Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-04 / 9. szám
1978. märein 4. SZABAD FÖLDMŰVES KÖVETELMÉNY Népgazdaságunk további fejlesztésének egyik alapvető tényezője a hatékonyság növelése. Azon intézkedések kerülnek előtérbe, melyek a termelés növelésével és a minőség fokozásával párhuzamosan a gazdaságossághoz vezetnek. E cél érdekében a népgazdaság valamennyi ágazatában fokozott figyelmet kell fordítani a munkatermelékenység növelésére, a takarékosabb gazdálkodásra és a veszteségek csökkentésére. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban e tekintetben még mindig sok probléma vár megoldásra. Az utóbbi Időben például többszőr szó esett arról, hogy a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) konzervgyárban tavaly jelentős menyiségű nyersanyag kárba veszett. A közelmúltban az üzembe látogattam, hogy a helyszínen meggyőződjek valóban igaz-e ez az állítás, és ha igen, akkor mi ennek az oka. A konzervgyár jelenlegi helyzetéről, a felmerülő problémákról és a múlt évi eredményekről Jaroslav Kravjansky mérnök, az üzem igazgatója tájékoztatott. LEGRÉGIBB KONZERVGYÁRUNK egyike a rimaszombati, tavaly ünnepelte 75 éves fennállását. Üzemelése óta a konzervgyár fontos szerepet tölt be a piacellátásban. Az üzemben az elmúlt időszak alatt a termelés jelentős mértékben növekedett és a konzervek választéka bővült. Évente több mint tizenötezer tonna konzerv hagyja el a gyár kapuját. Az üzemben paradicsompürét, kompótot, dzsemet, gyümölcs- és zöldséglevet, valamint készételt gyártanak. Csehszlovákiai viszonylatban készételből a legnagyobb mennyiséget termelik, emellett a minőségben sem maradnak vissza. A múlt évi „Salima“ országos kiállításon például a szegedi és a bratislavai gulyás, továbbá a töltött-káposzta konzervek a legkiválóbb termékekkel vetélkedtek. S mindezt — jegyezte meg az igazgató elvtárs — dolgozóink a legnehezebb munkakörülmények közt gyártják. Hogy a termelésben a tervfeladatokat teljesíthessük, számtalan nehézséget és problémát kell leküzdenünk. Ez nem is csoda. Hiszen a régi elavult épületek, a szűk csarnokok,'az alacsony színvonalú gépi felszerelés — az elmúlt időszakban alig változott valami — egyáltalán nem felel meg a korszerű és hatékony termelés követelményeinek. MI OKOZTA A VESZTESÉGEKET? — A gépi felszerelésünk elavult és elégtelen — mondotta Ján Kaőírek mérnök, a termelési részleg vezetője. — Nem egy esetben nehezíti a technológiai folyamat betartását. Az üzemben például a borsókonzervek gyártásához csak egy komplett gépsorral rendelkezünk. A többi gépsort „innenonnan“ beszerzett gépekből állítottuk össze. Ez akadályozza a gyártási folyamat megfelelő összehangolását. A legnagyobb nehézségekkel a lecsó gyártásánál küzdünk. A töltőberendezés — melyet saját újítási javaslatunk alapján régi pótalkatrészekből állítottunk össze — már elhasználódott. Emiatt tavaly a lecsó töltésénél Jelentős, mintegy 240 ezer korona értékű nyersanyag-veszteség következett be. Ezért a pénzért már egy új töltőberendezést is beszerezhettünk volna. Ez pedig hiánycikk. A helyzet megoldására a kilátásaink ebben az évben sem biztatóak. Nehézségekbe ütközik a paradicsom feldolgozása is. A múltban a tervet a nyersanyag hiánya miatt nem teljesítették. Tavaly pedig, köszönve a külföldről behozott paradicsomnak, a feldolgozást július közepén megkezdték, s ezáltal a tervet 24 tonnával túlszárnyalták, de nem érték el a megkövetelt minőséget. Az igazgató elvtárs szavai szerint ennek az volt a fő oka, hogy a mezőgazdasági üzemek csak augusztus vége felé kezdték szállítani a paradicsomot. Tehát akkor, amikor már a belső piac megtelt és a paradicsom ára csökkent. A rövid időn belül felhalmozódott — gyakran túlérett — paradicsomot a 1X0 tonna napi teljesítményű gépsor nem tudta feldolgozni. Hozzávetőlegesen hétszáz tonna paradicsom nem a legmegfelelőbb tárolóba került, ahol egyrészt a nyersanyag minősége romlott, másrészt pedig bizonyos része hasznavehetetlenné vált. Ez kihatott a kész termékek minőségére is. Hogy a fő idényben — folyamatosan és a minőség csökkenése nélkül — fel lehessen dolgozni a paradicsomot, a gépsorok napi teljesítményét legalább 250 tonnára kellene növelni és új, megfelelő tárolókat kéne létesíteni. A feladatokat a nehéz körülmények ellenére is teljesítették. Az árutermelési tervet 1,8, az eladási tervet pedig 1,6 százalékkal túlszárnyalták és a tavalyi évet 9 millió korona nyereséggel zárták. A konzervgyár jelentős mértékben részesedik az exportban is. Tavaly például 9 millió 700 ezer korona értékű árut szállítottak külföldre, ami a tervhez viszonyítva 400 ezer kprona többletet jelentett. Legértékesebb exportcikk az eperkompót. A termelők sajnos, évröl-évre kevesebb epret termelnek — jegyezte meg az igazgató elvtárs. E közkedvelt kompót gyártásában emiatt tavaly is lemaradtak. TÖREKEDNEK A MINŐSÉGRE Bár a termelési tervet teljesítették, még jelentős tartalékok vannak a termékek minőségében. A kompótoknál és a zöldségleveknél nem érték el a megkövetelt pontszámot. Ezért erőfeszítésük elsősorban a minőségre irányul. A szilvakompótoknál a minőség például azért romlott, mert a szilvák tartósítás közben széthasadtak. Az idén feladatul tűzték azon tényezőknek a megállapítását, melyek a gyümölcsök hasadását előidézik. A széleskörben kibontakozott szocialista verseny is a feladatok teljesítésére és a minőség fokozására irányul. Az üzemben jelenleg tizennégy szocialista brigád működik. Közülük több munkacsoport kiemelkedő eredményeket ért el. A minőség fokozásához hozzájárult például a zöldségfeldolgozó részlegen kibontakozott Szaratoví Mozgalom is. A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK ROSSZAK — Hogy a nehézségek ellenére is jó eredményeket értünk el — mondotta Oštrom Attila elvtárs, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke — ezt elsősorban a dolgozók odaadó, áldozatkész munkájának és a jó munkaszervezésnek köszönhetjük. Pedig a legrosszabb munkakörülmények között dolgozunk. Az elavult gépek miatt még mindig sok és megerőltető kézi munka szükséges. Az egyes csarnokokban a munkakörülmények nagyon kedvezőtlenek. A készételek feldolgozó részlegén például hiányoznak a szellőztető berendezések, a zöldségfeldolgozóban pedig hull a vakolat! Több éven keresztül hiába harcoltunk megfelelő szociális berendezések létesítéséért. A jelenlegi szociális berendezések a legalapvetőbb követelményeknek sem felelnek, s javulás az idén sem várható! A HELYZETEN JAVÍTANI KELL1 Az áldatlan állapot az üzem korszerűsítésével oldható meg. Ehhez még egyelőre hiányzik a megfelelő beruházási keret. Az üzem vezetősége és a pártszervezet mindent megtesz a kedvezőtlen termelési- és munkakörülmények javítása érdekében. Ebben a konzervgyárat a járási pártbizottság is támogatja. Vreník jaroslav mérnök, a járási pártbizottság dolgozója szavai szerint a konzervgyár a legjobb üzemek közé tartozik a járásban. A kedvezőtlen körülmények között is igyekeznek hatékonyan és gazdaságosan termelni. A hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott bruttó termelési tervet hozzávetőlegesen 38, az árutermelési tervet pedig 40 százalékra teljesítették az első két év alatt. Valószínű — mondotta Vreník mérnök — hogy 1980-ban már sor kerül az üzem korszerűsítésére. A járási pártbizottság indítványozására már kidolgozták a korszerűsítés beruházási kerettervét. Javulás várható a gyümölcs-, de főleg az eperellátásban azáltal, hogy a Blhovcei Állami Gazdaságot gyümölcstermesztésre szakosították. Remélhető, hogy az üzem korszerűsítése és a jobb gyümölcsellátás meghozza a várt eredményt. Az Illetékes szervek már korábban is gondoskodhattak volna az üzem korszerűsítéséről. Az intézkedések csak akkor hatásosak, ha a hibák vagy a nehézségek eltávolítását szolgálják! Klamarcsik Mária, mérnök Válasz a bírálatra Lapunk idei 5. számának 11. oldalán ,,A préselt takarmányokat gyártó gépsorok kivitelezési problémái" címen bíráló cikket közöltünk. A Nové Zámky-i (érsekújvári) Gép- és Traktorállomás igazgatója — Rudolf Novotný elvtárs — a bírálatra az alábbi választ küldte szerkesztőségünkbe: „A préselt takarmányokat gyártó gépsorok kivitelezése 1975-ben kezdődött. Felsőbb politikai és gazdasági szerveink ezzel a feladattal a gép- és traktorállomásokat bízták meg. A kivitelezés nem volt azonban olyan egyszerű, mint ahogyan azt előre elképzeltük. Az egyszerűnek vélt préselt takarmányokat gyártó gépsorokból valóságos üzemegységek alakultak ki, melyek kivitelezése sokkal igényesebb tervezés előtti előkészületet és tervezést, valamint a gépek és berendezések rugalmas szállítását vonta maga után. Igyekezetünket — a nyugat-szlovákiaí kerület felsőbb szállítójaként — elsősorban a gépek és berendezések szállítására, ezek lehető legjobb felszerelésére és az időtervek betartására fordítottuk. Sajnos, igyekezetünket nem minden esetben kísérte szerencse. Azzal egyetértünk, hogy a préselt takarmányokat gyártó gépsorok kései átadását elsősorban a melasz adagolásánál nélkülözhetetlen szivattyúk hiánya okozta. Sajnos, azt tapasztaltuk, hogy néhány ipari üzemünk nem járul hozzá kellőképpen a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséhez. Például a Lubicei SIGMA n. v. nem vállalta a szivattyúk gyártását és szállítását még annak ellenére sem, hogy igényeinket időben továbbítottuk. Hasonló volt a helyzet e Kuŕimi TOS nemzeti vállalattal a variátorok szállításával kapcsolatban. Újítóink igyekezete és szorgalma eredményeként azonban — habár némi késedelemmel — megoldottuk a problémákat! Ami a préselt takarmányokat gyártó gépsorok szerelési kapacitását illeti, elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben a helyzet javult. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a tervezett határidőre átadhassák a gépsorokat!“ A múlt év utolsó napjaiban tették le Levice (Léva) déli részén, Geüa közelében az új húskombinát alapkövét, amely Szlovákia egyik legmodernebb üzeme lesz. Az ünnepi eseményen részt vett Stefan Uhnék, a járási pártbizottság vezető titkára, Jozef Магбек, a járási nemzeti bizottság elnöke, L. Spaőinský mérnök, a tudományok kandidátusa, a Szlovákiai Húsipar vezérigazgatója és más vendégek. Az alapkőletételnél kihangsúlyozták, hogy a húskombinát felépítése már nagyon időszerű, hiszen a jelenlegi vágóhíd elavult s ott nem válik lehetővé a vágóállatok feldolgozása. Mivel az élő állatok nagy távolságra való szállítása veszteségekkel jár, ezért fontos, hogy a járás műszaki-termelési alapja összhangban legyen az állati termékek mennyiségével. A járás mezőgazdasági üzemei 1980-ban már mintegy 31 ezer tonna húst termelnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-szlovákiaí kerület hústermelésének több mint egytizede a levicei járásból származik. Ezért indokolttá vált a húskombinát építése. Kivitelezésére 243 millió 500 ezer koronát költenek. Tervezője a Bratislavai Potravínprojekt n. v„ építője pedig a Bratislava! Prlemstav n. v. és a Hradec Kráfove-i Strojobal n. v. Átadása után évente 24 ezer ton-Húskombinátot építenek na vágóállatot, vagyis naponta 98 szarvasmarhát és 672 sertést dolgozhatnak fel a kombinátban. Összesen harminckilenc féle húskészítményt állíthatnak elő. A négyszáz dolgozónak munkalehetőséget nyújtó húskombinát 1980-ban kezdi a termelést. A kombinát 4,2 hektár területen épül. Az épületek 3,19 hektár területet foglalnak el, a többi zöldövezet lesz. A tervezők nem feledkeztek meg az egészséges, szép munkakörnyezet kialakításáról sem. A húskombinát létrehozásával nemcsak a Nemzeti Front választási programjának egyik fő pontja teljesül, hanem hazánk élelmiszeriparának kapacitása is bővül. Banyák József Előtérben a férőhelyek bővítése A hatodik ötéves tervidőszak harmadik évébe léptünk. Feladataink egyre igényesebbek, melyeknek teljesítése mindannyiunktól még igényesebb, odaadóbb és tervszerűbb munkát követel. Természetesen, a levicei (lévai) járás mezőgazdasági dolgozóinak ezévl gazdasági terve is jóval igényesebb, mint a múlt évi. Elsősorban az állattenyésztés hatékonyságának növelésén van a fő hangsúly. Sajnos, a szövetkezetek és állami gazdaságok a múlt évben nem tudtak megbirkózni a hús- 1 értékesítési feladattal. A sertéshúsfelvásárlás tervét például csak 96,9 százalékra teljesítették, ami jó részt a férőhelyhiány, illetve a meglevő létesítmények nem megfelelő állapotának számlájára írható. A járásban 127 ezer férőhellyel rendelkeznek a sertések számára, melyek közül több mint negyvenezer nem felel meg a célnak! Ha figyelembe veszszűk azt, hogy a mezőgazdasági üzentekben több mint 158 ezer sertást tartanak, bizony elrettentő képet kapunk. A meglevő istállók, hizlaldák tulajdonosaiból többen még a iegnagyob jóakarat és szaktudás mellett sem tudják a sertéshúsfeivásárlás tervét teljesíteni. E kedvezőtlen helyzeten a járási mezőgazdasági igazgatóság a lehető legrövidebb időn belül változtatni szeretne. A legutóbbi testületi ülésen elhatározták, hogy az idei, de az elkövetkező időszak építkezési-beruházási tervét elsősorban az állattenyésztés, ezen belül pedig a sertéstenyésztés fejlesztésére irányítják. A Vetký Dúr-i — évi 2300 tonna sertéshús előállítására alkalmas — sertéshizlaldán kívül a jelenlegi ötéves tervidőszakban még további három sertéshizlaldát építenek. Mindemellett kisebb beruházást igénylő férőhelyek létrehozásával is számolnak. Idén az állattenyésztés szakaszán, a már megkezdett építkezések befejezésére 5 millió, az újonnan megkezdendő létesítmények kivitelezésére pedig В millió 150 ezer koronát fordítanak. Tudvalevő azonban, hogy még ezek az intézkedések sem oldják meg a nehézségeket, Ezért a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetősége úgy határozott, hogy — terven felül — újabb sertéshizlaldák építését szorgalmazza. Feltételként szabták meg, hogy a mezőgazdasági üzemekben a szóbanforgő építkezéseket még az idén megkezdik és be is fejezik A Nová Dedina-i, a bátovcei, a Starý Tekov-i, a žemberovcei, a Pohronský Ruskov-i (oroszkai) és a Tekovské Lužianky-i (kissailői) szövetkezetben kocák számára több mint 14 miiiiú korona értékben építenek istállókat. A 7— 35 kilogrammos sertések számára a de'mandicei (deraéndi), a kurafanyi, a Tekovské Lužianky-i, a plášťovcei (palásti), а Starý Tekov-i, a čajkovi. а levicei és a zbrojníkyi (fegyvernek! J szövetkezetben építenek neveidéket. Ezen kívül további tizennyolc helyen mintegy 43 miiiiú korona ráfordítással — összesen 18 ezer 360 sertés számára — hizlaldákat építenek. Valamennyi építkezést, amelyek kivitelezése nem haladja meg a 2 millió korona értékű költségráfordítást, önsegélyezési alapon hoznak létre. Az építkezések gyors Ütemű kivitelezése érdekében az illetékes szervezetek és vállalatok számos szervezési intézkedést dolgoztak ki. Minden építkezést folytató mezőgazdasági üzem vezetőjét a beruházások időtervével kapcsolatban anyagilag is érdekeltté tették. Mindenütt megfelelő képesítésű építési vezető irányítja majd a munkálatokat, s bővítik az építkezési csoportok létszámát, a szükséges gépi berendezések állományát. Az építkezések ütemérdi részletes időterveket dolgoztak ki, amelyeket valamennyi mezőgazdasági üzemben a munkaértekezletek során hetente, a vezetőségi gyűléseken pedig havonta értékeinek. Dgyszintén a jmi és az építkezéseken résztvevő többi vállalat, elsősorban az Agrostav vállalat, szintén hetente értékeli a beruházások ütemét. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a levicei járásban megkezdődött egy olyan építkezési folyamat, amelynek sikeres teljesítése a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását eredményezheti! ______________11 Abel gAbor 1 s. X V ю X-, i! 0) RJ '*"* to 2 N g ё ’S NI ‘'O CO. "O N < Ш • M 60 v i 4 J£ JS 'Я g» * S C 'W я .t: g a 2‘“ 5 ч-i ;i
