Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-12 / 45. szám

1§77. NOVEMBER 12. XXVIII. évfolyam 45. szám. Ага: 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Gépészek a padokban * November a kisállat­tenyésztésben * Kiváló fejőgulyás ★ A mezeinyúl helyzet« Vezérvonalunk: i ' a marxizmus-leninizmus LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE A MOSZKVAI ÜNNEPI ÜLÉSEN Moszkvában november másodikán megkezdő­dött a Nagy Október 60. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségsorozat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, az OSZSZ­­SZK Legfelsőbb Tanácsának együttes ünnepi ülésén a vendégek között 122 küldött vett részt 104 országból. Jelen voltak a forradalom és a polgárháború veteránjai, az első ötéves terv megvalósítói, a Nagy Honvédő Háború harcosai, Csehszlovákia felszabadítói és azok, akiknek nevéhez a szovjetország legújabb si­kerei fűződnek. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának megnyitó beszéde után Leonyid Brezsnyev el^árs ünnepi beszé­det mondott. Beszédében Brezsnyev elvtárs méltatta az Októberi Forradalomnak, mint a XX. század történelmi eseményének a jelentőségét. Han­goztatta: A szocialista építés hat évtizede nagyszerűen bizonyította mire képes a munka embere, aki a társadalom politikai irányítója és felelősséget visel az ország sorsáért. Októ­ber Győzelme az első lehetőséget adta a dol­gozó embernek arra, hogy megszüntesse a ki­zsákmányolást, és megszabaduljon a gazdasági spontaneitás rabságától. A társadalmi fejlődés e kulcsfontosságú problémáját a magántulaj­donnak a társadalmi tulajdonnal történt behe­lyettesítésével oldották meg. A termelési anar­chia átadta helyét a tudományos, tervszerű gazdaságirányításnak. A szónok méltatta a szovjetország történel­mi sikereit — a termelékeny nehézipar meg­teremtését, az írástudatlanság gyors megszün­tetését, új szocialista értelmiség nevelését, a társadalomtörténet legdrámaibb kérdésének, a nemzetiségi kérdésnek a megoldását. Hangoz­tatta: A Szovjetunió népeinek egyenlősége, testvérisége és megbonthatatlan egysége tény­­nyé vált. Kialakult az új történelmi emberi közösség: a szovjet nép. Az Októberi Forradalom legnagyobb vívmá­nya a társadalmi egyenlőség és igazságosság elveinek meghonosodása. Minden szovjet em­ber teljes mértékben élvezheti jogait és sza­badságjogait. s ennek következtében aktívan részt vehet a politikai életben. A szovjet társadalom fejlődésével kapcsolat­ban a szónok megjegyezte, hogy a fejlett szo­cializmus lehetőségének teljes megvalósítása tulajdonképpen — ha úgy tetszik — napjaink hősi eposza. Ez azonban történelmi felelőssé­günk mértékét is meghatározza. Az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa történelmünk je­lenlegi igen fontos szakaszában meghatározta a kommunista építés stratégiáját és taktikáját. Gazdasági síkon súlyt helyezünk a társadalmi termelés intenzív növelésére, egész gazdasági tevékenységünk hatékonyságának fokozására és minőségének javítására. Ennek az irányvo­nalnak a megvalósításában már jelentős ered­ményeket értünk el. Az ország gazdasági po­tenciálja a szovjethatalom fennállásának 50. esztendenjéhez, az 1967. évhez mérten gyakor­latilag megkétszereződött. Legalább ennyire fontosak a minőségi változások is. A népgaz­daság fejlődésének egyre hatékonyabb ténye­zőjévé válik a tudományos-műszaki fejlesztés. Gyorsított ütemben fejlődnek a legújabb ter­melési ágak. Szakadatlanul növekszik a mun­ka termelékenysége. Brezsnyev elvtárs a szovjetország fejlődési sikereinek, a gazdasági és társadalmi hala­dásban elért eredményeknek részletes ismerte­tése után politikai fő követelményként állapí­totta meg, hogy a párt bármely határozatának a politikában, a szervezői és eszmei nevelő­munkában tett minden lépésének azt a célt kell szolgálnia, hogy még jobban erősödjék a párt és a nép egysége, megingathatatlan ma­radjon a népnek a párt iránti bizalma. Behatóan foglalkozott az Októbert Forrada­lomnak a világhelyzet megváltozására gyako­rolt hatásával. Az Októberi Forradalomnak, korunk arculatát meghatározó nemzetközi kö­vetkezményei közül, a legfontosabb a szocia­lista világrendszer létrejötte és fejlődése. Mindennek eredményeként a világszocializmus gyakorlata bővült és gazdagodott. A szocialista útra lépett vallamennyi ország bizonyos vo­natkozásokban a maga módján, sajátosan ol­dotta meg a szocialista átlamiségnak, a szo­cialista ipar fejlesztésének, a parasztság szö­vetkezetekbe történő tömörítésének, a néptö­megek eszmei átnevelésének problémáját. A szónok a kínai példán mutatott rá, milyen súlyos következményei vannak a marxista­­leninista irányvonaltól, a proletár internacio­nalizmusból való eltérésnek. Ennek következté­ben például a kínai nép szocialista vívmá­nyai súlyos veszélybe kerültek. Nem kívánunk jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogyan alakul a jövőben a szov­jet-kínai viszony. Kijelentem azonban, hogy a kapcsolataink normalizálására több ízben telt javaslataink továbbra is érvényesek, — han­goztatta Brezsnyev elvtárs. A szocialista országok új típusú kapcsolatai­­nek, a testvérpártok kölcsönös támogatásának ecsetelése után Leonyid Brezsnyev a szovjet külpolitika alapelveit fejtegette. Hangoztatta: a szovjethatalom a lenini Békedekrétum je­­(Folytatás a 3. oldalon) V. Kép a moszkvai katonai díszszemléről: A páncélos haditechnika felvonulása. (ČSTK—TASZSZ felvétele) Lassan elcsendesül a határ levonjak a tanulságot Győztek a szocializmus nagy eszméi A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A CSSZSZK NEMZETI FRONTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁ­GÁNAK, A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A SZÖVETSÉGI KORMÁNYNAK EGYÜTTES ÜNNEPI ÜLÉSE Gustáv H u s á k : А XX. SZAZAD LENAGYOBB ESEMÉNYE Október 31-én a prágai vár Spaoyol-termé­­aen a CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Szö­vetségi Gyűlés Elnöksége és a csehszlovák kormány együttes ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére. Az ünnepi szónok, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök századunk legna­gyobb eseményét méltatva kijelentette: A tör­ténelemben az események nagyságának az a mércéje, hogy milyen mély társadalmi változá­sokat eredményeznek az életben, milyen új távlatokat nyitnak az emberiség előtt a hala­dás útján. Az elmúlt hatvan év azt bizonyítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom valóban а XX. század legnagyobb eseménye, az emberiség történelmének legnagyobb forra­dalma. Megalakult az a társadalmi rendszer, amelyben a dolgozók kezükbe vették sorsuk alakítását, s ezzel megkezdődött a világ szo­cialista átalakításának folyamata. A szovjet nép a történelemben elsőként győ zott a kizsákmányolás és az elnyomás elleni harcban, új szovjethatalmat hozott létre, a­­mely a szocialista társadalom építésének és a forradalom védelmének pótolhatatlan eszköze lett. A szovjet nép úttörő tettének eredménye­ként a tudományos szocializmus nagy eszméi a Szovjetunió fejlett szocialista társadalmában valósággá váltak Októbcr dicső győzelme örökre egybekap­csolódik Lenin lánglelkű egyéniségével. Lenin történelmi érdeme, hogy a tudományos szocia­lizmus, a forradalmi harcok tapasztalatai és a kapitalizmus imperialista szakaszának elemzé­se alapján kidolgozta a szocialista forradalom elméletét, stratégiáját és taktikáját, az új tí­pusú pártról szóló tanítást. Ez a párt az orosz proletariátus és tömegek élcsapataként a világ egyhatodán győzelemre vezette a forradalmat. A történelemben elő ízben az az osztály ke­rült hatalomra, amely felszabadulását össze­kapcsolta valamennyi kizsákmányolt felszaba­dításával.- Köztársági elnökünk méltatta a szovjetor­­szág hatévtizedes szocialista építésének ered­ményeit, melyeket nagyszerűen foglal össze a nemrégen elfogadott új szovjet alkotmány. Ki­domborította országaink népeinek baráti szö­vetségét, amely lehetővé teszi hazánk polgá­rainak, hogy tanulságot és ösztönzést merít­senek a szovjet ember erejéből és nagyságá­ból. Husák elvtárs beszédében kiemelte, hogy a második világháború után a nemzetközi mun­kásosztály új magasabb szintre emelkedett. Az osztályerőviszonyok a szocializmus, a haladás és a béke javára változtak. Ennek a korszak­nak a legnagyobb vívmánya a szocialista vi­lágrendszer kialakulása. Létrejött az egyenjogú szuverén államok minőségileg új közössége. Kapcsolataik az alapvető osztályérdekek azo­­(Folytatás a 2. oldalon) Az őszi mezőgazdasági mun­kák befejezéshez közelednek. A jó irányítás, a dolgozók szor­galma, a NOSZF 60. évforduló­jának tiszteletére vállalt köte­lezettségek teljesítése mellett, a kedvező időjárás nagyban, hozzájárult az ősziek időbeni elvetéséhez, a fontos betakarí­tási munkák elvégzéséhez, s az őszi szántás ütemének meg­gyorsításához. A Szlovák Szocialista Köztár­saságban a mezőgazdasági üze­mek 8 ezer hektár búzával ve­tettek többet a tervezettnél. A kevés csapadék következtében, s egyes helyeken a nem eléggé tökéletes talajmunka miatt, egyenlőtlenül kelt a búza. Ez is igazolja annak a helyessé­gét, hogy a fontos szemester­mékből jó többet vetni a terve­zettnél. Szerencsére november hónap első napjaiban megjött a várva-várt eső és ez minden bizonnyal jő hatással volt a szem csírásodáséra és a kelés­re. Bár a betakai^tás aránylag kevés veszteséggel járt, mégis egyes járásokban kukoricából és cukorrépából gyengék a hektárhozamok. Szerencsére a répa cukortartalma jó, s így a cukor talán nem lesz kevesebb a tervezettnél. Az SZSZK déli járásaiban a burgonyatermés is gyenge volt. Igaz sok esetben Idő előtt kellett kiásni a „min­dennapit“, mert szükséges volt a közellátás részére az étkezé­si burgonya. A szőlőtermés jó­nak mondható. Sajnos, főleg a Veľké Krtíš-i (nagykürtösij és a lučeneci (losonci) járásban az erős fagyok kárt okoztak a szőlőben s ezért nem érték e! a tervezett hektárhozamot, ör­vendetes tény viszont, hogy az idei őszön különös gondot for­dítanak a szerves trágya kihor­dására és beszántására. __: A közelmúlt napokban a két Ipaly-menti járás mezőgazdasá­gi igazgatóságának dolgozóival váltottunk szót az őszi munkák menetéről és arról, hogy mi­lyen következtetéseket vontak le a jövőre vonatkozólag. A Veiké Krtíš-i járásban Sel­­ský Michal főagronőmussal és Toldy Milan szakágazati agro­­nómussnl beszélgettünk az őszi munkákról. Az ősziek vetését október húszig befejezték. Sok éves ta­pasztalatok alapján főleg Mi­­ronovszkáját vetettek. A Száva és a Drina hektárhozama az idén jó volt, ezért a búza ve­tésterületének mintegy 20 szá­zalékára ezekből a fajtákból került. Szereztek a hazai Sola­ris fajtából is vetőmagot s az­zal szintén próbálkoznak. A bú­za kelésével egyelőre elégedet­lenek a vezetők, mivel a szá­raz földből nagyon egyenlőtle­nül kel a holnap kenyere. A cukorrépából mintegy 250 mázsás járási hektárhozamot várnak. Igaz a cukortartalom jónak mondható, sokhelyütt el­érte a 17 százalékot. A cukor­répát hét helyen kupacokba raktározzák, ahonnan a Rimav­ská Sobota-i (rimaszombati) cukorgyár törődik a folyama­tos elszállítással. A szakembe­rek a kis hektárhozamok okát a következőkben látják: sok fajta és nem mindig a legjobb minőségű volt a vetőmag, ezen­kívül a túl nedves tajaj miatt későn vetettek s a szárazság sok kárt okozott. A cukorrépa gyors betakarí­tását nagyban elősegítette, hogy a járás üzemei és a ka­tonaság szállítóeszközöket bo­csátott a mezőgazdasági üze­mek rendelkezésére. A szemes kukoricában szin­tén jelentős károkat okozott a korai fagy. Emiatt nem ért be, s így aztán a szemesre szántat is le kellett silózni. Különben a tömegtakarmányalap sokkal jobb mint az elmúlt esztendő­ben volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1500 hektáron volt másodvetés, amelyet közvetlen vagy közvetett módon használ­nak fel. A közelmúlt hetekben 884 hektáron szüretelték le a sző­lőt. A fagyok a szőlőben is ká­rokat okoztak és így járási vi­szonylatban nem érték el a 60 mázsás átlaghozamot sem. A zöldségtermesztésben is jelen­tős károkat okozott a korai fagy. Ez részben annak tudha­tó bé, hogy a paradicsomot nem tudták eladni, de ‘jelentős mennyiségű paprika is megfa­gyott. A biztonságosabb zöld­ségtermesztést egy 14 hektáros üvegházkertészet létesítésével szeretnék megoldani, s termé­szetesen bővítik á fólia alatti termesztést is. jó munkát végeztek a járás­ban az istállótrágya kihordásá­val és beszántásával. Tavaly például a tervezettnél 500 hek­tárral kevesebb földbe került szervestrágya. Az idei terv 5200 hektárnyi terület istállótrágyá­­zását irányozza elő; ennek be­­szántását minden bizonnyal tel­jesítik. A rendszeres ellenőrzés és a tökéletes gépek (az Agro­technika üzemközi vállalkozás korszerű gépei) jelentősen elő­segítik a fontos munkák elvég* zését. A mélyszántás befejezését november közepéig tervezik. Ä nehéz traktorokkal több mű­szakban dolgoznak, a többiek­kel hosszabbított műszakban. Az agronómusokkal történt megegyezés értelmében azok­ból a mezőgazdasági üzemek­ből, ahol elsőként végezték el a fontos munkát, a nehéz trak­torokat átcsoportosítják oda, ahol azokra még szükség van. A lučeneci (losonci) járás­ban október közepéig szintén a földbe került a mag. Búzából 103 hektárral többet vetettek a tervezettnél, gondolva arra, hogy az esetleges rosszul kelés miatt se csökkenjen a búza tervezett vetésterülete. A ta­pasztalatok alapján főleg Miro­­novszkája, Jubilejnája, Száva és Solaris fajták kerültek a főid­be. A losonci járásban az idén jelentős volt a jégkár. A fülekl körzetben még a cukorrépában is kárt okozott. De tavasszal is rosszul kelt a répa, s ezért több helyütt újból kellett vet­ni. így aztán mintegy 5 ezer tonnával kevesebbet adnak el a tervezettnél. A jégverés a kukoricában is károkat okozott. Emellett mint­egy 400 hektáron nem érett be a kukorica s ezért le kellett silőzni. így szemes kukoricát a tervezett 2019 hektár helyett csak 1000 hektárról takarítot­tak be. Burgonyát 70Ó hektáron ter­mesztettek. Sajnos, a hektárho­­zain kisebb volt a tervezettnél. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom