Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. december 17, 12 pártunk 1975. évi októberi plé' numának mezdgazdaságfejleaztési Irányelvei kulcskérdésként jelölték meg a termelés célszerű összpontosításának és szakosításának, továbbá a kooperációs és integrációs viszonyok elmélyítésének történelmi szükségszerűségét. Ezen feladatok valpraváltásával összefüggésben a pártplénum arra ösztönözte mezőgazdaságunk irányító szerveit, hogy az arra alkalmas körzetekben tegyék lehetővé a kooperációs viszonyok gyakorlatban való megszervezését, s a tapasztalatokat általánosítva hasznosítsák a komplex kooperációs társulások kialakításánál. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tárca döntése, a járási párt- és gazdasági szervek jóváhagyása után a Spišská Nová Ves-i járásban, valamint a galántaiban Safa (Vágsellye) körzetében fokozatosan kialakították a kooperációs körzetet, hogy ismereteket szerezzenek az utánuk következők okulására. Ezzel azt a célt követték, hogy alapot teremtsenek a komplex kooperációs társulások létrehozásához, bizonyos tapasztalatok s előtanulmány birtokában kialakíthassák a szervezés és az irányítás legmegfelelőbb módozatát, s a közgazdasági feladatokat meghatározhassák, hogy ezeknek kölcsönhatása mindjobban kifejezésre jusson a tizenöt-harmincezer hektáros kooperációs körzetek termelési hatékonyságában, pénz és egyéb eszközeinek gazdaságos kihasználásában. A Spišská Nová Ves-i járásban szervezetileg 4—7 ezer hektáros kooperációs körzeteket hoznak létre a környező szövetkezetek bevonásával. A komplex kooperációs társulások itt kis szövetkezetekből jöttek létre, mégpedig az egyszerű együttműködés összes előnyeivel. Ez a forma mindenekelőtt az apró szövetkezetek kooperációja szempontjából jöhet számításba, hogy az ilyen gazdaságok a kooperációban összehangolhassák terveiket, kölcsönös együttműködést hozzanak létre — egyszerű — kétoldali szerződéssel, együttes beruházással, s az alapvető termelőeszközök beszerzésével megteremtsék a termelés jó feltételeit. Együtt szerezhetik be a Tapasztalatok a kooperációs társulások munkájáról pótalkatrészeket, részbeni vagy együttes üzemi tervet készítenek a növénytermesztés feladataira stb. A Sarai kooperációs körzetre azonban mór a nagygazdaságok bevonása jellemző. Olyan gazdaságoké, amelyek külön-külön is szakosított termelési technológiai láncot alkotnak. Ezekből jött létre a huszonhétezer hektáros kooperációs körzet. Ez a változat a négyezer hektárt meghaladó, zártkörű szakosítású nagygazdaságok kooperálására felel meg, amelyekben a termelés már ipari jelleget öltött. Ennek következtében az újratermelési folyamat úgyszólván szabad teret kapott a kooperációs körzetre háruló igényes feladatok valóra váltásában is. Mindkét komplex kooperációs körzetben a tagszövetkezetek a termelési szerkezet szervezeti alapegységei maradtak, a mezőgazdasági vállalatok termelési és szervezési szerkezete azonban — s ezzel együtt a munkamegosztás is —■ fokozatosan módosult. Elmélyült a vállalati szakosítás, kapcsolatok jöttek létre a szolgáltató szervezetekkel, a feldolgozó iparral és más mezőgazdasági vállalatokkal stb. A komplex kooperációs társulásban szerzett tapasztalatok — a szóbanforgó járásokban — megmutatták, hogy a próbálkozás helyénvaló volt. Mindamellett, hogy eleinte bizonyos nehézségek is előfordultak a vállalatok együttműködésében, mégis felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot gyűjtöttek, amelyek felhasználhatók más kooperációs körzetek kialakításánál is. Mindkét kooperációs társulásban a szövetkezetek elnökeiből kooperációs tanácsot alakítottak. A tervezés, a műszaki fejlesztés, a gépek összpontosítása, a beruházások, valamint a kooperáción belüli irányítás szempontjából a tanács tölti be az összehangoló, illetve a vállalat feletti szerv funkcióját. Mind a Spišská Nová Vas-i, mind a galántai járás mezőgazdaságának irányítói (JMI) megkülönböztetett figyelmet fordítottak a kooperációs tanácsok és a kooperációs társulások végrehajtó szervei kádereinek kidolgozásában, az űj ismeretek népszerűsítésében, a kooperációs tanácsok s a végrehajtószervek tevékenységének ellenőrzésében. A Spišská Nová Ves-f kooperációs körzetben helyesnek bizonyult közös takarmányszárítők és granulálók építése, s ezek termékeinek felhasználósa, közös pótalkatrész-raktár létrehozása, s a begyfijtőgépek hasznosítása stb. Jó tapasztalatokat szereztek például az állami tervfeladat összehangolt lebontásában, valamint a növénytermesztés összpontosításában és szakosttésában. A Sefai kooperációs körzetben jó tapasztalatot szereztek a nagy teljesítményű betakarítógépek közös alapból való vásárlásában és rugalmas kihasználásában. Kelló színvonalra került az információk automatizált feldolgozása, ami jő támpontot nyújt az irányításhoz, illetve a döntésekhez. A körzetben nagy figyelmet fordítanak a szemeskukorica iparszerű termelésére és korszerű gépesítési központ létesítésére. Ez jó háttér lesz a növénytermesztés komplex feladatainak tellesítésére. Mindkét kooperációs társulás vezetősége gondosan kidolgozta az elkövetkező időszak tervezetét. Bebizonyosodott, hogy az együttműködés s’kere mindenekelőtt a kooperáló vállalatok egységes fellépésétől, s a vezetőség alkotó kezdeményezésétől függ. A kooperációs tanácsok segítőszerveként, a taggazdaságok szakemberéből megszervezték a fő termelési szakaszok szakbizottságait is. Ezeknek irányítása a konnerációs körzet tanácsának hatáskörébe tartozik. A szakhizotlságok kezdettől fogva sikeresen megoldották a növényvédeiemel és” a tápanyagpótlással összefüggő teendőket. Л2 eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a kooperációs tanácsoknak a járási mezőgazdasági igazgatósággal egyeztetniük kell mind a rövid, mind pedig a hosszú távú terveket. Szükségesnek és célravezetőnek mutatkozott továbbá az építkezési beruházások közös alapból való kivitelezése, a hosszú távú program sorrendjében. Pozitív tapasztalatot szereztek a növénytermesztés hatékonyságát növelő korszerű nagy teljesítményű gépek hasznosításában is. Ezek a jé tapasztalatok egyértelműen további komplex kooperációs körzetek létrehozása mellett szólnak, amelyeknek kialakításéban és a tevékenység kiszélesítésében támpontul szolgál a kooperációs szerződések mintája, amelyet a Szövetségi Mezőgazdasági éa Élelmezésügyi Minisztérium segéd« anyagként adott ki. Ez a segédanyag mindazon alapelveket tartalmazza, amelyek támpontul szolgálhatnak a kooperációs viszony kialakításában, s a jogi személyt illetően. Tartalmazza a taggazdaságok tervezéssel és ökonómiai viszonyaival összefüggő kapcsolatok alapfeltételeit és egyebeket. Elvárjuk, hogy járásainkban a szóbanforgó segédanyag tökéletes áttanulmányozása után — az adott lehetőségek keretében — újabb kompié* kooperációs társulások jöjjenek létre. Ezek elősegíthetik a mezőgazdasági termelés további fellendítését, a termelés összpontosítását és szakosítását, hatékonyságának növelését, s ezzel a CSKP XV. s az SZLKP kongreszsznsán kitűzött feladatok sikeres megvalósítását. SUVA TIBOR, a SZLKP KB mezőgazdasági osztályának dolgozója Jó kilátások A le vicéi (lévai) járásban két állami gazdaság van. Ezek ugyan a kerületi mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartoznak, azonban termelési eredményeiket a jmi is figyelemmel kíséri. Ezek a Želiezovce! (zselízi) és a Sahyi (ipolyságl) Állami Gazdaságok. Idén jobban gazdálkodnak, mint az elmúlt évben. A növénytermesztésben elsősorban a zseliziek jeleskedtek mind a gabona, mind a cukorrépa és a kukorica termesztésében. Persze az ipolyságiak is továbbléptek, ám itt a termelés intenzitásán még van mit javítani. Az állattenyésztésben az ipolyságiak a jobb* k. A zselízieknek mindenekelőtt a sertéstenyésztést kell javít miuk. Az állattenyésztés term ilési tervét mindkét állami gazdaság teljesíti,, sőt október vágóig másfélmillió korona értékkel töl is lépték. !gy a feltétel* к adottak az évi tervfeladat te jesítéséhez. Becslések szerint: évvégéig a két mezőgazdaságii üzem termelési tervét közel kétmillió koronával túlteljesíti, az önköltséget pedig a tervezett színvonalon tartja. —ábel— vszázados tapasztalatók bizonyítják, hogy az embert semmilyen körülmények között sem rekeszthetjük ki a termelésből, mert ő a legkorszerűbb módszereknek a kifejlesztője, a gyakorlatban való kipróbálója s ugyanúgy a termelésben való alkalmazója is. Ebből pedig az következik, hogy az embert sem az iparban, sem pedig a mezőgazdaságban semmilyen gép vagy technológia nem helyettesítheti. Köztudomású, hogy az ember az egyre korszerűbb termelési módszereket mindenekelőtt saját tevékenységének megkönnyítésére, majd a termelékenység fokozására hozta létre, ugyanakkor önmaga képességeit is fejlesztette saját teljesítményét felülmúlta! A ma emberének érdeklődése Mezőgazdaságunk dolgozóinak többsége már a bonyolultabb munkaműveletek híve. Ez derült ki Fehér Károly elvtárssal, a Mliečno! (tejfalusi) Kék Duna szövetkezet pártszervezete elnökével folytatott beszélgetésünkből is, amikor a takarmányok begyűjtéséről érdeklődtünk. Bitter László, Szele János, Csabai Jenő és Bors György — a korszerű gépek kezelői — a silókukorica betakarításéban olyan teljesítményt nyújtottak, amilyenre régebben — kézi erővel — nagyobb embercsoport sem lett volna képes. A két korszerű kombájnnal naponta 40—44 vagon silókukoricát gyűjtöttek be. Ök adták az ütemet a további munkaműveletek gyorsításához. A szállítást és a vermelést is a begyűjtés rugalmasságához kellett idomítani. így szeptember 18-ig sikerült besilózni és befödni a silókukoricát. Ján Knezoviö mérnöknek, a szövetkezet főagronómusának tájékoztatója alapján a növénytermesztés dolgozói optimális feltételeket hoztak létre a szarvasmarhák téli takarmánykészletének kialakítására. Szemesekből például 120, szenázsból 445, silókból 16 886 tonnát készítettek be. Az abrakszükséglet kielégítése céljából zöld silókukoricából 1200 tonna granulátumot is készítettek. Fisch Emii mérnök a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a jó minőségű tömegtakarmányok termelése és bekészítése lehetővé tette az igénynek megfelelő takarmányalap kialakítását s ezzel az állatállomány hasznosságának javítását. A pártplénum szellemében Az elnök elvtárs a tartósítási formákat ecsetelve megjegyezte, hogy az SZLKP JB márciusi plénuma alapelvként meghatározta, hogy a Dunajská Streda-i járás minden egyes mezőgazdasági üzemében törekedni keli minél jobb minőségű terimés takarmányok termelésére, bekészítésére s a készlet ésszerű hasznosítására. A szövetkezetben a járási pártplénum ajánlásait saját feltételeikre feldolgozták, az ebből eredő feladatokat ismertették a dolgozókkal, akik helyeselték a célkitűzéseket. Idén tehát már aszerint termelték és tartósították a takarmányokat. A pártplénum ajánlásai szerint a lucernaszénánál 12, a lucernalisztnél pedig 18 százalék nyersfehérje tartalmát, a silókukoricánál pedig első és második minőségi osztályt kell elérni. A szövetkezetben évek során többféle takarmánytartósítási módszert kipróbáltak. A lucernaszéna készítésében például a hideglevegős eljárás bizonyult legjobbnak, de a szenázsolás Is gazdaságos takarmánytartósításnak bizonyult. A betonfalú és aljazatú silóvermeket műanyag fóliával borították, s megtöltés után ugyancsak fóliával födték be, hogy a szenázs és a siló ne érintkezzen a levegővel. Nagyon fontos a minőség szempontjából, hogy a szilázst és a szenázst egy héten belül befödjék és jól tömörítsék. Ez természetesen mindenekelőtt az emberek jó munkájának a függvénye. Kiváló minőséget ugyanis csak beavatott, )61 összeszokott és megfelelően Javadalmazott emberektől várhattakl Olyan csoportokat alakítottak, amelyek évek során kifogástalanul elsajátították a tartósítás mesterségét. A prémiumot ezeknek a kész szenázs és szllázs laboratóriumi minősítése után fizetik ki, ez azt jelenti, hogy csak az első és a második minőségi osztályba soroltakért kaphatnak jutalmat, az ennél gyengébb minőségűért pedig nem. Ez megtette a hatását. Amióta bevezették a minőségi prémiumot, lényegesen javult a takarmányok tápláló értéke, s ennek velejárójaként az állatállomány hasznossága. Ugyanazzal a takarmánnyal —■ az emberek lelkiismeretesebb munkájával — sokkal jobb eredményeket érhetnek el mint korábban. A minőségi prémium így értékes tartalékok feltárója lett. Az összeforrott kollektívák szerepe Figyelemreméltó, hogy egyazon munkaműveleteket összeforrott, szakmailag jól felkészített munkaközösségekre bíznak. Az emberek mestereivé váltak egyes műveleteknek. Mielőtt idényenként a csoportokat munkába EGY NAGYGAZDASÄG MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK TAPASZTALATAIBÓL állítanák, összehívják, iskolázzák, megbeszélik velük a teendőket, kioktatják őket a technológiai fegyelemről, egyes módszerek ésszerű alkalmazásáról stb. A munkaműveletekben mindenki személyre szőlő feladatot kap, és a dolgozók mindegyike tartozéka a technológiai láncnak. Tudja, hogy a ráméretezett feladat sikeres elvégzéséért milyen alapbért és prémiumot kap. A munkacsoportokat öt év alatt alakították ki, s azóta Is gondoskodnak fokozott politikai és szakmai továbbképzésükről. így a munkacsoportok tagjai egyes munkakörökben tökéletes szakemberekké váltak. A csoportokhoz a gépeket Is beosztották, s így munka után ki-ki becsülettel karbantarthatja, tisztogathatja. Idényben pedig gazdaságosan kihasználhatja a gépet. Ez azt bizonyítja, hogy a Kék Duna szövetkezetben jó tapasztalatokat szereztek a dolgozók szervezett aktivizálásában, alkotó erejének a kibontakoztatására. Az emberek lelkiismeretére apellálnak A már jól bevált módszerek mellett mindenekelőtt az emberek lelkiismeretére apellálnak, akik újabb, tökéletesebb, s főleg hasznosabb módszereket hoznak létre. Ide sorolható egyebek közt a granulált komplett takarmányok gyártása Is. A szövetkezetben ez év elejétől a takarmányszalmát a szarvasmarhák táplálásában ésszerűen kihasználják. Kezdetben az MGF lucernaliszt gyártó vonal mellett a HP 100 granulálón készítették a préselt takarmányt, később azonban úgy döntöttek, hogy erre a szárítótól teljesen független új gépsort hoznak létre. Ennek kivitelezésére egy átalakított szénapajtában került sor. A préselt komplett takarmány gyártó gépsor a szövetkezet szolgáltató rószlegének vezetőjéhez Aranyossy Endre gépészmérnökhöz tartózik. Az ő tájékoztatója alapján ezen a gépsoron kétszer nyolcórás műszakban óránként tizennyolc mázsa préselt komplett takarmányt gyárthatnak negyven atmoszférái nyomás alatt. A berendezésbe kerülő szalma és más anyagok a szóbanforgó nyomás következtében 100—130 fokos hőhatásnak vannak kitéve. Ezáltal a szalma anyagai a szarvasmarhák részére emészthetőbbé válnak. Pisch elvtárs elmondta, hogy a nagy nyomás folytán keletkező hőhatásra a szalma — lekötött — tápanyagai hatvanöt százalék erejéig teltárúdnak és melasszal, karbamiddal, ammonium hydrokarbonáttal dúsítva teljes tápértékű komplett eleséggé válnak. Gyümölcsöző kapcsolatok A Kék Duna szövetkezet tapasztalatszerzés céljából gyümölcsöző kapcsolatot tart az MNK Sinatelepi Állami Gazdaságával, amely Magyarországon a préselt takarmány készítésére termelési rendszert alakított az MGF takarmányszárítökkai rendelkező környező mezőgazdasági üzemek bevonásával. Ezzel azt a célt követték, hogy a takarmányszárítőkat télen is kihasználhassák, szalmából adalékokkal keverve szemcsózett komplett takarmányt készítsenek a szarvasmarhák részére., A Kék Duna szövetkezet az ott szerzett tapasztalatok alapján hozta létre saját takarmányszemcsézőjét, mivel préselt takarmány szükséglete jóval nagyobb mint amennyit az MGF szárító préselőjében az év négy hónapjában készíthet. így fokozatosan feltételeket teremtettek az egész évi gyártásra. Ez azért is időszerű lett, mert a kooperációs körzet többi gazdaságai (a Šamoríni Állattenyésztési Felügyelőség, a Szarvai Állami Gazdaság, a Kvetoslavovi Magtermesztő Állami Gazdaság) is igénylik a préselt komplett takarmányt. Ezért szerelték fel saját erőből ás saját tapasztalatok alapján a G 800-as speciális gépsort. A komplett takarmányt a Sinatelepi Állami Gazdaság kipróbált receptűrája szerint gyártják, jól együttműködnek azonban a Mezőgazdaság Ellátó és Terményfelvásárló Vállalatok Vezérigazgatóságának takarmánykutatólval Is, mégpedig a préselt takarmány hiányzó nitrogénanyagainak kiegészítése és más ézzel kapcsolatos fontos feladatok céljából. A szemcséseit takarmány hatvan százalékát takarmányszalma, negyven százalékát pedig több adalék képezi. Naponta nyom kilogrammot számítanak szemcséjűt komplett takarmányból minden , egyes hízőmarhára. Ä préselt takajnányok hasznosításával a marhahizlaídában duplájára nőtt a dolgozók munkatermelékenysége. Kedvező előfeltételek az áruértékesítéshez Lassan már értékelik a hatodik ötéves tervidőszak második éve feladatainak a tejesítését. Az eddigi tapasztalat azt] mutatja, hogy a tejtermelés szakajsán jök a kilátások. Október végéig 2 millió 477 ezer liter tejet adtak a közellátásnak, ami a múlt év azonos időszakához képest mintegy 289 ezer literrel volt több. A jelenlegi helyzetből arra következtethetünk, hogy a tejértékesítés évi tervét körülijeiül 120 ezer literrel túlteljesítik. Az idén sokat tettek a tehenek hasznosságának fokozásában. Míg tavaly íz egy tehénre jutó évi tejelékenyséi 3460 liter volt, addig előreláthatólag Idén elérik a 3600— 3650 literes lövi átlagot. A szövetkezet vezetői az előrehaladást három tényezővel, vagyis a keresztezéssel, a jé takarmányalappal, valamint az emberek lelkiismeretes munkájával indokolták. A szarvasmarhák faj aátalakító keresztezését a társulást követően megkezdték. Erre a kanadai fekete-tarka marhafajta apaállatot v itték igénybe. így a tehénállománynak már mintegy negyven százaiéiba ezen keresztezés leszármazottja. Végcélként elsősorban a tejtermelőképesség növelése érdekében az ldegpn fajta 62,5—75 százalékos véraráriyával számolnak. A keresztezés eiedményei biztatóak, mert az utódok as első laktációban mintegy 30 százalékkal több tejet termelnek. A kert sztezés azonban csak akkor eredméi yezhet minőségi javulást, Íja megfelel í a borjú- és az Uszőnevelés, tehát a nagy hasznosságú biológiai anyago szakszerűen előkészítik.
