Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-07 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 7. 12 A vízgazdálkodásról tárgyaltak |Y|ezőgaítlasági üzemeinkben már szinte mindenütt elvégezték az őszi büza első biológiai ellenőrzését. Ennek során az agronómiái szolgálat szakemberei lényegében meggyőződtek arról, bogy milyen volt a kelés! százalékarány, a nővénysürüség, tehát a növényiét eddigi fejlődése. A biológiai ellenőrzés eredményeiből természetesen következtethetni lehetett arra is, hogy mezőgazdasági dolgozóink hogyan végezték el az őszi báza talaj- és magágyelőkészítését, a tápanyagvisszapótlást és a vetést. Így volt ez a galantai (galántai) és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban is. Az előbb említett járás mezőgazdasági üzemeiben az idén 19 ezer 203 hektáron vetették el az őszi búzát, ami több mint ötszáz hektárral volt több a múlt évinél. A Trnovec nad Váhom-t (vágtornócl) Állami Gazdaság is az ezer hektárnál több őszi búzát termelő gazdaságok csoportjába tartozik. Az Idén a szovjet búzafajták 217, a Jugoszláv fajták 646, a hazai fajták 166, egyéb fajták pedig huszonegy hektáron kerültek talajba. Örvendetes, hogy a hazai nemesítésű Solaris fajtát száztizennégy hektáron vetették. A biológiai ellenőrzés eredményei megmutatták, hogy a gazdaság dolgozói a talajelőkészítéstől kezdve egészen a vetésig minőségi munkát végeztek, hiszen megfelelő volt a kelés! szásalékarány, s ugyanígy a négyzetméterenkénti növénysűrűség. Ez jő előfeltételeket teremt a jövő évi termés elérésére. A selicei (sókszelőcei) szövetkezetben az idén csökkent az őszi búza vetésterülete. Ellenben tavasszal több kukoricát és árpát vetnek, így a szemesek vetésterülete lényegében ugyanaz marad, mint egy évvel korábban. A szövetkezet dolgozói jó magágyat készítettek az őszi búzának. A tápanyag-visszapótlásra 320 kilogramm NPK-hatőanyaggal számolnak hektáronként, amelyből az eddigiek folyamén már 290 kg-ot juttattak a talajba. A hiányzó részt a fejtrágyázásra szánt nitrogéntrágya képezi. Javult az őszi búza vetésforgóba való besorolása is, hiszen többségben évelő takarmánynövények és silókukorica után vetették. A búzának még mintegy egyötödét kénytelenek gabonaféle után termeszteni. A vetést szeptember húszadikán kezdték és október tizedikén fejezték be, tehát a legmegfelelőbb agrotechnikai határidőben. Az idén a jubilejná 50-es szovjet fajta adta a legjobb termést, ezért ebből vetettek a legtöbbet. A négyzetméterenkénti növénysűrűség itt is optimális volt, így ebben a szövetkezetben is ideális feltételeket teremtettek a jövő évi termés elérésére. Mindez már korántsem mondható el a Dunajská Streda-i járás mezőgazdasági üzemeiről, ahol az idén 1700 vagonnal több szemes terményt (a kukoricával együtt) takarítottak be, mint egy évvel korábban. Ugyanis a talajelőkészítéstől kezdve egészen a vetésig, sőt még utána Is száraz, csapadékmentes időjárás uralkodott, ami nagyban megnehezítette a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Nem sikerült megfelelő magágyat előkészíteniük, s a szárazság következtében alacsonyabb volt a kelésí százalékarány. Ide' tartozik az is, hogy optimális agrotechnikai határidőben — október tizedikéig — az őszi búzának csak mintegy 70—75 százaléka került a talajba. Jelenleg több parcellán kisebb-nagyobb folt látható, ami a gyenge keléssel magyarázható. A ritka növényzetre jő hatást gyakorolna a hőtakaró, mert ha nagy fagyok lesznek, a növényzet még jobban megritkul, s tavasszal kiszántásra kerülhet sor. A járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei megtették a szükséges Intézkedéseket — jóval több vetőmagot készítettek be árpából és kukoricából, gondolva az őszi búza tavasziakkal való helyettesítésére. Tekintettel arra, hogy az agronómiái szolgálat szakemberei a téli hónapokban az ószi búza fejlődését már nem tudják befolyásolni, kora tavasztól elsőrendű feladatuknak kell tekinteni a növényzet állandó és rendszeres figyelését, ellenőrzését. A járásban 15 ezer 700 hektáron vetették el az őszt búzát. Ё terület Imrmínc-harmihc százalékára a jubilejná 50-es és á Száva, huszonöt százalékára a Solaris, öt Százalékára a Drina, tíz százalékára pedig a többi fajta (Iljicsovka, Slávia, BU-10, Mv-4 stb.) került. Műtrágyából elegendő mennyiség állt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, így a tápanyag-visszapótlás tekintetében nem fordultak elő komoly fogyatékosságok. A kútnikyi (hegyétel) szövetkezetben az idén őszi búzát négyszáz hektáron vetettek. Mivel az idén a Solaris fajta adta a legjobb termést — 5,89 tonnát hektáronként —, ebből vetettek legtöbbet. Ezen kívül még a Jubilejná 50-es, a Drina és a Száva fajta került a talajba. A szövetkezetben szintén komoly gondot okozott (csapadékhiány) a magágyelőkészftés, ami csak a mezőgazdasági dolgozók nagy erőfeszítései árán sikerült. Ide még az is hozzátartozott, hogy a szövetkezet talajainak többsége kavicsos, ami szintén nehezítette a talajelőkészftést. A vetés idején, s utána is csapadékhiányos időjárás volt, aminek következtében gyenge volt a kelés. Például a szovjet fajta kelési aránya csak 69,1, a Drlnáé 70,1, a Száváé pedig csak 71,3 százalék volt. E tekintetben a hazai Solaris fajta állta meg a helyét legjobban (93,7 %), de ez valamivel Jobb minőségű talajba került, mint a többi fajta. Meg kell jegyzni azonban azt is, hogy a hosszadalmas és nehéz magágyelőkészítés kihatással volt a vetés agrotechnikai határidejének betartására. Közel száznegyven hektáron agrotechnikai határidőn kívül vetették el az őszi búzát. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy nem mindenütt voltak adottak az optimális előfeltételek az őszi búza vetésére. Ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek dolgozói minden tőlük telhetőt elkövettek annak érdekében, hogy megteremtsék lakosságunk jövő évi kenyérgabona-ellátá-A víz az utóbbi évtizedekben vált egyre értékesebb éltető tényezővé: nyersanyaggá, energiahordozóvá, úttá és még számos, nagy értékű gazdasági és civilizációs elemmé. Kelet-Szlovékia társadalmi, gazdasági fejlődésében a múltban is nagy jelentőséggel bírt a víz. A folyók szabályozásával elsősorban a vizek kártétele ellen védekeztek. A kerület mezőgazdasági földterületének mintegy negyven százaléka olyan ártér, amelyet a folyók szabályozása előtt az árvizek rendszeresen károsítottak. Napjainkban a mezőgazdaság korszerűsítésével, az ipartelepítéssel, község- és városfejlesztéssel a vízgazdálkodás egyre nagyobb szerepet kap. A Streda nad Bodrogomban (Bodrogszerdahelyen) megtartott kerületi vízgazdálkodási értekezleten Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vitaindító bevezetőjében többek között rámutatott arra, hogy a korszerű vízgazdálkodáshoz tartozik a takarékos vízhasználat is. Sajnos, egyes településeken a pazarlás ellen korlátozó rendelkezésekkel is tel kell lépni. Helyes lenne az ipar és a lakosság vízfelhasználására olyan víztarifa megállapítása, hogy aki pazarol, annak kerüljön többe a nagy állami támogatással juttatott víz. Janovic elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság vízhasznosítása és vízrendezése másik döntő területe vízgazdálkódásunknak. Az elmúlt év áprilisában a kerületben belvizekkel küzködtek, június első felében pedig az optimális vízmennyiségnek a talaj felső ötven centiméteres rétegében már csak alig 40 százaléka állt rendelkezésre. A talaj vízháztartásának megfelelő szinten tartása több tényező függvénye: ide tartozik a vízlevezetés, az agrotechnika és az öntözés. A Kelet-Szlovákiai Síkság rendezése 1959-től napjainkig 2,2 milliárd koronába került. Nem mindegy tehát, hogy a kerületben hogyan használják ki a költséges berendezéseket. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a múlt év csapadékhiányos időszakában sem mindenütt használták ki az öntözőberendezések teljes kapacitását. Igaz, hogy az öntözhető .területekhez több forgóeszközre, műtrágyára, gépre, intenzivebb knltürára van szükség, hogy a víz megfelelően hasznosuljon. Ezek az esetek arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben a vízgazdasági létesítményeket jobban ki kell használni. A belvízjárta területeken a michalovcei, a trebišovi, a vranovi járásban a Labore, Ondava és a Topia folyókhoz vízszivattyú-telepeket kell építeni a belvíz átemelésére. Ugyanakkor a hivatalos szerveknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy nem lenne-e okszerűbb művelési ág-változtatással olcsóbbá tenni a termelést? A vízgazdálkodás magába foglalja a környezetvédelmet is. Az ármentesítéssel és lecsapoléssal a kerület természetes környezete jelentősen megváltozott. Az állandó vízfelület egytízedére csökkent. A korábbi egészségtelen nedvességet a kedvezőtlen szárazság váltotta fel. Az utóbbi évek tudatos, tervszerű tevékenységének hatására valamelyest javult a helyzet. Az aszály károsító hatása mellett újabb környezetrontó tényező lépett be, ez pedig az ipari, mezőgazdasági és házi szennyvizek kedvezőtlen hatása. Az utóbbi tíz esztendőben a szennyvíz mennyisége négyszeresére nőtt, s ma már meghaladja a napi 40 ezer köbmétert. A mezőgazdaságban rohamosan növekszik a műtrágyák, növényvédő- és gyomirtőszerek menynyisége. Az állattartó telepek napi 3500 köbméter nem megfelelően tisztított szennyvize mellett a vegyi szennyezés is komoly veszélyt jelent a felszíni és a talajvízkészletre. A vízgazdálkodási kerületi értekezleten számos tudományos dolgozó felszólalt, majd Ján Janik elvtárs, a CSZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja a KB titkára záró beszédében rámutatott a Kelet-Szlovákiai Síkság rendezésének politikai és gazdasági jelentőségére. Társadalmunk a Kelet-Szlovákiai Síkság rendezésének második szakaszára kétmilliárd koronát irányzott elő. Ez jő, de egyszersmind nagy felelősség is. Elsősorban azoknak, akik ezen a területen dolgoznak, de felelősség az egész kerület lakossága számára is. ILLÉS BERTALAN ■■■I ■■■■■■■■■■■■■■■■i sát! BARA LÄSZLÖ, mérnök ■пивянипаиамиамв*ааяншманиавтшмммм«мминмаи«имаиааиинамммнанммммммшмашммишм1 A kenyérgabona termelése igényes munka Hulladékból értékes takarmány |u| ostanában meglehetősen sok szó esik az abrak- és a tömegtakarmányok ésszerű, gazdaságos hasznosításáról. Ésszerű takarékosságnak azonban csak az nevezhető, ha az állatoknál ideális alappal, illetve termelő adaggal optimális eredményt érünk el. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy — számtalan gazdaságban — közvetlenül vágóhidra szállítás előtt indokolatlanul jóllakatják az állatokat. Mondanom sem kell, hogy ez mindennél nagyobb pazarlás! Egy fejtett szarvasmarha bendőjében ugyanis legalább száz, a sertés gyomrában pedig 7,5 liter massza fór el, tehát nem vitás, hogy ennek jelentős hányada értékes, tápláló anyag. Egy ötszáz kilós vágómarhának például szokványos hústermelés esetén mintegy huszonegy kiló szárazanyagra, 1,6 kg emészthető fehérjére és tizennégy keményítő értékre van szüksége. Ez Is jól bizonyítja, milyen kár származik, ha közvetlenül vágóhídra szállítás előtt „megtörniük“ az állatok bendőjét, hogy jobb súlyátlagot érjünk el, hiszen a próbavágásnál ezt úgyis megállapítják és jogos levonással élnek. Így a gazdaság duplán károsodik. A sajtó szinte naponta jó és rossz példák párhuzamos összehasonlításával bizonyítja az ésszerű, gazdaságos takarmány-hasznosítás előnyeit, a gyakorlatban azonban mégis nagy a pazarlás, mert megfeledkeznek a takarékosság lényegéről, arról, hogy a készlettel mind jobb hasznosságot kellene elérni. A levágott állatok gyomortartalmával együtt nagy táplálóanyag- mennyiség vész kárba, pedig ennek hasznosítására már van ésszerű megoldási DIMBES-DOMBOS VIDÉKEN A közelmúltban a hegyaljai fekvésű nyugat-prágai járás jilovéi szövetkezetében Antonín Doležal elvtárs — a környező kilenc község határát felölelő társult gazdaság elnöke — hasznos és tanulságos beszámolót tartott a takarmány-gazdálkodásról és a termelés szüntelen növelésének legjobb módszereiről, a hulladékanyagoknak teljes tápértékü eleségként való felhasználé-áról, s hemutatta a feldolgozás műveleteit is. A hegyekkel, dombokkal övezett körzetben bizony nincs könnyű dolguk a növénytermesztőknek. A nagytáblás termelési szerkezet kialakítása itt majdnem egyenlő a lehetetlennel. A szövetkezet 3125 hektáros területe ugyanis több mint hétszáz parcellából áll. A legnagyobb táblák ötvenhét hektárosak, de bőven akad köztük ötven-hetven áras földterület is, melyeknek összpontosítása a domborzati és más viszonyok következtében lehetetlen. A szövetkezet tagsága az apró földterületeket is hasonló szorgalommal műveli, mint a nagytáblákat. Ezen a vidéken korábban gabonából a tizenkét mázsás átlagos hektárhozam már jónak számított. A múlt évben azonban elérték a Százává vidék első legjobb termésátlagát, a negyvenkét mázsás hektárhozamot! A gazdaság jelentős állatállománynyal rendelkezik, ezért minden fellelhető tartalékot kihasznál takarmányozásra. A főváros tőszomszédságában levő szövetkezet az elmált évben nem kevesebb mint ötvennyolc vagon húst és több mint négymillió liter tejet adott Prága lakossága élelmezésére. Idén és a következő években ezzel kapcsolatos feladataik tovább növekednek, s a gazdaság minden egyes dolgozója ezt tudatosítja. HASZNOS KAPCSOLATOK A szakavatottak összedugták fejüket — mert több ember többre képes — és tudományos alapossággal számításba vették mindazon tartalékokat, amelyek ésszerű feltárással a jövőben is kedvező hatással lehetnek az állatok hasznosságának szüntelen növelésére. Saját elképzeléseik mellett kapcsolatra léptek a mezőgazdasági tudomány és kutatás neves szakembereivel Is, s egyben nagy érdeklődéssel figyelték a termelés fellendítését befolyásoló külföldi módszereket, hogy alkalomadtán saját viszonyaikban is alkalmazhassák azokat. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyes mezőgazdasági üzemeinek eredményeire. Az említett országokban több módszert megtekintettek, az ottani vezetők beleegyezésével fölvázolták és hazatérés után megvalósították. Több mint egy évtizede gyümölcsöző elvtársi kapcsolat alakult a jilovéi szövetkezet és Moszkva közelében a Moszkvorcckiji Állami Gazdaság között. A két gazdaság vezetői, szakemberei és egyszerű dolgozói azóta is jónéhányszor találkoztak, eszmecserét folytattak, beavatták egymást a hasonló feltételek közt termelő ágazatok szervezési, műszaki és termelés-technológiai fejlesztésének feladataiba és további kapcsolatokat is közvetítettek egymásnak. A Jilovéiek részére mindenekelőtt a jó minőségű takarmányalap létrehozása jelentette a legnagyobb gondot, hiszen a tejen és a húson kívül idén kétszáz vagon gabonát is szállítottak az állami alapba. A Szovjetunióban egyebek közt arra is felfigyeltek, hogy az egyik gazdaságban jó eredményt értek el a vágóhidak hulladékanyagának, vagyis a levágott szarvasmarhák és sertések bendőtartalmának feldolgozásában és az állattenyésztésben való hasznosításában. A bendőtartalom ugyanis értékes, feldolgozás után hasznosítható tápláló anyagokat tartalmaz. LELEMÉNYESSÉG « KIMAGASLÓ SIKEREK A bendőbe (gyomorba) kerülő takarmány nyállal, majd enzimekkel telített gyomornedvvel keveredve tejsavbaktériumok keletkezését segíti elő és emésztés közben a takarmányból értékes fehérjék keletkeznek. A jilovéi szövetkezet a környező vágóhídakon összegyűjti a levágott állatok gyomortartalmát és feldolgozásra naponta elszállít ja. Feldolgozás során — a nem éppen illatos pépből — kisajtolják a folyékony anyagot és a megmaradt darabos részecskéket forréievegős berendezésben takarmánylisztté dolgozzák fel. A gyomortartalom anyaga így minden káros baktériumtól megszabadul, s a lisztet ugyanazon a részlegen szemcséző gépsoron már adalékokkal keverve feldolgozzák. A szemcsézett komplett takarmány fő alkotórésze — ötven százalékban — apróra zúzott takarményszalma. Ehhea kevernek bizonyos mennyiségű darált fenyőfa tűlevelet — melynek ásványi anyag és karatén tartalma minden egyéb takarmánynál jobb —, továbbá szükség szerinti mennyiségben papíripari és más hulladékot s természetesen bendőtartalomból készített lisztet stb. Az említett összetevőkből készített szemcsézett takarmánnyal fedezik a szarvasmarhák napi szükségletének mintegy harminc százalékát. Ehhez hozzájön még a jó minőségű szilázs és a szárított répaszelet is. Ezt a takarmányt az állatok sokkal jobb étvággyal fogyasztják, mint a hagyományos táplálékot. Megnyugtató, hogy a bendőtartalom nedveinek ktsajtolása és a szilárd részek lisztté való feldolgozása után a takarmányliszt Illata semmivel sem rosszabb, mint a friss zöldtakarmányból készítetté. Más komponensekkel keverve és nagy nyomáson préselve a tápláló anyagok feltárödnak és jól hasznosulnak, pedig egyetlen csepp halliszt, szója vagy olajpogácsa-dara nincs az eleségben. , A szövetkezetben minden állatcsoport komplett takarmányát tudományos alapossággal készítik. A szárító és szemcséző berendezést idényben megszakítás nélkül három műszakban, idényen kívül pedig hetente öt napon át üzemeltetik és olyan összetételű takarmányt gyártanak, amilyent a takarmányrészleg vezetője megrendel, így soha nem fogy ki a készlet. A társult gazdaságban ezerkátszáz tehenet és háromszáz kocát tartanak. Teheneiktől évente négyezer literes átlagos tejhasznosságot érnek el. A- zon a telepen, ahol a fekete-tarka keresztezett teheneket összpontosították, ötezer liter a tehenek fejési átlaga: Ez azt bizonyítja, hogy nagy hozzáértéssel gondoskodnak az állatokról. Kocáiktól évi átlagban húsz malacot választanak el és a sertéstenyésztésben is a hulladékanyagok képezik az állatok táplálékát, összegyűjtik a környező élelmiszeripari üzemek, vendéglők és étkezdék hulladékait, s azzal hizlalják a sertéseket. HOGY MÄSHOL IS OKULJANAK! Prága egy részében hetenként negyven-ötven mázsa kenyérhulladékot gyűjtenek össze, azonban megállapították, hogy nagyobb körültekintéssel kétszáz mázsát is összeszedhetnének. A kenyérhulladékot a szövetkezet jól hasznosítja a sertések hizlalásában. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a gondosan feldolgozott és jól előkészített hulladékanyagok nem károsak az állatok egészségi állapotára, sem pedig a hús minőségére. Az említett takarmányokkal a szarvasmarháknál napi átlagban hetvennyolcvan deka, a hízóknál pedig egy kilón felöli, és a sertéseknél ötvenöthetven deka közti súlygyarapodást ér-Ahol a takarékosság korparancs
