Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-12 / 45. szám

— Gyorsan peregnek az évek — kezdte beszélgetését Pelech Vilmos bécsi, aki már közel huszonöt éve tagja a Szlovákiai Kisállattenyősztők Szövetsége šamorfni (somorjai) szerveze tének. — Harminckét éves vol­tam, amikor az alapszervezetet „tető alá“ hoztuk, s máris az ütvenhatodik évemet taposom. Úgy tíínik, mintha nemrég kezdtünk volna hozzá az ala­pok lerakásához ... S mégsem a kezdetről, ha­nem az elért eredményekről, a tapasztalatokról beszélt. Ebből kikerekedett: az alapszervezet tagjai eleinte mit sem adtak az állatok fajtatisztaságára Vilmos bácsi is mellőzte ezt az egyébként jogos elvárást. A kis­állattenyésztők csak évek múl­tán értették meg: elsőrendű feladatuk a tisztavérű, helye­sebben fajtatiszta egyedek te­nyésztése. Miutáh riportalanyom nyúl­­tenyésztőként kezdte, először a belga óriással próbálkozott. Abból indult ki, hogy ezek a nyúlfajták nagyra nőnek, hét— nyolc hónapos korukban elérik a tíz kilót Is. Csakhogy a sza­porulat-különbség igen-igen a gondolkodóba éjtetté. Merthát az úgynevezett keverék-fajta anyanyűi tíz-tizenkét fiókát is ellett, míg a belga óriás mind­össze kettőt-hármat. —г Mit tett ezután? — Űjabb fajtákat választot­tam: a nagy csincsillát, a kali­forniai fehéret, a cseh tarkát és az új-zélandi fehéret. Sok éven át ezek képezték a nyúl­­állományomat. Ezek közül a kaliforniai fehér fajta volt a leghálásabb. Tíz éven át egy sém betegedett meg ebből a faj­tából. Négyhónapos korban az utódok elérték a 2,80 kilogram­mot. Jelenleg Vilmos bácsi tyúko­kat tart. Tiszta fajtát. Gyürű­­zötteket. Állatorvos által rend­szeresen ellenőrzött egyedeket Beteg tyúk nála nincs. Persze ahhoz, hogy valaki egészséges állománnyal rendelkezzen, nem szabad sajnálni a pénzt. — Az idén Topolčiankyból hozattam százötven naposcsi­bét, darabját 6,50 koronáért. S mit gondol, mennyi hullott el belőlük összesen? — Mennyi? Mondja már, mert a kíváncsiság 'kifúrja az oldalamat!__ — Ha hiszi, ha nem, mind­össze hét. Ebből az idei állo­mányból harminc a kakas, a többi jérce. Fehér plimut faj­­tájúak. Az a szerény vélemé­nyem, a baromfitenyésztő tag­társak több figyelmet fordít­hatnának e fajta tenyésztésé­re. Miért? Fajtatiszta. Gyorsan nő. Nem kényes. Súlya három­négy kiló. S egy-egy tojótól évente száznyolcvan-kétszáz to­jás várható. Ugye, ez sem épp mellékes? Igen. A tagság tartson Fehér plimutot, a törzsállomány meg­van, csak élni kell a lehető­séggel. De hogyan? Ez itt a kérdés. — Van azonban egy bökke­nő. A szervezetünk keltetőgép­pel nem rendelkezik. Vásárol­ni kellene! S akkor az egész tagság naposcsibe-igényei köny­­nyen kielégítődhetnének. Ha többen tartanánk fehér plimut fajtát, a tojás jól értékesülhet­ne. A szervezettől egy fias tojásért két koronát kaphatna a termelő, a nem fias tojás da­rabjáért meg 50 fillért. A kel­tetőbe nem kerülő, illetve ki­vált tojás megfőzve, darával keverten igen jó csirketakar­mány. Szóval: szerintem na­gyon is kifizetődne egy kelte­tőgép vétele és üzemeltetése. Az ilyen vállalkozást — úgy vélem — az egész tagság párt­fogolná. — További nagy előnyt mi­ben látja, Vilmos bácsi? — Abban fiam, hogy meg­szűnne a tagság körében a nem fajtatiszta tyúkok tenyésztésé. S ez a fontos tényező ne le­Az egészséges fehér plimut fajta meghálálja a gondoskodást Pelech Vilmos, kezében fehér plimut tojóval (A szerző felvételei) Pelech Vilnius kezében fehér pliinut tojóval. gyen közömbös a vezetőségünk számára se. Hiszen a fajtatisz­ta baromfi tenyésztése közér­dek. Vilmos bácsi a továbbiakban még elmondta, véleménye sze­rint a járási szervek kellőkép­pen becsülhetnék a kisállatte­nyésztők igyekezetét. Azt az igyekezetét, amit a közélelme­zés zavartalanná tétele érde­kében kifejtenek. — Mit gondol, miért váltam meg a nyuiaktól? — Csak sejtem. De ha meg­mondja, szívesen venném. — Elsősorban azért szüntet­tem be a nyúltenyésztést, mert évről évre nehezebb a télire való takarmány beszerzése. Az árokhátak eltűntek, a töltése­ket is a szövetkezet kaszáltat­­ja. Nem csoda, ha csökken a nyúltenyésztők száma. Néhány nyulat el lehet tartani ugyan kerti hulladékon, de ennek szaporulatát a tenyésztő fo­gyasztja el. Ilyképpen a nitrai BRANKO-nak nem ad — és nem is adhat — nyulat. Több nyúl tartásához szénán kívül takarmányrépára is szükség van ahhoz, hogy télen át ellet­ni lehessen az anyanyulakat. A baromfitartás esetében Is ha­sonló a helyzet... — Mégis, milyen megoldást látna helyénvalónak? — Semmi esetre sem az úgy­nevezett csibetép vásárlása je­lenthetné a megoldást, hiszen az költséges lenne (400 korona mázsánkéntl j. Miijen látom a lehetőségeket? Legfőképp a szövetkezet, állami gazdaság és a kisállattenyésztők szervezete jó együttműködésében. Ilyen­kor, ősszel a kisállattenyész­tők jelentős segítséget nyújt­hatnának a termésbetakarítás­ban, vagy más őszi munkálatok mielőbbi elvégzésében. S az ilyen segítséget a gazdaság oly­képpen viszonozhatná, hogy a szervezett kisállattenyésztők terményhulladékot böngészhet­nének ... Járom a határt. Szótlanul. Itt-ott bizony nem egy, se két kukoricacső kerül a föld alá. A répa sem kivétel, mert a Lajta eke hátára fordítja a ter­mőtalajt. Egyre néptelenebb a határ. Az őszi csendnek 'csu­pán a szántó traktorok a fel­borítói. S mit forgat fejéljen a kisál lattenyésztő? Hány állatjá­nak lesz elegendő — tavaszig — a szűkös takarmány. Öváry Péter Vitaminos teafőzet fenyőlombból A vitaminok a napi táplálék nélkülözhetetlen összetevői, hiányuk avitaminózist idéz elő az állatuknál. Főleg a téli hó­napokban kell sok vitamint tartalmazó takarmányokat beso­rolni a napi adagba, mert a tapasztalatok szerint éppen ebben az időszakban vagy kora tavasszal jelentkeznek állatainknál a vitaminhiány jellemző tünetei. A legmegfelelőbb kiegészítő takarmányok között említhet­jük a fenyőlombot. A fenyőfák fiatal gallyai ugyanis sok A-, B-, C-, K-, D- és E-vitamint tartalmaznak. A fenyőlombot zöl­den, szárítva, vitaminos táplisztté őrölve és vitaminos teafő­zetként kínálhatjuk fel az állatoknak. Vitaminos teafőzet készítésére az erdei-, a luc- ás a jege­­nyefenyő lombját sok helyütt használják. A fenyőlombot tiszta kádakban meleg vízzel (70—80 C) leöntik, a kádat letakar­ják és az oldatot három-négy óra múlva leszűrik. Egy kiló zöld anyagra tíz liter vizet öntenek. A nyert főzet kellemesen kesernyés ízű és fenyőillatot áraszt. Belőle a juhoknak és a kecskéknek két-három litert, a húsz naposnál idősebb bárá­nyoknak és kiskecskéknek negyed vagy egy litert adnak. A baromfitenyésztők is hasznosíthatják a főzetei, de nem ita­tásra, hanem csak a napi adag nedvesítésére. Ha vitaminos táplisztet készítünk (szárítás, darálás), abból a felnőtt állatoknak az élő tömeg kilogrammjaként fél vagy egy grammot adhatunk, a napi adaghoz keverve. (Sz) 4 C Kertészet rzzrľx фKisállattenyésztés ) Minden kezdet 1 Az aszlallap-sima, hatalmas parcella szélén, mindjárt az út mellett sárgarépa dombok ma­gasodnak. E dombok körül, ládahegyek között vagy_ har­minc asszony gyakorlott" kéz­zel válogatja, osztályozza a nemrég kiszánlott karottater­­mést. A kameniénái (keszegfalusi) Steiner Gábor társult szövetke­zet hadovcei (gadóci) részle­gén dús, fekete földben ter­mett sárgarépa betakarításán szorgoskodnak. A parcella vé­gén éppen most fordul a spe­ciális, gyökérzöldség-kiszántő kombájn, hogy újabb sárgarépa adaggal növelje a már kiszán­tott termést és az osztályozás­ra váró halmokat. — Éppen ma érkezett... — jegyzi meg Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke — a hurba­­novoi kooperációs társulástól kölcsönkapott gyökérzöldség­­osztályozó gép, amely remélhe­tőleg meggyorsítja majd ennek a műveletnek az elvégzését. A kézi osztályozás valóban elég körülményes, sok élő mun­kaerőt lekötő művelet, s bi­zony nem kellemes naphosszat a hideg szélben, szabad ég alatt végezni ezt a munkát. S nem Is csekély mennyiségről van sző. A kameniőnái Steiner Gábor szövetkezet ugyanis — a zöldségtermesztés szakosítása keretében — karolta és petre­zselyem nagybani termesztésé­re vállalkozott. Ez évben ka­­rottát húsz hektáron, petre­zselymet pedig negyvennégy hektáron termesztettek. A kertészet munkájáról és problémáiról bővebb felvilágo­sítással Horváth Károly, a zöld­­ségkértészet vezetője szolgált készséggel.' Kissé várni kellett rá ugyan, amíg a felvásárló meg nem egyezett a leszállí­tandó tételek átvételének idő­pontjában. Közben egy teher­autót is megraktak sárgarépá­val. — (Szeptember elején kezd-1 tűk a karotta betakarítását — kezdi a beszélgetést Horváth elvtárs — és úgy számítjuk, hogy október 26-ig, ha az idő­járás engedi, befejezzük. Pon­tosan még nem tudjuk, de az eddig felszedett mennyiség alapján karottából négyszázöt­ven-ötszáz .mázsás hektárho­zamra számítunk. A termesztés szakaszán nagy tapasztalattal nem dicsekedhetünk, hiszen nehéz csak az idei gazdasági évben kezdtük meg zöldségkertésze­tünkben a karotta és a petre­zselyem termesztését Ilyen nagy területen. A termés egy részét a felvásárló Zelenina zöldség'­­foi ga Imazó vállalat azonnal elszállítja kereskedelmi hálóza­tának ellátására, a többit hűtő­tárolónkban e cég költségére februárig raktározzuk, ahon­nan a zöldségforgalmazó vál­lalat az egyes időszakokban a piac ellátását szolgáló szüksé­ges mennyiséget viszi el. Éppen az előbb a komárnoi Zelenina felvásárlója volt itt és meg­egyeztünk abban, hogy még a mai nap folyamán tíz vagon sárgarépát szállít el. Alig váltottunk pár szót, a kertészet vezetőjét ismét elhív­ják. Most a prievidzal Jednotá­­tól jöttek. Hogy a várakozás perceit kitöltsem, az osztályo­zást végző asszonyok egyikét Širková Kornéliát kérdezem meg, hány mázsát osztályoz egy műszak alatt. — Átlagos napi teljesítmé­nyem nyolc-tíz mázsa sárgaré­pa osztályozása, . de hogy ezt a mennyiséget elérjem, bizony nagyon kell iparkodni. Szívesen végzem, mert a kereset szép­nek mondható, habár nem a legkönnyebb munka ez. Serénykednek, iparkodnak az asszonyok, amit a sokasodó teli ládák mutatnak, és mind több lesz az elszállításra kész áru — Sajnos, ebben az évben — mondja a közbén ismét vissza tért Horváth efvtárs — a szep­temberi száraz időjárás követ keztében nagyon sok répánk megrepedt a földben. Az ilyet pedig csak mint osztályon alu­lit értékesíthetjük. Nem fájna a fejem, ha ez nem következik be, vagy legalábbis nem ilyen mértékben. Meg kell monda nőm, hogy karottatermésünk hatvan százalékát kell Így a legalacsonyabb áron eladnunk, és az ilyen árura nagyon ne­héz yevőt találni. Ezt az osztá­lyon aluli sárgarépát csupán ipart feldolgozásra, szárításra esetleg dzsúsz készítésre lehet­ne felhasználni, tárolásra nem alkalmas. Ez komoly érvágást jelentv a szövetkezet bevételé­ben. De még így is szépnek mond­ható a hektáronkénti öt vago­­nos hozam, habár ebből első osztályúnak alig tizenöt száza­lék nevezhető. A petrezselyem — amit ugyan még nem szed­nek, csupán kisebb mennyisé­get adtak el közvetlen fogyasz­tásra — két és fél vagonos hektárhozamot ígér. Remélhe­tőleg az idei, mondhatnánk kí­sérleti első esztendőben szer­zett tapasztalataikat a jövőben hasznosítják majd, hogy e ter­melési ágazatukban is a jobb eredmények elérésének lehető­ségét alakítsák ki. Kertészetünk termelési ered­ményeiről Horváth elvtárs el­mondta még, hogy fólia alatt két hektár területen zöldség­félékből nagy bevételt értek el. A fólia alatt korai retek után vagy százezer karalábét ter­meltek, utána pedig még pap­rikából is szép összeget bizto­sítottak. így a fóliás gazdálko­dás hektáronként vagy hatszáz­ezer korona bevételt hozott szövetkezetüknek. Ezenkívül to­г. i Ш vábbi két hektáron, szabadföld­ben káposztát termeltek és na­gyon jónak mondható a vörös­hagyma termésük Is. Már fedél alatt lévő százötven vagon hagymájuk szintén a kertészeti csoport jó munkáját dicséri. Mindén kezdet kisebb-na­­gyobb problémákkal jár. A ne­hézségek leküzdése azonban lehetőségek és adottságok jobb kihasználására, a munka minő­ségének javítására, célszerű technológia bevezetése és a még fellelhető tartalékok jobb kihasználására ösztönzi a ker­tészet dolgozóit és vezetőit. Egy borongős, hűvös őszi na­pon jártunk a kameniCnái Stei­ner Gábor szövetkezet kerté­szetében. Az Itt dolgozóktól azzal a biztos tudattal vettünk búcsút, hogy további munkájuk mindannyiunk- közös célját, a lakosság és a feldolgozó ipar folyamatos ellátásának komoly feladatát nehézségek ellenére becsülettel teljesítik. Obenau Károly <2 A kameniőnái Stei­ner Gábor szövet­kezet gyümölcsösé­ben 70 hektáron termett alma — főleg Jonatán, Gol­den Delicious és Starking az idén. Horváth Eduard gyümölcsész (a ké­pen] mintegy 420 tonna termi* re» mél. Fotó: Müller Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom