Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
1878. MÁRCIUS 11. XXIX. évfolyam 10. szám. Ara: 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja шшяшвяявяшшшжшшвшшяш Lapunk tartalmából: ♦ A szövetkezeti demokrácia két pólusa ♦ Egy a brigádtagok közül ♦ Kertészet és Kisállattenyésztés Hogyan tovább? Befejeződtek a zárszámadó és évnyitó közgyűlések A szövetkezetek többségében az évzáró gyűléseken megállapították, hogy az 1977-es gazdasági eredmények összességükben csak kis mértékben voltak nagyobbak, mint az előzd évben és elmaradtak a tervezettől. Ennek vannak alapvető objektiv okai is, de sok helyütt a rossz vezetésre, a korszerűtlen munkaszervezésre, az átfogó ellenőrzés hiányára vezethetők vissza a hibák. A zárszámadó gyűléseken Igyekeztek a lemaradás okát elemezni, bírálni az okozókat, megállapítani és megoldást keresni arra, hogy a jövőben hasonló felelőtlenségek ne forduljanak elő. A Jurovái központtal működő Barátság Efsz (öt szövetkezet társulása, 4235 hektár földterületen gazdálkodnak a dunaszerdahelyi járásban) két helyen, a bakai és a Kráľovské Kra- Cany-i (klrályfíakarcsai) művelődési otthonban tartotta a zárszámadó és évnyitó közgyűlését. A vezetőség úgy érezte, hogy fontos az egész tagság részvétele a szövetkezet legjelentősebb tanácskozásán. Mivel a népes tagság az egyik művelődési otthon nagytermében sem fért el, ezért hívták össze két helyre a tagságot. A társult szövetkezet Irányitól mindkét helyen bátran feltárták azokat a szakmai, szervezési és egyéb fogyatékosságokat, amelyek akadályozták a még eredményesebb gazdálkodást. A vezetők önkritlkailag elismerték, hogy a társult efsz irányítása és ellenőrzése számukra 'elég bonyolult feladat, és talán ebből kifolyólag nem mindig tudták Időben eltávolítani a hiányosságokat. Bár a szövetkezetben a múlt évre tervezett feladatokat nem tudták maradék nélkül teljesíteni, 1976-hoz viszonyítva mégis jelentős lépést tettek előre. Igaz, a növénytermesztés tervét tavaly csak 94,4 százalékra teljesítették, de az egyesítés első évének eredményeihez viszonyítva mégis 3 millió koronával több volt a bevétel a növénytermesztésből. A szemeseknél a kitűzött feladatokat jelentősen túlteljesítették. Repcéből a tervezett 20 mázsás hozam helyett majdnem 28 mázsát takarítottak be hektáronként. A zárszámadó gyűlésen nagyon kritikusan foglalkoztak a cukorrépa termesztésével. A tervezett 430 mázsa helyett mindössze 275 mázsát takarítottak be hektáronként. Igaz, tavasszal mostoha volt az időjárás és 140 hektáros területen újra kellett vetni a magot. Mégsem ez volt a gyenge termés fő oka, hanem a roszszul javított gépek és főleg a gépeket kelletlenül kezelő traktorosok. A növénytermesztést közvetlenül irányítóknak is van miért restelkedniük. De az sem válik néhány szövetkezeti tagnak a becsületére, hogy a részükre kimért területen a nítrai főiskola hallgatóinak kellett a cukorrépát kiegyelni. Egyszóval sok volt a ludas, és ezért értek el alacsony hektárhozamot. A szövetkezet, vezetősége az idei terv készítésénél, figyelmen kívül hagyva a tavalyi eredményeket,, a tervezett 350 hektár cukorrépa területen, 430 mázsás átlaghozam elérését tűzte ki célul. Érthetően, a vezetőség jelentős intézkedéseket foganatosít, hogy a tavalyihoz hasonló problémák ne forduljanak elő. Már a talaj őszi előkészítésénél Is sokkal gondosabb munkát végeztek. Taveszszal több vetőmag-fajtában válogathatnak a szakemberek és élnek is majd ízzel a lehetőséggel. Az is fontos feladat, hogy sűrűbben vessék a magot még akkor is, ha több kétkezi munkát igényel a fontos ipari növény művelése. A tavalyi tapasztalatok ft azt igazolják, hogy a ritka répa nagyra nő, de a cukortartalma kevés. A szakszerű vetés érdekében határozták el egy korszerű Monier vetőgép vásárlását, amellyel el lehet érni a pontosabb egyedszámot és a célszerű mélységet. Természetesen szükség esetén sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tápenyagellátásra, vegyszerezésre és a cukorrépa egyelésére. Remélhetőleg a mezőgazdasági üzemekben nagy Jelentősége lesz annak is, hogy képzett szakember — a Jurovái Efsz-ben konkrétan dr. Riedli Sándor mezőgazdasági mérnök — irányítja a növényvédelmet és tápanyagellátást. A szövetkezetben évente több mint 7 millió értékű táp- és védőanyagot használnak fel, és éppen ezért fontos a magas szinten képzett szakember, aki egyben törődik a környezet védelmével is. A közgyűlésen megállapították: a növénytermesztés eredményessége a talaj gondos előkészítésének, % tápanyagellátásának, növényvédelemnek és a betakarításnak a függvénye. A csúcsmunkák idején nem elegendő nyolc órát dolgozni, sőt, szükség esetén a szabad szombatot és vasárnapot kell feláldozni, mert minden késedelem jelentős anyagi kárt okoz a mezőgazdasági üzemnek. „Aki ezt a munkát választotta, eszével, kezével és szívével tegyen meg mindent a gazdag termés betakarításáért“ — állapították meg a beszámolóiján. A kertészetben is jelentős elemi csapások voltak az elmúlt esztendőben. Éppen ezért nemcsak a dolgozókon múlott, hogy az eredmények szerényebbek voltak a vártnál. De ez kötelezi az ott dolgozókat és az idén — feltételezhető — mindent megtesznek a jobb eredmények eléréséért. A szőlészet jelentős a társult gazdaságban és Simon János vincellér vezetésével már-évek óta jó eredményeket érnek él. Remélhetőleg az Idén is jelentősen hozzájárulnak, hogy elérjék a gazdaságban a „bűvös“ 100 millió össztermelést. Csehszlovák űrhajós a világűrben Az állattenyésztésben jobbak voltak az eredmények, mint a növénytermesztésben. Az előirányzott tervet közel 3 millió koronával túlteljesítették. De vannak figyelmeztető negativ jelenségek, amelyek felett nem lehet szemet hunyni. A karcsai részlegen egy liter tej termelésére (kitermelt egységre átszámítva) több takarmányt használnak fel, mint Bakán, mégis az utóbbi részlegen a tejtermelés 500 literrel volt több tehenenként. Szembetűnő a különbség a hústermelésnél is. A karcsai részlegen egy vagon hús előállításához 19 mázsával több takarmány szükséges, mint Bakán. A beszámolók tárgyilagosan megállapították, hogy a 3 ezer 400 literes tehenenkénti fejésátlag hangoztatása a dunaszerdahelyi járásban már nagyon rosszul cseng. Az intézkedéseket megteszik, s remélik, a tehenek korszerű legeltetése is jelentősen hozzájárul a tejtermelés növeléséhez. De ez nem minden és újból a közvetlen irányítóknak és az állattenyésztésben dolgozóknak kell keresni a hogyan továbbot. A dolgo; zók szorgalma, hozzáértése, állatszeretete nagyon sokat jelent és ez megmutatkozik az eredményekben is. Nagyon helyes és szükséges lenne, ha esetenként a beosztott vezetők köszönnének „Jó reggeltl“ a gazdasági farmra érkezőknek. Erre ritkán akjad példa, de arra gyakrabban, hogy a vezetők akkor érkeznek, amikor az állatgondozók hazafelé kerekeznek. Egyes vezetők még azzal sem törődnek, hogy az egyik alapvető kérdés, az elsődleges nyilvántartás, rendszeresen legyen vezetve. A szövetkezetnek harmadik fontos részlege a szolgáltatások. A fontos ágazatban dolgozók tevékenysége kiterjed az építkezésre, az épületek karbantartására, a gépek, berendezések javítására, a takarmány szárítására és feldolgozására, valamint a melléktermelésre. Ez a részleg döntően befo'vásolja a növénytermesztés és állattenyésztés zavartalan menetét. ... Ezen a részlegen sem minden arany, ami fénylik. Esetenként az állítólag megjavított gépek már a próbaüzemeltetésnél felmondják a szolgálatot. A nemtörődömség, a kényelem és nem utolsó sorban a „seftelés“ előbbre való, mint a közös érdek. Ha esetenként nem az önzés lenne az elsődleges, nem hivatkoznának örökösen az alkatrészhiányra, hanem inkább a lehetőségekhez mérten elkészítenék azokat. Ezzel sokkal eredményesebb munkát végezhetnének. A szolgáltatásokban dolgozók többsége becsületes, hozzáértő dolgozó, akikre számíthat a mezőgazdasági üzem. De esetenként ezek цшпkakedvét is elveszik azok, akiknek csak az egyéni érdek a fontos. Sok mindennel lehetne még foglalkozni, ami hátráltatja a társult szövetkezet még jobb gazdálkodását. Vannak objektív okok is, amelyek a jövőben még több gondot okoznak az irányítóknak. A Gabőíkovo—Nagymaros vízlépcső rendszer építése már ebben az esztendőben közel 300 hektár jó minőségű földet igényel a szövetkezettől. Kovács István mérnök, az efsz elnöke ennek ellenére optimista és a szövetkezet központi vezetőivel egyetemben nagyon jól tudja, hogy sok még az olyan tartalék, amelyeknek a jobb kihasználása eredményesebbé tehetné a gazdálkodást. Ezért szóltak őszintén a tagsághoz, tárták fel azokat a fogyatékosságokat, amelyek eltávolítása után hírnevükhöz méltóan gazdálkodhatnak. A társult szövetkezetekben sok helyütt vannak hasonló gondok, mint a jurovái szövetkezetben. Gondolom, hogy mindenütt olyan nyíltan tárták fel a fogyatékoságokat, mint a Barátság Efsz vezetői. Ha ezt így tették, minden bizonnyal megjavul majd az irányítás, szervezés, ellenőrzés, vagyis megoldják a kialakult mezőgazdasági nagyüzemekben az eredményes gazdálkodást, mind a tagság, mind az égisz társadalom érdekében. TÓTH DEZSŐ A szocialista országok együttműködésének eredménye A Szovjetunióban 1978. március 2-án felbocsátották a Szojuz-C8 űrhajót. A szovjet űrhajót, amelyet Föld körüli pályára bocsátottak, nemzetközi összetételű legénység irányítja: ALEKSZEJ GUBAREV űrhajós, a Szovjet' unió Hőse, az űrhajó parancsnoka és VLADIMÍR REMEK kutató űrhajós, csehszlovák állampolgár. A Szojuz-28 űrhajó felbocsátásával áj szakasz kezdődik a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában. Ezt az új szakaszt a szocialista országok közösen kezdték meg az INTERKOZMOSZ-PROGRAM keretében, melyben a következő országok vesznek részt: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió. Az Interkozmosz-program kitűzi, hogy még az idén további Szojuz típusú űrhajókat lőnek fel, ezeknek az űrhajóknak a legénységében lengyel és NDK-beli űrhajósok is lesznek. A Szaljut-8 űrállomáson a közös tudományos és műszaki-kutatási program keretében a szocialista országok űrhajósai egyre nagyobb és bonyolultabb feladatokat fognak végrehajtani. Az Interkozmosz-programban részt vevő további szocialista országok űrhajósainak űrrepüléseire is megteszik az előkészületeket. A Szojuz-28 űrhajó útja során összekapcsolódik a Szaljut-8 űrállomással, amelyhez korábban a Szojuz-27 űrhajót kapcsolták hozzá, s a Szojuz-28 legénysége az űrállomáson 1977. december 10-e óta tartózkodó JURIJ ROMANYENKO és GEORGIJ GRECSKO űrhajósokkal közös kutatómunkát végez. A Szojuz-28 űrhajó legénysége megkezdte űrrepülési programjának teljesítését. Az Interkozmosz-program 1967-ben történt jóváhagyása óta a programban részt vevő országok tudósai és szakemberei szovjet mesterséges bolygók és kutatórakéták segítségével nagyszabású közös munkát végeztek a világűr fizikai tulajdonságainak kutatása, az űrmeteorológia, a távközlés, az élettan és az orvostudomány, valamint a Föld ásványkincseinek feltárása terén. Ezzel a tevékenységükkel jelentős mértékben gazdagították a világurkutatást és hozzájárultak az űrkutatás gyakorlati célokra való felhasználásához. A szocialista országok űrhajósainak közös repülései új fejezetet nyitnak az űrhajózás fejlődésében. A szocialista országok fokozódó részvétele az űrkutatásban, amely a tudomány és a népgazdeságfejlesztés érdekeit szolgálja, és amelyet a Szovjetunió kezdett el, bizonyítja a testvéri népek sikeres együttműködését a szocialista integráció megvalósítása terén és fokozódó közeledésüket. A Szojuz-28 utasai A Szojuz-28 űrhajó parancsnoka, Alekszej Alekszandrovics Gubarev ezredes, a Szovjetunió Hőse, nem újonc a világűrben. 1975 januárjában G. M. Grecsko űrhajóssal együtt vett részt azon az űrrepülésen, melynek során űrhajójukat összekapcsolták a Szaljut-8 tudományos űrállomással. Gubarev 1931. március 29-én a kujbisevi terület Gvargyejci falujában született. Haditengerészeti repülőiskolát végzett, majd pilótaként, végül légikötelék helyettes parancsnokaként szolgált. 1957 és 1961 között a Gagarin Repülőtiszti Akadémián tanult. Nős, egy fia és egy lánya van. 1975-ben harmincnapos kísérleti programjának eredményes teljesítéséért, bátorságáért és hősiességéért elnyerte a Szovjetunió Hőse címet, a I.enin-renddel és az Aranycsillag érdeméremmel tüntették ki. Csehszlovák asztronauta: VLADIMÍR REMEK Vladimír Remek százados, a Szojuz-28 csehszlovák űrhajósa 1948 szeptember 26-án České Budéjovicében született. A csehszlovák néphadsereg tisztje, vadászrepülő, nőtlen, két testvére van. A repülés már gyermekkorában vonzotta. Apja Jozef Remek vezérőrnagy, ahhoz a háború utáni nemzedékhez tartozik, amely részt vett a csehszlovák néphadsereg légierejének kiépítésében. Szülei munkás származásúak, a CSKP tagjai. Vladimír Remek iskolai tanulmányait České Budéjovicében, majd Brnőban végezte, itt kapcsolódott be az ifjúsági szervezet munkájába. 1966-ban kitüntetéssel érettségizett a Cáslavi gimnázium matematika-fizikai tagozatán. Érdeklődését lekötötte az irodalom, repülőgép-modellezés és (Folytatás a 3. oldalon)
