Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-12 / 45. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. november 12 12 Д neveyicei Egyetértés Efsz — hat ** kisebb szövetkezet erőinek ösz­­seevonásával — 1976 hajnalán alakult meg. Ma a nitrai járás legnagyobb mezőgazdasági üzemeinek sorába tar­tozik. ötezerszáz hektár mezőgazda­­sági földön tevékenykedik, szántóte­rületének nagysága meghaladja a négyezer-kétszáz hektárt. Púchovský Sándort, az egyesült szövetkezet el­nökét nemrég afelől kérdeztem, mit sikerült valóraváltaniuk a két évvel ezelőtti elképzelésekből? megszokták, hogy felaprózott terme­lést folytatnak a szövetkezetek. So­kan merő megszokásból, mások meg azért ellenezték az összpontosítást és szakosítást, mért féltek, hogy nem marad számukra munka a közösben. Néhányan hallani sem akartak róla, hogy más község határába küldjük őket dolgozni. Ma már ilyen problé­máink nincsenek. Az emberek meg­értették — mindegy hol dolgoznak, mindenütt a közös érdekelt szolgál­ják. A kukoricatermelés összpontosí-ÖSSZPONTOSlTÁS ÉS SZAKOSÍTÁS — A GAZDASÁGI FELEMELKEDÉS PILLÉREI A3 ['ПОП,, prnfl — A nagygazdaság létrejötte új táv­latokat nyitott meg előttünk, mi pe­dig minden tekintetben magasabbra helyeztük a mércét és elhatároztuk, hogy a lehető legmesszebbmenően ki­használjuk a kínálkozó lehetőségeket — mondotta a többi között beszélge­tőtársam. — Számos egyesült szövet­kezet tevékenykedik már az ország­ban, jó és rossz példa bőven akad. A szerzett ismeretek azt mutatják, hogy az erők egyesítése egymagában nem old meg semmit, csupán átme­neti jelleggel eltávolítja a fejlődést már-már gátló korlátokat, és megte­remti az előbbrelépés lehetőségét. Az adott gazdaságon múlik, hogyan hasz­nálja ki ezt a lehetőséget. Mi úgy ha­tároztunk, az első lépéstől kezdve a termelés összpontosítását és szakosí­tását tartjuk legfontosabb tenniva­lónknak. S állítom, hogy az e téren eszközölt haladásnak köszönhetjük a termelés fejlesztésében, mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozó sikereinket. 0 Konkrétan mit tettek és tesznek a növénytermesztés összpontosítása és szakosítása érdekében? — ^ mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb szerep jut a korszerű, nagy teljesítményű prő- és munkagé­peknek, sőt az utóbbi időben már a repülőgépeknek, helikoptereknek is. Ezeket a gépeket már egyszerűen le­hetetlen ésszerűen kihasználni a ha­gyományos, harminc-negyven hektá­ros parcellákon. Tehát fel kell szá­molni a területi felaprőzottságot. Mi már számos mezsgyét, gidres-gödrös határi utat felszántottunk, s így húsz hektárral növeltük a szántóterületet. A lényeg azonban abban van, hogy közben hatalmas — száz, sőt kétszáz hektárnál is nagyobb parcellákat ala­kítottunk ki, amelyeken a gépek — aktív tevékenységgel hasznosítva a munkaidőt — napokig zavartalanul dolgozhatnak. Különféle talajjavítási munkálatokkal mintegy ezer hektárt teszünk alkalmasabbá a szántóföldi növénytermesztésre. A kezdet persze nem volt könnyű, mert az emberek az évtizedek során tását könnyen megoldottuk, hiszen itt alig játszik szerepet az emberi mun­ka. Az idén még négy részlegen ter­meltük, de távlatilag a gabonater­mesztés kibővítésvel számolunk, hi­szen a búza nálunk sokkal jobban fizet, mint a rendszeres öntözést kí­vánó kukorica. Az őszön már J több mint másfélezer hektár búzát vetet­tünk, túlsúlyban szovjet fajtákat. Cu­korrépa korábban minden gazdaság­ban termett. A Kostol'any pod Tríbe­čom -i és a ladicei szövetkezetben pél­dául legjobb évben is csak száznyolc­van-kétszáz mázsás hozamot értek el. Ugyanakkor más gazdaságokban négyszáz, sőt hatszáz mázsa répa is termett hektáronként. Ráadásul pél­dául a ladicei határ túlságosan kö­ves, sok kárt tett a betakarító gépek­ben. Az idén három helyen, összesen kétszáznegyven hektáron termett ré­pánk. Az átlaghozam 350—400 má­zsásnak ígérkezik. Most két község határában készítjük elő a talajt a cu­korrépa alá, tehát továbblépünk az összpontosításban. 0 Emlékszem, egy korábbi beszél­getésünk alkalmával szóba került, hogy a növénytermesztést három ága­zatra, gabona-, cukorrépa- és takar­mánytermesztésre szeretnék szakosí­tani. Érdekelne, hogyan tervezik meg­oldani az utóbbi ágazat összpontosí­tását és szakosítását? — Mint az általános növényter­mesztésben, itt is figyelembe vesszük a helyi adottságokat, de a takarmány­termeléssel kapcsolatos kérdések megválaszolására csak az állatte­nyésztés tervezett összpontosításával és szakosításával kapcsolatban lehet pontos választ adni. A teheneket és a növendékmarhákat két-két telepen, a hízómarhákat egy helyen, a serté­seket pedig három telepen tervezzük elhelyezni. Az elkövetkező években jelentősen növelni fogjuk az állatsű­rűséget, s ennek megfelelően a takar­­mánytermesztést Is. Abbahagyjuk a dohánytermelést, csökkentjük a ker­tészet területét (káposztát, metélő­­hagymét és dughagymát fogunk ter­melni), ugyanakkor növeljük az éve­lő takarmányok területét, újabb in­tenzív szántóföldi legelőket létesí­tünk a tehénfarmok közelében, a ter­mészetes legelőket pedig rendszere­sen ápoljuk és trágyázzuk, hogy a növendékmarhák megfelelő környe­zetben, levegőn és napfényben tölt­hessék a nyárt hónapokat. Ez persze még nem minden. A több­éves takarmányokat, a silókukoricát, a különféle keverékeket és lényegé­ben a cukorrépát Is úgy igyekszünk besorolni a vetésforgóba, hogy minél kisebb legyen a szállítási költség. • Az eddigiekből arra következte­tek, hogy minden esetben az éssze­rűség és a gazdaságosság elvéből in­dultak ki az összpontosítási és szako­sítási terv kidolgozásakor. Ugyanilyen következetesség jellemzi a gépesítés­sel kapcsolatos elképzeléseket is? — Természetesen, hiszen lényegé­ben itt, a gépek ésszerűbb kihaszná­lásával, az üresjáratok csökkentésé­vel, a szállítási és átcsoportosítás! költségek mérséklésével stb. fogjuk meg a koronákat. Ha tökéletesebben kihasználjuk a gépek teljesítő képes­ségét, akkor elkerüljük az időzavaro­kat és a kapkodást, és ennek az el­végzett munka minőségében, valamint a termelés eredményességében Is meg kell mutatkoznia. A növénytermesz­tés belüzemi összpontosításának és szakosításának megfelelően két gép­központot létesítettünk. Ezenkívül van egy jól ellátott alkatrészraktárral rendelkező, központi javítóműhelyünk. A teljesség kedvéiért el kell monda­nom, hogy a gépparkunk egyelőre hiányos. Szükségünk van még egy S—180-as erőgépre, néhány teher­gépkocsira, és egy T—174-es rakodót is szeretnénk venni. # Végezetül még egy kérdés: Ese­tükben mit nyújt a társadalmi érde­kek, illetve a csoport- és az egyéni érdekek szempontjából az erők egye­sítése, a termelés fejlesztését célzó összpontosítás és szakosítás? — Egy szóban kifejezve — sokat. Konkrétan? A két évvel ezelőttihez viszonyítva hét és fél millió koroná­val nőtt az árutermelésünk. Több sze­mest, húst, tejet stb. termelünk és értékesítünk, javítottuk a jövedelme­zőséget, tökéletesítettük az irányítást és az ellenőrzést. Mindenütt szociális épületeket létesítünk, minden szövet­kezeti tag számára meleg ebédet biz­tosítunk, állandóan javltjuk a dolgo­zók élet- és munkafeltételeit, örü­lünk neki, hogy a közös tagjai elége­dettek és pozitívan viszonyulnak az egyre igényesebb feladatokhoz! A nagygazdaságban elért tavalyi és ez évi eredmények, valamint a jmi vezető dolgozóinak elismerő szavai azt jelzik, az Egyetértés tagsága he­lyesen választotta meg a gazdasági felemelkedéséhez vezető utat. S ami még ennél is fontosabb — az egye­sült szövetkezet hétszázötven tagja szilárd léptekkel halad a közös aka­rattal választott új úton, szorgalmas munkával segítve a célkitűzések megvalósítását. Az Egyetértés Efsz tagjai — nagyon helyesen! — azt vallják: nem elég megtalálni a helyes utat — az úton járni kell! KÄDEK GÁBOR A Liptovský Mikuláš-! Äl­­** lamí Gazdaság szlovákiai viszonylatban egyike a legna­gyobb burgonyatermesztő üze­meknek. A burgonyatermesztés hosszúéves hagyományai kö­vetkeztében gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek. Az utóbbi években az állami gazdaság — a környező kisebb mezőgazdasági üzemek területi összpontosításával — tizenegy ezer hektáros nagyüzemi egy séggé alakult. A parcellák ősz szevonásával és blokkosításá Ján Záhoran mérnök, a MÉM beruházási szakosztályának igazgatója, beszédében tájékoz­tatta a résztvevőket az idei őszi munkák menetéről és a legfontosabb kérdésekről. Rá­mutatott arra, hogy a burgo­nyatermesztés gépesítésében, de főképpen a gépi betakarításban nem értük el a követelmé­nyeknek megfelelő színvonalat. A rendelkezésre álló burgonya betakarító kombájnok, hatékony kihasználása mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek felada-Egy gépbemutató tanulságai val, a korszerű nagyüzemi ter­melési és szervezési módsze­rek érvényesítésével megvaló­sították a burgonya-termesztők — pár évtizeddel ezelőtt szin­te lehetetlennek tűnő — vá­gyát, a nehéz kézi munka ki­küszöbölését, a termelés kom­plex gépesítését. Ma a burgo­nyát már kilencszázhárom hek­táron termesztik. Nem véletlen, hogy az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezés­ügyi Minisztériuma, az NDK VEB Weimar-i Kombinátja köz­reműködésével éppen ebben a gazdaságban szervezte meg a gépbemutatót, a mezőgazdasági és szolgáltató üzemek, vala­mint más érdekeltek képvise­lőinek részvételével, akik meg­tekinthették a burgonya beta­karításának és kezelésének leg­korszerűbb gépelt és eszkö­zeit. ta. Nem lehetünk elégedettek azzal — hangoztatta —, hogy szlovákiai viszonylatban a me­zőgazdasági üzemek ez idén a gépekkel csak a burgonya te­rület harminc százalékát taka­rították be, holott az előirány­zott terület negyven százalék volt! Az Agrotechnika vállalat raktáraiban jelenleg is több E 671/4 burgonyabetakarító kombájn áll kihasználatlanul. A gépbemutató a betakarí­tást és a betakarítás utáni ke­zelést, a munkatermelékenység növelésének a módját s a fo­gyatékosságok kiküszöbölését érzékeltette a látogatóval. A résztvevők megismerkedhettek a gépi technikával, mely a kö­vetkező években jelentősen elő­segítheti a burgonya termesztés komplex gépesítését. Ebben döntő szerep Jut az NDK-ban gyártott E 684 jelű burgonya­betakarító kombájnra és а К 720-as kő- és rögelválasztő be­rendezésre. A háromsoros függesztett E 684-es kombájnon a burgonya ktszántási mélysége automati­kusan állítható. A géphez tar­tozik a burgonyaszár elválasztó berendezés, s a szállítószalag, amely a szártól eltávolított gu­mókat a kombájn mellett ha­ladó pótkocsiba juttatja. A gép láncrostjai eltávolítják a na­gyobb rögöket. А К 720-as kö- és rögelválasztó röntgensuga­rak segítségével végzi a mű­veletet. Ahhoz, hogy a korszerű be­takarító gépeket hatékonyabban kihasználhassák és érvényesít­sék a komplex gépesítést, át kell térni 75 cm-es sortávol­ságra. Fokozott gondot kell fordítani továbbá a termelési technológiára, a talajelőkészí­tésre, a trágyázásra, az ültetés minőségére, a megkövetelt — hektáronkénti — 40—50 ezer növényegyed elérésére. Gondos­kodni kell továbbá a jó nö­vényápolásról. Begyűjtés előtt tizenöt nappal el kell végezni a vegyszeres vagy mechanikus szártalanítást. További feltétel a megfelelő kapacitás biztosí­tása. Ezeknek a követelmé­nyeknek a teljesítésével, to­vábbá a gépesítés színvonalá­nak a fokozásával válik lehe­tővé a burgonyának, ezen a népgazdasági szempontból fon­tos növénynek gazdaságos és hatékony nagyüzemi termesz­tése. Klamarcsik Mária mérnök A hírnév forrása Október közepén, Vaail Bifak elvtárs, a CSKP KB elnökségi tag­jának a KB titkárának vezetésével — a küldött: ég tagja volt fán janik elvtárs az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára is — ked­ves vendégek látogattak el a Nové Zámky-i járásba, hogy személye­sen meggyőződjenek az őszi munkák menetéről, az őszi betakarítás eredményeiről. Határszemléjük alkalmából meglá lógatták a Svodín-i (szőgyéni) Barátság társult szövetkezetei is, melj Szlovákia élenjáró kukoricatermesztői közé tartozik. KÖZÉPPONTBAN A SZEMESKUKORICA Kovács Ferenc, mérnök, a szövetkezet elnök inek az irodájában gvakorta cseng mostanában a telefon. A környél beli mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei jelentkeznek. Többsé; ;ük a kukoricater­mesztés terén elért eredményeik felől érdeklődi c. — De vajon miért ez a nagy érdeklődés? — Hihetetlenül nagy takarmánytartalékunk a kukorica — vála­szol az elnök —, s mi szívesen megosztjuk tap isztalatainkat, ame­lyeknek híre terjedt. A szövetkezet kukorica földjein — szombati i lap ellenére is — olyan nagy volt a forgalom, mint a legnagyobb aratási időszakban, öt Kolosz-kombájn aratta a kukoricát; Babér József és Jónás Dénes kombájnosok tájékoztatása szerint egy kombájr napi teljesítménye 8—9 vagon szemes-kukorica. — A betakarítás gyors üteme mellett, ügye tünk a biztonságos raktározásra Is — mondta Kunylk Imre — az ej yik teherautó veze­tője, s márts indult megrakott teherautójával szövetkezet nagy­teljesítményű Bábolna-típusú szárítója felé. Mindez látvány volt azoknak, akik szeretik a nyüzsgést... A va­lódi érték azonban a miértekben van. A miértt kre adott válaszok megmagyarázták a szövetkezet takarmányszükséglet termelésének hogyanját. E kérdésre már a szövetkezet korszerű sertés elepének a vezetője Voller Béla mérnök adott magyarázatot. — A sertéshús-, a baromfihús- és tojásterme és szemes kukorica nélkül elképzelhetetlen. Szövetkezetünkben a sertéshús iparszerű termelése 1974 őta folyik. Korszerű sertéstelepilnket a Bubái (libá­­dil Efsz-el kooperációban építettük, az említett szövetkezet évi nye­reségrészesedése 34 százalék. A telepen kb. 68i 10 sertés nyer elhe­lyezést, s az állomány évi takarmányszükséglete 360 vagon. Az 1977- re szóló árúértékesítési tervünk 80 vagon sérti shúst irányoz elő, melynek a teljesítése — a helyi lehetőségekből kiindulva — adott. TÖBB MINT EZER HEKTAR SZEMESNEK A szövetkezetben tehát a takarmányterraelést I— készítést és hasz­nosítást együtt értékelik az egész állattenyésztéssel. Változtattak azon a helytelen elképzelésen, amelyik szerint • gazdaságban a két terület elválik egymástól, növény-, illetve takarmánytermesztésre és állattenyésztésre. Ha ma a korszerűen értelmezett sertés- vafey szarvasmarha-te­nyésztésről van szó, akkor a válasz egyértelmű: szemes- és siló­kukorica. Igen, de nem akármilyen. — Olyannal, amelyiken nincs cső, ame­lyik elgyomosodott, szemtermelésre alkalmatlanná vált, semmire sem lehet menni — valljaPuskás Lajos mérnök, a szövetkezet agro­­nómusa. Majd így folytatta. — Mi éppen ezen a téren léptünk előbbre. A lépés nagyságát ku­korica-tábláink mutatják: hektáronként megf ilelő egyedszámú a növény, minden száron kifejlett a cső, és gyommentes a talaj. A korszerű és sikeres kukorícatermesztés alepja ma az agrotech­nikai eljárások szakszerű és lelkiismeretes elyégzése, a hektáron­kénti megfelelő egyedszám biztosítása, és a vegyszeres gyomirtás. Tapasztalatszerzés szempontjából kamatozó kap :solatot tartunk fenn a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-el (Magyarorszáj), s az ottani szak­emberek szerint is, fontos alapelv a megfelelő egyedszám biztosítá­sa. Ahány tő- annyi cső, talán Így lehetne ezt a legtömörebben megfogalmazni. Az elmondottakkal összhangban, szövetkezet inkben nagy szolgá­latot tesz a Monair 77-típusú 12 soros vetőgél, amely a megfelelő egyedszám biztosítása mellett, a vetéssel pár'hi zamosan a talaj fer­tőtlenítését is elvégzi. A 12-soros vetés egyébké nt a betakarítás gya­korlati szempontjából nagyon is megfelel а К >losz 6-soros adapte­rének. A vegyszeres gyomirtásra Zeazint és eredi :anelt alkalmaztunk. Zeazinból 2 kg-t, eradicanelből pedig 6 litert fasználtunk hektáron­ként, s a gyomirtást Kertitox-típusú permetezőgéppel végeztük. A kukorica-termelés sikerét, befolyásolja tei mészetesen a megfe­lelő fajták kiválasztása is. Korai fajták közül 350 hektáron a LG— 9-es, és a LG—11-es hibrideket termesztettük, íz eddigi hozamok — ttsztítatlan állapotban — hektáronként elérik i 80 mázsát. Középkorai fajták közül szövetkezetünkben Ji il beváltak a Sz-SC— 363-as, valamint a KSzC—360-as hibridek. A későn érő fajták közül 250 hektáron a ji goszláv, francia és a magyar fajtákat termesztettük. A különböző é résidejű fajták kivá­lasztása a biztonságos és zökkenőmentes beta! arítást szolgálja. A kutatók megbízásából ebben az évben, 19 hektár kísérleti par­cellán folytattunk kísérleti termelést. A megf: gýelés alatt álló faj­ták száma — vetéstől' az érésig terjedő napo : száma — a legala­csonyabbtól a Ipgmagasabbig terjed. Ezen a pa cellán a fajtákra való tekintet nélkül végeztük el az agrotechnikai, ■ alamint a vegyszere­zés! eljárásokat. A 19-fajta francia, csehszlc vák, magyar, jugo­szláv, perui és román hibridek-értékelését a 1 övetkező szempontok figyelembevétélével végezzük: nedvességtartah m, szárszilárdság, a csövek elhelyezkedésének magassága, és a he ctárhozamok. Bár ezt az értékelést még nem realizáltuk, az egyes fijtákkal kapcsolatban máris konkrét ismeretek tulajdonába jutottun Az OSSK—440-es a járás 5 éves termésátlagát figyelembe véve ef yike a legjobbaknak. A magyar fajták közül nagvon jónak mutatkozik a Kol. SC—440-es, a hazaiak közül pedig a TO—510-es. Helyi vis lonyiatban jól bevált a BCSC—66-25 jugoszláv fajta is. Ez a száraz ágot jól elviseli, s a. későbbi csapadékot is gazdaságosan feltudja használni. A silózásra termesztett fajták közül, kiválik a román HS--415-ös. A csövei ki­sebbek, a kórója viszont óriási méretűre megrő, ilymódon silózásra nagy tömeget biztosít. Nehezen lehetne számokkal kimutatni, hogy a takarmányozás ki­alakított módszere, a helyes gazdasági döntések — köztük a 1100 hektáros szemes kukorica — mennyiben járulnak hozzá Szőgyén növekvő hírnevéhez, a falu lakóinak javuló életéhez, gyors gyara­podásához. Az azonban teljesen bizonyos, hogy ezzel alapozzák meg az előrehaladást, a magas színvonalú, folyamatosan fejlődő gazdál-CSIBA LÁSZLÓ kodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom