Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
reszelt — konzervdobozt s hozzálátok az Ültetéshez szükséges lyukak elkészítéséhez. Szinte pillanatok alatt kész a munka. kezdődhet az ültetés, a palántázás. A vöröshagyma és a tok hagyma számára hat .centiméter, a szamócának tizenegy cen timéter, az uborkának pedig nyolc centiméter átmérőjű lyukakat készítek a fólián. A fokhagymát B—8 centiméter mélyre ültetem. A gerezdek számára kiselejtezett, öntözőkannára való rózsa csövével készítek lyukat. A vékonyabb végét szúrom a földbe, majd a lyukba belepottyantom a fokhagymagerezdet ée — megfordítva a csövet a vastagabb végével lefelé — visszaszórom a földet a lyukba. A földet könnyű kinyomni a csőből, hiszen az öntözőrózsa szára kónikus kiképzésű. Kameník F. Cserepestől földbe ágyazott egyéves kaktuszok. SZOBANÖVÉNYEINK TELELTETÉSE Az emberek általában szere- Пк a virágot, a sznhaniivénveket. Azért vásároljuk, szaporítjuk és gondozzuk féltő gonddal őket, hogy egész éven át díszítsék otthonunkat. Persze nemcsak tavasszal, meg nyáron kell ápolni a virágokat, hanem ősszel és télen is. Ez a munka főleg a téli hónapokban igényel nagy körültekintést és hozzáértést, mert a különböző igényű dísznövények teleltetése чет éppen könnyű feladat. Kevesen rendelkezünk a teleltetés céljaira legjobban megfelelő üvegházzal vagy melegággyal, ezért többnyire a szobában, esetleg a pincében, a folyosón vagy a lépcsőházban helyezzük el léire a virágokat. Ne feledjük, szobanövényeink többsége számára a téli hónapok a tenyésznyugalom időszakát jelentik, tehát kevesebb melegre és nedvességre van szükségük. A mérsékelt égövi dísznövények a fűtetlen szobában, a világos és fagymentes pincében is eredményesen teleltethetők. A meleg, forró vagy trópikus égövi növényeket azonban fütött növényházban vagy legalább 12, de legfeljebb 20 C-fok hőmérsékletű szobában kell elhelyezni. Locsolni mindig a hő- és fényviszonyoknak megfelelően kell, a tápoldatos öntözést azonban mellőzzük. A télen nyíló virágokat kiadósán locsoljuk és úgy helyezzük el a meleg helyiségben, hogy a lehető legtöbb fényt kapják. A száraz levegőjű, központi fűtéses lakásokban a fűtőtestek mellett helyezzünk el párologtatókat, esetleg naponta több ízben szellőztessünk (de ne állítsuk légáramba!) és permetezzük meg a növényeket. Ha minden szobanövény teleltetéséről írni szeretnénk, akár kézikönyvet is kiadhatnánk a szakmelléklet helyett. •Ezért csupán a legismertebb és a legközkedveltebb dísznövények körüli téli tennivalókról ejtünk néhány szót. A flamingóvirágot (Anthuriuml 18—20 C-fokon, keveset és óvatosan szellőztetett szobaban, közvetlen napsugárzástól védve kell elhelyezni, keveset locsolni és csak napsütésben permetezni. A kukoricalevél (Aspidistra) világos, 8—18 C-fok hőmérsékletű, ritkán szellőztetett helyiséget, mérsékelt öntözést igényel. A zöldike (Chlorophytum) világos, szellőztetett, 10—12 C fokos, átlagos páratartalma szobát, mérsékelt öntözést ki ván. A klívia (Clivia) világos, 10 —16 C-fok hőmérsékletű, rend szeresen szellőztetett, párás levegőjű helyiséget, kiadós öntözést és hetenkénti fejtrágyázást igényel (februárban áprilisban virágzik). A buzogányvirág (Dieffenba chia) és a rákvirág (Aglaonema) 14 C-fok hőmérsékletű, ritkán szellőztetett (érzékeny a légáramra) helyiségben, szórt fényben, az átlagosnál nagyobb páratartalmú környezetben érzi jól magát. Mérsékelten öntözzük. A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) decemberben-januárban virágzik. Napos, keveset szellőztetett, párás levegőjű szobát, a fellevelek fejlődésekor nappal 22—25, éjjel 16—18 °C meleget, a szobahőmérsékletnek megfelelő melegségű vízzel ésszerű locsolást kíván. A fügefa vagy gumifa (Ficus) 6—15 °C meleg, szórt fényű, szükség szerint szellőztetett szobát, óvatos öntözést, nagyon száraz levegő esetén, napsütésében permetező öntözést igényel. Az amarillisz (Hippeastrum) decembertől májusig virágzik. Világos, ritkán szellőztetett, 18—20 C-fok hőmérsékletű szobát, előbb mérsékelt, később kiadós öntözést igényel. A filodendront (Monstera) és a szcindapszuszt (Scindapsus) 12—18 °C meleg, világos vagy árnyékos, gyakran szellőztetett, az átlagosnál nagyobb páratartalmú levegővel rendelkező helyiségben, mérsékelt öntözéssel (eléltefnéTjUR lOjjL'l'üllllieilwsHbben. Az aszparágusz (Asparagus) 8—12 C-fok meleget, világos A muskátlit világos, de nem túl meleg szobában teleltethetjük. vagy félárnyékos, átlagos páratartalmú helyiséget és kevés vizet kíván télen. A vízipáima (Cyperus) jól tűri a száraz, félárnyékos, de legalább 10 °C meleg helyiséget, öntözni viszont kiadósán kell. Ha van akváriumunk, mellette teleltessük a vízipálmát. Az anyósnyelvként közismert tigriske (Sansevierta) meleg- Igényes (16 30 8C) növényi jól tűri az árnyékot. Télen ritkábban és csakis előmelegített vízzel locsoljuk, hetente legfeljebb két ízben. A muskátlit (Pelargonium) világos, de nem túl meleg, legfeljebb 20 C-fok hőmérsékletű szobában teleltetjük s hetente kétszer öntözzük. A 3—4 leveles fejdugványokat homokban gyökereztetjük, közben az anyanövény új hajtásokat fejleszt. Az öreg, fölkopaszodott töveket kiselejtezzük. Az erkélyládában ártott muskátlit vigyük száraz, űvös, de fagymentes pincébe vagy verandára. Világosabb és melegebb helyen hetente, hűvösebb, sötét helyen kéthetente öntözünk. A növényeket sűrűn egymás mellé rakva, homokba ágyazva vagy a földből kiemelve, szabadon fölaggatva is tárolhatjuk, mondjuk a borospincében vagy a zöldségtároléban. Ilyenkor a levélzet hetvenöt százalékát el kell távolítani. A kaktuszokat és a pezsgéseket 5—12 C-fokon, vagy világos és fagymentes pincében ajánlatos teleltetni. A cserepeket tőzeggel teli ládába süllyesztjük, s csak a tőzeget locsoljuk időnként. A levélkaktuszok és a pozsgások sok friss és páradús levegőt kívánnak. A légáram árt a növényeknek! Vízből Is inkább kevesebbet adjunk, mint sokat. (Hav) Hasznos segédeszköz - konzervdobozból Rendszeresen figyelemmel kísérem a szaksajtót, sok érdekes és hasznos dolgot tanulok belőle. A talajárnyékolással, fóliás mulcsozással kapcsolatos cikkek is felkeltették érdeklődésemet. Néhány éve magam is alkalmazom a fóliás talajtakarást. Kezdetben sok munkát adott a palánták helyének kijelölése és a lyukak kivágása. Azután gondoltam egyet, s más módszert kezdtem alkalmazni. Az előkészített ágyasra leteritem a fóliát s a széleit beszórom földdel, nehogy elvigye a szél. Azután fogom az előkészített — fedelétől és visszahajtott peremétől megfosztott, élesre Foto: —bor Kedvenc fajtám a sávozott plimut A plimut kettős hasznosítású fajta, a tyúkok kezesek, bizaiomteljesek, kitűnnek edzettségükkel' és növekedésükkel. Tojásternielésük a valóban igény«« tanyásztflket is kielégíti. Több mint húsz éve tenyésztem ezt a fajtát. Pontosabban mondva tenyésztjük, mert a feleségem talán még nótámnál is többet foglalkozik velük. Korábban az édesanyám is ezt a fajtát tenyésztette, de az intenzív kotlási hajlam miatt lemondott róla, és inkább a leghorn, majd pedig a fogolyszínű olasz tyúkokat részesítette előnyben. Mindezt annak ellenére, hogy ez a döntés nem tetszett a szomszédoknak. Nem is tetszhetett, hiszen a tyűkok gyakran átrepültek a kerítésen, s bizony kárt tettek a szépen rendezett kertben. finemesító Vállalat otíni üzeméből sikerült beszereznem állatokat. Ezek a Kanadából behozott tenyészállatok közvetlen leszármazottai voltak, és a legjobbak még 245 tojást is raktak évente. Most a selejtezéskor azt az alapelvet követem, hogy csakis azok az egyedek maradhatnak a tenyészállományban, amelyek legalább 175 tojást raktak az előző évben. A kiválasztott tyúkokkal szemben továbbá a következő követelményeket támasztom: külemi tulajdonságok szempontjából minden tyúknak eleget kell tenni a standard követelményeinek, korai keltetésből kell származniuk, jó tollasodási és növekedési tulajdonsággal kell jeleskedniük. A tojásrakást a hatodik hónap után meg kell kezdeniük. sű, nagy körültekintéssel ápolt és nevelt, továbbtenyésztésre alkamas állatokkal rendelkeznek, olyanokkal, amelyek gyakran a drága külföldi tenyészállatokon is túltesznek. Sokéves tenyészti!t gyakorta tóm során azt tapasztaltam, a nálunk tartott tyúkfajták közül a plimut a legbeváltabb és a leghálásabb. Tojástermelése — főleg a téli hónapokban — nagyon jó. Persze, mint minden más fajta, a plimut is megköveteli a sokoldalú gondoskodást. Az állatokat száraz, szellőt ólban tartjuk. A baromfiszállást naponta takarítjuk. A tiszta homokfürdő mindig az állatok rendelkezésére áll. A takarmányt fedett etetőkben szolgáljuk fel. mert Így kevesebb az elszórt mag. A téli hónapokban gyalnfdrgáccsa) almozunk. A forgács beszívja a nedvességet, segít a száraz környezet megőrzésében. A talajszinttől valamivel magasabban elhelyezett italokban naponta cseréljük az ivóvizet, amibe rendszeresen adagolunk valamilyen vitamint vagy ásványi anyagot tartalmazó takarmánypótlót. Tavasztól őszig füves kifutó áll az állatok Modalít»léťéire. ťgy nagy kifutó van az állatszállás mellett, de ezt két részre osztottuk, s felváltva hol az egyikbe, hol meg a másikba engedjük a tyúkokat, hogy mindig legyen idő a másik rész gondozására, felfrissítésére. Azoknak az állatbarátoknak, akik talán éppen az idei őszön állnak válaszút előtt, azt tanácsolom, próbáljanak szerencsét a plimut fajtával. Tapasztalataimból kiindulva bátran állíthatom, ha körültekintő munkál végeznek, nem fognak csalódni ebben a fajtában! Sávozott plimut kakas. (Andrlskin J. felvétele) A kiállításokat látogatva, sok kiváló tenyésztővel ismerkedtem meg, elbeszélgettünk, kölcsönösen kicseréltük tapasztalatainkat. Ezek a beszélgetések jelentős mértékben hozzájárultak későbbi munkám eredményességéhez. Egy alkalommal huszonegy tenyésztojást vásároltam farulím J. tenyésztőtárstól. Gyönyörű plimutjai voltak, azonnal megtetszettek. A tojásokból tizennyolc csirke kelt ki, mind jól betollasndott és szépen fejlődött. Később kiderült, három kakas van az állományban, az egyiket azonnal kicseréltem. Amikor eljött az ideje, hasznosságot ellenőrző tojófészkeket készítettem, és pontos feljegyzéseket vezetve kezdtem összehasonlítani a plimutok és a leghorn tojók hasznosságát. Az évi átlagban százötvennel kevesebb tojást termelő vagy kotlásra hajlamos egyedeket kiselejteztem az állományból. Persze a kiállításokra is elmentem kedvenceimmel, de mindig kudarcot vallottam. E- zért a selejtezéskor most már a külemi hibákat, a helytelen színeződést is figyelembe vettem. A tojáshasznosságban akkor értem el kiemelkedő javulást, amikor 1966-ban a Barom-A csirkéket mindig a tojóktól elkülönítve tartom — egészen október elsejéig — és nevelem. A tenyészfalkában a tyúkok ötven százaléka az idősebb korosztályt képviseli. Vannak hároméves, sőt idősebb tyúkjaink is, de ezek valóban nagy hasznosságot mutatnak fel; nem ritkaság, hogy az első évben kétszáztiz darab körüli átlagot érnek el a tojásrakásban. Néhány éve úgy selejtezek, hogy a sötétebb és főleg sűrűbb (keskenyebb) sávozással ellátott tollú állatok kerüljenek be a továbbtartásra kiválasztott állományba Az eredményekről a kiállításokon nyert helyezések, érmek és oklevelek beszélnek legfényesebben. Egy alkalommal hozzájutottam egy kiválónak mondott, NDK-bél importált tenyészkakashoz. Mi tagadás, jelentősen liozzájárnlt az állományban a vérfrissítéshez, és lényegében javult a színeződés (sávozottság) is, viszont csökkent a hasznosság. Vagy hórom évig tartott, amíg ismét kellő színvonalra emeltem a tojástermelést. Mindebből nem akarok messzemenő következtetést levonni, csupán azt szeretném hangsúlyozni, élenjáró tenyésztőink igen szép, korai kelteté-Fejlesztés Romániában Figyelemreméltó terveket kíván megvalósítani a román mezőgazdaság a zöldség- és gyümölcstermesztésben. A mezőgaz« daság egészéből a gyümölcs-, a zöldség- és a burgonyáiéra mesztés húsz százalékos, a növénytermelésből harmincöt százalékkal részesedik. Az utóbbi ötéves tervidőszakban (1971 és 1976 között) jelentős eredmények születtek e téren: a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermesztés területe negyvenkét százalékkal, terméseredménye pedig ötvennyolc százalékkal volt nagyobb a korábbi ötéves tervidőszak átlagánál. A szakértők szerint a növekedés több mint négyszázezer tonna, a szabadföldi zöldség, kétszázötvenezer a burgonya, és megközelitöen százezer tonna a gyümölcs esetében. A (piacokra került áruk értéke 1,5 milliárd lejjel növekedett. Jelenleg a zöldségtermesztés több mint nyolcvan százaléka kedvező időjárási és talajviszonyok között folyik. Kisebb mértékben megindult a gyümölcstermesztés koncentrálása és speclalizálása is. Napjainkban a szakosított gazdaságok adják a gyümölcstermés negyvenöt százalékát.. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy 1980-ig Románia teljes zöldség- és burgonyatermésének hetvenöt százalékát a szakosított termelőegységek adják. < (Re) ЫШ Ш З&, —Mvidm— Ш Apróállat-bemutató Trebi- Sevban. Színvonalas kiállítást rendeztek október derekán a trebišovi járás kisállattenyésztői. Ötszázhatvan kalickában ugyanennyi tenyésztő mutatta be legszebb állatait. Érdeklődőkben nem volt hiány. Azok sem jöttek et hiába, akik itt akarták beszerezni a további munkához szükséges tenyészállatokat. S aAi a legőrvendetesebb, a fiatalok érdeklődését is felkeltette a rendezvény. Miko Štefan (TrebiSov) ■ Az SZGYKSZ helyi szervezeteinek tágjai mind nagyobb részt vállalnak a lakosság zöldséggel és gyümölccsel történő rugalmas ellátásából. A galantai kiskertészek 1520 tonna, á Nové Zámky-i járás kertészkedől 2410 tonna, a marcelovál Kertészeti Szolgáltatások vállalatának körzetében tevékenykedők pedig 25 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek szeptember végéig. Gábris József (Nové Zámky)
