Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-01 / 13. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. áprltt* 1, Szilárd összefogással céljaink eléréséért dennemü rnuuka ]ó minősége elérésé­vel kapcsolatban a párt alapvető stra­tégiai irányvonalának a megvalósítása. Ez az egyetlen útja annak, hogy a nö­vekvő igények és a bonyolultabb fel­tételek mellett is elérjük alapvető cé­lunkat — az emberek anyagi és szel­a tehéntenyésztés fejlesztését. Az ál­lattenyésztés problémáinak megoldá­sában nagyobb hozzájárulást várunk a fajtanemesítő és állatorvosi szolgá­lattól, valamint a takarmányipartól és tudományos kutatási alaptól. [Folytatás az 1, oldalról) ■égleteinknek, s megvalósítása során nagy munkát végeztünk. A fejlett szocialista társadalom és a nemzetközi versengés bonyolultabb feltételei nagy igényeket támasztanak, s a Központi Bizottság ezek tekintet­bevételével nyíltan bírálta a fogyaté­­kosásgokat, problémákat, mindazt, ami fékezi a haladást. A jelentés a továbbiakban ismerteti Szlovákia gazdaságának jelentős hoz­zájárulását a csehszlovák népgazda­ság kedvező eredményeihez. Szlovákia gazdaságának fejlődési üteme 1976- ban és 1977-ben gyorsabb volt az or­szágos átlagnál. A társadalmi összter­mék két év alatt 11,6 százalékkal nőtt, s így Szlovákia hozzájárulása a tár­sadalmi össztermék kialakításához az 1975. évi 28,6 százalékról 29,4 száza­lékra emelkedett. A munkatermelé­kenység évi 4,2 százalékkal fokozódott és 75 százalékban biztosította a tár­sadalmi össztermék növekedését. Az ipari termelésben a jelenlegi el­ső ötéves terv első két évében csak­nem 800 millió koronával teljesítettük túl a tervfeladatokat. Az ipari terme­lés húszmilliárd korona értékű növe­kedését 63,8 százalékban a munkater­melékenység fokozásával értük el. A hő- és villamosenergia-termelés 14,2 százalékkal nőtt. A termelés növeke­désében elsősorban a gép- és vegy­iparnak volt nagy része. A kohászat­ban a termelés 11,1, a közszükségleti iparban 14,2 százalékkal nőtt. Értéke­sebben használtuk fel a hazai nyers­anyagokat. A mezőgazdaság is hozzájárult szo­cialista társadalmunk szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Csehszlovákiában az elmúlt évben értük el a legna­gyobb mezőgazdasági termelést — több mint 80 miliiárd korona érték­ben, ebből Szlovákiában 26 milliárd 200 millió korona értékben. A 10 mil­lió 300 ezer tonna gabonaféléből Szlo­vákia 3 millió 600 ezer tonnát termelt, az elért átlagos hektárhozam 40,2 má­zsa volt. 1976-ban és 1977-ben hiány mutat­kozott a tömegtakarmányokban és ezért az a veszély fenyegetett, hogy csökkenteni kell a gazdasági állatál­lományt, s így az állattenyésztési ter­mékek termelését is. A szocialista ál­lamok jelentős segítségével, elsősor­ban ' rendkívüli behozatalokkal sike­rült megoldanunk a helyzetet. A szlo­vákiai mezőgazdasági üzemek 31 ezer tonna hússal, hústermékkel és barom­fival, 52 millió liter tejjel többet adtak a piacra, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése és az iparszerű termelési mód­szerek bevezetése alapján tovább szi­lárdultak az egységes földművesszö­vetkezetek és az állami gazdaságok. A beruházások értéke az elmúlt két év alatt 91 milliárd 300 millió korona volt. Jobban tudjuk a kapacitásokat a döntő fontosságú építkezésekre, az állami terv kiemelt feladataira össz­pontosítani. Sikereket értünk el Bra­­tislavának, az SZSZK fővárosának fej­lesztésében. Két év alatt 6 milliárd 900 millió korona értékű építőipari munkát végeztünk. Am nem valósítot­tunk meg minden tervfeladatot. Érté­keltük a kerületeknek Prága fejlesz­tésében és átalakításában, valamint az észak-csehországi kerület fejlesz­tésben nyújtott segítségét. A külkereskedelem terén nagyobb volt Szlovákia hozzájárulása az egész ország külkereskedelmi forgalmához. A jelentés megállapítja, hogy elmé­lyült a KGST-országokkal folytatott gazdasági és tudományos együttmű­ködésünk, és hazánk számos fontos programban vesz részt. Szlovákia 26 százalékkal növelte a nem szocialista országba irányuló exportját, de a terv­feladatokat nem teljesítettük. A jelentés továbbá az életszínvonal emelésével kapcsolatos feladatok tel­jesítését részletezi. Szlovákiában a lakosság pénzjövedelme 9 milliárd 800 millió koronával, vagyis 11,6 szá­zalékkal volt nagyobb és elérte a 94 milliárd koronát. A havi átlagkereset 6,2 százalékkal nőtt, elérte a 2413 ko­ronát. Szlovákiában a kiskereskedelmi forgalom két év alatt 5 milliárd 800 millió koronával, vagyis 9,3 százalék­kal, a fizetett szolgáltatások volume­ne pedig 12,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszerfogyasztás 9,6 százalékkal volt nagyobb. Az egy főre eső évi hús­­fogyasztás 74 kg volt, ami 13,7 kg-al több mint 1970-ben. A jelentés tovább konkretizálja az életszínvonal emel­kedésével kapcsolatos eredményein­ket, majd rátér a jövő feladataira. HALADÁSUNK feltételei A jelentés megállapítja: fejlődésünk legfontosabb módja a társadalmi ter­melés nagyfokú hatékonysága és min­lemi szükségleteinek jobb kielégítését. Am nem mindenütt alakulnak ki an­nak megfelelő feltételei, hogy ez gya­korlattá váljék. A népgazdaság fej­lesztésére fordított beruházások ugyan lehetővé tették az anyagi ter­melés további dinamikus fejlesztését, de már kevésbé éreztetik hatásukat az újratermelési folyamat intenzitásá­nak növekedésében. Míg a társadalmi össztermék az eltelt két esztendőben 11,6 százalékkal nőtt, a nemzeti jöve­delem csak valamivel több mint tíz százalékkal. Ezt az anyagokkal és a termelési alapokkal szemben a felté­telezettnél nagyobb igények idézték elő. Két év alatt csak egyharmadát teljesítettük az anyagköltségek terve­zett csökkentésének. A helyzet egyál­talán nem kielégítő. Az anyagfogyasz­­tás csökkentése kategorikus parancs. Annál is sürgetőbb, mert a nyers­anyag, a fűtőanyag és az energia ára nem fog csökkenni. A jelentés további részében a ha­tékonyság fokozásának kérdését ele­mezi, érinti a KGST-n belüli együtt­működést, a kohó- és vegyipar fej­lesztésével kapcsolatos kérdéseket, majd a hazai piaccal foglalkozik. Lé­nyegében eleget teszünk a piac köve­telményeinek az élelmiszerellátás te­rén. Ám továbbra is problémák ve­tődnek fel az élelmiszeripari készít­mények választéka és minősége miatt, különösen az ésszerű táplálko­zás követelményei szempontjából. Rendkívül kívánatos, hogy főleg a hús- és tejiparban gazdagabb válasz­tékra és színvonalasabb termékekre törekedjünk, Igyekezzünk lépést tar­tani a legjobb csehországi termelők­kel. Bonyolultabbak az ipariáru-ellátás problépiái. A tervhez képest az utób­bi két évben hozzávetőleg négy szá­zalékkal kevesebb Ipari gyártmány került Szlovákia kereskedelmi hálóza­tába. Ez főként olyan termékekre vo­natkozik mint a kőtöttruha és fehér­nemű, készruha, bőr- és porózus láb­beli, több gépipari cikk stb. A fogya­tékosságok, a problémák, a lakosság növekvő szükségletei és növekvő vá­sárlóereje a problémák haladéktalan, céltudatosabb és erélyesebb megoldá­sára, az árualapok tervezett szállít­mányokkal való ellátásának biztosítá­sára késztet bennünket. Szlovákia iparvállalatainak 7,1 százalékkal kell növelniük e szállítmányokat. A jelen­tés felszólítja az érintett szlovákiai vállalatokat, hogy igényesebben és következetesebben oldják meg a ha­zai ipar ellátottságával összefüggő kérdéseket, kellőképpen teljesítsék kötelességeiket és tekintsék fontos társadalmi ügynek ezt a feladatot. A MEZŐGAZDASÁG FELADATAI Az ötéveá tervidőszak második felé­ben a mezőgazdaságra és az élelmi­szeriparra is nagyobb és igényesebb feladatok hárulnak. E feladat annál fontosabb, mert az utóbbi két évben kedvezőtlen időjárás következtében lemaradás történt, s ennek a kiesés­nek értéke 3,4 milliárd korona, az árutermelésben pedig eléri a 1,3 mil­liárd koronát. A kitűzött célok jelen­tőségét kidomborítják a termelés szerkezeti változásai és annak szük­ségessége, hogy állandóan javítsuk a minőséget és fokozzuk a hatékonysá­got. A jelentés fő feladatként jelöli meg a növénytermesztés és az állat­­tenyésztési termelés növelése közti aránytalanság leküzdését. Ez azt je­lenti, hogy a gabonatermesztési prog­ram sikeres megoldása mellett a le­hető legnagyobb figyelmet fordítsuk elegendő mennyiségű jő tömegtakar­mány biztosítására. A mezőgazdaság­ban elvárjuk a dolgozók aktivitását a burgonyatermelés pangásának áthida­lására, a kukorica és a hüvelyesek termelésének gyorsabb növelésére, az egy hektárnyi vetésterületre számított cukor mennyiségének növelésére, a sörárpa minőségének javítására, a piac jobb zöldségellátására stb. A je­lentés a tömegtakarmányok termelé­sével kapcsolatban felhívja a figyel­met a rétekre és legelőkre. A szemes takarmányok mérlegében szabályozó Intézkedéseket kell foga­natosítani a sertés- és baromfihús termelésében, valamint a tojásterme­lésben úgy, hogy a szemes takarmá­nyok fogyasztása ne legyen nagyobb az állami tervben előirányzottnál. Megállapítja még, hogy a lakosság ésszerű táplálkozása érdekében a kö­vetkező években meg kell gyorsítani a szarvasmarha-tenyésztés, elsősorban Az élelmiszeripar dolgozóira az a fontos feladat vár, hogy a lehető leg­jobban használják fel a növényi és állati termékeket, javítsák állandóan a termékek minőségét, emeljék a cso­magolás színvonalát, teljesítsék kö­vetkezetesen a termékszerkezet cse­reprogramjait és újabb, jobb termé­kekkel gazdagítsák dolgozóink aszta­lát. A piac folyamatosabb élelmiszer­­ellátása érdekében felelősségtelje­sebben kell foglalkozni a technológia korszerűsítésével, a termelési kapaci­tások összhangjának megteremtésé­vel, elhelyezésük és kihasználásuk optimalizálásával, a mezőgazdasági termelés és a kereslet növekedésével összhangban. Az erdőgazdálkodásban erdőgazda­ságunk növelése mellett továbbra is gondot kell fordítanunk az ivóvíz­­ellátásra, a vizek tisztaságára, emel­lett rendkívüli erőfeszítést kell ten­nünk az épülő vízierőművek idejében történő átadására. BERUHÁZÁSI KÉRDÉSEK A jelentés a továbbiakban a fűtő­anyag és energiaipar problémáit rész­letezi, s hangoztatja, hogy ezek meg­oldásának feltétele a további forrá­sok ésszerűbb és gazdaságosabb ki­használása. A gazdaság folyamatossága szem­pontjából további döntő ágazat a köz­lekedés, amelyben az ötéves terv fel­adatainak teljesítése szintén nem mentes a problémáktól. A Keleti Vasútvonal Igazgatóságá­nak kommunista dolgozóitól elvárjuk, hogy az említett és a további felada­tok teljesítésével hozzájárulnak a köz­lekedés javításához. A többi ágazat­tól, a nemzeti bizottságoktól és a vál­lalatoktól is igényesen megköveteljük azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek fontosak a közlekedés folya­matossága szempontjából, elsősorban ami a szállítók munkájának javítását, a munkaerőtoborzást, a közlekedési dolgozók lakás- és szociális szükség­leteinek megoldását, a beruházási fel­adatok teljesítését illeti. A jelentés felvázolja a következő időszakban eszközlendő beruházáso­kat. 1976-ban és 1977-ben a 271 mil­liárd korona értékű országos beruhá­zásnak 33,7 százaléka, vagyis 91 mil­liárd 300 millió korona jutott Szlová­kiára. A beruházások szlovákiai volu­menét a két évben 98 százalékra tel­jesítettük. Lemaradás tapasztalható az építőiparban, valamint a gépek és berendezések szállítását túlteljesítet­tük. A megkezdett építkezéseken a terv­feladatok nem teljesítése és a költség­­vetési kiadások növekedése miatt nem sikerült csökkenteni a befejezetlen építkezések arányszámát, melyek ér­­térke 1977 végén 6 milliád 300 millió koronával volt nagyobb az ötéves terv előirányzatánál, és az építkezés álta­lános időtartama egy évvel volt hosz­­szabb. A kormánynak és a Szlovák Tervbizottságnak felelőssége tudatá­ban biztosítania kell, hogy ésszerű beruházások történjenek, nem szabad engedniük a nyomásnak, a helyi ér­dekek előtérbe helyezésének, s objek­tív kritériumok alapján kell dönte­niük minden új beruházásról. Külön foglalkozik a jelentés az épí­tőipari kapacitásnak Bratislava terü­letén történő összpontosításával. Bra­­tislavában az eltelt két év alatt nem tettek eleget az igényes építkezési feladatoknak. A lemaradás hozzávető­leg 1 milliárd 200 millió korona, fő­leg a járulékos beruházásokban, a közelekedési és távközlési berendezé­sekben, továbbá főiskolák, a rádió, a televízió és a filmműtermek építésé­ben. A jelentés további része a tudomá­nyos és technikai vívmányok gyor­sabb felhasználásával foglalkozik, he­lyesli a Szlovák Tudományos Akadé­mia műszaki-kibernetikai intézetének azt a kezdeményezését, hogy a kuta­tás, a fejlesztés és a termelés közvet­len kapcsolata előnyeinek felhaszná­lásával hozzon létre tudományos-ter­melési egységet. JÖ IRÁNYÍTÁSSAL, MAGAS SZÍNVONALÚ IDEOLÓGIAI MUNKÁVAL A jelentés, hivatkozva a CSKP Köz­ponti Bizottsága 11. ülésén elhangzot­takra kidomborítja a problémák tárgyszerű és komplex megoldásának fontosságát. A tervek kidolgozása és megvalósítása során nagyon fontos a munkaközösségek érdekeinek egybe­hangolása a társadalmi érdekekkel. Ez az igyekezet szerves része az irá­nyító tevékenység színvonalának eme­lését célzó gondoskodásnak. Ezért mind nagyobb felelősség hárul a ve­zérigazgatókra és vezérigazgatóságok­ra, valamint a miniszterekre és mi­nisztériumokra. Nagy mértékben tő­lük függ a fogyatékosságok idejében való kiküszöbölése és a hibák helyre­hozása, még mielőtt súlyosabb nép­­gazdasági problémákat okoznának. A jelentés kitért a pártmunka fon­tos szerepére is. A pártszervek és szervezetek figyelmének középpont­jába kell állítani a tudományt és a technikát úgy, ahogy azt a CSKP Köz­ponti Bizottságának 11. ülése megha­tározta. A pártszervezetek és a gazda­sági irányításban dolgozó kommunis­ták legforradalmibb feladata a tudo­mányos-műszaki ismeretek érvényesí­tése, eredményeik összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel, valamint a nemzetközi mutatók elérése. Azt mondhatjuk, hogy ezek az eredmé­nyek a mércéi a pártmunka hatékony­ságának. A jelentés rámutat a jó tapasztala­tok általánosításának fontosságára. Hangoztatja, hogy aktív munkával kell megvalósítani a párt irányvona­lát. Az alapszervezetek és a pártszer­vek munkája hatékonyságának foko­zása érdekében tovább kell tökélete­síteni a párton belüli tájékoztatási rendszert. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a tények elemzésének, a szociológiai felméréseknek. Fontos a rugalmasság, az információ pontos­sága és igaz volta. A fogyatékosság elkendőzése mindig megbosszulja ma­gát. Ellentétben áll a fogyatékossá­gokkal szembeni kommunista viszo­nyulás elveivel és normáival, s ezért A közelmúltban tartatta kongresz­­szusát az Antifasiszta Harcosok Szlo­vákiai Szövetsége. }AN JANIK elvtárs­nak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának vezetésével pár­tunk és a Szlovák Nemzeti Front kül­döttséggel képviseltette magát a kong­resszuson. A szövetség tevékenységé­ről és további feládatairől széló be­számolót PETER DUDÁS ügyvezető al­­elnök terjesztette elő. Kiemelte, hogy a szövetség fenntartás nélkül támo­gatta a CSKP XIV. és XV. kongresszu­sán elfogadott programot, s tevéke­nyen hozzájárult megvalósításához. A Nemzeti Front politikailag elkötele­zett társadalmi szervezeteként, az ön­tudatos szocialista ember nevelésére összpontosítja tevékenységét, felhasz­nálva régi hagyományait. A szövetség központi revíziós bizott­ságának jelentését elnöke, LADISLAV CHOCHLlK terjesztette elő. A vitában felszólalt Ján Janik elvtárs és tolmá-Tanácskozott a CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottsága Megtartotta 10. ülését tegnap Prágá­ban a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága. Az ülést Miroslav Сарка, a bizottság elnöke vezette. A tanácskozás kezdetén a jelenlevők kegyelettel adóztak az elhúnyt Ján Paško elvtárs, a CSKP KERB tag]" emlékének. A bizottság megvitatta a CSKP Köz­ponti Bizottságának a tagállomány összetételének minőségi javítására vonatkozó határozata teljesítése ellen­őrzésének eredményeit. Megállapítot­ta, hogy azoknak a pártszervezetek­nek a többségé, ahol ellenőrzést vé­nem lehetünk elnézőek az ilyen Jelen­séggel szemben.! A jelentés szervezési kérdésekkel foglalkozva, egyebek kö­zött megállapítja: A differenciálásnak pártunk által alkalmazott politikája helyesnek bizo­nyult. Azoknak túlnyomó többsége, akik hibákat követtek el, támogatja a szocializmust, becsületesen dolgozik. A párt megvált azoktól, akik tudato­san szocialistaellenes pozíciókba ju­tottak, s ezekben megrekedtek. Politi­kánk meggyőző jellegének megnyilvá­nulása az a tény, hogy a pártba újra felvehetünk egyeseket azok közül, akiknek távozniuk kellett soraiból. Feltételezzük azt, hogy a járási párt­­bizottságok továbbra Is érvényesítik 8 differenciáit eljárást és a pártba történő belépésre igényesen kiválasz­tanak további elvtársakat, főleg a munkások közül. Az új tagjelölteknek és a fiatal párttagoknak viszonylag nagy hánya­da megkívánja, hogy a pártszerveze­tek, az ajánlók és az idősebb elvtár­sak nevelésüknek fokozott figyelmet szenteljenek, hogy így az új tagjelöl­tek és a fiatal párttagok igazi kom­munisták, a szocializmus ügyének lel­kes harcosai legyenek. Ezért- szüksé­ges az, hogy a párt minden tagjelöltje és tagja konkrét feladatokat kapjon, megtanulja a feladatok teljesítését, az akadályok leküzdését. A jelentés végén az ideológiai ráha­tás kérdéseit taglalja, š hangoztatja: az ideológiai munka területén is har­colunk a minőség javításáért, a haté­konyság fokozásáért, összehangolásá­ért a fejlett szocialista társadalom építésének problémakörével. A párt­nak és az egész politikai rendszernek ideológiai munkája csak magas mű­szaki színvonalon és nagy hatékony­sággal töltheti be pótolhatatlan sze­repét a társadalomban, csak Így lehet eszköze az új ember sokoldalú neve­lésének, a szocialista életmód formá­lásának — hangoztatja a jelentés. csolta HUSÁK elvtárs üdvözletét, Is­mertette szocialista országépítési eredményeinket és körvonalazta a nemzetközi helyzetet. A kongresszus kétnapos tanácsko­zás után megválasztotta a szövetség új tisztségviselőit. Elnökké ismét FRANTIŠEK HAGARÄT, ügyintéző al­­elnökké Peter Dudást választotta, to­vábbá 15 tagú központi bizottságot választott. LADISLAV STAŠEKET meg­erősítette titkári tisztségében. A köz­ponti revíziós bizottság elnöke ismét Ladislav Chochlík lett. A kongresszus küldöttei üdvözlő le­velet intéztek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságához, a szövetség országos központi bizottságához, a szovjet háborús veteránok bizottságá­hoz, s nyilatkozatot fogadtak el a fegyverkezési hajsza, a neutronbomba gyártása, a neofasizmus ás a neoná­­cizmus aktivizálódása ellen. geztek, felelősen foglalkozik a tagál­lomány összetételének erősítésével és javításával, ami a tagság szociális és korösszetételének további javulásában nyilvánul meg. Tovább javult a párt­­szerveknek és pártszervezeteknek a fiatal párttagok neveléséről való gon­doskodása. A fiatalok kommunista jel­lemvonásainak kifejezését nagymér­tékben előmozdítja a pártalapszerve­­zet munkája, a tisztségviselők példa­adása, az emberi kapcsolatok elvsze­rű, elvtársi jellege, a kritika és az önkritika fejlesztése. A konkrét fel­adatokkal való megbízás, és ezek tel­jesítésének következetes ellenőrzése. A pártprogram szellemében Stefan Ferencei miniszter, a Szlovák Népi Ellenőrző Bizottság ú| elnöke A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a Csehszlovák Államszövetségre vonatkozó alkotmánytörvény 1. bekezdésének 122. cikkelye értelmében ŠTEFAN FERENCEIT a szlovák kormány miniszterévé nevezte ki és meg­bízta a Szlovák Népi Ellenőrző Bizottság vezetésével. Štefan Ferencei elv­iére VILIAM ŠALGOVIČNAK, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének kezébe letette az alkotmányban előírt fogadalmat. Az új minisztert PETER COLOTKA szlovák miniszterelnök iktatta be tiszt­ségébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom