Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

Termékeny talajon A Vlskertcszek és gyümölcs­termelők mozgalma ma már fal­­vaink lakosságának jelentős ré­szét érintő politikai, gazdasági és kulturális értékű tömegmoz­galom, melynek kibontakozása és erősödése — a Nemzeti Front támogatásával — egyre jobban érezhető. E mozgalomra vonatkozó sokszínűség egyre jobban jellemzi a Szlovákiai Gyümölcsészek és Knrtészkedök Szövetségének Orechová Potőű­­-i (dióspatonyi) helyi szerve rétét is. tásban részesülnek, s kedvező feltételek mellett vásárolhatják a műtrágyát valamint a növény­védőszereket is. — Szervezetünk viszonylag jól el van látva kisgépekkel, és egyéb felszerelésekkel, melye­ket a gépraktárból kölcsönöz­hetnek ki a tagok. — Arra törekszünk, hogy a termelés színvonalának emelé­sével együtt mozgalmi életün­ket is élénkebbé tegyük. Már tavaly eredményes versenyt in­Tánczos Dénes elnök a helyi szervezet évzáró taggyűlésén az eredmények méltatása mellett a jövő célkitűzéseiről is szót ejtett. A helyi kiskertészek és gyü­mölcstermelők gazdaságilag is hasznos tevékenysége részben a családok önellátását, részben az árutermelést szolgálja. A fejlődés szemléltetésére szolgáljon alapul néhány adat: a szervezett tagok száma az idén 181-ről 248-ra bővül. Ennek megfelelően a kitermelt zöldség mennyisége a tavalyi 810 tonnáról 820 tonnára nö­vekedik. A tagság több mint fele szö­vetkezeti dolgozó, a fennmara­dó részt pedig ipari munkások képezik. A szervezet elnöke és egyben „motorja“ T á n c z o s Dénes, a helyi szövetkezet gép­szerelője. A szervezet munkájá­ról a következőket mondta: — Tagjaink értékesítési célra főként zöldséget termelnek. Ta­valy többek között 247 ezer da­rab salátát, 135 ezer csomó sár­garépát, 147 ezer darab kara­lábét, 174 ezer csomó zöldhagy­mát stb. értékesítettünk a Ze­lenina helyi kirendeltségénél. Idén a fóliasátrak fő terméke a saláta, valamint a paprika lesz. — Termelésünk — akárcsak az efsz-ben és a gyárakban, ahol dolgozunk — tervszerűen folyik. A Zelenina szerződést köt velünk, s a kitermelt árut ennek megfelelően veszi át szervezetünk tagságától. A ter­meléshez szükséges felszerelé­seket közösen szerezzük be. Ennek köszönhető, hogy a fó­liavásárlásnál tagjaink támoga­dítottunk három kategóriában — fóliás termelés, minőségre törekvés, a kert összképe — és a verseny helyezettjeit oklevél­lel jutalmaztuk. Természetesen most is indítunk versenyt a mintakert cím elnyeréséért. — A különböző szintű kiállí­tásukon 33 tagunk vett részt — 93 exponáttal —, s 13 arany­érmet nyert. Faluszépítési ak­ciók keretében 2400 óra társa­dalmi munkát dolgoztunk le, s ezenkívül vállaltuk a parkok ápolását, valamint a parlagon heverő területek ésszerű ki­használását. Ugyancsak társa­dalmi munkában kerítettük be a felvásárló központot, s jelen­legi terveink között szerepel ennek a portalanítása. — Igyekszünk lépést tartani a tudomány haladásával. A tél folyamán több szakelőadást ren­deztünk, a nyári időszakban pedig tanulmányi kiránduláso­kat szervezünk. Közüs könyv­tárunk állományát újabb szak­könyvekkel és folyóiratokkal gazdagítjuk. — A napi munka után jólesik a kerti munka, ennek eredmé­nye, számottevően hozzájárul családi költségvetésünk alaku­lásához, a népgazdaság célkitű­zéseinek teljesítéséhez. A mi talajunk termékeny, a gondosan elvetett mag bő termést hozó növénnyé cseperedik — fejez­te be Tánczos Dénes rövid is­mertetőjét. Csl. Nálunk, Aj községben, Farkas Péter foglalkozik nutriatenyész­­téssel, Immár két éve. Megszó­laltattam őt, mondjon el egyet s mást arról, mi késztette a nutriatenyésztésre, s milyen ta­pasztalatokat szerzett, amelye­ket közreadhatna, hogy mások is hasznosítsák. — Nagyon szeretem az álla­tokat. Szöszeksz fajtájú tyúko­kat, fehér kaliforniai nyulakat szereztem be. Tartottam papa­gájokat is, de a családi ház átépítésekor eladtam őket. A házépítés lekötötte csaknem minden szabad időmet. Csupán az estéimet fordíthattam szak­könyvek, szaklapok tanulmá­nyozására. Ezek után úgy ha­tároztam: nutriákat nevelek. Er­re csehországi tapasztalatok serkentettek. Bár a nutriatenyésztés na­gyobb anyagi befektetést igé­nyel, mégsem riadt vissza el­határozása valóra váltásától. — A „Chovateľ“ című szak­lapban találtam rá Václav We­ber voticei tenyésztő nevére: a j csehországi tagtárs szívesen se­gített a nutriaállomány beszer­zésében. Levelezés folytán ke­rültem vele kapcsolatba, s a ■ tenyészállatokat — három nős­tényt és egy bakot — vonaton küldte el. Ólat, kifutót, medencét készí­­! tett. Elmondta: az állatok táp­lálásával különösebb problémá­ja nincs. Télen széna, nyáron fű a fő táplálékuk. Emellett persze szívesen fogyasztják a répát, a szemes takarmányt, a főtt krumplit darával, s minden kapásnövényt. Mi a kora tava­szi eledel?_ Apróra vágott csa­lán kevés árpával, darával ke­verve. — Amikor az anyák vemhe­sek — folytatja a kisállatte­nyésztő —, meg a fialás után is „Roboran H“ tápot adok, s szárított élesztőt keverek az e­­leségbe. Szívesen fogyasztják a száraz kenyeret, a hullott al­mát. Vízigényes álllatok, tehát az elegendő friss fürdő- és ivó­víz feltétlenül szükséges a te­nyésztésükhöz. — Milyenek az eredmények? — Az első fialáskor 6,3 da­rabos szaporulati átlag jött ki. Az elhullás nem volt számot-Beszélgetés egy nutria­­tenyésztővel tevő. A második fialás után 5,6 a nőstényenként! átlag. Érté­kes szőrméjük darabjáért a fel­vásárló szerv 150—250 koronát fizet. A nutria húsa, belsősége is értékes. Elujságolta: a jövőben az elő­írásoknak megfelelő, korszerű farmot szeretne építeni. Nem bánta meg, hogy ilyen vállalko­zásba fogott. A befektetett költ­ség, s a fáradság is már meg­térült. A sok kerti hulladék, káposztamaradék js jól hasz­nosítható. — Az állatokat napközben a feleségem gondozza, s a fő étket este adom nekik, az ab­rakkal együtt. Meg kell emlí­tenem, — mondotta még Far­kas Péter, —, hogy a gyerme­keim is nagy állatbarátok. A fiam galambokkal foglalkozik, az iskolából olimpiai versenyen is részt vett velük. Jelenleg fe­hér kingeket, meg postagalam­bokat tart. Tamás Katalin (Háj) Nálunk is kapható Mint hosszú idő óta hetente, úgy február 18- án is érdeklő­déssel olvastam a Szabad Föld­műves „Kerté­szet és Kisállat­­tenyésztés“ cí­mű szakmellék­letét. Természe­tesen a „Törpe­kukorica és egyéb díszmi­csodák“ címmel közzétett írást is figyelmesen elolvastam. Ha megengedik, némileg kiegészí­teném e közleményt. Nem lényeges, de a törpeku­koricát én inkább dfszkukorica (Zea mays var, japonica) né­ven Ismerem. A második világ­háború előtti években a Mauth­­ner- és Monori-féle katalógu­sok bőven kínáltak ilyen dísz­micsodákat. A külföldi árjegy­zékek korunkban is tele van­nak hasonló egynyári csodák­kal (pl. díszkel, díszkomló, díszkukorica stb.). Sőtl A SE­­MEX nemzeti vállalat tavaly megjelent árjegyzéke két fajta díszkukorica-magot is kínál az érdeklődőknek. A „Zea color CZ“ fajtának piros és zöld, a „Zea color CF“ fajtának pedig állítólag piros, lila és zöld csíkok díszítik a leveleit. Végezetül még annyit, hogy a díszkukoricát szoliterként a virágoskertben vetjük és nevel­jük, egy fészekbe két-három szemet téve. Gondozása meg­egyezik a takarmánykukorica gondozásával. Zakói János, (Zlatnú na Ostrove) Az eperfa régi kultúrnövé­nyünk. A gömbölyded koronát nevelő, befőzésre, szörp- és pá­linkakészítésre alkalmas, sötét­­pirusas fekete termést nyújtó Savanyú eperfát (Morus nigra L.), valamint a jegenyenövésű vagy csüngő ágú (szomorú ala­kú) Fehér eperfát (M. alba L.) többnyire gyümölcstermő dísz­faként ültetik. Kevésbé ismert változat a Trnavai eperfa (Mo­rus Tyrnaviensis), amit új kul­túrnövényként butanikailag Do­mín jellemzett első ízben, hu­szonöt évvel ezelőtt. Gyüinölcsészeti szempontból ez a változat a legérdekesebb és a legértékesebb, ezért na­gyobb figyelmet érdemel a ter­melők részéről. Eredetét hiába kutatnánk, mert pontos feljegy­zést sehol sem találni. A gyü­­mölcsészeti gyakorlatban ke­vésbé ismert. Legtöbb termő fát a nyugat-szlovákiai kerület déli részén, a Kis Kárpátokban, Hlo­hovec, Nitra, Levice, Štúrovo és Modrý Kameň környékén talál­juk. E körzetekben „savanyú málna“, „savanyú eper“, „mál­nafa“ stb. néven ismrik. Elvét­ve Magyarországon és Bulgá­riában is előfordul. A tömeges előfordulásból arra következ­tethetünk, hogy Nyugat-Szlová­kiából származik, s innen ter-Köztudott, hogy Sárkányfalva (Šarkan) kis település. Az itte­ni kisállattenyésztök szervezete 1966-ban alakult, 17 taggal. Lét­rehozásán Varga Imre, Rana Jenő és idősb. Téglás Ferenc fáradozott a legtöbbet. Ezek az áldozatkész emberek irányítják a jelenleg 32 tagú helyi szer­vezetet. Tagjaink zöme a törzsállo­mány fajtatisztaságára törek-Varga Imre, a szervezet elnöke, és ifj. Bitter Ferenc, a község legeredményesebb nyúl- és tyúktenyésztője szik. Azoktól a tagoktól, akik nem hajlandók tevékenységüket ez irányban fejleszteni, az alap­­szabályzat, illetve a házirend jedt el a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén. Minden jel arra vall, hogy új, genetikailag nem állandósult változatról van szó, tehát a gyakorlatban csupán vegetatív szaporítása jöhet számításba. Fája erőteljesen növekedik, sű­rű, gömbölyded koronát nevel, éves hajtásai rövidebbek és e­­rösek. Az érett hajtások vilá­gosbarnák, az éretlenek egész hosszúságukban, de főleg a csúcsrészen puha szőröcskék­­kel borítottak. Levelei nagyok, bórszerüek, kemények és göm­bölyűek, a levélnyél rövid és erős, a levélerezethez hasonló­an finom szőrökkel borított. Vi­rágai egylakiak, vagyis egyazon növényen porzós és termős vi­rágok is találhatók. Termése hosszúkás, henger alakú, körülbelül három centi­méter átmérőjű, kezdetben zöld, majd piros, végül érett álla­potban kékesfekete színű. Vér­vörös levet tartalmazó gyümöl­cse kellemesen savanykás, üdí­tő, aromás. Á termés aránylag egyenetlenül érik, néha három­öt hétig is elhúzódik. A fák fagytűrök, regenerá­ciós képességük igen jó, a ta­lajjal és a termőkörzettel szem­ben nem igényesek, de sok ned­vességre van szükségük. szerint megvonják a különböző juttatásokat. Múlt évi jó eredményeink bi­zonyítéka: a BRANKO felvásá­rolt tőlünk 912 darab nyulat, közel 25 mázsa összsúlyban. A keltetőbe (sajátunk) csaknem ötezer darab tojást, piacra meg közel 15 ezer darabot adtunk. Valamint 2875 naposcsibét ér­tékesítettünk. összesen 274 ki­ló első osztályú gyapjút is el­adtunk. Tagságunk állatállományát tyúkból a hemsír, nyűiből az új-zélandi és a kaliforniai, ga­lambból pedig a king és a romai fajta képezi. A NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére taglétszámunkat há­rommal gyarapítottuk; tapaszta­latcsere céljából kapcsolatokat teremtettünk járáson belüli, s azon kívüli kisállattenyésztők­kel. Voltunk a matúškovói (tak­­sonyi), valamint a nitrai orszá­gos kiállításon. Nyúltenyésztési szakbizottságot alakítottunk. Az élőnyúlértékelési éves tervün­ket 140 százalékra teljesítettük. A „Z“ akció keretében 180 óra társadalmi munkát végeztünk, valamint 104 órát a faluszépí-Mint minden gyümölcstermő növénynek, természetesen a Tr­navai eperfának is vannak rossz tulajdonságai. Sokan ép­pen ezért hagytak fel a szapo­rításával és a termelésével. El­sősorban az egyenetlen érést, meg az élőmunkára igényes ké­zi betakarítást kell megemlíte­ni Szaporítása is igen körülmé­nyes. A múltban magról és szemzéssel szaporították, de ki­derült, hogy a magoncok nem őrzik meg a kiváló fajtatulajdon­ságokat. A gyakorlati tapasz­talatok azt mutatják, hogy ág­­bujtatással és az oltóvesszőnek a Fehér eperfa gyökereire ol­tásával eredményes szaporítás végezhető. Legmegfelelőbb mód­szer a nyelves párosítás. Az oltást rafiával kell átkötni, majd a vágási felületeket bekenjük agyagból és marhatrágyából ké­szült péppel, s az oltványokat elültetjük. E módszer elő­nye, hogy az oltóvessző is be­gyökerezik, tehát olyan valódi gyökérrel rendelkező fát ka­punk, amely az esetleges fagy­károk után tösarjakból újrane­velhető. Az ágbujtásos szaporítást is elterjedten alkalmazzák. Megfe­lelő helyen gyökereztető ládát helyeznek el a fán, a ládát megtöltik tőzeggel és agyag meg marhatrágya keverékből készült péppel dúsított kerti földdel. A kiválasztott ágat be­levezetik a ládába és rögzítik, a földet rendszeresen locsolják és porhanyítják. Ezzel a mód­szerrel két év alatt nyerünk állandó helyre ültethető) dús gyökérzetű csemetét. tés keretében, 13 tagunk rész­vételével. A Győzelmes Február 30. év­fordulója tiszteletére vállalt társadalmi munkából egy-egy tagra átlagosan 18 óra jut. Az idén négy szakelőadás megtar­tását irányoztuk elő, kötelező részvétellel. Ezenkívül járáson belül és azon kívül tenyészál­lat-cseréket bonyolítunk le, vér­­frissítés céljából. S ami még igen lényeges: szakmai és szer­vezési tanácsokkal látjuk el a környékbeli falvakban újonnan alakult kisállattenyésztő szerve­zetek vezetőit. Az idén másfélezer nyulat ér­tékesítünk, 2,60 kg darabon­kénti vágósúlyban. Továbbra is szorgalmazzuk a hemsír fajtá­jú tyúkok tenyésztését. Bár tyúkállományunk elismert, há romezer naposcsibét vásárol­tunk vérfrissítés végett. Munkásságunk eredményes nemcsak anyagi, hanem erköl esi szempontból is. Ennek nem csupán az egyén, a társadalom is hasznát látja. Ügy hiszem, érdemünk íg* foglalható össze. Téglás Ferenc, Šarkan Múlt heti számunk­ban írtunk arról, hogy a kertészkedők vető­mag- és ültetőanyag­beszerzési gondjainak enyhítése, illetve az egyelőre csak kevesek által ismert és termelt haszon- vagy dísznövé­nyek népszerűsítése, szélesebb körben való meghonosítása érdeké­ben csererovatot terve­zünk indítani lapunk szakmellékletében. Az első levelek és telefon­­hívások sajnos azt tük­rözik, olvasóink nem teljesen értették meg elképzelésünket. Ismé­telten hangsúlyozzuk: aki tollat fog, hogy tol­mácsolja kínálatát, ne feledkezzen meg a ke­resletének feltüntetésé­ről sem. Vagyis, tia pél­dául dughagymát, vagy paprikamagot kínál kertésztársainak, azt is írja meg, milyen mago­kért vagy ültetőanya­gokért stb. hajlandó e­­zeket cserébe adni. A csupán kínálatot tartal­mazó leveleket csak ak­kor közöljük, ha a ker­tésztárs külön feltünte ti, hogy ellenszolgálta­tás nélkül hajlandó a számára feleslegként jelentkező magokat más — elsősorban kezdő 4- kertbarátoknak áten­gedni. Kérjük levél­íróinkat, nevüket és lakhelyük pontos címét tüntessék fel. A február 25-i szá­munkban — egy ker­tésztárs kérdésére vá laszolva — a laskatök ről írtunk. Az alábbi csereajánlat éppen a laskatökkel /kapcsola­tos. Tóth Béla (079 01 Veiké Kapušany, Koiš.-Liesko­­va 126, trebišovi járás) kertésztárs levelében ezt írja: évek óta tér melek laskatököt, s van némi vetőmagom is. Két-három kertésztárs­nak tudnék adni belőle, ha cserébe jófajta sár­gadinnyemagot kínál­nak. CVlCELA ALEXEJ Nem csupán hasznos időtöltés, társadalmi érdek is Kis szervezet kiváló eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom