Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-29 / 43. szám

Szüret után a gyümöl­csösben és a kiskertben A korszerű temetési módszerek hamar meghonosodnak a nagy­üzemekben és a kistermelésben is. Az utóbbi időben mind több házikertben létesítenek a kiskertészek korszerű, sö­­vényművelésű almaültetvényt. Az ilyen látvány — ami tagad­hatatlanul a szakszerű ápolásra és növényvédelemre utal —■ bizonyára megdobogtatja a kiskertészkedők szívét. Foto: —dek A szüretet követően, lomb­hullás idején és után is van még tennivaló a gyümölcsös­ben és a szőlőben. Néhány óra alatt is hasznos munkát végez­hetünk, hiszen ilyenkor számos kártevőt, kórokozót semmisít­hetünk meg egyszerű mechani­kai vagy kémiai eljárással. A növényi hulladékok és a hullott lomb összegyűjtése és elégetése vagy komposztálása a legfontosabb munkák közé tar­tozik. Komposztálás esetén a felgyülemlett növényi anyago­kat fertőtleníteni kell. A kom­posztálásra szánt anyagot a Nitrosan vagy az Arborol két százalékos oldatával kell meg­öntözni. Még jobb, ha karbami­­dot használunk e célra, mert a 4—5 százalékos oldat, amit a prizma lezárása után locsolunk ki, serkenti a szerves anyagok bomlási folyamatát, és ezzel elősegíti az áttelelő gombakép­letek pusztulását. Lombhullás után átvizsgál­juk a gyümölcsfákat. Az idős, odvas, terméketlen vagy kárte­vők és vírusbetegségek által erősen fertőzött fákat kivágjak s mielöhb elégetjük. A pajzstet­vekkel sűrűn borított, elhalt, beteg ágakat levágjuk és eltü­zeljük, a fákat szükség szerint ritkítjuk, a vízhajtásokat, tő­­sarjakat tőből eltávolítjuk. A tisztogatás során levágjuk a kis és a nagy téli hernyófész­keket (ezekben telelnek át a galagonya pille, illetve az aranyfarú pille hernyói), a gyűrűspille gyűrűszerűén elhe­lyezkedő tojásait, valamint a gyapjaslepke sárgásbarna sző­rökkel borított tojásait leka­parjuk az ágakról és elégetjük. Az almafa lisztharmatos hajtás­­végeit levágjuk, és a fákról meg a földről összegyűjtött gyümölcsmúmiákkal együtt el­égetjük. Felerősítjük a fák törzsére a hernyófogó öveket, majd ösz­­szegyűjtjük és elégetjük az alattuk megbúvó kártevőket, a kis és a nagy téli araszoló szárnyatlan nőstényeit. A mezei vad által veszélyez­tetett fák törzsét drótszövetből készített védőráccsal óvjuk a károsodástól. Nem ajánlatos szalmával, kóróval, náddal stb. körülrakni a fák törzsét, mert ezekben az anyagokban meg­bújnak a mezei pockok és az üregi nyulak, esetleg más ál­lati kártevők is, amelyek — kertünkben megtelepedve — tetemes károkat okoznak. A nyúlrágástől úgy is megóvhat­juk fáinkat, hogy a Karnofer vizes oldatával (két rész ké­szítményhez egy rész víz) be­kenjük a fák törzsét. A ribiszke kaliforniai pajzs­­tetűvel megtámadott, és a kösz­méte amerikai lisztharmat ál­tal fertőzött bajtásait kivágjuk és elégetjük. A bokrok tövét télre szalmás trágyával, majd földdel betakarjuk. Persze a ribiszke, a köszméte és a mál­na letermett, elhalt, esetleg be­teg hajtásait, vesszőit kivágjuk és eltüzeljük. A szőlőben megkezdjük az oltáshoz szükséges anyag (ol­tóvesszők és alanyok) begyűj­tését. A tenyészidőben megje­lölt — roncet vírussal fertő­zött — tőkéket felszedjük és elégetjük. Ha megjelennek a mezei pockok és az üregi nyu­lak, azonnal megkezdjük az ir­tásukat. Csapdákat és mérge­zett csalétket (M-Köder Klein, Niva zrno) használunk. Ügyel­jünk rá, hogy a lerakott csal­étekhez háziállat ne férhessen hozzál A szamócát a tél beállta előtt még egyszer bekapáljuk s négyzetméterenként öt-hat kiló komposzttal fejtrágyázzuk, száraz fagyok esetén pedig fe­nyőgallyal betakarjuk. Kicseréljük a melegágyak földjét, a kora tavaszi tápkec­­ka-készítéshez már most előké­szíthetjük a földet; 200 ml Ne­olatint nyolc liter vízben felol­dunk s ezt egy négyzetméterre kiöntözzük, a földet jól össze­keverjük, majd fóliával beta­karjuk. A Nematin elpusztítja a fonálférgeket, a különféle rovarok lárváit, a gombákat s csökkenti a gyommagvak csí­­rázóképesságét. A Nematint a föld felhasználása előtt hat héttel kell alkalmazni. Az őszi alaptrágyázáskor — ha módunkban áll — áranként négy kiló mésznitrogént is szórjunk ki. A mésznitrogénből felszabaduló ciánamid sok ia­­lajlakó kórokozót, kártevőt el­pusztít. CSIBA SÁNDOR, mérnök Ki készítette a legszebb csokrot? A bratislavai Ifjú Természettudósok Központi Állomásán el­sősorban a nőké és a virágoké volt az első októberi szombat. Itt tartották meg az SZGYKSZ nő-tagjainak II. Virágkötészeti Versenyét. Két csoportban folyt a küzdelem: az elsőben piros szegfűből kellett ajándékcsokrot készíteni, a másikban muta­tós ikebanát kellett produkálniuk a versenyzőknek. A nemes vetélkedőt az SZGYKSZ KB elnökének, Tomešek Vladimírnak, és titkárának, Mosný Vladimír elvtársnak a kíséretében meg­tekintették a Lengyelországi Kertbarátok Szövetségének kül­döttei, Gronowska és Bialek elvtársnők, valamint a CSGYKSZ KB képviselője, Nečasová elvtársnő is. Az első kategóriában Francistyová Margita (poprádi járás) szerezte meg a győzelmet, a második helyen Augustinová Mar­ta (bardejovi járás), a harmadikon pedig Dobiašová Emília (senicai járás) végzett. A második kategóriában a bratislavai Remišová Jana bizo­nyult legügyesebbnek. A második helyet Repčíková Mária (humennéi járás), a harmadikot pedig Cibulová Helena (Ban­ská Bystrica-i járás) vívta ki. A versenyzők később találkoztak Prokešová Marta elvtárs­nővel, az értékelő bizottság tagjával, aki minden alkotást kü­lön értékelt, kijavította a vétett hibákat s közben szakmai magyarázatot nyújtott a virágkötészettel kapcsolatban. Veru­­záb František mérnöknek a hivatásos virágkötészeti versenye­ken készült diapozítívok vetítésével egybekötött előadása tett pontot az eseményekben és élményekben gazdag rendezvény végére. A jól sikerült virágkötészeti versenyt a NOSZF 60. és az egységes Csehszlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szö­vetsége megalakulásának 20. évfordulója jegyében rendezték ®еЯ­­Vacnla F. A közelmúltban jól sikerült, színvonalas galambkiállítást ren­dezett az SZKSZ Dunajská Streda-í járási bizottsága. Erről a bemutatóról, valamint Nitrán megrendezésre kerülő Nemzeti Apróállat Kiállítás előkészületeiről lapunk következő számá­ban adunk hírt. ka— 3 A Horný Баг-i Csallóköz Efsz gyümölcsösében és kertészeté­ben különösen vidám hangulat uralkodott a termés betakarí­tása idején. Nem ok nélkül, hi­szen a gyümölcsösben és a kertészetben is bőven volt mit szüretelni. A húsz hektáros almáskert­ben túlsúlyban Golden Deli­cious és Jonathán terem. Ott­­jártunkkor Podlóczky István gyümöLcsész felügyelete mellett tizenöt jókedvű asszony és lány szüretelte a bő termést, — Hogy vidám kollektíva vagyunk? Meghiszem azt — pislantott ki az ágak sűrűjéből, egy műanyag gyümölcsszedő kanna árnyékából Kardos Zsu­zsa. — Egy-egy fán negyven kiló alma is van, és ez megad­ja a munkakedvet. Podlóczky István a termelési tervfeladat teljesítésére irányí­totta a szót. — Fiatal az ültetvény, két­száz tonna össztermésre be­csültük a képességeit. Kelleme­sen meglepett bennünket, mint­egy negyven tonnával többet nyújt. Így a 600 ezer koronás pénzügyi tervet jócskán túltel­jesítjük. Legtöbbet a Jonathán termett, húsz tonnát hektáron­ként. A Golden Delicious fajtá­ból csaknem ugyanennyit szü­retelünk. A szövetkezetben az idén ter­meltek első ízben helyreveteti paradicsomot. A tíz hektáros terület beváltotta a hozzá fű­zött reményeket: félezer mázsa körüli átlaghozamot nyújtott hektáronként. A termést — sok idénymunkás, brigádos segítsé­gével — hagyományos módon, kézzel gyűjtötték be. Nem könnyű munka, a szövetkezete­­sek mégis lelkesedéssel haj­longtak a sorok fölött s öröm­mel újságolták, a paradicsom­nak és az új termelési eljárás­nak köszönhetik, hogy annyi sikertelen év után végre a ker­tészeti csoport is teljesíti a fel­adatát. Világi Ferenc növény­­termesztő azonban azt is el­árulta, ha a Dunajská Streda-i Agrofrigor felvásárlóira vártak volna, akkor a termés zöme kint rothadt volna meg a föl­dön, és aligha örülhetnének a kertészeti csoport tagjai. Az Agrofrigor ugyanis mindössze ötven mázsát volt hajlandó na­ponta átvenni á szövetkezettől. Még szerencse, hogy a CSSZK- ban többre becsülik, és napi száz mázsás tételben vásárol­ták a szövetkezetből a paradi­csomot. KÁDEK GÄBOR Gazdag termés almából és paradicsoméi Szilázs - baromfiaknak A baromfiak számára fű­ből, lucernából, béréből, hü­velyesekből, sárgarépából, takarmányrépából stb. lehet szilázst készíteni. A tenyész­tők véleménye szerint, az állatok a többféle alap­anyagból készített szilázst kedvelik és hasznosítják legjobban. Többen állítják, hogy a harminc százaléknyi fűből, ugyanannyi sárgaré­pából és negyven százalék­nyi káposztalevélbol készült szilázst kiváló eredménnyel hasznosítja állományuk. Egy baromfitenyésztő úgy nyilat­kozott, hogy a hatvan száza­léknyi viaszérésű kukoricá­ból és negyven százaléknyi répából készített szilázzsal ér el szép sikereket. De be­széltem már olyan báziasz­­szonnyal is, aki a negyven százaléknyi réti fűből, tiűsz százaléknyi lucernából, (il­letve heréből) és negyven százaléknyi párolt burgo­nyából készült szilázs elő­nyeit bizonygatta. Lehet, hogy más tenyésztők egyéb összetevőkből készítik a ba­romfiak számára a szilázst, ha egyáltalán készítenek, mert ez a takarmányozási módszer még korántsem : Jár ismert és elterjedt eljárás. Podlóczky István gyümölcsész: a Jonathán húsz, a Golden De­licious meg tizennyolc-tizenkilenc tonnát termett hektáronként. A szilázs állítólag egy­másfél hónapon belül meg­érik és aggddalom nélkül etethető. Persze nem korlát­lan mennyiségben. A tyúkok­nak negyven-ötven. a ka­csáknak százötven-kétszáz, a libáknak pedig akár kétszáz­ötven grammot is adhatunk belőle darabonaénl és na­ponta. (2c) Jégverés ellen: óiomiodld­­rakéta Gazdag termés, vidám szüretelek. Felvételünk Kardos Zsuzsát és Deák Erzsébetet örökítette meg. Színek Magda és Vas Ilona a paradicsomföldön szorgosko­dott Foto —bor Eredményesen működik az első magyar jégelhárítási rendszer Baranya megyében, a mohácsi, a pécsi és a sik­lósi járás — korábban gya­kori Jégverést szenvedett — területén. Az egy éve kiépí­tett rendszer jelenleg mint­egy százötvenezer hektárnyi területet véd e természeti csapástól. A Tenkesen felállított ra­­darállomásra befutó jelzések alapján tizenegy kilövőbe­­rendezésböl indulnak táma­dásra az ólomjodid töltésű rakéták a jégesővel fenye­gető felhögőcok ellen. A ha­tásukra kicsapódó nedvesség Is megfagy ugyan, de olyan parányi szemcsék alakulnak ki, hogy lehullva megolvad­nak. (Kesző)

Next

/
Oldalképek
Tartalom