Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-18 / 11. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 18KB ■ J6 reggelt, Gömör, gyermekkorom édes bölcsője, álmaim ringatója. Kár, hogy télidőben érkeztem Ide. A sűrű köd eltakarja ezernyi színben pompázó arcod. Zúzmarásak a fák, S" hó borítja a mezöt, s nincs medárdal. Amolyan emlékezésre termett idő ez. Mozdulni 2 sem érdemes. Ilyenkor a régi ■ emlékek is hamar életre kelnek ... ■ j. Jó reggelt pajtásaim, cimboráim, jó reggelt felnőttek. !gy 2 köszönteném őket, ha találkoz■ nék velük. Nem jönnek elém, , magam keresem fel egyiküket, 2 Borbás Kálmánt, a Rimavské ■ Jánovce-1 (Rlmajánosí) szövet-2 kezet főőllattenyésztőjét. Az irodában nem találom. — Lehet, hogy kint van a 2 telepen vagy orvoshoz ment — mondják munkatársai és kere- 2 sésére indulnak. Egykori cimborámat, évfolyamtársamat megvárom. Együtt 2 jártunk ugyanis az ipolysági mezőgazdasági szakközépisko S lába. Négy éven keresztül so■ kát izgultunk, sokat tanultunk, ■ vitatkoztunk. Emlékszem, az 2 állatok külső és belsörészeit g vagy a baromfi tollazatát úgy ■ kellett „fújni“ Csutora Imre ta-2 námak, mint az egyszeregyet, ■ Maszarovics Gyula tanár mega füfélék tökéletes ismeretét követelte. Borbás fújta. Nem volt ■ magoló típus, azonban szerette 2 á szaktantárgyakat. Tanítás után roptuk a tán- 1 cot. Télidőben tánc- és színját-2 szó csoportunk gyakran egész ■ estét betöltő műsorral szóra-2 koztetta a környék falvainak m lakóit. Együtt utaztunk haza: ő Détérbe, én Dobócára. Arra is jól и emlékszem még, amikor első-2 évesek voltunk. Borbást elfogta a honvágy, alig tudtuk viszszatartani. 1961-ben leérettségizett: növénytermesztő és ál■ lattenyésztő technikusi képesítést szerzett. Azóta nem találjj koztunk. Most arra vagyok kí■ váncsi, hogy az iskolában szer-2 zett tudását miképpen hasznosítja a gyakorlatban. Megérkezik, majd bólint egyet, azt kérdezi: „Hát hol is kezdjük?“ A legegyszerűbb az 2 volna, ha ezt mondanám: az elején. , — Mit mondjak neked, hiszen ismered származásomat: 5 apám, anyám, de talán még a dédszüleim is parasztok voltak, ■ én is mezőgazdász lettem. Őszin■ tén bevallom, jobban szerettem 2 volna Détérben, vagy környé-M kén elhelyezkedni, de nem sí-2 került. Evek során azonban annyira megszoktam Jánosit, hogy ezen már a fejem sem 2 töröm. Borbás Kálmán több mint n tíz éve dolgozik a Rim. Jánov-2 ce-i „Jánošík“ szövetkezetben, főállattenyésztői minőségben. 2 Töviről hegyire ismeri a szö-2 vetkezet ügyeit, bajait. Megtudom tőle, hogy szövetkezetük az eltelt időszakban sokat fejlődött. Dehát mi is történt? A pálfalai, a jánošíky 2 és a jánosi szövekezet egyesült Az első években — akár- 2 csak másutt — itt is akadtak 2 problémák, elsősorban az újjá■ szervezésből, az eddigitől eltérő irányítási módból. A ké- 2 sőbbiek során az akadályokat ■ leküzdötték. Mivel a gazdaság földterülS- 2 te Rimavská Sobotával határos, ■ a növénytermesztést zöldség-2 termelésre, az állattenyésztést sertéshús- és tejtermelésre sza■ kosították. — Ezerkilencszázhatvanhéttől ■ , — amikor Idejöttem — azt a 2 célt tűztem magam elé, hogv ésszerűen gazdálkodjunk, fel■ adatainkat teljesítsük. Sok adattal érzékeltethetném az elmúlt év eredményeit. Vegyük a tejtermelést: a tervezett 3000 helyett 3097 liter volt, a tehenenként! tejátlag, 1967-ben például csak 2851 liter. Múlt évi tervünk 1 millió 600 ezer liter tej eladását írta elő, ehelyett 1 millió 891 ezer 718 litert adtunk a közellátásnak. Szövetkezetünk tejeladási tervét 111 százalékra teljesítette! — Hogyan értétek el a jő eredményt? — Nehéz ezt összefoglalni. Ha mégis beszélnem kell róla, elsősorban a keresztezést említem meg. Évek óta keresztezést folytatunk a szlovák és fekete tarka szarvasmarhával. A keresztezésből származó utódok jó tejelők. Ezen kívül rendszeresen végezzük a selejtezést. A tehénállomány harminc százalékát évente kiselejtezzük, azokat az egyedeket,' amelyek tizenkét liternél kevesebb tejet adnak Aaponta, korra való tekintet nélkül lecseréljük. Gondot fordítanak a törzsállomány kialakítására. Az idei tervfeladatok is erre kényszerítik a gazdaságot. Ebben az évben száz darabbal kell gyarapítani a tehénállományt. Utánpótlásra növendékállatokat nem vásárolnak, mert van elég borjú, saját nevelésű üsző. Tavaly a száz tehénre tervezett 93.8 db helyett százhat borjút értek el. A jövőben a szövetkezet állattenyésztését kimondottan tejtermelésre szakosítják. 1980 után üszőneveléssel sem foglalkoznak. A borjakat két hetes korban eladják a kraskovói szövetkezetnek, ahol felnevelik azokat és öt hónapos vemhes állapotban visszavásárolják tőlük. Ez a kooperációs kapcsolat azért lényeges, mert Kraskovo hegyaljai vidék, ahol sok a jó legelő, ezért itt á borjütartás kifizetődik. — Milyen az állatok istállózása? — A tehéntartáshoz megfelelő istállókat kellett létrehozni. Még 1971-ben nyolc istállót — ló, baromfi, hízómarha istállót — átalakítottunk a tehenek részére. Ezek az istállók jól gépesítettek, automatizált az etetés. A jánošíkyl telepen felépítettünk egy háromszázhűsz férőhelyes, rostos állású istállót. halszálkás típusú fejőházzal. Itt száz kapacitású ellető helyiség is van. Automatikus adagolóval mindössze egy traktoros etet, három fejő feji a teheneket. A váltó fejő a negyedik, mert a fejőszemélyzetnek minden harmadik napja szabad. Ebben az istállóban két 6000 literes hűtőtartály van, melyben négy Celzius fokra hűtik a tejet. A dolgozók ügyelnek a tej tisztaságára, minőségének megőrzésére. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi adat: a tejet 3,6; 3,7; 3.8 százalékos zsírtartalommal szállítják a tejüzembe. Ezt úgy érik el, hogy a dolgozókat anyagilag teszik érdekeltté. Amennyiben a tejet tisztaság szempontjából az első osztályba sorolják, a fejő kétszáz korona jutalomban részesül, a második osztályú tejért a dolgozó nem kap prémiumot, a harmadik minősítési osztályba sorolt tejért a fejőnek háromszáz koronát vonnak le a fizetéséből! Ez az ösztönző jutalmazási módszer, amint látjuk, jól bevált. A rimaszombati tejüzem a jó minőségű tej literjéért tíz fillér felárat fizet a gazdaságnak, a második osztályúért csak az alapárat, a harmadik osztályba sorolt tejért pedig öt fillért levon. A szövetkezet tehát a tejüzemtől minden liter tejre ötven fillér jutalmat kap. Így bátran állíthatjuk, hogy a tejtermelés kifizetődő, —■ még annak ellenére is, hogy egy -liter tej termeléséhez 0,33 kg abraktakarmányt használnak hasznosság szerint. Ezzel nem elégedett a zootechnikus. Sokat harcol azért, hogy a növénytermesztők minél több terimés takarmányt termeljenek, elegendő mennyiségben legyen jő tömegtakarmány. A jövőben 0,30 kg-ra akarják csökkenteni az abrakfogyasztást. Nem lenne igazi zootechnikus, ha a dolgozókat nem dicsérné meg, hiszen az eredmények elsősorban a dolgozók öntudatos munkájának köszönhetők. Hiába lenne jó szervező, - irányító, vezető, ha a dolgozók hanyag munkát végeznének. A részlegzootechnikusok naponta ellenőrzik a telepeket. A szövetkezet vezetői messzemenően gondoskodnak a dolgozók munkakörülményeinek javításáról. Minden telepen' szociális helyiség áll rendelkezésükre, ahol átöltözködhetnek, meleg vízben mosakodhatnak. Város melletti szövetkezet és nincs munkaerőhiány, mert a dolgozók itt is megtalálják számításukat. Az idei feladatokat — amelyek a múlt évinél igényesebbek — csakis, közös erőfeszítéssel tudják teljesíteni. Céljuk: tehenenként 3200 liter tejátlag elérése. A sikert nemceak nekem, hanem mindenkinek jól esik hallani. Az elismerés, a fizetség nem minden. Van itt valami más is, ami szintén lényeges. Ezt úgy fogalmazhatnánk: emberség, becsület. — Nekem sokat jelent Jánosi — mondja Borbás Kálmán. — Itt építkeztem, itt lakom már tíz éve, itt is akarok élni. A szövetkezetei magaménak érzem, ezért nem mindegy, milyenek az eredmények. Bárkit kérdeztem, mindenkitől elismerő szavakat hallottam Borbás Kálmán munkáidról: szeretik őt egyszerűségéért, becsületességéért, munkabírásáért. Mindenkit Ismer és ellenőriz, de ha valaki többet vállal magára, nem fukarkodik az elismeréssel. Jó reggelt, jó napot, jó éjszakát. Múlik az idő, s benne az emlékek dalokká válnak. Egyre kevesebben vannak azok, akik őrzik. Ne menjünk el szótlanul mellettük, köszönjünk rájuk, hogy megszólaljanak. Nagy Teréz Pártunk 1975. évi októberi plénuma azt az időszerű követelményt támasztotta a mezőgazdasági irányítás dolgozóival szemben, hogy állítsák helyre a cukorrépának, vagyis a legintenzívebb terménynek hagyományos helyzetét. Ez a társadalmi igény mindenekelőtt azért került a figyelem középpontjába, mert nem teljesítettük elvárt módon az ötödik ötéves tervidőszakban a cukorrépa-termesztésre háruló feladatot. Immár a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében tartunk és azt tapasztalhatjuk, hogy bár a cukorrépatermelésben az utóbbi két esztendő szélsőséges éghajlati adottságai nagyban befolyásolták a termésátlag alakulását, mégsem tettünk meg mindent a javulás érdekében! Mivel Szlovákiában a cukorrépatermelés szempontjából a nyugatszlovákiai kerület döntő fontossággal bír, ezért szükséges, hogy itt megteremtsük a jó termésátlag elérésének kedvező feltételeit. A kerületben az ötödik ötéves tervidőszakban 377,0 mázsa gyöktermést értünk el. A hatodik ötéves tervidőszak első két évének kerületi termésátlaga azonban csupán 291,6, ezzel szemben az ötödik ötéves tervidőszak első két esztendejében 353,1 mázsa volt! Ez teszi indokolttá azt, hogy ebben az évben — megszívlelve az októberi pártplénum ajánlásait — a kerületben mindent megtegyünk a kielégítő termésátlag elérése érdekében. Nem vjtás, hogy az októberi pártplénum elvárásai ma még időszerűbbek mint a múltban, hiszen ebben az évben kerületi méretben több mint 400 mázsás hektárhozamot kell elérni. Csak Így hozhatjuk be az előző két év több ezer tonnát kitevő tartozását. Ha tehát a múlt év vetésterületét vesszük alapul, akkor idén a cukorgyáraknak a kerületből közel 230 ezer tonnával több répát kell kapniuk, mint tavalyi ÚTMUTATÁS A LEMAR ADÓZÓKNAK! Már hírt adtunk arról, hogy februárban a répatermesztők kerületi értekezletén négy élenjáró szövetkezet azzal a felhívással fordult a kerület Hasznosítják a múlt évi tapasztalatokat A trebišovi járás mezőgazdasági üzemeiben is azt mutatja ki a számvetés, hogy mit és mennyit adott az előző év, hogyan lehet értékelni a feladatokat és egyáltalán milyen volt az elmúlt esztendő. Nem történt csoda a vojíicel Győzelmes Február Efsz-ben sem, de bizonyos, hogy az 1977-es esztendő meghozta gyümölcsét. Ahogyan azt Ladislav Bobík mérnök, a szövetkezet elnöke mondotta, részben olyan — egyébként természetesnek tűnő — dolgok játszottak közre a sikerekben, mint az éves termelési terv precíz kidolgozása és időbeni ismertetése. Még az is hozzájárult, hogy a munkaiskola keretében a dolgozók" politikai-szakmai oktatásban részesültek. A tervben háromezer literes tejátlaggal számoltak. Ezt 48 literrel túlteljesítették, ugyanakkor egy liter tej termelésére 0,25 kg dfőtakarmányt használtak. A siker titka abban van, hogy radikálisan nyúlt a vezetés az állattenyésztéshez. Ötven hektáron intenzív legelőt telepítettek, s ezt bekerítették. A feljavított természetes kaszálóikról pedig negyven mázsás szénatermést takarítottak be. Eredményeik a növénytermesztés szakaszán Is figyelemreméltóak, hiszen az utolsó három évben a búza hektáronként 50,4, az árpa 44,4, a kukorica pedig 41,7 mázsát adott. Nincs megállás A szövetkezet valamennyi mutatóban túlteljesítette a termelési feladatot, és a szép eredmények ellenére mégis elégedetlenek. A komplex racionalizáló brigád, amely szocialista brigádból alakult, a tartalékok feltárásán munkálkodik. Tallóztam az adatok sokaságában. A szövetkezet dolgozói a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak, amely magába foglalja a gazdaság fellelhető tartalékait. Elhatározták, hogy a tejtermelés szakaszán az abraktakarmány-fogyasztást literenként két dekárépatermesztő munkaközösségeihez, csatlakozznak a nagyobb termésátlag eléréséért folyó versenyhez. Tegyenek meg mindent azért, hogy az öntözetlen területeken ötszáz, az öntözöttaken pedig hélszáz mázsán felüli hektárhozamot érjenek el cukorrépából! Mivel a őalovói (nagymegyeri) szövetkezet is egyike ezen felhívás értelmi szerzőinek, ellátogattam hozzájuk, hogy a merész célkitűzés hogyanjáról érdeklődjem. Zsoldos József elvtárs — a szövetkezet elnöke — elöljáróban megjegyezte, hogy nem is annyira a rendelkezésre álló földek minősége, mint a gazdaság dolgozóinak mérhetetlen szorgalma, elkötelezett helytállásának az ismerete tette indokolttá, hogy részesei legyenek a szóban forgó felhívásnak. HOGYAN ÉRTEK EL JÖ TERMÉSÁTLAGOT? A szövetkezetben nagy hagyománya van a cukorrépa-termelésnek. Ez azt jelenti, hogy a répa — munkaigényessége ellenére — a legkedveltebb termények egyike. Ezt mutatja a cukorrépa ötéves termésátlaga is, hiszen az említett időszakban 130 hektáros területen nem kevesebb, mint 496 mázsás hektárhozamot értek el. A múlt évben pedig a kedvezőtlen időjárás ellenére 443,9 mázsát, s ezzel a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a legjobbak lettek! Nem a véletlen müve tehát, hogy a répatermelők kerületi értekezletén megkapták a legjobbaknak kijáró oklevelet. Zsoldos elvtárs a jó termésátlag elérésére irányuló érdeklődésre megjegyezte, hogy a termőföld minősége, az e-lővetemény fajtája, a tápanyagpótlás, valamint az emberi gondoskodás mind-mind befolyásolója a törekvés coljának, a végeredménynek. Az‘elmúlt évben úgy alakúit a vetésforgó, hogy a cukorrépavetésnek valamivel több mint a fele (80 hektár) öntözőrendszerrel behálózott földekre kérőit, és ott 520 mázsás átlagtermést értek el. Ez Jól bizonyítja az öntözés belterjesítö hatékonyságát, hiszen ezeken a földeken 76,1 mázsával val csökkentik. Újabb harminc hektáros területet befüvesítenek és azt is körülkerítik. így újabb területen alkalmazhatják a szarvasmarhák szakaszos legeltetést, tehát a szarvasmarha-tenyésztés megbecsült ágazattá vált. Saját nevelésű, szép, egészséges üszőkkel idén is gyarapítják a tehénállományt. Tavaly száz tehéntől csupán kilencven borjút neveltek fel, azt érthetően kevésnek tartják. Gondos tenyésztői munkával az idén kllencvenhét borjút akarnak száz tehéntől felnevelni. Legalább ötvenkét literre! szándékoznak növelni az egy tehénre jutó évi tejátiagot. A sertéstenyésztési ágazatról csupán annyit, hogy ez a szakasz évek óta jövedelmező, ám itt is találtak jócskán tartalékot. Tavaly egy malacot 370 korona költséggel választottak el, az idén a költséget 30 koronával szándékoznak csökkenteni. A sertéshizlaldában tavaly 0,53 kg volt a napi súlygyarapodás, az etetés javításával ebben az évben kilenc dekával akarják növelni a napi súlygyarapodást, ami húsz tonna hús terven felüli kitermelését teszi lehetővé. A szövetkezet elnöke nem titkolta, hogy a tartalékok feltárása számottevő bevételt jelent a gazdaságnak. Még mindig gondot okoz a talaj tápanyag-utánpótlása, az istállótrágyázás, a műtrágyák felhasználásának ésszerűsítése, a központi tervfeladatoknak és a helyi természeti adottságoknak legjobban megfelelő vetésszerkezet kialakításai a szántóföldek és a legelők gyommentesen tartása s nem utolsó sorban a talajvédelem. Az idén mintegy 400 hektáron használnak folyékony műtrágyát, főleg a kalászosokra, Így tizenöt százalékkal nagyobb termésátlaggal számolnak. A vojčícei szövetkezet tagjai a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére 1,3 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, amely a termelési terv túlteljesítésére, e munka minőségi javítására, a gazdaságos anyagfelhasználásra, költségmegtakarításra, a dolgozók munka- és életkörnyezete javítására irányul. I. B. Kockázat-Cukorrépajobb volt a gyöktermés, mint az egész területen. Idén azonban a cukorrépának túlnyomó többsége — vagyis 90 hektár —a vetésforgó alakulása miatt olyan földekre kerül, ahol a növény öntözése lehetetlen. Ezért a termésátlag fokozása itt mindenekelőtt az emberi gondoskodáson múlik, hiszen az öntözetlen területeken ötszáz, az Öntözőiteken pedig hétszáz mázsás hektárhozam túlszárnyalására vállalkoztak, és ez nem csekélység. A múltban próbálkoztak a cukorrépa gépi egyelésével, továbbá az egycsirás vetőmag használatával. Az eredmény? Bármilyen nagy gondoskodásban részesítették ezeket a vetésterületeket, mégsem érték el a kívánt termésátlagot. Ezekről a földekről gyűjtötték be a legkevesebb répát. Ezért érthető, hogy egyelőre tartózkodnak a répa gépi egyelésétől és az egycsírás mag használatától, mivel ezek még nem eléggé tökéletesek, tehát nincs biztosíték a jó termésátlag elérésére! A szövetkezetben jól bevált a Döbrovicel (koptatott magú) cukorrépafajta. Méghozzá a szükséges emberi erő közreműködésével. Ez egyik titka a jó termésátlag elérésének, hiszen az elmúlt szélsőséges évben hektáronként 82 ezer növényegyedet és átlagosan 14,2 százalékos cukortartalmat értek el. MILYEN TALAJON? Arra törekednek, hogy a cukorrépa alá időben előkészítsék a talajt. Amint a gabonát betakarítják, Igyekeznek a szalmát is elhordani, a tarlót pedig a műtrágya egy részével leszántani. Ezzel megőrzik a talaj természetes ned-
