Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. január 14. 8. ma „Kiűzöm belőle a gonoszt!" Hatvanéves lehet ez a Perla­­kyné. Az a fajta asszony, aki képes a fél világot felforgatni vélt igaza, sérelme miatt. Arad ajkáról a panasz: — Nézze, van egy fiam. Hu­szonhat esztendős. Dolgos, be­csületes. Se nem iszik, se nem cigarettázik... S beléje férkő­zött a gonosz. Elcsábította egy szomszéd-falubéli fiatalasszony. Érte dolgoztunk. Ügyes gyerek. Amióta elment, idegbeteg let­tem. A szívem szakad meg, ha rá gondolok ... Tönkreteszi az az asszony. Nem volt neki elég az, akit a sírbatett, most az én fiam kell neki... , A faluban megtudom, hogy a Jóska gyerek apja példás trak­toros. Tavaly állami kitüntetést kapott. Építettek egy új házat. Zsigulit is vettek, ami a garázs­ban tétlenkedik, porosodik . „ * Nosza, gyerünk a szomszéd faluba. B. Annára, a csábítóra az istállóban találok rá, aki fe­jőnő. Mélységes szomorúsággal néz rám. — Mit mondhatnék? Kínos erről beszélni. .Pedig nem ártot­tunk mi senkinek, s úgy járnak ide, mintha gyilkoltam volna. Hát bűn az, ha megszerettük egymást? Jóska nem érdemli azt a szennyet, mocskot, amivel az. anyja miattam beíröcsköll. Majd az életét említi, hogy férje egyéves házasság után meghalt. Egy kislány maradt utána. — A kilencéves özvegységem alatt sosem próbálkoztam há­zassággal. Most úgy érzem, jo­gom van a boldogsághoz. Apa nélkül neveltem a lányomat. Az iskolába is elment a Jóska any­ja. Vallatta. Kiabált rá. Az isko­la füle hallatára__Hát miben lehet bűnös egy kilencéves kis­lány? ... A szövetkezet 'elnökénél is tiszteletemet teszem. — Kérem, én tizenhat éve kormányozom ezt a közösséget. Ismerem jól B. Annát, a tehe­nészet legjobb dolgozója. Saját kérésére tettük ide. Az irodá­ban alig keresett másfélezret, ebből nem tudta volna törlesz­teni a házépítési kölcsönt, amit a férje vett fel. Itt meg a dup­láját kapja kézhez, néha még ennél is többet. A Jóska iránt érdeklődöm. — A Jóska? A központi javí­tóműhelyünk kiváló dolgozója. Nagyon lelkiismeretes, érti a szakmáját. Ami a kettejük kap­csolatát illeti, úgy gondolom: ez magánügy. Hanem az, amit az anyja művel Jóskával, az már több, mint sok... A múlt­kor is olyan botrányt rendezett, hogy kénytelen voltam a kapun kívülre tessékelni. * A fiatalasszony szomszédjá­hoz kopogtatok be. Gyanakvó pillantásokat vet rám a tűzről­pattant menyecske. Majd meg­szólal: — Ja, a szomszédasszony?! Is­merem az egész dolgot. Hóna­pok óta mást sem hallok, csak a vénasszony óbégatását. Kép­zelje, még az aratóünnepélyen sem hagyta őket nyugton. Min­denki füle hallatára gyalázko­dott. Anna sem érdemli ezt. Csinos asszony, rendes. Alig múlt harmincéves. Nem csodá­lom, ha a fiatalembernek is tetszik. Különben is, ki milyen virágot szakít, olyant szagol.. .1 Nem az Annát, inkább azt a per­lekedő Perlakynét tessék jól le­cáfolni, hogy fogná már be vég­re a száját... * A gép javítóműhelyben nagy a zsongás, munkazaj. Néhány percre csöndesebb zugba húzó­dunk. — Közölje az anyámmal — kérlel —, hogy ne várjon többé haza. Mert amit eddig velem csinált, a legmegátalkodottabb ellenségem se tette volna, soha. Ö megtette. Annát, s gyermekét szeretem. Mi mást mondhat­nék ...? * Ojra Perlakyéknál. Az asz­­szony hisztérikusan kiabál: — Addig nem nyugszom, amíg vissza nem szerzem a fia­mat. Ha kell az istenig megyek. Bőjtölni fogok. S kiűzetem Jós­kából a gonoszt. Mert, higgye el, az a céda rontotta meg a fiamat. Nézem az asszony könnyes arcát, görcsösen rángó testét, és a sósav, a karó, a nyomozó­expedíció, /L rágalomhadjárata jut eszembe ... S pillanatnyilag azon évődöm, hová fajul a hely­zet. Perlakyné elvakult gyűlö­lete, fia iránti „majomszerete­­te“ mind távolabb sodorja tőle Jóskát. S ami még szomorúbb: az anya képtelen ezt megérteni. ILLÉS BERTALAN Amikor figyelmetlen a gyerek Sok szó esik mostanában a gyermek figyelmetlenségéről. Az édesanyák a barátnőkkel, a családtagokkal, sőt a pedagógusokkal is azon vitatkoznak, bogy mi ilyenkor a tennivaló. Nem az a baj, bogy a család egyetlen sze­­mefénye, vagy egyifte a többieknek nem hallgat a szóra. Odafigyel ha szólnak hozzá, de később már a füle mellé teszi a szót, jobbra-balra tekint­­get és úgy tesz, mintha nem érdekelné az, amit mondanak neki. Vajon mi ez? Az idegrendszer kifáradása? A kellő pihenés hiánya? Idegrendszeri, vagy szervezeti gyengeség? Lapozzuk csak fel, mit is Ír Ka r­­d o s Lajos egyetemi tanár, a lélektan professzora, a figyelem tartósságával kapcsolatosan „ÄLTALÄNOS PSZICHO­LÓGIA“ című tankönyvében. Idézem: „Mindennapi tapasztalat, hogy a fi­gyelem könnyen átsiklik egyik tárgy­ról a másikra, sőt úgy tűnik a tenden­ciája az, hogy vándoroljon egyik do­logról a másikra. Ez a tendencia va­lójában a tájékozódó reakció ősi funk­ciójának a maradványa. Az ősi funk­ció — mint ismételten megállapítot­tuk — beállítódás az új ingerre és az új inger hatásának kiemelkedése. De bizonyos idő múlva az inger már nem új. Kiderül róla, hogy jelzése valami­lyen biológiai releváns eseménynek HÁZIASSZONYOKNAK Hasznos tanácsok + A divatos kerámiavázák gyakran hagynak vizes foltot az asztalon, vagy a padlón. Ezt elkerülhetjük, ha sztea­­rint, vagy gyertyát felolvasztunk és a vázába beleöntjük. + A nyers, vagy főtt tojás héja a szobanövények ápolásához nagyon jól felhasználható. Egy használaton "kívüli edénybe tegyük a tojáshéjat, öntsünk rá állott vizet, és 10—15 napig hagy­juk állni. Azután ezzel a vízzel locsol­juk a növényeinket. + Ha margarin, vagy a vaj meg­­avasodik kevés langyos forralt tejjel és sóval keverjük el. Visszanyeri újra friss és eredeti izét. + Székek bőr üléshuzatának tisztí­tására tökéletesen alkalmas a világos sör, vagy a narancshéj. Fényüket visz­­szakapják felvert tojásfehérjétől, amit ecsettel kenünk rá. Ezután gyapjú­ronggyal dörzsöljük, s még ragyogóbb lesz. + öreg falak tapétázásához ne használjunk textilanyagokat, mert az alattuk megbúvó portól fekete foltok keletkeznek még a steppelt textílián is. Válaszunk olyan anyagot, amelynek hátán papír vagy egyéb bevonat van, vagy pedig kezdjük a tapétázást cso­magolópapír-réteggel. Cinke-kaland Egész nap havazott. A kis ötéves unoka a nagy szoba szőnyegén gondtalanul játszadozott. Fakockákból vázat épített. A nagypapa az öblös fotelban egy kicsit elszenderedett. Akkor riadt jel, amikor a kissé nyitva hagyott erkély­ajtón át egy cinke tévedt a lakásba. A kismadár, amikor észrevette, hogy rajta kívül mások is vannak a helyi­ségben, rögtön menekülni próbált. Ne­kirepült a függönynek, majd az ablak­nak és amikor elfáradt, felszállt a szekrény tetejére. Onnan tekintgetett körbe-körbe, s közben segítséget ké­rőén, élénken csipogott. — Nicsak, vendégünk érkezett — nyugtázta az öreg, majd óvatosan be­csukta az erkélya/tót, s elindult meg­fogni az ijedt kis madarat. — Tegyük majd a volt kanárink üres kalitkájába — kérlelte a fiúcska. — Jó helye lesz ott. — Ügy lesz, ahogy kívánod — hagy­ta jóvá a nagypapa, — hiszen, miért ts menne el szegényke ezen a hideg, havas estén?! A kis cinke a hangoktól méginkább megrettent. Üjfent nekiröpült a füg­gönynek, ahonnan a szőnyegre hup­pant, s az öreg a tenyerébe vette. A másik szobából kihozták a fényes ka­litkát, beletették a cinkét és föltették a szekrényre. Adtak neki apróra tört dióbelet és kicsinyke szalonnát, ame­lyekből — ha senki se látta — a ma­dár jó étvággyal csipegetett. Reggel, miután az apa és anya mun­kába ment, így szólt a nagypapa a fiúcskához: — Most pedig elengedjük a madár­kát. — Miért? — pityeredéit el a fiúcs­ka. — Nos, figyelj ide — simogatta meg az unokát —, megmondom ennek az okát ts. A cinke hasznos madár. Ta­vasszal és nyáron sok férget elpusz­tít, ezért védeni, óvni kell mindenki­nek. Rabságban nem tud élni. Mint az emberek, szereti a szabadságot és ne­hezen viselné el a társtalanságot, az egyedüllétet, a magányt, akárcsak ... De hagyjuk ezt, úgy sem értenéd meg. Azonban ne félj, már ma csinálunk ide az erkélyre egy madáretetőt, az­tán ha akar a kis madarunk, *piáskor is eljöhet hozzánk látogatóba. Azzal kinyitották a kalitkát, a cin­ke menten elrepült a közeli erdő felé, az övéihez ... Amikor zordra fordult az idő, a kis cinke már a társaival együtt jött a te­lepre, a házakhoz. Felszálltak lakmá­­rozás után a tévéantennákra, az erké­lyek korlátjára — a nagypapák, s unokák nagy nagy örömére. Vidám csipogással köszönték meg a gondos­kodást. Figyeljétek csak meg Ti is gyere­kek' Kanizsa István Hósubájú éjjeliőr a Tél és csillagfénnyel kóborol, árnyék-bottal lődörögve utcát, házat végig sorol. Répaorrú hóemberek őrzik itt a házak táját, szén-szemekkel messze lesnek figyelik a Holdfény-dámátl Beimre József Robert Fulton Bár a XVII. század végén már tör­téntek nem is egészen sikertelen pró­bálkozások az evózűlapátnak és a vi­torlázatnak gépi szerkezettel való ki­szorítására, a gőzhajózás megteremté­sét 1807-től számítják, amikor a 43 éves Robert Fulton amerikai me­chanikus lapátkerekes gőzcsónakjával sikeres próbautat tett a Hudson fo­lyón New York és Albany között. Ezt a próbautat egy kevésbé sikerült fran­ciaországi kísérlete előzte meg, ami­kor is a Szajnán tett meg kisebb utat gőzgéppel hajtott csónakján. Az 1807-es, sorsdöntő útra épített gőz­­csónakjába az angol Watt, a gőzgép feltalálója készítette a gépet. Fulton csak 50 évet élt, de ez az aránylag rövid kor alkotásokban gazdag élet­pálya volt. Eredetileg ötvösmestersé­get folytatott, s csak 28 éves korában tért át a mechanikára. H. F. vagy nem. A figyelem ezután termé­szetei módon elfordul tőle, s más, újonnan fellépő ingerre irányul ót. A figyelem természetéhez tartozik, hogy „vándorol“. Az az agykérgi góc, amely pillanatnyilag a leghatékonyabban működik, és amely az agykéreg többi részét bizonyos mértékben gátlás alatt tartja, könnyen átadja ezt a szerepét egy másik gócnak.“ A figyelem tehát vándorol, és ez a vándorlás természetes. Milyen világo­san és érthetően hangzik ez ebben a tudományos megvilágításban. Pedig úgy látszik, hogy éppen ez ijeszti meg az édesanyákat, a hozzátartozókat, holott ez — bizonyos fokig — termé­szetes. A szem mozgásával — az ide-oda nézegetéssel — kapcsolatban is idéz­hetek a tanulságos szakkönyvből: „A szem mozgatása természetesen nem azonos minden esetben a figyelem mozgásával... A szem szökellő moz­gásának más és más különleges funk­ciója van. Kisebb szemmozgásuknál a figyelem átviteléről még nincs szó.“ Ezt én úgy értelmezem, hogy valaki tartósan szemlélhet valamit úgy, hogy a figyelme másutt van, viszont figyel­het akkor is, ha nem oda néz. Befejezésképpen ismét egy idézet: „Az elterelő ingerek megnehezítik ugyan a figyelem munkáját, de a ne­hézségek leküzdhetők. Ezt kell meg­érteni minden édesanyának, minden családtagnak, minden nevelőnek, és a gyermek figyelmét, a figyelem akarat­lagos rögzítését gyakoroltatni kell. Ha ez véletlenül nem sikerül, ajánlatos a pszichológus szakorvos tanácsát ki­kérni“. ... és még egy, de ezt már nem a pszichológus, hanem az orvos mondja: a feszültségnek általában mindig va­lami ismert, vagy ismeretlen aggoda­lom, félelem, vagy szorongás az oka. Minél tudatusabbá lesz a figyelem hiánya, annál nehezebben tudja a fi­gyelő és a környezete legyőzni, fel­számolni. Tehát nem szabad törődni vele, nem szabad büntetni a figyel­metlenséget, mert az már szorongást okoz, és a javulást sem szabad egyik napról a másikra várni. A figyelmez­tető gyakorlatoknak a mindennapi rendszeres és természetes foglalkozá­sok láncolatában észrevétlenül kell beépülniük. Közben pedig feltétlenül lazítani kell, ha észreveszi valaki, hogy az odafigyelő vagy az önfegyel­mező fáradt. Ezzel a módszerrel a gyermek figyelmének irányíthatósága biztosan eredményessé válik. BUGA DOKTOR Autós túrizmus — télen. Foto nki VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 9. Időmegha­tározás. 10. Szó­végződés. 11. Enyém franciául. 12. Arany franciául. 13. Bő. 14. U-betűvel az elején hamvveder. 15. Korhol. 17. Lao­szi néptörzs. 19. Becézett nagyszü­lő. 20. Kicsinyítő képző. 21. Folyó Erdélyben. 23. Szín­darab. 25. Szovjet tehergépkocsi-már­ka. 26. Tejtermék. 28. Török férfinév. 29. Francia regény­író. 30. Földet for­gat. 32. A Balaton is az. 33. Róma kö­zepe. 34a. Hegy­csúcs. 35. Hóhér. 36. Rangjelző szó. 38. Indok. 40. Is­meretlen névjele. 41. Keresztül. 42. Labdarúgó együt­tes angolul. 44. Lé­tezik.. 46. Illatban van! 48. Piešťany strandfürdője. 49. A fenyőfa termése. 51. Elektromos töltésű atom. 53. Helyrag. 54. Ipari növény. 55. Tiltószó. 57. Bécsi tojás. 58. Van bátorsága. 59. Negatív vá­lasz. 60. Tova. 62. Vonatkozó névmás. 64. Tétlenségben van! 65. Nátrium­­klorid. FÜGÍ5ÖLEGES: 1. Ad acta. 2. Hegy­ség és folyó a Szovjetunióban. 3. Tér­fogatában növekszik. 4. Gally. 5. Ame­ricium vegyjele. 6. A gabona őrlése­kor keletkező melléktermék. 7. Ázsiai állam. 8. Görög betű. 9. Arad folyó­ja. 16. Zsiradék. 18. Egy napban hu­szonnégy van belőle. 19. Nagyszülő, becézve. 20. Ezer gramm. 22. Tutaj szélei. 24. Nem mozog. 25. Fél zóna. 27. Kinyitom. 29. Lábbeli. 31. Szá­mos. 32. Tudomány. 34. A rejtvény második része. 37. Bolgár pénzegy­ség. 39. Paszuly. 41. Dísznövény. 43. Azonos a függőleges 1-el. 44. Húz. 45. És aztán. 47. Kínai név. 49. Termést hozó. 50. Város a Bácskában. 52, Színvonal. 54. Shakespeare király. 56. Testrész. 61. Fegyverét használja. 63. Papírmérték. 64. Hosszabb idő­szak. 65. Saját kezűleg. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 34. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 51. száma keresztrejtvé­nyének helyes megfejtése: Békét és boldogságot a világ összes népeinekl Könyvnyertesek: Kábái Gyuláné, Kvetná pri Hrone (Kéty), Tóth'Jolán, Cíz (Csízfürdő), Csekey Ferenc, Paüa (Pány).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom