Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-18 / 11. szám

1978. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES Д * utóbbi években nagy mére­tű koncentrálásra került sor a mezőgazdaságban. Szövetkezetek egész sora társult, és kialakultak a mezőgazdasági nagyüzemek. A több ezer hektáros közös gazdaságokban legtöbb belyen bevezették a szakága­zati irányítást és ezzel egyetemben az egyes részlegek önelszámolókká vál­tak. A gazdaságosabb termelés érde­kében. a lehetőségekhez mérten, sza­kosították az állattenyésztést és nö­vénytermesztést. A társult szövetkeze­tekben (főleg a szomszédos efsz-ek­­ben) hasonlóak a feltételek, mégsem egyenletes a fejlődés. Van, ahol az irányítás akadozik, iiincs kellő átte­kintés. hézagos az ellenőrzés. Sze­rencsére eggyel több az olyan társult szövetkezet, ahol kevés a zökkenő, jó az irányítás, a munkaszervezés, s ez megmutatkozik a termelési eredmé­nyekben is. A vydranyi (hodosi) Dukla Efsz gyorsan kiheverte a társulás utáni nehézségeket, s napjainkban már a dunaszerdahelyi járás egyik legki­­egyensfilyozottabb mezőgazdasági üze­mei közé tartozik. — Összeszoktunk — állítja határo­zottan P í v e r Dezső, a társult szö­vetkezet elnöke. Nálunk mér múlttá vált azt firtatni, ki melyik részlegen dolgozik. Oda csoportosítjuk a tago­kat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A szövetkezet vezetői kezdettől fog­va nagy súlyt helyeztek az ágazati irányítás megszervezésére. A három részleg — a növénytermesztő, az ál­lattenyésztő, és a műszaki — külön­­kfilön önelszámoló egység. A közel­múltban megtartott zárszámadó köz­gyűlés az egyes ágazatok küldöttjei­nek a tanácskozása volt. A tavalyi terv teljesítése körüli problémákat és az idei célkitűzéseket az egyes rész-A szepsi síkság lapos, mint a gyú­­rődeszka. A táj egyhangúságát a távoli hegyvonulatok sem oldják fel. A föld minden szem búzáért, kukori­cáért keményen megdolgoztatja műve­lőit. Buzicán (Buzita) élni semmivel sem rosszabb, mint bárhol az országban, csak az kellemetlen, hogy a község­nek nincs vasútja, az utak is csak tá­voli hajszálerei a nagy forgalmú köz­­utaknak. Mindez ma már nem jelent elszigeteltséget. A televízió, a rádió, az újság, az egyre több személyautó segíti áthidalni a különbséget. De hát mégis, hogyan élnek Buzicán az embe­rek, mekkorát Is léptek elóre? Buzica a Kosíce-vidéki járás 1250 lelket számláló kisközsége. Először 1282-ben tűnik fel Buzita néven. A községben semmi nincs messze egy­mástól: a két templom mellett a két­­osztályos óvoda, az óvoda mellett a kultúrház, az agitációs központ, a könyvtár, a bevásárló központ, a kocs­ma, a szövetkezet impozáns székháza, s néhány méterre a hnb irodája. A hnb épületében van az orvosi rendelő meg a posta is. Innét csak egy ugrás­­nylra van az alapfokú kilencéves is­kola. A 11 osztályos új iskolában 269 gyerek tanul. A húsztagú tantestület­nek nem kell félni a gyerekek után­pótlásától, hiszen az év elejétől a köz­ségben tizenegy gyerek született. Hogy a mai élet tartalmát helyesen értékeljük, néhány mondat erejéig idézni kell a múltat. — Az „úri világra“ (mert sok volt Itt az úri birtok) már csak az Idősebb emberek emlékeznek vissza — mondja Slriíó István, az iskola legidősebb ta­nítója —, arra, hogy a régi burzsoá köztársaság idején a napszámért 5 ko­ronát fizettek, és egy kiló cukor pedig 6 korona 20 fillérbe került. A Horthy­­rezslm éveiben a pénznek már nagy értéke volt, csak nagyon kevés volt belőle. Felnőtteknek kaszálásért 80 fillér, kapálásért 60 fillér volt a nap­szám, a gyerekember csak 40 fillért kapott, de ritkán, mert nem volt mun­kalehetőség. — Részért arattunk — emlékszik vissza Dankó Ferenc —, kilenc ke­reszt volt az úré, egy a miénk. Meg kellett szenvedni azért az egy keresz­tért. — Én is cseléd voltam — mondja Bitó jános —, tudtam, mitől volt sós a kenyéri Nem is )ó a régi Időkről beszélni. A tél végi hóolvadásban sáros, la­tyakos község Buzica. Ha átutazóban fut rajta keresztül az ember, talán észre sem veszt, de ha jól megfigye­li, láthatja, sok itt az új ház, ami jel­zi: Buzica nem kihaló település. — A járásunkban alig akad még egy olyan község, melynek lakosai úgy szeretnék szükebb hazájukat, mint a buzicaíak — magyarázza Vajányi László hnb titkár. — jól érzik itt ma­gukat a fiatalok, nem vágynak el a községből. Itt pezsgő kulturális élet folyik Már hagyományossá vált ná­lunk a Kanyapta menti járási dal- és táncünnepély. Színjátszó csoportunk a Nászutazás című darabbal készül a színjátszók járási fesztiváljára. Van zenekarunk és énekkarunk. Az utóbbi Humennére készül a kórusok feszti­legek gyűlésén vették alaposabban bonckés alá. Annak ellenére, hogy eredményesen gazdálkodtak, a veze­tők, sőt a dolgozók is jól tudják, van­nak még tartalékok, amelyek feltárá­sával növelni lehet a termelést. Pedig ebben az efsz-ben az egy dolgozóra eső munkatermelékenység mór meg­haladta a 142 ezer körönét, és az egy hektárra eső össztermék értéke etérte a 27 ezret. Tavaly a növénytermesztési ágazat tér területet öntözhetne), amelyet ez­előtt két évvel kellett volna átadni rendeltetésének, még a mai napig sem üzemel. Az állattenyésztés szakosítását is szorgalmazzák a szövetkezetben. A gazdaságban levő 920 tehenet két farmra összpontosították. Az állatok hasznossága jó, s tavaly a napi tehe­nenként! fejési átlag megközelítette a 10 litert. Emellett 100 tehéntől 95 bor­jút választottak el. A távlatok még JŰ ÚTON JÁRNÁK eredményességéhez jelentősen hozzá­járult a szőlészet és kertészet. A fő­ként homokos talajon telepített 108 hektáros szőlőből elérték a 103 má­zsás hektáronkénti átlaghozamot. Mi­vel a zöldségtermesztésben szintén jó eredményt értek el, az idén bővítik a kertészetet. Az egyéb zöldségfélék mellett 24 hektáron termesztenek pa­radicsomot, és annak döntő többségét kombájnnal takarítják be a helyi konzervgyár részére. Az idén különösen nagy gondot for­dítanak a kukorica és cukorrépa ter­mesztésére, szeretnének nagyobb hek­tárhozamot elérni. Persze sok függ az időjárástól. Az öntözhető terület el­enyészően kevés. Az öntözőberendezés (amely az Orechová Potöü-i (dióspa­­tonyi) és vydranyi határban 1280 hek­biztatóbbak, mivel a közeljövőben 34 millió korona beruházással megkezdik az 1060 férőhelyes, egyik legkorsze­rűbb telep építését. Az elképzelés sze­rint a szarvasmarha hizlalásával a jö­vőben nem foglalkoznak, mivel a cu­korgyár mellett létesítendő járási tár­sulás oldja meg a húsellátás fontos alapkérdését. A serféshústermelést lényegében szakosították. Korszerű hizlaldákban vannak elhelyezve a hízósertések. A napi súlygyarapodás 60 dekagramm körül mozog. Van a szövetkezetben egy 2600-as hizlalda, ahol két dolgozó szorgoskodik, és 560 kilogramm húst termelnek naponta. A legfontosabb feladatok közé tartozik az utánpótlás. Az anyakocák részére modern beren­dezést készítettek, s bíznak abban, hogy ott lehetővé válik a bűvös szám, évente a 22 malac elválasztása, anyán­ként. jelentős a társult szövetkezet mű­szaki (szolgáltató) részlege. Egy 60 tagú csoport végzi az építkozési mun­kálatokat. A gépek javításával közel 50-en foglalkoznak, s emellett 16-an az állattenyésztésben levő gépek, be­rendezések karbantartásét, javítását végzik. A központi műhely olyan jól felszerelt, hogy a főjavításokat is el tudják végezni. — Napjainkban a gépekhez értő szakemberek nélkül nehezen boldo­gulnánk — jegyezte meg R á c z Péter, a szövetkezet alelnöke, aki egyben a termelés irányításának „motorja“. — Ha egy nagy teljesítményű gép csak egy napra kiesik, ez jelentős kárt okoz a tervek teljesítésénél. A szövetkezet melléktermelése is a mezőgazdaságot szolgálja. Az a munkacsoport, amely a gazdaságban elkészítette az anyasertések és mala­cok számára a fűthető klimatizációs berendezést, hasonlókat készít a járás más mezőgazdasági üzemei részére. A szövetkezetben nagy gondot for­dítanak a szakember-utánpótlásra. Л társult efsz-ből most is négyen járnak mezőgazdasági főiskolára, öten mű­szaki középiskolára, és egy egész sor fiatal tanul szaktanintézetekben és technikumokban, mint távtanuló. Har­minckét gyakorlati tapasztalattal ren­delkező traktoros iskoláztatása Is fo­lyamatban van, s a közeljövőben ők is megszerzik a szakmunkás-képesítést. Ősszel az állattenyésztésben dolgozók számára terveznek szakmunkásképző iskolázást. Egy társult szövetkezetét mutattunk be, amely már átesett a tűzkeresztségen és jó irányban halad a szakosított me­zőgazdasági nagyüzem kialakításához. TÓTH DEZSŐ A fejlődés útján váljára. A könyvtárunk ötezer kötetes, ötszáz állandó olvasónk van. Vajányi László a legutolsó választá­sok után került a hnb élére. Azóta nem sok idő telt el; van-e már átte­kintése arról, milyen eredményeket értek el a választási programterv tel­jesítése terén? — Választások után rögtön hozzá­láttunk terveink megvalósításához. Bő­vítettük az üzlethálózatot, s egy osz­tállyal az óvodát. Elvégeztük a vil­lanyhálózat főjavítását. Vásároltunk 310 szemetesládát ,egy szemeteskocsit és egy fekálkocsit a szennygödrök tisztításra. Az iskolához járdát épí­tünk. Hozzáláttunk a kultúrház, a hnb és a posta építéshez, ahol a köz­ség polgárai tavaly tízezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Felvásárol­tunk egy házat, amelyben cukrászdát ós fodrászatot létesítünk, s ez év jú­niusában adjuk át rendeltetésének. Tervünkben szerepel egy park, ahol szabadtéri színpad és mozi lesz. A régi kastélyban — a felújítás után — köz­ségi népművészeti múzeumot létesí­tünk. Persze a tömegszervezeteknek is rendezünk be klubhelyiségeket. Oj egészségügyi, és bevásárló központot, három osztályos óvodát és bölcsödét éjítünk; öltözőt a sportpályára. Dolgozó népünk februári győzelme Buzica községben is meghozta a jólé­tet. Az elmúlt harminc év alatt na­gyot változott itt az élet. jómódúak az emberek. A munkaképes dolgozók negyven százaléka az iparban dolgo­zik, húsz százaléka a szolgáltató iparban és negyven százaléka a szö­vetkezetben. — A mindennapi kenyérért ma is meg kell dolgozni — mondja az öt község határát egyesítő buzicai szö­vetkezet alelnöke, Tóth Ernő, aki egy­ben az üzemi pártszervezet elnöki tisztségét is betölti. — Szövetkezetünk­ben mindenki megtalálja számítását, a dolgozók átlagos keresete meghaladja az 1900 koronát, természetesen az ál­lattenyésztésben és a gépesítésben há­romezer koronán felüli a havi kereset. A rendszeres szakmai-politikai tudás­gyarapításról következetesen gondos­kodik a vezetőség. Az állattenyésztés­ben a dolgozók 75, míg a gépesítésben a dolgozók 60 százaléka látogatja a szövetkezeti munkaiskolát. Messzeme­nően gonoskodunk a dolgozók munka- és életkörnyezetének állandó javítá­sáról. Üzemi konyhát létesítettünk, melegvizes fürdőt, öltözővel. A tagság a megbecsülést eredmé­nyes, jó munkával viszonozza. A szö­vetkezet évente nem kevesebb, mint 6000 tonna szemes terményt, 3690 ton­na pukorrépát, 800 tonna repcét, 105 vagon húst és 3 millió 720 ezer liter tejet ad a társadalomnak. A szövetkezet jó megélhetést bizto­sít. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az iparból egyre többen jönnek vissza a szövetkezetbe. S jói élnek az emberek. A múlt és a jelen között annyi a különbség, mint ég 6s föld között. ILLLÉS BERTALAN Hármas jubileum Az 1948 februárjában születettek kettős jubileumot ünnepeltek, s akadt olyan is, akinek háromszoros volt az öröme. Ezek közé tartozik Kiss Pál csa­ládja, Turnianske Podhradie (Torna­váralja) községben, a Koáice-vidéki járásban. A férj ós feleség a „Jégtörő Február“ szülötte, tehát a 30. évfor­duló hármas jubileumot jelentett szá­mukra. A férj kommunista, géplakatos. lSSe-tól a helyt állami gazdaságban dolgozik, gépjavítóként. A 38 tagú kö­zösség, amelyben dolgozik — S z t u­­p 6 к János vezetésével — a szocia­lista brigád megtisztelő címért verse­nyez. A múlt év végén lett a kollek­tíva bronzérmes. Kiss Pál munkáját igyekszik becsületesen végezni, kere­setével elégedett, megtalálta számítá­sát a mezőgazdaságban. nyolchónapos Marika, akit leginkább a fényképezőgép villanófénye érdekel. Férj: „A régi világból semmit sem éltünk át. Alig akarjuk elhinni, amit az idősebbek beszélnek. Kétszobás, összkomfortos állami lakásunk, amint látja, korszerűen berendezett. Sze­mélyautónk már négy éve van. Való­ban gond nélkül élünk.“ Feleség; „Lesz családi házunk is, a pénz már megvan rá. Nagyon lé­nyeges až állam sokoldalú, ingyenes egészségügyi gondoskodása. Ezt első­sorban azok tudják értékelni, akiknek gyermekeik vannak. Mondhatom: bol­dogok vagyunk, a gyermekeink előtt az örömteljes, határtalan távlat.“ Hát ilyen egy fiatal család élete, a Győzelmes Február szülötteié. Azoké, akik már a szocialista rendszerben nevelkedtek. IVÄN SÄNDOR, Košice Neje anyaszabadságát tölti odahaza. Kertésznek tanult. .Szabadsága előtt fejőnőként dolgozott az állami gazda­ságban. E munkájában férje is segített neki. Huszonkét tehenet gondozott, s tehenenként napi 12 liter tejet fejt. Havi négyezer korona keresete nem tartozott a ritkaságok közé. Kissnát az 1978-os választások alkal­mával a járási nemzeti bizottság kép­viselőjévé választották, s a mezőgaz­dasági albizottság tagja. Az ifjú Pál negyedikes, kitünően ta­nul. Most nagyon bosszantja, hogy a félévi bizonyítványába került néhány kettes. Vallja; a tanév végi bizonyít­ványa már csupa egyes lesz. A Kiss család legifjabb sarja a 5 Fő céljuk: a minőségre törekvés EREDMÉNYEK ÍS PROBLÉMÁK A NOVA BODVA-I (ÜJBODVA) GYŐZELMES FEBRUÁR 25. ÉVFOR­DULÓJA SZÖVETKEZETBEN összesen hétszázharminchárman tudják magukénak ezt a 3710 hek­táros szövetkezetei. S mindjárt be­vezetőben elmondható: aránylag jól gazdálkodnak, -fel-fel figyeltet­nek magukra. Természetesen ezzel nem azt állítjuk, hogy már kimerí­tették valamennyi termelési és szellemi tartalékaik forrásait. Néhány szemléltető adatot hadd említsünk, miként gazdálkodtak tavaly: gabonából 30, kukoricából 58 mázsás hozamátlagot értek el. Áruértékesítési tervüket az elmúlt évben 119,4 százalékra teljesítették. Ehhez hozzájárult az is, hogy ser­téshúsból 90 mázsával, tejből 188 ezer literrel többet értékesítettek a tervezettnél. Egy pillanatra áll­junk meg a tejnél: a tavalyelőtti­hez viszonyítva több mint kétszáz literrel fejtek többet tehenenként, vagyis túlhaladták a háromezer litert. Persze nem állnak meg fél­úton! További erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy még bőségesebb legyen az idei tejhozamátlag. Eh­hez még jobb minőségű takar­mányra, s szakszerűbb, lelkiisme­retesebb munkára van szükség. A szarvasmarhaállomány létszám­tervének teljesítését mindmáig a férőhelyhiány fékezi. Remélhető, hogy ezen a téren a legközelebbi időben változás következik be. An­nál Is inkább, mert a borjúnevelés­ben — együttműködéses alapon — új fejezet nyílik. Ugyanis a bodol- 161 (Budulov) szövetkezet fogja a borjakat nevelni Űjbodva, valamint a Tornai (Turňa) Állami Gazdaság számára Is. Problémásabb a baromfitenyész­tés. Míg a bődvavendégi (Hošťov­­ce) telepen jók az eredmények, ez­zel ellentétben az áji részlegen nagy az elhullási arány. A felme­rülő problémák megoldására na­gyobb figyelmet kell fordítani mirtd a telepvezetőknek, mind a szövetkezet állattenyésztési szak­vezetőinek. Mik ezek a problémák? A helytelenül kevert és szállított takarmány, a hiányos gépesítés, valamint a szervezési-irányítási fo­gyatékosságok. Egyébként ezt vall­ja Csontos Ilona, a segédzootech­­nikus is. További tartalékot a szövetkezet munkaérdemrendes kombájnosa, Hegedűs János, a géppark dolgozói munkaidejének, valamint a gépek teljesítőképességének jobb kihasz­nálásában lát. Persze pozitív tény­nek könyveli el, hogy a műszaki dolgozók a múlt évben a tervezett üzemanyag egy százalékát, az energiaszükséglet egyttzedét taka­rították meg. A további tartalékfeltárást és még céltudatosabb felhasználását az idén már a szocialista brigádok, valamint az ésszerűsítő brigádta­gok kisérik figyelemmel.' Röviden még szólni szeretnék ar­ról, hogy az említett szövetke?et tagsága a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeit 227 százalékra teljesítette, vagyis terven felül egymilliónyolcszáz­­negyvenháromezer korona értékű közjavat hozott létre. Ez minden­képpen a tagságnak a közös gaz­dasághoz való jő viszonyát tük­rözi. „ A Februári Győzelem 30. évfor­dulója tiszteletére vállalták: a me­zőgazdasági nyerstermelés értékét 492 ezer koronával túlteljesítik, megtakarítanak 203 ezer korona értékű üzemanyagot és pótalkat­részt, terven felül 150 tonna kuko­ricát és tíz tonna szőlőt termeszte­nek, s több mint háromezer öra társadalmi munkát végeznek. Vajon megtartják-e adott szavu­kat? Reméljük! Vállalásaik példás teljesítésében, illetve túlteljesíté­sében a két ezüst-, illetve két bronzérmes szocialista brigád jár majd elől jő példával. Személyes példamutatásuk minden bizonnyal a többi kollektívát is magával ra­gadja. Farkas Rózsa Л

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom