Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES \ 1978. febraéT M. ШГ amcxzkori emlék sejlett föl bennem a minap. Tél volt. A harmincas évek tele. 9 emberek tízezreit lemeztelenítő ég­bekiáltó nyomor. Munka, keresett le­hetőség?‘ Sehol. Még hőlapátolás se, mert hideg, hőszegény tél volt. így hát krumpli, kukorica, cukorrépa volt sülve-fóve a szegény emberek legfőbb eledele. Kenyeret hétszámra nem lát­tunk. Jobbik esetben a sütőtök helyet­tesítette, vagy a kukoricamáié. Ezen tengődött a falu szegényebbje, egyik hétről a másikra. Mi, akkori kamaszkorúak, télvíz Idején mivel csaptuk agyon az időt? Szakajtókosarat, lúdkosarat, bevásár­ló szatyrot, seprűt csináltunk. Ha ezt megúntuk, élelem híján a betűt fal­tuk. No meg a magunk-készítette ör­­dögbtbliát forgattuk. Hadd mondjak el egy akkori törté­netet. * Zimankős téli napra emlékszem. Kártyáztunk. Szenvedélyesen. Ml volt a tét? Tasli a popsira. Annyi­ra belemélyedtünk a játékba, hogy jóformán észre sem vettük, kihűlt a földpadlős szoba. — A kirelejszumát, gyerekek... El­fogyott a lélekmelegítő. Tenni kéne valamit... —tört fel belőlem a ke­serv. — Fuccs a kártyázásnak. Felkászálódtunk. Kisfejsze, kisfü­­rész került elő, amiket a folt hátán foltos lajbt belső zsebébe süllyesztet­tünk. Hol >volt akkoriban a jó meleg télikabát? Csak a képzeletünkben. S persze, a szegény ember számára megvehetetlen, borsos áron, az üzlet­ben. — Hová, merre? — kérdezték topo­gó, fagyoskodó társaim. — Irány a Feketevíz balpartjai Kö­zelebb nem találunk... Jócskán szaporáztuk a lépést. Így kissé bemelegedtünk. Félóránál is többe telt, amíg a Má­­csonyást hidat elértük, a Farkasát­­járónál. Sebtében átszaladtunk a híd­nak becézett fatákolmányon, amely oly sunyin hasalt a jeges vízen, mint az anyaföldre parancsolt Horthy­­baka. Egészen a Tölgyesi gázlóig me­részkedtünk. Itt már találtunk meg­felelő vastagságú fákat, az akácos­ban. Ketten a fadöntögetéshez lát­tunk, a harmadik meg résen állt. Mert sose tudhattuk, mely irányból, honnét bukkan elő valaki. f O©= wr urdo Egy-kettőre legallyaztuk a jövendő tűzifát. Felállítottuk, majd vállra fek­tettük a sárga húsú, kesernyés illatot árasztó, itt-ott göcsörtös, tüskés ter­het, s megindultunk viszafelé a híd irányába. Vagy másfélszáz-kétszáz méternyit haladhattunk, amikor egy hórihorgas, báránykucsmás, görbebo­tos alak tűnt fel a gyér akácosban. Észrevett minket, s felénk közeledett. ' — Jön a csősz! — röppent ki a számon. — Ne bolondozz . ..I — hitetlen­kedtek először. — Ott jön, ni! — mutattam a roha­mosan közeledőre. Nem volt éppen mindegy. Ami­lyen gyorsan csak lehetett, megszabadultunk a tehertől, s usgyi, Klub-avatón 'Az eredmény az iparkodás és a jól Végzett munka vitathatatlan bizonyí­téka. Ehhez az igazsághoz jut el az a körülményeket vizsgáló, aki azt kér­dezi: ml a titka annak, hogy a Nové Zámky-1 (érsekújvári) járásban a vá­rosokon kívül egyetlen faluban műn ködik az öregek, a nyugdíjasok klubi ja. Hol is...? Ebeden (Obid), amely maroknyi falu. Pontosabban: Štúrovo (Párkány) IV. számú kerülete, vagy telepe, vagy egyik része, önálló nem­zeti bizottsága nincs. Minek is lenne? A lakosság érdekterülete az efsz-en kívül a papírgyár, » szélesedő vasút és a terebélyesedő körönt. Otthon alig marad valaki. Már a gyermek se, mert azt is elviszi a magasabb iskola. .,. Magukra maradtak az öregek. De milyen öregek? Ma már nem tehetetlen, gondolat és terv nélküli, a kispadon, vagy a kemencepadkán pipázgató aggastyánok, hanem előre­haladt koruk mellett is ügyesek, oko­sak, nyüzsgők, besózottak, pattogó kavicsok a hétköznapok deszkáin. Nemcsak Ebeden. Mindenütt. Annak viszont, hogy Ebeden sikerült össze­kaparni és működtetni a klubot, hogy kézzelfogható eredményeik vannak, az a magyarázata, hogy jő a klub ko­vásza, amit az az öt-hat minden lében kanál öreg kever, aki nemcsak ráér (miért ne érne rá, hisz nyugdíjas?), hanem össze is kutyulja, meg is szer­vezi, meg is mozgatja a munkát. Csak egyetlen nevet a sok közül: a Nyug­díjas Klub vezetője Góra Ferenc, aki a klubház építésének társadalmi ré­szét olajozta, aki a tévénézéseket, a társasjátékokat, az összetartást és a január 20-i nyugdíjas-találkozót meg­szervezte. A kedves műsoros-zenés farsangi visszafelé. Üldözőnk meg utánunk, Na­gyon feldühödhetett a kinyisszantott fák láttán, mert két pisztolylövést hallottunk loholás közben: — Dirrr..., durrr ... Ml meg csak vágtáztunk, amennyire siheder erőnkből tellett. Egészen a gázlóig. Itt hamar megállapítottuk: a jégszilánkos víz legfeljebb csak deré­kig érhet. A görbebotos is a közelünkbe ért, s torkaszakadtából kiabálta: —- Az árgyélustokat, ti semmirekel­lők ...- Megálljotok! Mert ha nem, hát szitává lövöm a feneketeket... Elhangzott az erélyes felszólítás, de ml rá sem hederítettünk. Habozás nélkül nekirontottunk a jeges víznek. Mikorra a királyrévi csősz felocsúdott meglepetéséből — hallatlan merész­ségünk láttán —, már a jobbparton, szárazon, lőtdvon kívül voltunk. Több riasztólövést nem is adott le. Tehetet­len dühében az ég felé hadonászott görbebotjával, majd báránykucsmáját a földhöz vágta, úgy, hogy az puffant egy nagyot a pisztoly helyett. — Hadonászhatsz, mire mész ve­le.. ? — gondoltam. A töltésárokba húzódtunk a fagyos északnyugati szél elől, ahol levetkőz­tünk, s kifacsartuk vizes gúnyáin­kat ... Ezután jött csak a neheze: a jéghideg ruhadabarakat, nagynehezen magunkra erőszakoltuk. Az ócska Ba­­tya-bakancsokat hányavetin befűztük. S mint a szabadjára engedett, tüzes­­vérű csikók, trappoltunk egészen ha­záig ... * Hát erre a jegesfürdőre emlékez­tem a minap. Meg az égbekiál­tó, s azóta végképp száműzött sze­génységre. N. Kovács István esten megjelent a jnb szociális műn­­katerületéről Magda Cviková, az öre­gek, s nyugdíjas-klubok mindenütt szeretett „királynője“. A városi nem­zeti bizottságot Nágel József elnök­­helyettes képviselte. Ott volt Dr. Ka­rol Šajer geriater, az öregek orvosa, és a nyugdíjasok szinte teljes szám­mal. ... és ott voltam ón Is, mint a fa­luból elszármazott öregek és nyugdí­jasok képviselője, akik mindig szere­tettel gondolnak szülőfalujukra. Ott voltam, s amíg az öreg gyerek hajda­ni pajtásaival ölelkezett, felágasko­dott bennem az újságíró, a "Szabad Földműves külső munkatársa, a ma­gyarországi EGÉSZSÉG főszerkesztője, s hitelesen, az orvos szemével is megállapítja, hogy az évtizedek, a nyugdíjas esztendők nem a naplemen­tét jelentik, hanem csupán a gyűsz­­mékelés és a munka pálfordulását, ami, ha sikerül, az élet nem nélkü­lünk, hanem velünk együtt megy to­vább. Mert az élet, az örökl BUGA doktoc S A ködös időIsaléRúti megbetegedések PIONÍR HÍRADÓ • Az alapiskolánk Július Fučík pionírcsapatát Mikolajííková Júlia vözetl. A téli szünetben asztalitenisz-versenyt tartottunk, húsz résztvevővel. Ered­ményes volt a Puskin-emlékverseny, amelybe 30-an kapcsolódtak be. A há­rom kategória győztesei — Tar Andrea, Viener Éva és Juhász Mári^ — ju­tottak a járási döntőbe. Most a Februári Győzelem 30. évfordulója 'tisztele­tére vállalt kötelezettségünk egyikét teljesítjük: ugyanis a legtöbb papírt gyűjtő osztály és pajtás jutalomban részesül. 8y J V (Farkas Terézia, VII.A. oszt. tanuló, Háj) ф IFJÜ SAKKOZOK. A Dvory nad Žitavou-i (udvardi) általános iskola tanulói körében nagy népszerűségnek örvend az „értelem, a szellem sport­ja", a sakkozás, Papp László pionírvezető irányításával. Tavaly az előkelő II. helyet vívták ki a járási bajnokságon. Az idén területi elődöntő volt Šuranyban, Štúrovóban és Bánovban. Ez utóbbi helyen szerepeltek az udvardi pajtások is, akik bekerültek a járást döntőbe, mint az elődöntő II. helyezettjei. Dubník (Csúz) pionírjai bizonyul­tak jobbnak, akik az I. helyen végeztek. Mind a dubníki, mind az udvardi ifjú sakkozóknak további sikereket kívánunkl (Lőrincz L., Branö) ттш^шштшш ' ..........■■■...... 11 ", 11 1 ■■"» Számkergető A koszorúban elhelyezett számok összege százhúsz. Az a kérdés, melyik számtól kell kiindulni az összeadás­sal, hogy egymás után hatszor, mara­dék nélkül húsz legyen a részösszeg? A körön kívül látható jelekkel kez­dési pontokat jelöltünk. CSONTOS VILMOS: Dörömböli dörömböl, — Teringette, haj. Lakása lett a börtön, — Teringette, haj. Ajtó kulcsa elveszett, О a szobában rekedt, — Teringette, haj. A szomszédja felneszei, — Teringette, haj. Honnát ered a zörej? — Teringette, haj. Vezeti a hangirány: Ejnye, szomszéd, mit csinál? — Teringette, haj. Dörömböli válaszol, — Teringette, haj. Kulcsom eltűnt valahol, — Teringette, haj. )ó szomszédom, segítsen, Szabadítson ki innen, — Teringette, haj. Balta feszül — és a zár — — Teringette, haj. Megreccsen — s kinyitva már, — Teringette, haj. Dörömböli elsápad: összetörték a zárat, — Teringettét, haj! A nyirkos, ködös Idő, amellett, hogy rontja a közérzetet, sok embernél még komoly szervi panaszokat is okoz, különösen azoknál, akik nehéz légzéssel járó, idült légúti megbete­gedésben szenvednek. Az ilyen betegeket a mindennapi szóhasználatban asztmásoknak szok­ták nevezni. Az esetek nagy része azonban nem valódi asztma, hanem idült hörghurut. Ez utóbbi főleg 40 év felett gyakori. Keletkezésében sze­repe lehet fertőzésnek, elhanyagolt hüléses megbetegedésnek, izgató gá­zok, gőzök, porok belégzésének stb. Az egyik leggyakoribb kiváltó és fenntartó ok a cigarettázás, a do­hányfüst A külső okok mellett bizo­nyos „nyálkahártya-gyengeség“ szere­pét is feltételezik. Mindezek követ­keztében a hörgők nyálkahártyája megduzzad, vérbővé válik, gyulladás­ba jön. A károsodott nyálkahártyán azután elszaporodnak a baktériumok, súlyosbítják a gyulladást. A hörgők fala lassan megvastagodik, üregük beszűkül, s emiatt romlik a tüdőben a levegőcsere. Az idült hörghurutnál lényegesen kevesebb a valódi, allergiás asztma. Ez inkább fiatal korban, nemegyszer gyermekeknél lép fel és nem más, mint a szervezet túlérzékenységi reak­ciója virágpor, háziszemét, munkahe­lyek levegőjében jelen levő vegyi anyag vagy a ruházat, az ágynemű szőrének, tollának, textíliáinak a po­rával szemben. A reakciót kiváltó úgynevezett „allergént“ nem mindig sikerül megtalálni. Az allergiás aszt­mára jellemző, hogy a nehéz légzés általában rohamokban jelentkezik. A ködös, nyirkos idő, a párás leve­gő mindig nagyobb feladatot ró a lég­zőszervekre. Érthető, hogy az idült légúti betegségben szenvedők ezt ha­marabb megérzik és panaszaik általá­ban fokozódnak. Emellett gyakoribb a meghűlés is, a levegőben pedig ilyenkor szép szómmal vannak jelen baktériumok és vírusok, melyek elő­idézik a gyulladást. A betegség lefo­lyását tehát sokszor újabb fertőzés súlyosbítja. Fokozódik a köhögés, a köpetürítés, klnzőbbá válik a nehéz légzés. Hogyan védekezzen a beteg a mos­toha időjárás ellen? Elsősorban óvakodjon a meghűlés­től és kerülje a fertőződés veszélyét. Öltözködjön rétegesen, mindig az adott hőmérsékletnek megfelelően. A túlöltözés is gyakori hiba! Erősen pá­rás, ködös időben — ha csak teheti — maradjon a lakásban. A tiszta, szá­raz hideg azonban nem árt, sőt, ilyen­kor a szabad levegő — megfelelő öl­tözködés mellett — inkább használni szokott, csökkenti a panaszokat. Ha a beteg mindezek ellenére rosz­­szabbul érzi magát — hőemelkedés vagy láz lép fel, kínzóbb a köhögés — akkor orvoshoz kell fordulni. Va­lószínű, hogy a hörghurut heveny fel­­lübbanásáról van szó, mely azonnali, erélyes kezelést igényel. A szakember utasításait pedig pontosan be kell tartani. A várható további hűvös, nyirkos napokon, ha idült légúti ártalmakról beszélünk, ne feledkezzünk meg a megelőzésről sem. A legfontosabb: minden lázas, influenzás jellegű megbetegedést vegyünk komolyan! Köhögés esetén keressük fel az or­vost, mert korai stádiumában még általában könnyen lehet segíteni. Aki poros, párás, füstös helyen dolgo­zik, járjon el rendszeresen ellenőrző vizsgálatokra. A kötelező tüdőszűrést se igyekezzünk megúszni! Végül: a dohányzás kérdése! A ta­pasztalat az, hogy sokszor még a sú­lyos légzési zavarokkal küzdő ember sem hajlandó lemondani a cigarettá­ról. Pedig a dohányfüst kétségtelenül egyike a fő bűnösöknek. Vajon meg­éri-e? Sok más betegségben is szere­pe van a cigarettának, mégis talán az idült légúti ártalmakban fogalmazó­dik meg legélesebben, szinte kérlel­hetetlenül a kérdés: nikotint vagy le­vegőt?! Dr. PÉTERFI MIKLÓS Készülődés a nőnapra ... Hogy legyen elegendő, szép cserepes virág — a sokezer „virágnak“. Foto: nki IEBESZTREJTVÉHY VÍZSZINTES: 1 A rejtvény első ré 10. Tejtermék. 11 Folyó a Dunántú ion. 12. Latin „és“ 13. Folyó az NSZK ban. 14. Gyötrelem 15. Német hivatal 16. Dísz. 18. Gyilok 19. Otmenti mélye dés. 20. Hangtalan verek. 21. Létezik 22. Női becenév 23. A technikai at moszféra rövidíté se. 24. NSZK fővá rosa. 25. Sertéslak 26. Mutatószó. 27 Vágány. 28. Ázsia pénzegység. 29. A mi mindig múlik 30. Vegyjele „PL“ 32. Az államosított vállalatok neve a NDK-ban. 33. A harc istene a gö­rög mitológiában. 34. Lapos. 35. Vég­tag. 36. Én latinul. 37. Lám. 38. Arab betűi. 39. Igen oro­szul. 40. Végnélkü­li vég. 41. Fehér­nemű. 42. Emez. 44. összeadást jelen­tő szócska. 45. Kocsi. 47. Nátrium vegyjele. 48. Kosár németül. 49. Éke­zettel dísznövény. 51. Korhol. 53. E tő betűi. 54. Fogadási összeg. 56. Francia névelő. 57. Gabonát betakarít. FÜGGŐLEGES: 1. Helyes. 2. Peru fő­városa. 3. Kisebb katonai alakulat. 4. Nátriumklorid. 5. Fontos táplálék. 6. Egy németül. 7. Fél fotó. 8. San.... város Tirolban. 9. A rejtvény harma­dik része. 13. Város Lengyelország­ban. 14. A rejtvény második része. 15. Menyasszony. 17. Káros. 18. Tudo­mány. 19. Nem mozog. 21. Húz. 22. Elektromos töltésű atom. 24. ...bam, ikerszava. 26. Március 18-án ünnepel­jük névnapját. 27. Számos. 29. Jókai is az volt. 31. Folyó Jugoszláviában. 32. Erődítmény. 33, Magas török ka­tonai rang. 35. Tó olaszul. 36. Férfi­név. 38. Latin elöljáró; jelentése: előtt. 40. Ütő. 41. Várpalotához csa­tolt község. 43. Nem megy el. 44. Jel­mondat. 46. Olasz névelő. 50. Vízben él. 52. Hatvan perc. 55. Egyszerű gép. 56. Igekötő. 58. Asztatine vegy­jele. Beküldendő a vízszintes 1., függőle­ges 14. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 4. számában megjelent ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Ész­szerűbb abrakhasznosítást! — Sokat olvass, hogy többet tudj! Könyvet nyertek: Takács Mihály, Jelka (Jőka), Kubík Mária, Šahy (Ipolyság), Benyus Ferenc, Meliata (Mellété). r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom