesítőképességű erő­műrendszer lesz. Románia segítségé­vel létesül a Bélén—Cioara vízíerő­­műrendszer. Bulgária részt vesz az Orenburg—szovjet nyugati határ kö­zötti szakaszon épülő földgázvezeték létesítésében — 515 kilométer hosz­­szú szakaszon. Kapcsolataink kiállták a történel­mi próbái. Egyre szorosabbra fűzzük barátságunkat a testvéri bolgár nép­pel, melynek fiai 1945-ben részt vet­tek hazánk felszabadításában. A gaz­dasági ügyeket irányító G. Sztoicskov bolgár miniszterelnök-helyettes múlt heti prágai látogatása és tárgyalásai is bizonyítják, hogy mindkét részről minden területen kapcsolataink to­vábbi bővítésére, barátságunk és együttműködésünk erősítésére törek­szünk. -in-A z idősebb generáció még bizony­­nyal emlékszik a felszabadulás előtti időszakra, amikor az agrár­jellegű Rimavská Sobota-i (rimaszom­bati) járásban elmaradottság, munka­­nélküliség és nyomor uralkodott. Az elmúlt három évtized alatt végbe­ment dinamikus fejlődés nyomán — amelyet a szocializmus győzelme eredményezett — gyökeresen meg­változott a járás arculata és a la­kosság életszínvonala. A kisparaszti — silány megélhetést nyújtó — gaz­daságok eredményesen működő nagy­üzemekké alakultak át. Ma a közép­szlovákiai kerület mezőgazdasági áru­termelésének egyötöde innen szár­mazik. A városokban, falvakban szá­zával, ezrével épültek új házak és lakónegyedek. Bővültek az iskolák, egészségügyi központok és új bölcső­dék, óvodák, kulturális otthonok lé­tesültek. Csak példaképpen néhány adat: harminc év alatt több mint ti­zennyolcezer új lakás épült. 1961-töl 1976-ig a lakosság jövedelme kétsze­resére, a béralap pedig 120 százalék­kal növekedett. Míg 1948-ban egy orvosra háromezer lakos jutott, ma ez a szám ötszázhétre csökkent. Még számtalan adatot lehetne felsorolni, amely a lakosság életszínvonalának emelkedését tükrözi. A járási párt- és állami szervek tevékenysége és igyekezete továbbra is a még erőteljesebb fejlesztésre, az életszínvonal emelésére irányul. Ebben a törekvésben döntő szerepet tölt be a járási nemzeti bizottság és a többi városi, illetve helyi nemzeti bizottságok. Tevékenységük központ­jában mindig az ember — vagyis a lakosság érdekeinek képviselete áll. A lakosság aktivitása Michal Megelának, a jnb alelnö­­kének véleménye szerint a nemzeti bizottságok tevékenységének legalap­vetőbb támpontja a szervezetten irá­nyított ideológiai és politikai nevelő munka, amely a lakosság aktivizálá­sára és együttműködésére irányul. Ebben nagy segítségükre van a kép­viselők aktív tevékenysége az egyes választókörzetekben, s ez a múlt vá­lasztási időszakhoz viszonyítva lénye­gesen javult. A lakosság túlnyomó többségét Így sikerült megnyerni a közös célok elérésére, s egyben a választási program megvalósítására. A jnb által szervezett akciók ser­kentették a lakosság aktivitását. Er­ről számtalan vállalás tanúskodik. Eredményük nyomán tavaly betven­­millió koronát meghaladó érték léte­sült. A lakosság aktív közreműködé­sével jó ütemben halad a „Z“ akció, beruházási és nem beruházási jelle­gű fejlesztési program teljesítése is. így például a hatodik ötéves terv időszakára kitűzött beruházások 46,6 százaléka már az első két év alatt megvalósult. Ehhez nem kis mérték­ben a mezőgazdasági üzemek is hoz­zájárultak. A társadalmi munka pe­dig — amely a környezet szépítésére mezőgazdasági termelés a lakosság teljes foglalkoztatását biztosítani. A lakosság — főleg az asszonyok — foglalkoztatásának kérdése komoly problémát okoz a jnb vezetőinek, hi­szen évente hozzávetőlegesen ezer­ötszáz ember hagyja el a járást jobb kereseti lehetőséget keresve. Ez ért­hető is, mert az Ipar csupán a la­kosság 9,7 százalékának képes meg­felelő munkát nyújtani. Ezért a járás választási program­jának előterébe elsősorban az iparo­sítás került. A tokozott iparosítással a lakosság stabilizálódását és az életszínvonal további emelkedését akarják elérni. Egy hosszú távú — 1990-ig kidolgozott — fejlesztési program keretében több Ipari üzem felépítésére kerül sor, főleg a járás Cél: az életszínvonal emelése és javításéra irányult — negyvenhat millió korona értéket jelentett. A járás fejlesztési programja kere­tében a leggyorsabb ütemben a lakás­építés halad. Ebben az ötéves terv­ben több mint négyezer új lakás át­adására kerül sor. Két év alatt a lakásépítési tervet negyvenöt száza­lékra teljesítették. Azonban nagyon lassan halad a közművesítés és né­hány céllétesítmény — például a ri­maszombati kulturális központ és a tornaijai nyugdíjasotthon — építése. Az alelnök elvtárs szerint ennek £6 oka a szűk beruházási keret. Fő feladat az iparosítás A sokoldalú pozitív változások el­lenére a rimaszombati járás fejlesz­tése elmaradt Szlovákia más járásai­tól. A jnb-nek ez Ideig nem sikerült kellő mértékben megoldania a járás Iparosítását. A járás agrárjellege továbbra is megmarad. Annak ellenére, hogy az aktív dolgozók 35,9 százaléka — jó kereseti lehetőségek mellett — a mezőgazdasági üzemekben dolgozik, mégsem képes az egyre iparosodó déli részén. Az iparosítási program megvalósítása már megkezdődött. Te­kintettel a járás mezőgazdasági jel­legére elsőként az élelmiszeripar bő­vül. Az utóbbi években egy új cukor­gyár, sörgyár és malátagyár épült fel. A közeljövőben megkezdik a tej­üzem és borüzem építését, valamint a konzervgyár korszerűsítését. Ezen túlmenően textilgyár és több gépgyár nyújt majd kedvező munkalehetősé­get. A fejlesztési program alapján 1985-ig az iparban már legalább öt­ezer embert akarnak foglalkoztatni. A múlt öröksége Megela elvtárs szerint a jnb vala­mennyi albizottsága feladatát felelős­ségteljesen végzi, bár gyakran több nehézség leküzdése mellett. A járás­ban nagyon komoly feladatkört tölt be a szociális bizottság. Az emberek­ről való gondoskodás a legfontosabb feladat. Fokozott figyelmet fordíta­nak főleg a csökkent munkaképes­ségű emberek munkalehetőségének megoldására. Igyekezetük sikeresnek bizonyult. A szociális bizottságtól sok fárad­ságos munkát és áldozatkészséget követel a cigány származású lakos­sággal való foglalkozás. A járás la­kosságának több mint 14 százalékát teszik ki és 1980-ig — előzetes szá­mítás szerint — 18,5 százalékra nö­vekszik. A múlt öröksége, vagyis a diszkrimináció, a nyomor, a hagyo­mányosan primitív életmód mind­máig meghagyta bélyegét a cigány származású lakosságon. A jnb min­den erejéből igyekszik a cigány la­kosságot a teljes értékű állampolgá­rok színvonalára emelni. E kérdés megoldására külön programot dol­goztak ki, amely a cigány lakosság foglalkoztatását, nevelését és a la­káshelyzet javítását tartalmazza. A járásban nyolc bizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. A járásban ezen a téren is jelen­tős előrehaladás történt. Az utóbbi öt év alatt sikerült például a cigány származású lakosok foglalkoztatását 53,2 százalékról 61,4 százalékra nö­velni. A községek többségében le­bontották a régi telepeket és a csa­ládokat átépített régi vagy új há­zakba helyezték át. Rimaszombatban például száztizenkilenc család egy új lakónegyeden a legkedvezőbb kö­rülmények között élhet. Széles kör­ben kiterjedt a nevelő tevékenység is. Városokban és községekben óvo­dák és iskolák létesültek, ahol az új nemzedéket a kulturált életmód elsajátítására nevelik. Megela elvtárs véleménye szerint bevált a cigány származású lakosság köreiben ki­bontakozott versenymozgalom. Rövid idő — három évtized alatt — nem lehet a múlt örökségét teljesen ki­küszöbölni. De fokozatosan, lépésről lépésre, odaadó munkával és a la­kosság megértő közreműködésével megvan a lehetősége, hogy a cigány­­kérdést a járásban sikeresen meg­oldják. A rimaszombati Járásban a nemzeti bizottságok tevékenysége sok prob­lémába, nehézségbe ütközik. De va­lamennyiük közös célja a járás fel­lendítése, a jobb életkörülmények, a magasabb életszínvonal megterem­tése. Klamarcsik Mária, mérnök • Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára és Ján Janik, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára ellá togatott a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiba, és meggyőződött a tavaszi ipezőgazdasági munkák me­netéről, az őszi növények ápolásáról. Kíséretükben volt Emil Spaldoü aka­démikus, a nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola tanára is. Felkeresték a Sala nad Vahom-i (Vágsellye) Efsz-t, ahol a növények 96 százaléka kiváló álla­potú. A Dvory nad Zitavou-i (Ud­­vard) Efsz-ben az új búzafajtákkal kísérletező részleget tekintették meg. A szlovákiai vezetők ellátogattak még a szlovákiai állandó mezőgazdasági kiállítás nitrai gazdaságába, majd a topolőanyi járás Maié Rlpúanv-i kí­sérleti telepére. ф Peter Colotka. a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szlo­vák miniszterelnök a múlt héten fo­gadta Ljudmíla Zsivkovát, a Bolgár Népköztársaság kulturális bizottsá­gának elnökét. ф A Szlovák Szocialista Akadémia, mint már előrejeleztük, a múlt hé­ten megtartotta soron következő kongresszusát, melyen Ľudovít Pez­­lárnak, a KB titkárának vezetésével részt vett az SZLKP KB tekintélyes küldöttsége. Pezlár elvtárs felszóla­lásában méltatta a szervezet jelentő­ségét. Hangoztatta: „A Szocialista Akadémia tagjai sohasem voltak tét­len szemlélői, hanem cselekvő rész­vevői a társadalmi eseményeknek. A Szocialista Akadémiának nagy érde­me van a marxista-leninista Ideológia hatásának elmélyítésében, valamint a lakosság kommunista nevelésében.“ A kongresszus kétnapos tanácskozás után az új vezetőség megválasztásá­val befejezte munkáját. • Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára a múlt héten fogadta Miro­slav Capkát, a CSKP KERB elnökét, akt kétnapos munkalátogatást tett Bratislavában és a nyugat-szlováklai kerületben. A fogadáson jelen volt Miloslav Boda, az SZLKP KERB el­nöke. ф Nyikolaj Goncsarov, bratislavaí szovjet főkonzul Koštcén a Kelet- Szlovákiai Kohó- és Gépipari Művek tíz kiváló dolgozójának átadta „Az 1977. évi szocialista munkaverseny győztese“ szovjet jelvényt. A kitün­tetést a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa ítélte oda a Nagy OkJ tóher 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaver­senyben elért kiváló eredményekért, a Szovjetunióba irányuló szállítások tervének sikeres teljesítéséért, vala­mint a haladó szovjet munkamódsze­rek alkalmazásáért. Az ünnepségen Ladislav Abrahám, ez SZLKP KB El­nökségének tagja, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának elnöke is je­len volt. Ф Lnbomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök fogadta a főváros fej­lesztésében részt vevő Ostravai Ko­hóipari Szereiővállalat brigádvezetőit, akjk a kormányfőnek átnyújtották szocialista vállalásaikat: feladataikat határidő előtt teljesítik. 0 Ján Rusiíák kollektívája új csú» csőt állított fel a nagykürtösi (Vei. Krtíš) Dolina Bányában. Harmincegy munkanap alatt 22 628 tonna barna­szenet fejtett 729,9 tonnás napi tel­jesítménnyel. A csoport túlszárnyalta a Februári Győzelem 30. évfordulójá­nak tiszteletére vállalt eredeti ter­vét, amelyben húszezer tonna szén fejtését vállalta. Helyreigazítás Lapunk 15. számának első oldalán a „Van új a Nap alatt“ című cikk 3. bekezdésébe sajnálatos hiba csú­szott. Bartalos Rudolf, a társult szö­vetkezetnek alelnöke, nem pedig el­nöke, mint ahogy a cikkben írtuk. A jurovái szövetkezet elnöke Kovács István mérnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom