Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-26 / 47. szám

SZABAD FÖLDMŰVES lj}77. november 2t. A Nemzetek Kamarája november ie-án megtartotta 2. önálló ülését, a­­melyen pártunk és kormányunk több vezető személyisége mellett a Szocia­lista Munka Hőse címmel kitüntetett kiváló mezőgazdasági dolgozók is je­len voltak. Az egyetlen napirendi pont: a szocialista mezőgazdaság fel­adatai a lakosság élelmezésében, kü­lönös tekintettel a tartalékok feltárá-A nap parancsa: k a tartalékok mozgósítása sóra és mozgósítására — volt a tár­gya két beszámolónak és a vitának. Rudolf Rohlíček szövetségi minisz­terelnök-helyettes beszédében kidom­borította, hogy 1936-hoz viszonyítva a mezőgazdasági teljes termelés másfél­­szeresére, az árutermelés pedig két és félszeresére nőtt. Az önellátás ará­nyának növelése szempontjából azon­ban még mindig jelentős tartalékok vannak az élelmiszertermelésben, ezen belül a zöldség- és gyümölcster­mesztésben, valamint a termelés, a kereskedelem és a feldolgozó ipar együttműködésének javításában. Az élelmiszertermelésben az önel­látás feltételeit nemcsak a korszerű nagyüzemi anyagi-műszaki bázis meg­teremtésével, hanem hatékony fel­­használásával, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak sokoldalú érvé­nyesítésével, vagyis a biológiai té­nyezők kihasználáséval, a kemizálás­­sal, beruházásokkal és gépesítéssel is meg kell teremteni. A fogyasztók­tól szintén meg kell követelnünk, hogy takarékosan és gazdaságosan bánjanak az élelmiszerekkel. Joeef Nigr szövetségi mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter be­szédében említést tett az idei Jó eredményekről, de figyelmeztetett számos fogyatékosságra is, amelyek miatt nem lehetünk önelégültek. Pél­dául a növénytermesztésben a szako­sítás egyelőre lassú ütemben valósul meg. A cukorrépatermelés optimális koncentrálását a répatermesztő vidé­kek üzemelnek mintegy 10 százaléka, a burgonyatermesztést pedig a burgo­nyatermesztő vidékek üzemeinek 23 százaléka tudja biztosítani. A gyü­mölcs- és zöldségtermesztésben még kisebb az arány. A miniszter a takarmánykérdés elemzésével foglalkozott, majd fontos feladatként Jelölte meg a növényter­mesztés és az állattenyésztés egy szintre hozatalát, a termékek minő­ségének javítását, a hazai piac jó és folyamatos élelmiszer-ellátásának biz­tosítását. Hangoztatta: terveink meg­valósítása érdekében tökéletesen fel kell használnunk az állóeszközöket és az intenzifíkáclós tényezőket, va­lamint a mezőgazdasági üzemek bel­ső forrásait. Eredményes mérleg A növénytermesztési munkákat Irá­nyító minisztériumi bizottság a na­pokban tartota idei utolsó, 22. ülését, mely a mérlegelés jegyében folyt. Megállapította, hogy a fő mezőgazda­sági munkálatok alapjában befejeződ­tek, ahol pedig még nem végeztek a munkával, november 26-ig eleget tesz­nek a hátralevő feladataiknak. Ezt egyébként a termelési igazgatóságok vonalán politikailag is kiadós segít­séggel biztosítják. Sürgető az istálló­­trágya beszántásának befejezése. A bizottság a befejező gazdasági évet eredményesnek minősítette, noha bizonyos terményeknél nem sikerült elérni az előirányzatot, a tényleges hozam így is a terv teljesítését ered­ményezte. A gabonatermést befolyá­solta a csapadékhiány, de a végleges kimutatások szerint a 40 mázsás át­lagos hektárhozam így is megvan. A kevés csapadék ugyancsak befolyá­solta a cukorrépatermést, mely az előirányzottaknál jóval kisebb lett — 305—306 mázsa az átlagos hektárho­zam, de nagyobb a répa cukortartal­ma és több cukor várható az idei termésből, mint tavaly. Az eredmények általános mérlege­lése mellett a bizottság a jövő évi előkészületekkel is foglalkozott. Elé­gedetten állapította meg, hogy a ve­tőmagokat és ültetőanyagokat általá­ban kielégítően biztosították, az ezzel kapcsolatban felvetődő problémákat operatívan, menet közben megoldják. A búzatermesztésben a Mironovszka- Ja, Jubilejnaja, Iljicsovka fajtákat (Remeszlo akadémikus nemesítéseit) szorgalmazzuk, a Kavkazzal szemben, takarmányozási célokra pedig tőként jugoszláv búzafajtákat termesztünk. Nagyon fontos, hogy a vetőmagokat és ültetőanyagokat megfelelően, szak­szerűen kezeljék, mert egyes helye­ken felütötte fejét a sárga rozsdáso­­dásnak nevezett betegség. A4 ősziek terén általában a minőség kérdése van előtérben. Ez vonatkozik a bur­gonyára is, hogy idejében gondoskod­janak Jő, egészséges ültetőanyagról, hogy elkerüljük az idei hibákat. Me­zőgazdasági üzemeink csak zabból fognak vetőmaghiányt érezni, de a minisztérium szintjén intézkedés tör­ténik beszerzésére az adott lehetősé­geken belül. Kiváló a cukorrépa ve­tőmagja, mely 80 százalékos csírázó­képességet ért el. Megállapítást nyert, hogy javult a mezőgazdasági gépellátás, ez a tény azonban a meglevő gépek megbecsü­lésére, ésszerű felhasználáséra kész­tesse a mezők dolgozóit. Mezőgazda­­sági repülőgépek alkalmazása terén nem várható az igények jobb kielégí­tése, de nagy szükség esetén kisegí­tés várható a testvéri országokból. Elnéptelenednek a mezők. A mező­­gazdasági üzemekben is lelassul a munka üteme. Súlypontja most a gaz­dasági udvarokban, javítóműhelyek­ben, irodahelyiségekben lesz, ahol már a jövőt tervezik. S nem is kis felada­tokról van szó, mint erre a téli kam­pánnyal kapcsolatos párthatározat is rámutatott. A gazdasági felkészülés mellett ez a mezőgazdasági dolgozók politikai edződésének is fontos idő­szaka. (L) Bálint bátyó már nem beszél A közelmúlt napokban kísérték utolsó útjára KONYA JÓZSEF frót és publicistát, a Csehszlovák Rádió magyar adáaénak népszerű Béli nt b á t y ó J á t. Halálával komoly veszteség érte nemzetiségi irodalmunkat és tömegtájékoztatásunkat. Az igaz, őszinte szó kimondója, a kommunista helytállás példaképe hosszantartó, súlyos betegség után távozott el közü­lünk. Kónya József Léván született. Kilencen voltak testvérek, s így a cipész mestreséget űző apjuknak sokat kellett kalapálni, hogy legyen betevő fa­latja népes családjának. Szegény sorsban élt a Kónya család, de ennek ellenére is a vékony dongájú Józsit taníttatták. Tanítóképzőbe járt, s a nehéz körülmények ellenére is megszerezte a tanítói oklevelet. Az újdonsült pedagógus Dél-Szlovákia több községében tanított és ismer­kedett a mátyusföldi és garammenti népek életével. A máso­dik világháború után a Magas-Tátra alatti Nová Leián oktatta a gye­rekeket. De nemcsak tanított, hanem irányította is a társadalmi szerveze­tek életét. Jórészt az ő érdeme az is, hogy a kelet-szlovákiai kerületben ebben a községben elsőként alakult meg a negyedik típusú szövetkezet. Az ötvenes évek elején a rádió külső munkatársa lett, s mivel sokat kellett utaznia a felvételekre, a Bratislava melletti Rusovcére költö­zött. Az 1954-es választások előkészítésénél mint a rádió kommentátora sokat beszélt arról, hogy mit tesz az ország vezető ereje, a párt az ország népének a gondtalanabb életéért. Aztán rendszeressé váltak Bálint bátyó kommentárjai és hétről hétre sok ezren hallgatták a legfontosabb társa­dalmi kérdésekkel foglalkozó okos szavait, nyílt véleményét. Főleg a fal­vak lakosaihoz szólt, s előttük tárta fel őszintén a fogyatékosságokat, de a szocializmusban elért eredmények méltatásáról sosem feledkezett meg. Rádióhallgatói közül sokan fordultak levélben, vagy személyesen külön­böző problémáikkal Bálint bátyőhoz. A panaszok nem maradtak válasz és tanácsadás nélkül. De sok esetben nem sajnálta a fáradságot és személye­sen intézte el a felmerült panaszokat. Kónya elvtárs életében sokat látott, tapasztalt, és ez írásra ösztönözte. A Tátra szépségét, romantikáját szedte csokorba a Dalol a Tátra elbeszélő kötetében. Ezt követte a Megszállottak és a Buksi cí­mű regénye. De közben pedagógiai kérdésekkel is foglalkozott, módszer­tani könyveket fordított. Kónya József a színdarabok egész sorát rendezte működése elején. Talán ez is késztette a drámaírásra. Egymás után jelentek meg falusi témájú színművei. Az Édes Marika menyasszonyi fátylát és a Senki fiát szlovákra is lefordították és napjainkban is játsszák. De sok falusi műkedvelő együttes tűzte műsorra a „Kincskeresőket“, valamint „Mi is emberek va­gyunk“, a cigány származásúak problémáival foglalkozó színmüvet. A sokgyermekes családból származó Kónya József egész életén keresztül — szóban és tollal — harcolt a társadalmi igazságtalanságok ellen és bát­ran szállt síkra a szocializmus igazáért. A betegség, majd bekövetkezett halála kiütötte kezéből a tollat, de megmaradtak könyvei, színdarabjai, amelyekben az igazmondó ember népe iránti szeretete tovább él. Soká megmaradnak a falusi dolgozók emlékezetében színes kommentárjai, ame­lyeket ezzel fejezett be: „Ez a s z ó m o n d á s o m“. Mi sem feledjük az újságíró kollégát, Írót, tanácsadót, és emlékét kegyelettel őrizzük. —tt Pálenyik Ferenc emlékezete Nové Zámky-ban (Érsekújváron) nagy részvéttel temették el PÄLENYIK FERENC elvtársat, a párt érdemes tagját. A város szülötte volt, kőműves családból származott, maga is ezt a szakmát választotta. Fiatalon részt vett a munkásmozgalomban, mint a Proletár Testnevelő Egyesület, majd az illegális ifjúsági szövetség tagja. Ti­­zenkilencévesen lépett be a pártba. 1932-ben tevéke­nyen részt vett a mezőgazdasági dol­gozók sztrájkmoz­galmában, de jelen volt mindenütt, a­­hol az osztályérde­­kek megkívánták. A párt vezetősége elismerte Pálenyik elvtárs munkásságát: 1933-tól 1938. október 9-ig, a párt legális működé­sének beszüntetéséig tagja volt a ke­rületi pártbizottságnak. A megszállás után Győrött végzett politikai munkát. Ezért három ás fél évi börtönbüntetésre Ítélték. Megjárta a szegedi Csillagbörtönt is. 1943-ban szabadult, szülővárosában rendőri felügyelet alatt élt A felsza­badulás után a városi pártszervezet elnöke volt, majd 1947-ben Magyaror­szágra települt át és fontos párttiszt­ségeket töltött be. I960 júliusában visszatelepült szülővárosába. Itt az Elektrosvit üzem 4. alapszervezetének ideológiai munkával megbízott bizott­sági tagja, valamint a CSSZBSZ üze­mi szervezetének elnöke volt. Innen vonult nyugalomba. Ekkor sem pihent babérjain, terjesztette a marxista­­leninista eszméket, újságcikkeket irt, iskolákat látogatott. Életével, munká­jával, magatartásával példát mutatott az ifjúságnak. Pálenyik elvtársat 68 éves korában ragadta el a halál. Em­lékét kegyelettel őrizzük. Dr. Hofer Lajos T 1 T ж • GUSTAV HUSAK, я CSKP Köz­ponti Bizottságinak főtitkára, köztár­sasági elnök üivözlő levélben fejezte ki jókívánságait a 75. születésnapját ünneplő Mihail Andrejevics Szuszlov­­nak, az SZKP Politikai Bizottsága tag­jának, a KB titkárénak, akit a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsáak Elnök­sége az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntetett ki. • ANDREJ FLÄVKA költőt, nemzeti művészt 70. születésnapja alkalmából a Győzelmes l'ebruár Érdemrenddel tüntették ki. n kitüntetést Jozef Le­nárt, az SZLK11 Központi Bizottságá­nak első titká a nyújtotta át az ün­nepednek. • BOHUSLAIV CHŇOUPEK külügy­miniszter töri kországi látogatásáról közös köziem! nyt adtak ki, amely megállapítja, i ogy a két ország kap­csolatai kedv' zően fejlődnek. Nem­zetközi kérdésekkel foglalkozva a csehszlovák é: a török külügyminisz­ter leszögezte hogy a helsinki érte­kezlet záróoki lánya valamennyi elvé­nek és rendel cezésének következetes érvényesítése ;zilárd alapokra helye­zi az államok kölcsönös kapcsolatait. • BRATISLAVÄBAN a múlt hét vé­gén megtartották a Csehszlovák — Szovjet Baráti! Szövetség szlovákiai kongresszusát, A kongresszuson az SZLKP Központi Bizottságának kül­döttségét Ján Janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB atkára vezette. A kong­resszus második napjának tanácsko­zásain Peter Colotka, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a szlovák k( rmány elnöke is jelen volt. A kongresszus határozathozatal­lal és az új vezetőség megválasztásá­val fejezte bt munkáját. A szervezet elnökévé ismnt Viliam Šalgovič elv­társat, az SZÍ KP Központi Bizottsága Elnökségének tagját, a Szlovák Nem­zeti Tanács e nőkét választotta, Karol Savéi elvtársi t megerősítette vezető titkári', Micha I Húson sky elvtársat pe­dig titkári tii ztségében. • SZLOVÄ (IA fővárosában többna­pos tanácsko :ás után befejezte mun­káját a Szlov ikiai Műépítészek Szö­vetségének V. kongresszusa. A ta­nácskozáson részt' vett az SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyte Miloslav HruikoviC, a CSKP póttagja, az SZLKP Központi Bizottsá­gának titkán vezetett. • PRÁGÁBAN megtartották a SZISZ III. országos főiskolai konferenciáját. MEGTARTOTTAK a Lakásszövet­kezetek Szlo 'ákiai Szövetségének III. kongresszusé:. A tanácskozáson az SZLKP Közpc nti Bizottsága és a szlo­vák kormán} képviseletében Miloslav Botfa, az SZ ЖР Központi Ellenőrző és Revíziós i Izottságának elnöke vett részt és szóhlt fel. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak tel­jesítése elválaszthatatlanul összefügg valamennyi párttag és tagjelölt poli­tikai eszmei szintjének növelésével s a munkásosztály, valamint a többi dolgozói szocialista öntudatának nö­velésével. Ebből következnek az igé­nyes feladatok a párt ideológiai mun­kája iránt, amelynek keretében jelen­tős hely illeti meg a propagandát s a marxista-leninista elméletnek, a párt politikájának tanulmányozását a párt­oktatás rendszerében. A pártoktatás célja, hogy a kom­munisták helyesen tudjanak tájéko­zódni a legbonyolultabb helyzetekben, s ezáltal következetesen tudják véde­ni és megvalósítani a vezető párt po­litikáját..A pártoktatás tartalmi Irány­zatát áthatja pártunk jelenlegi politi­kája propagálásának és tanulmányo­zásának szerves összefüggése és en­nek elméleti kiinduló pontja, a marx­ista-leninista világnézet. A szoctalizmus építésének jelenlegi szakasza, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében, a társa­dalmi élet valamennyi területére cé­lul tűzte ki a társadalmunk összes al­kotó erőinek mozgósítását az igényes építő feladatok teljesítését. Ezt a je­lentős feladatot kell elősegítenie a pártoktatásnaK is. Emellett hozzá kell járulnia hazánk megbonthatatlan egy­ségének, építésének és védelme meg­értésének fontosságához. A szocialista társadalom építésének jelentőségét és eredményeit hazánk­ban, az egyik oldalon a szocializmus, a haladás és a béke erői, a másik ol­dalon az Lnperializmus a háború hl-Lényeg: a pártoktatás hatékonysága vei közötti világnézeti küzdelem szé­lesebb összefüggésébe kell felfogni a pártoktatás résztvevőinek. A Szovjet­uniónak az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött aktív politikája elősegiti a pozitív változások lejátszódását a íi­­lágban. A békés egymás mellett élés elve, mint a különböző társadalmi rendszerű államok normája egyre na­gyobb elismerést vív ki világszerte. A nemzetközi kérdések tisztázásának — a pártoktatás rendszerében — ahhoz a felismeréshez kell vezetnie, hogy az erők aránya a világban — a reak­ció egyre hevesebb támadása ellenére is — a szocializmus javára alakul. A szocialista világközösség ereje — a szocialista országok mélyülő gazdasá­gi és politikai együttműködése nyo­mán, szüntelen növekszik. Mindezekből kiindulva egyre job­ban előtérbe kerül a kommunisták sokoldalú felkészültsége az osztály­­harc Jelenlegi feltételnek megértése, nemzetközi méretben pedig a szocia­lizmus alappillérei ellen Indított vala­mennyi támadás leleplezése céljából. Továbbra is fontos feladat a jelenlegi antikommunizmus, szovjetellenesség minden megnyilvánulása elleni harc. A pártoktatás tartalmánál fogva fel­készíti a párttagokat, és tagjelölteket a revlzlonizmus, az opportunizmus minden formája elleni harcra. A pártoktatás az utóbbi években szintén szilárd résk • lett az alapszer­vezetek iueológiai munkájánaK. Ezt elősegítette a pártoktatás egységes rendszere, s az, hogy a járásokban már működnek a politikai nevelési házak, járási politikai iskolák és a politikai nevelés kabinetjei. Általában ismertek a pártoktatás túlnyomó részt pozitív fejlődésének tényei és eredményei. A politikai ne­velő munkánál azonban nagyon fon­tos, hogy ne csak a jelent, de a jö­vőt is szolgálja. Ezért a pártoktatás­nál nemcsak áz a szempont kerül előtérbe, hogy mennyiben felel meg a pártmunka a jelenlegi szükségletek­nek, hanem az Is, miképp készülnek fel a hallgatók a jövő igényes felada­tainak megoldására. Azokra a felada­tokra, amelyek megfelelnek a szocia­lista társadalmunk fejlődési fokának és a pártmunka feladatainak. Eszmei­leg úgy kell felvértezni a kommunis­tákat, hogy tisztán lássák feladataik értelmét, s ne csak az anyagi java­kért dolgozzanak, hanem osztályöntu­­dntböl végezzenek minőségi munkát. A pártoktatás akkor lesz hatékony, ha sikerül a hallgatóknál olyan ma­gatartást klialakftani, amely megfe­lel a kommunista meggyőződésnek és kifejezésre jut a politikai, a közéleti és a gazdasági munka aktivitásában. A pártoktatás eszmei hatása lemér­hető a párt tagjai és tagjelöltjei ki­bontakozó munkakezdeményezésében is. Van például sok olyan szocialista munkabrigád, amelyekben a pártokta­tás eszmei hatása, ösztönzése jelentő­sen megnyilvánul a párt gazdaság­­politikájának cselekvő támogatásá­ban, a munkakezdeményezés fejlesz­tésében, a szocialista munkaverseny elmélyítésében, az újító mozgalom fellendítésében és a termelés minő­ségi növelésében. A lényeg az, hogy a gyakorlatban is sikerüljön alkal­mazni az elméleti ismereteket. Az eredményes pártoktatás előfelté­tele, a lektorok és a propagandisták minőségi felkészültsége. Az eddigi ta­pasztalatok arról tanúskodnak, hogy a lektorok között jelentős különbsé­gek vannak a felkészültséget illetően, ami abban tükröződik vissza, hogy az előadásokon, szemináriumokon nem minden esetben magyarázzák eléggé konkrétan az elvi fontosságú ideoló­giai kérdéseket. Esetenként a pártszervezetek javas­latára a járási pártbizottságok jóvá­hagynak olyan előadókat, akiknek nincs meg az elméleti tudásuk s így sok esetben felkészültség nélkül áll­nak a hallgatók elé. A lektorok, a propagandisták kivá­lasztása és alapos felkészítése komoly feladat. A pártoktatás előadóinak túl­nyomó többsége közép vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. Sokaknál azonban hiányoznak a gyakorlati ta­pasztalatok, s az előadásaik túlságo­san elvi síkúak. Az előadóknak szüntelenül szem előtt kell tartaniuk, hogy a pártokta­tás hallgatói között vannak nagy élet­tapasztalattal rendelkezők, akik közül sokan évtizedek óta mindent megtet­tek a párt politikájának a megvalósí­tásáért. Ezekkel az elvtársakkal szót kell érteni Tés nyugodt szellemben meghallgatni érveléseiket és elvi, va­lamint gyakorlati szempontból meg­magyarázni a jelenlegi helyzetben pártunk po itikáját. A lektoroknak, propagandas áknak különös gonddal kell foglalkt zni a fiatal káderekkel, akiknél van bizonyos elvi felkészült­ség, de jófo mán semmi gyakorlati tapasztalam l nem rendelkeznek. A pártokt itás színvonalának eme­lésében fon :os feladat a rendszeres ellenőrzés, amely elsősorban az elő­adások tart: Imára s továbbá a mód­szertani s2 Invonalára összpontosul. Sajnos, sok esetben az ellenőrzés csak addig terjed, hogy hová osszák be a hallga ókat, járnak-e rendszere­sen az előadásokra, szemináriumokra. Ezek a műt ltok se lebecsülendők, de a fő figyeli let a pártoktatás tartal­mára kell £ sszpontosítani és nagy fi­gyelemmel :ell kísérni a hatékonysá­got. Igaz, e i bonyolult feladat, de a leg lényeges« bb, mert a pártoktatás hatékonyság átől függ, hogy ki-ki a munkahelyé i milyen öntudatosan vég­zi teendőit és odaadó tevékenységé­vel felvilági sftő munkájával hogyan hat dolgozó íársaira. A lektora <, propagandisták Igyeke­zete, a hall ;atók tanulásvágya, az át­gondolt elit nőrzés a fokmérője, hogy milyen eret ményes lesz az ideológiai nevelés és miként hat a gondosan előkészített pártoktatás a tagság és a tagjelöltei gondolkodásmódjára. Tóth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom