Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-15 / 15. szám
1970. április 19. SZABAD FÖLDMŰVES Í3 Mezőgazdasági izemet ok ben s kimagasló bektirhozam vagy a kiváló hasznosság ma már nem ritkaság, ás gyakorlatilag valamennyi gazdaságban elérhető. Az állattenyésztésben például az üzemek többsége a kellő árumennyiséget ki tudja termelni. Sőt, nem egy esetben a tervezett feladatokat túl is szárnyalják. Ellenben a termékek minőségével még korántsem lehetőnk megelégedve. A termelésben — a kitermelt árumennyiségen kívül — alapvetően fontos követelmény a gazdaságosság, a hatékonyság növelése. Egy gazdaság számára sem lehet közömbös a termelési költségek alakulása, vagy az árit értékesítésének lehetősége. A gyengébb, vagy a rossz minőségű termék jelentős mértékben rontja a gazdaságosság mérlegét. Ebből az következtethető, hogy a gazdaságosság növelésének egyik fontos — gyakran sajnos kellőképpen ki nem használt — lehetősége éppen a minőség javításában rejlik. Ezen a téren még több helyrehozni való van. Vegyük csak például a tejtermelést. Hány mezőgazdasági üzem túlnyomóan csak másod- vagy harmadosztályú tejet értékesít? Az elemzésekből kitűnik, hogy bizony nagyon sok esetben a tej minősége nem felel meg a követelményeknek. Sajnálatos módon akadnak még olyan gazdaságok is, ahol egyes fejők felelőtlenül a saját hibájukból eredő gyenge fejési átlagot vízzel növelik. Hogy ezáltal milyen súlyos károkat okoznak, talán nem is kell hangsúlyozni. Ellenben rá kell mutatni arra, hogy a rosszabb minőségű termék csak alacsonyabb áron értékesíthető, ami tulajdonképpen veszteséget jelent. Ez nemcsak a gazdaságot — a gazdaság valamennyi A Bratislava-Rusovce-i Duna Efsz — négy kisebb szövetkezet társulásával — nagy gazdasággá alakult. Annak ellenére, hogy csak két évvel ezelőtt egyesültek, a kezdeti nehézségeket sikerült leküzdeniük és Jó gazdaságirányítást kialakítaniuk. A közelmúltban ellátogattunk ebbe a gazdaságba. Elbeszélgettünk Pomšár Ladislav mérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési részlegének vezetőjével. Arra a kérdésre kerestünk választ, miképpen oldják meg a takarmányok termesztését, milyen technológiát alkalmaznak a tartósításban, és mit tesznek a megfelelő takarmányalap megteremtése érdekében. — Az egyesülés évében nehézségbe ütközött tömegtakarmányokból létrehozni a szükséges mennyiségű és jő minőségű takarmányalapot. Ezért elsőrendű feladatunknak tartottuk, hogy nagytáblás termelési rendszert hozzunk létre, hogy nagyüzemi szinten, jó agrotechnikával és modern technológiával termeszthessük és konzerválhassuk a begyűjtött „zöldanyagot“. Mostmár bátran mondhatjuk, hogy növénytermesztésünk keretében rangos helyet foglal el a térimé* takarmányok termesztése. — Milyen fő növények termesztésére irányait a belösemi szakosítás, így a takarménytermssztés? — Arra, hogy belterjesen termeszszünk bizonyos takarmánynövényeket. Az évelő takarmányok közül nagy parcellákon a lucernát. Rétjeink és legelőink területe összesen háromszéznegyvenhét hektár. Ezenkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a silókukorica termesztésének. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a lucernánál bármilyen agrotechnikát alkalmazhatunk, a terméshozam nem kielégitő. Ezért rátértünk a réti füveskeverékek szántóföldi termesztésére is. Ugyanis füfélék belterjes termesztésével — kisebb területen, a volt Cuüovól szövetkezetben — már foglalkoztunk. Aránylag jó eredményeket értünk el, ezért növeltük a fűfélék vetésterületét. Az idén száztíz hektáron alacsony növésű füveskeverékű rétjeink vannak. Ezeket a területeket egyszer kaszáljuk, majd a fejősteheneket legeltetjük rajta. A növendékállatokat pedig az államtól bérelt Duna menti területeken. Tavaly a fűfélék terméseredményeivel elégedettek voltunk, hiszen a legelőkről 97,8 mázsa (száraz állapotban} termésátlagot értünk el, ami járási viszonylatban Is szép eredmény. A múlt évben (nyár végén) újabb hatvanhét hektárt vetettünk be magas növésű réti füvekkel. Első éves a füveskeverék, az Idén kaszáljuk először. Ezen a területen nem legeltetünk, hanem a termésből szénát készítünk a borjak részére. Másik fő takarmánynövényünk a lucerna. Az Idén százhetven hektáron termesztjük, mivel a lucerna Igen jó fehérjedús takarmány. Lucernaterületeinket nem áll módunkban öntözni, ezért a telepítés előtt pontosan és időben elvégeztük a talajelőkészítést és a trágyázást. A műtrágyát középszántással juttattuk a talajba. Tavaly a megfelelő mennyiségű tápanyagnak csak a felét sikerült bedolgozni, mivel hiány volt műtrágyából. Ezért az dolgozóját —, de vógsó soron az egész népgazdaságot ós a lakosságot egyaránt érinti. A negatív példák egyike a Bratislava-vidéki Nová Dedinka-i (újfalui) szövetkezet is. Ha a mennyiség szempontjából értékeljük a tejtermelést, akkor a tehenészetben jó eredményeket órtek el. Tavaly a tej eladási tervét például harmincnyolcezer literrel túlszárnyalták. Az eladott tej minősége azonban már kevésbé dicsérhető. A több mint egymillió liter eladott tejből csupán 426 ezer 223 liter érte el az I. osztályú minőséget. A többi túlnyomóan II. és 38 ezer 600 liter III. osztályúnak lett minősítve. De még Így sem szerepelnek a leggyengébb minőséget elérők között, mert akadnak gazdaságok, ahol egy liter tejet sem értékesítenek első osztályú minőségben. Azonban súlyos és indokolatlan mulasztásnak minősíthető az a tény, hogy tavaly a szövetkezetben több esetben is vizezték a tejet. Ez néhány dolgozó felelőtlen hozzáállására utal. A szövetkezetben a tej gyengébb minőségét az esetek túlnyomó többségében a káros baktériumok nagyobb arányú elszaporodása idézte elő, ami a szennyezettségre, a fejőberendezés hiányos tisztántartására utal. Poór Mihály a szövetkezet főállattenyésztője szerint a megkövetelt tisztaságot — vagyis a tej minőségét — nem érték el a zonci részlegen, azért, mert a tóidén tavasszal tápanyagpótlást végeztünk. Kora tavasszal az elsőéves lucernát hengereztük, hogy elősegítsük a zsenge növényzet bokrosodását. A lucerna kaszálását — az időjárástól függően — május tizedikén kezdik. Az elsőéves lucernát a kaszálás után fogasolják, a második évében lévőt Etazinnal védik a gyomok ellen. A gondos agrotechnika és növényápolás mellett sem tudnak elérni megfelelő hozamot. Ez az öntözés hiányából adódik. A Duna melletti földjeik kavicsosak, szárazak. El kell ismernünk, hogy az elmúlt szélsőséges esztendő nem kedvezett a lucernának. Tény, hogy a csapadék menynyisége nagyban befolyásolta a hektárhozamot. Ez azonban csak az okok egyike, de nagyon fontos az agrotechnikai fegyelem minden mozzanatának pontos betartása, s ebben fel kell használni a tudomány eddigi ismereteit is. — Hogyan tartósítják a takarmányokat? — A lucernát még a múlt évben háromféleképpen hasznosítottuk: lucernalisztet, szenázst és — egész kis mennyiségben, a borjak részére — szénát készítettünk. Az'idén az eddlnagyrésst sikerült legyűrni a termőföld hívatlan vendégeit. A múlt esztendőben a kelet-szlovákiai kerület útjain járva nem egy alkalommal örömmel szemléltük a vegetáció teljében levő, haragoszöld, jól zárult, gyommentes burgonyaföldeket. Kevésbé mondhatjuk el ezt általánosítva a fajtatisztaságra. Eltekintve a poprádi, a Spišská Nová Ves-i és a preiovi járás vetőburgonya-termesztő zárt övezeteitől, más járásokban még eléggé gyakori, hogy leromlott fajtakeverékekkel kínlódnak a gazdaságok. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságon a minap a burgonyatermelő gazdaságok vezetőinek bevonásával elemezték a tennivalókat a tervfeljet hagyományos módon kannákba fejik, az újfalui részlegen pedig azért, mert a csővezetékes fejőberendezés tisztításához hiányoztak a tisztítószerek. Azonban megjegyezte, hogy a tej gyengébb minőségéért maguk a fejők is felelősek. Véleményem szerint a tej minősége — tisztaság szempontjából —■ túlnyomóan a dolgozókon múlik. Akár hagyományos, akár korszerű fejőberendezéssel rendelkeznek, az alapvető higiéniai követelményt valamennyi fejő vagy gondozó köteles betartani még a tisztítószerek hiánya esetén is. Hiszen a csővezeték vagy a kannák tisztítása egyéb módszerrel is megoldható. Igaz, ez több fáradságot, kezdeményező-készséget és főleg becsülettel végzett munkát követel, de a végeredmény, a kiváló minőség mindig kamatozik. Vajon intézkedtek-e a szövetkezetben a tej minőségének javítása érdekében? A tőállattenyésztő szavai szerint igen. Tavaly például a tehenészet valamennyi dolgozójának levonták az év végi prémiumot a tej vizezése miatt. Remélhető, hogy az aránylag súlyos anyagi büntetés után — amely sajnos a munkájukat becsülettel végző fejőket is érintette — vizezett tej többé nem fordul elő a szövetkezetben. Ezenkívül az évzáró gyűlésen a szövetkezet vezetősége felvilágosította a tagságot, hogy a gazdaságosság és nyereség szempontjából mennyire fontos a jó minőségű tej. A tehenégiektől eltérően az az elképzelésünk, hogy a lucerna hatvan százalékából szenázst, negyven százalékából lucernalisztet készítünk, szénát — mint már említettem — a rétekről nyert termésből készítünk. A begyűjtésnél és tartósításnál ügyelünk arra, hogy a veszteség minimális legyen. Ezért a gépek csoportos bevetését alkalmazzuk. Mivel az egyesülés évében szenázst nem készítettünk, ezért még nem voltak megfelelő tapasztalataink. Meglátogattuk a Petržalka! Állami Gazdaságot, az övékhez hasonló technológiával készítünk szenázst. A zöld lucerna begyűjtéséhez a műhely dolgozói egy SZK—4-es kombájnt átalakítottak. A kombájn a lucernát rendre vágja, majd ötven százalékos nedvességtartalommal egy 420-as silókombájn a rendekről felszedi, és nagy kapacitású szállítókocsikba juttatja. A felaprított terményt fóliával bélelt silóba szórjuk. Miután a gödör megtelik, fóliaponyvával betakarjuk, oldalait elföldeljük és a tetejére ütipanelokat rakunk. A takarmányalap jelentős hányadát silókukoricából biztosítjuk. Az idén négyszázhetven hektáron termesztjük, több mint százhektáros parcellátalatok bizonyítják. A fajtacserét, és felfrissítést azonban nem tudjuk megoldani. A társadalmi igények kielégítése céljából a kelet-szlovákiai kerületnek 1980-ig 17—18 tonna átlagos hektárhozamot kell elérnie, vagyis 1 millió 974 tonna burgonyát termelnie. Ha figyelembe vesszük, hogy a keletszlovákiai kerület az SZSZK burgonyatermesztésének bázisa, akkor időszerűnek tartjuk azt a követelményt is, hogy a kerület bnrgonyatermesztő gazdaságainak sokkal nagyobb felelősséget kell tanúsítaniuk az ültetőanyag megválasztásában, a kishozamű fajták mielőbbi kicserélésében. —Ib— seat részére kidolgozott prémiumrendszerben is fontos kritériumként szerepel a tej minősége. Továbbá fokozni akarják az ellenőrzést a fejérnél és a fejőberendezések tisztításénál. Azonban mit sem érnek az intézkedések a kellő mennyiségű tisztítószer beszerzése, a jól működő hűtőberendezések stb., míg a fejők maguk nem tudatosítják azt, hogy ha a tej minősége rosszabb vagy nem felel meg a szabványnak, akkor elsősorban saját magukat károsítják. Az adott esetben például ha I. osztályú tejet értékesítenek, akkor hozzávetőlegesen hatvanegyezer koronával több a bevételük. Ha ehhez hozzászámoljuk a vizezett tej értékét — amelyet nem értékesítettek —, akkor a veszteség jéval nagyobb. Tehát a minőség nem elhanyagolandó tényező a nyereség növelésében. De a szövetkezet vezetőségének is több figyelmet kellene fordítani a tej minőségére, és még hatékonyabb intézkedésekkel a kiváló minőség elé résé re törekedni. Hatásos eszközzé válhat például a megfelelően irányított politikai-nevelő tevékenység, vagy a szocialista munkaverseny és a vállalások. Célszerű lenne, ha a üzemekben a verseny mozgalom nemcsak a menynyiségre, hanem a minőség javítására vagy a gazdaságosság és a hatékonyság növelésére is irányulna. Nem ártana, ha a jövőben a szövetkezet dolgozói a tehenészetben kibontakozott szocialista versenyt a tej minőségi javítására is irányítanák. Nemes vállalás, hogy idén a tej termelési tervét ötvenkétezer literrel akarják növelni. Ellenben kér, hogy a vállalásnál a tej minőségéről — amelyet feltétlenül javítaniuk kell — megfeledkeztek. K. M. kon: a sortávolság negyvenöt centiméter. A nagy parcellákba vetett silókukoricának az az előnye, hogy csökken a vetőmagveszteség, nagyobb a terméshozam, mert a nagy teljesítményű gépeket tökéletesen ki tudjuk használni. Célunk is az, hogy az állatok etetésében ne legyenek nagy változások, hogy stabilizáljuk a napi takarmányadagot. Ezért helyes és Időben végzett agrotechnikával Igyekszünk minél nagyobb termést elérni ős jő kukorlcaszilázst készíteni. A szövetkezet szakemberei sokat vitatkoztak egymás között, hogy .milyen módszert alkalmazzanak a szilázs készítésénél. Végül a szllázskupac mellett döntöttek. Ennek a tartósítási módszernek előnye, hogy minden oldalról meg lehet közelíteni, mert gúla alakú, így a felület kicsi, a konzervált anyag nem érintkezhet a levegővel s a szilázs megőrzi tápanyagtartalmát. A múlt évben öt és fél méter magas sllőkupacot készítettek. Nagyon jő bevált; a súlyveszteség 15 —20 százalékos volt, de tápanyagveszteség szinte semmi. Ezért az idén Is hasonlóképpen járnak el. A jő, ésszerű takarmányozás a tejtermelésben Is megmutatkozott. Míg 1975-ben 3447 liter volt az évi tehenenként! fejési átlag, a múlt évben 3756 liter. Ez azt jelenti, hogy két év átlagában háromszázkilenc literrel növekedett a tehenenként! fejési átlag. Szövetkezetükben kellő hozzáértéssel és becsülettel állnak hozzá a dolgozók a takarmánytermesztéshez, annak hasznosításához. Bizonyíték erre az is, hogy évről évre több jő minőségű tömegtakarmányt tartósítanak. N. T. Gyomirtás lángszóróval Az Üzbég SZSZK földjein a gyomirtás új módszerét próbálják ki: folyékony gázzal üzemelő lángszóróval égetik fel a gyomokat. Az új eljárás ott alkalmazható, ahol a kultúrnövényt pásztákban termesztik. A pászták közötti szabad földfelületről — a lángszórót egészen közel tartva a talajhoz — leégethetők a gyomok anélkül, hogy magában a gazdasági növényben kárt tennének. (A módszert ezért ajánlják elsősorban a gyapotföldek gyomtalanítására.) A láng hatásosabb a vegyszernél, mert nemcsak a gyomot semmisíti meg, hanem a magvakat és a gyomon élő rovarkártevőket is. A gyomok hamujának egyes elemeit pedig, miután az eső a talajba mossa őket, a kultúrnövények tápanyagként hasznosítják. A gyomirtásnak ez a módszere környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a vegyszeres gyomirtásnál. A tűzkultivátor a szálban álló fű gyors leszárítására Is alkalmas, s az a kaszálás után azonnal bálába kötegelhető vagy asztagba rakható. (Exakt) A legjobbak között Amikor két évvel ezelőtt a Malf Horeš-1 (kisgéresi) szövetkezetben jártunk, az még a trebišovl (terebesi) járás közepes gazdaságai közé tartozott. Akkoriban hírt adtunk a szövetkezet vezetőinek azon elhatározásáról, hogy rövid időn belül gyökeresen megváltoztatják a gazdaság arculatát. Tájékozódás céljából ismét ellátogattunk a szövetkezetbe, hogy lássuk, mit sikerült terveikből megvalósítani. Rövid beszélgetés után örömmel vettem tudomásul, hogy állták szavukat, s a bodrogközi gazdaság két év alatt a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. A termelés értéke 9,4, ezen belül az állattenyésztésé 5,2 és a növénytermesztésé pedig 3,2 millió koronával növekedett. A tervezett 3,9 millió korona tiszta nyereséggel szemben tavaly 6,1 millió korona nyereséget sikerült elérniük. Szinte hihetetlen az ugrásszerű javulás. Mindez azzal magyarázható, hogy a gazdaság vezetősége és a tagság mindent elkövetett a fellelhető tartalékok feltárása és maradéktalan hasznosítása érdekében. A költségek és bevételek közötti egyensúly megtartása érdekében rendszeresen végzik a gazdasági elemzéseket. Figyelemmel kísérik a költségek alakulását. Ennek eredményeként a tervezett költségekből két millió korona megtakarítást értek eL A fő figyelmet mindenekelőtt a belterjesitésre, a föld termőenejének fokozására, a munkák gépesítésére, az istállók korszerűsítésére fordították. A régi istállók korszerűsítésére 74 millió koronát irányozták elő. Megkezdték a juhistállók, a sertéshizlaldák korszerűsítését és a baromfiágazat fejlesztését. A feladatok megvalósításéban fontos szerepe volt — és van — a termőföld ésszerű kihasználásának. A szövetkezet 5456 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből a szánté csupán 3843 hektár. Cukorrépát 190, szemes kukoricát 683, szőlőt 100 hektáron termelnek és viszonylag nagy területet — 70 hektárt — foglal el a zöldséges, 37 hektáron pedig dohány terem. MERÉSZ TERVEK A gazdaság szorgalmas dolgozói az eddigieket csupán kezdetnek tekintik. Ebben az évben a növénytermesztésben 23,2 százalékos növekedést irányoztak elő. Az állattenyésztés feladata marad a tavalyi szinten. A legtöbb tartalék ugyanis a növénytermesztésben mutatkozott. Megteremtik a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangját. Ahhoz, hogy idén a növénytermesztés a termelés összértékének 48 százalékát adja, a jelenleginél jobb, korszerűbb gépek szükségesek, több szerves- és műtrágyát kell használniuk, egyre nagyobb gondot keli fordítaniuk a rétek és legelők termőképességének a javítására stb. Alkalmam volt beszélgetni néhány I vezető dolgozóval. Az állattenyésztési ágazat vezetője Fetykn Ferenc elvtárs elmondotta, hogy részükre az állami terv marhahúsból az elmúlt évben 4680 mázsát irányzott elő, а valóságban pedig 5358 mázsát adtak az állami alapra. Sertéshúsból a tervük 5700 mázsa volt, és 5903 mázsát értékesítettek. Ugyanilyen szép eredményt értek el a juh-, valamint a baromfitenyésztésben is. Céljuk a tavalyi év termelési szintjének a megtartása. Ehhez minden feltételük adva van, hiszen a szarvasmarha-állomány 235-tel, a sertésállomány pedig 483 darabbal több a tervezettnél. F u r i к Csaba, az üzemi pártszervezet elnöke rámutatott arra, hogy a növénytermesztésben évek során többször értek már el a tavalyinál jobb termésátlagokat. Ez azt jelenti, hogy túl lehet és tói is kell haladniuk a tavalyi eredményeket. A gazdaság kommunistái a legfontosabb beosztásban dolgoznak és példamutatóan befolyásolják a többi dolgozókat, a termelési tervben meghatározott feidatok sikeres teljesítésében. A jó eredményekkel méltán elégedettek lehetnének a szövetkezet vezetői és tagjai, dk azonban még többet, még jobbat akarnak, mert igényesebbek lettek. Idén 5,8 millió korona tiszta nyereséget akarnak elérni. Tudják és vallják, hogy jó termésátlagot csakis megfeszített, pontos, okos munkával lehet elérni. Ehhez pedig céltudatosan, áldozatkészen keil dolgozni, bízni az emberekben, munkájuk sikerében. Illés Bertalan ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Magukat károsítják Ezúttal nem a gyomokra gondo- adatok teljesítése szempontjából.Ter“ lünk, -a szántóföldek vámsze- mészetesen nem kerülte el a figyeldóire. Manapság a mezőgazdasági met a nagy hozamé fajták termeszüzemek a burgonyatermesztés mun- lésének fontossága. A fajtatiszta — kálatainak teljes gépesítésére tőre- nagy biológiai értékű — vetőgumók kednek, s a többszöri kapálás, a használatának döntő szerepét a tergyomirtószerek használata folytán méshozamok fokozásában a tapasz-Tiszta b u rgo nyafö I d e ké rt i r
