Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
1877. december 3. SZABAD FÖLDMŰVES. Ä nagy proletárköltőre emlékezünk József Attila a XX. század forradalmi költészetének kiemelkedő egyénisége. A költő forrón szerette azt az osztályt ahonnan származott, a munkásosztályt, s gyűlölte a földesurak, kapitalisták elnyomó rendszerét. E- zért lett tagja a munkásosztály törvényen kívül helyezett élcsapatának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának. József Attila 1905-ben született, Budapesten. Apja elhagyta a családot és a kis Attila hároméves korától az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre került nevelőszülőkhöz. Ott élt hét éves koráig, s már a csöppnyi gyereket akkor befogták a munkába. Aztán visszakerült az anyjához Budapestre, ahhoz a proletárasszonyhoz, aki mosással, takarítással kereste két leányának és fiának a betevő falatot. Attila alig volt 9 éves, amikor kitört az első világháború. A világégés még rosszabbá tette a szegénycsalád sorsát. A kisfiú ahogy tudott segítette a család nyomorát enyhíteni, mindenféle leleményes megoldással. Az édesanyját 14 éves korában elvesztette, s azután különböző helyeken tengette életét. De mégis nekivágott a gimnázium elvégzésének s tanulmányainak több megszakítása után leérettségizett. Egész fiatalon kezdett verseket írni. Költeményeit 17 éves korában már a legjelentősebb irodalmi kritikai lap a Nyugat is közölte. Az érettségi után egy ideig könyvügynökösködött, később hivatalnok lett, de közben írta a verseket. Nagyon megszerette az irodalmat s ezért elhatározta, hogy az írásnak szenteli az életet. Tudásának gyarapítása szempontjából Szegeben beiratkozott az egyetemre magyar—francia-filozófiai szakra. Onnan azonban eltanácsolták forradalmi hangú verséért. Később külföldön próbálkozott az egyetem elvégzésével, de a nyomor, nélkülözés mindig álljt parancsolt. A nyelveket viszont jói megtaulta, s hazatérte után levelezőként kereste a kenyerét. A továbbiakban folyóiratoknál dolgozott s munkája mellett csak a költészetnek élt. József Attila költészete legmagasabb művészi kifejezője volt annak a letűnő rendszernek, amelyben élt. Mondd mit érlel... című versében például azt ellenzi, milyen súlyos csapásként nehezedik a dolgozókra a munkanélküliség, a falusi zsellérekre a földhiány. A költő sokszor csak szimbolikusan tudta megírni az igazát. A Favágó című versében így buzdít az osztályharcra: „Ejh, döntsd a tőkét ne siránkozz“. A tőke szó kétértelműsége a favágás képével kapitalizmus elleni harcot jelképezi. A Lebukottak című költeményében a proletárok öszszefogását rajzolja meg, amely sok munkáscsalád nyomarát enyhítette. Verseiben mindig igyekezett leleplezni a fennálló rendszer kizsákmányoló arculatát, de megmutatta a szocializmushoz vezető utat a kommunista párt vezetésével. A proletárköltő nagy gonddal írta verseit, amelyek a mély mondanivalójuk mellett művészileg is remekművek. A költő egészségét a nehéz életútján hamar megtámadta és egyre súlyosabbá vált a betegsége. József Attila kórházi kezelés után nővérével a balatonszárszói nyaralóházba költözött. A testvérei bíztak abban, hogy az egyre búskomorabb költő egészségének jót tesz a családi együttlét, a vidéki csend és jó levegő. Sajnos, nem így történt. Negyven esztendővel ezelőtt egy ködös decemberi estén a szárszói vasútállomáson vonat elé vetette magát a nagy proletárköltő. Más nem lévén az állomáson, a költő tetemét a falon függő Magyarország térképével födték le. A hárommillió koldús országának a térképe takarta be a forradalmárt, aki költeményeiben Horthy Magyarországát leplezte le és őszinte szívvel írt arról, hogy jön egy szebb kor, ahol a dolgozók lesznek a legmegbecsültebb emberek. Az alábbiakban József Attila verseiből közlünk. JÓZSEF ATTILA: * FAVÁGÓ * Vágom a fát hűvös hatomba, fényesül a görcse sikongva, zúzmara hull szárnyas hajamra, csiklándani benyúl nyakamba — bársonyon futnak perceim. Fönn, fönn a fagy baltája villog, sztkrádzik föld, ég szem, a homlok, hajnal suhint, forgács fény röppen — amott is vág egy s dörmög közben: töott 'töröm s a gallya jut. Ejh, döntsd a tökét, ne siránkozz ne szisszenj minden kis sztlánkhozl Ha odasujtsz körül a sorshoz, az úri pusztaság rikoltoz — a széles fejsze mosolyog. * ÉHSÉG '* A gép megállt. Elfáradt por kering fölötte, mint az őszi köd meg pára, rászáll az emberek hallott nyakára, kik esznek most. Atizzadt szennyes ing hül a vállukra. Fal, fal egyre mind. Kenyér s uborka az ebédjük mára s mind úgy eszik, ne vesszen csöpp se kárba, s hogy Jót harap s hozzáharap megint. Már nem törődnek semmit az idővel. A harapások majdnem összeesnek, de föl megrágnak minden falatot. Egészséges, még jó paraszttüdővel szívják, rágják a port, szénaszagot s csak esznek, esznek, nem beszélnek, esznek. Ipolyság messzi századakra visz- 1 szamenő múltja talán nem olyan gazdag történelmi emlékekben, mint az egykori vármegye mái helységei, de a véres századoknak csaknem minden korszakos eseménye nevéhez fűződik. Fuchshofer Monasteriológiája, Bombardi után azt állítja, hogy a huntok már 1075-ben alapítottak Ipolyságon benedekrendi kolostort. Első említést azonban a városról csak IV. Béla Zólyomban 1237-ben kelt oklevelében találni. Hont vármegye székhelyeként Ipolyság 1751-ben lett kijelölve, miután Kemencén a megyeház leégett. Huszonegy év telt el, míg végre 1827- ben, Plachý Ferenc királyi tanácsos alispánsága alatt, az Ipoly bal partján a mai Homok városrész területén — hozzáfogtak a díszes megyeház építéséhez és nehogy a palota egyedül álljon, ugyanakkor kezdtek egy új külváros telepítéséhez Ságújhely, vagy Gj-Ság elnevezéssel. Már állottak az új megyeház falai, amikor Majthénvi Antal, az új alispán kieszközölte, hogy a megyeház Hont-Ipolyság mezővárosban építtessék, tehát az Ipoly túlsó oldalán. Az építkezést, amely 25—30 000 forint költséget már felemésztett, abbahagyták és az építési anyagot átszállították Ipolyságra. Az új megyeház telkéről kiszorított jobbágyok az Ipoly balpartján, tehát Gj-Ságon (Homokon) nyertek kárpótlást. Az új palota építése lassan haladt. A szabadságharc az építkezést felében találta. Ebben a viharos időben volt falai között bezárva a nagy akadt család, amelynek ne kellett volna legalább egy elesettet, rabot, kényszersorozottat siratnia, üldözöttet bújtatnia, elveszettet kutatnia. Más oldalon az ötvenes-hatvanas évek hatalmas agrárkonjuktúrája igen nagy segítségére volt a környező nagybirtokosságnak és ez a tény is meggyorsította a megyeház felépítését. A császári udvarnak kapóra jött az avatási ünnepség a vármegye földesuraiÉVFORDULÓK. szlovák költő, Janko KráT. Az itt töltött rabságát őrzi „ŠAHY“ című verse. A viharos idők múltával folytatódott a munka, amelyet 32 000 forint kincstári költséggel 1857-ben fejeztek be. Meg kell jegyezni, hogy az avatási ünnepségen részt vett Ferenc József császár is. A császári pár az 1857-es magyarországi körútja során látogatott Ipolyságra. Ennek politikai háttere volt. A szabadságharc leverése után alig Sahy (Ipolyság) első városként szabadult fel Dél-Szlovákiában Az egykori vármegyeháza (jelenleg a vnb épülete) épülete előtt kiemelkedő emlékmű hívja fel a figyelmet, a nagyjelentőségű eseményre. ból kerekedő nagybirtokos osztály megszerzése érdekében. Hiszen ebben az időszakban valóságos állóháború alakult ki a községekben a földesurak által odahívott zsandárok, katonák és a nép között. Ha fegyverrel kényszerítették őket, odahagyták az elfoglalt legelőt, a vitatott irtást, de amint a fegyveresek elvonultak, visszahódították újra. A jobbágyfelszabadítás ezen pozitív következménye, az osztrák szuronyok villogása emlékeztették a parasztságot arra, hogy osztályköveteléseik összefüggenek a nemzeti követelésekkel, a falu dolgai az ország gondjaival. A gazdagodás nyugodt lehetőségeit védő nagytőke ezt a látogatást örömmel fogadta, a falu embere azonban 1848 emlékét ápolva kalapját levéve sóhajtotta Kossuth nevét. Az idén kettős évfordulója van tehát Hont-vármegye volt székhelyének: 150 éve kezdték el építeni és 120 éve telt el felépítésétől. Ma a megfiatalított épület a városi nemzeti bizottságnak ad helyet, két szárnya pedig a mezőgazdasági szaktanintézet diákotthona. DF Madách Naptár 1977 Magyar nyelvű kiadónk ezúttal is szép kivitelű, gazdag tartalmú naptárt állított össze az elkövetkezendő évre. Olvasmányos, ismeretterjesztő, szórakoztató írások, gazdag, színes fényképanyag — ezek jellemzik a kiadványt. Találhat benne minden korosztály magának valót, ki-ki Ízlése és érdeklődése szerint. „Siet a Nap: a Víz-öntő jegyre fordul, Vizet önt, ha Vince s Vlzkereszt megcsordul, Sok víg újesztendő végeződik mordul.“ Gyöngyössi János 1775-ben „A kalendáriom nyomtatóknak kérésökre Írott versek“ Januariusával kezdődik, s két keresztrejtvénnyel zárul a 270 oldalas könyv. Gyöngyössi rigmusain kívül még egy kuriózumszáfmba menő olvasmányt találhat a nyolcvan oldalnyi naptári részben az olvasó: részleteket Lippal János Posoni kert című, 1664-ben Nagyszombatban kiadott első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvéből. A legterjedelmesebb ezúttal is a Szép Szó novellákból, elbeszélésekből, versekből összeállított anyaga. A gondos szerkesztői munka érdeme, hogy mind a hazai magyar, mind a szlovák és a világirodalom legjelesebb alkotóinak írásaiból nyújt egy csokrot. A szerkesztők ügyeltek a fontosabb évfordulókra, s az anyag frisseségére. Megtaláljuk itt Gorkij, Maupassant, Csehov, Mikszáth, Krúdy nevét, de épp így Duba Gyuláét Is vagy Kovács Magda szép meséjét. A szépirodalmon kívül riportok, a hazai valóságból vett írások alkotják a „magvat“. Termő ágak; Gyökeret verni; Felnőttek az iskolapadban; Egv nép legendája és más írások olvashatók publicistáink tollából. A gyerekeknek Weöres Sanyi bácsi versei, Dénes György meséje, a nevetni szeretőknek Örkény István egypercesei és egy humor-csokor, a búvárkodóknak a tudomány és technika, a sportot kedvelőknek a futballről található’ Írás nyújthat jó. szórakozást az új naptárban. A Családi Kör harminc oldalas válogatásában is sok érdekesség kínálkozik: Néhány gondolat a fogamzásgátlásról; A továbbdolgozó nyugdíjasok; Süssünk —■ főzzünk; Televízió, film, színház, és más írások. Olvashatunk ezen kívül Szinyel Merse Pál Szlovákiai kapcsolatairól, a Dunai vizahalészatról, az ember emberré válásának legújabb kutatási eredményeiről is. S végül, ha meg is kerültük kicsit a sorrendet, az 1948-as februárről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökségéről, s az azóta megtett hatvan éves fejlődés útjáról. —kvi— A MADÄCH Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában — az utóbbi hetekben — az alábbi könyvek jelentek meg: — Tölgycssy György: AZ ATOMKORSZAK DETEKTÍVJEI. Az éllamdíjas szerző Ismeretterjesztő könyve érdekesen és sokoldalúan, gazdag képanyaggal Illusztrálva mutatja be az analitikai vegytan lényegét és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Az olvasó képet alkothat egy fiatal, modern tudományág eredményeiről és káprázatos lehetőségeiről. Ara: 34,— korona. — Ordódy Katalin: KIKÜLDETÉS — regény. A regény cselekménye látszólag egyszerű: egy szerelem története, egy disszidálásé. A boldog egymásra találás után a regény hősnője válaszúihoz érkezik. Hová vezet ez az út? — erre a kérdésre válaszol Ordódy Katalin új regénye. Ara: 16,— korona. — tudó Ondrejov: A FÖLDÖN A TE CSILLAGOD — Iskolások könyvtára. Ez a könyv a szerző betyártrllőgiá-Jának magyar nyelven megjelent első kötetét — a Hegyek alján című kötetet — követi. Tehát JerguS Lapinban a trilógia hősének további sorsát ecseteli az Író. Ara: 9,— korona. — Miloslav Fábera: HÉT MONGOL PARIPA — kisregény. Szubutáj Bagatur, Dzsingisz kán legdicsőbb hadvezére a fáradságos kínai hadjárat után a hatalmas horezmi sah gazdag birodalma elleni hadjáratban vész részt. Az ötéves hadjárat során kirajzolódik babonás-misztikus lelkivilága, emberi areéle, és a háttérben elvonul előttünk a színes, gazdag mohamedán világ és a nagy mongol birodalom történetének számos eseménye. Ara: 13,— korona. — A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ÚJ. SZABÄLYAI. Régen várt könyvecskét kap kézhez az érdeklődő. A közúti közlekedés szabályait, a 100/1975-ös hirdetményt, magyarázatokkal, a motorosok tehát magyar nyelven Is tanulmányozhatják. Hatvanezer példányban jelent meg. Ara: 10,— korona Óváry Péter versei Ha elhiszed.. . Mégis Menj az úton, Csak a szádra vártam, ez a küldetésed. Embernek születtél. csak a szádat kértem, Akik köpnek rád, ne törődj azokkal. hogy a szádhoz egyszer, hazugan ne érjek. Védd az igaz szót. Mégis pitymallatkor, Ha elhiszed mások tévedését; mégis eszelősen, furcsa ábrázattal, már al koszol. más ablakhoz értem ...
