Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-09 / 27. szám

1977. július 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Napjaink sürgős feladata: Teljes erővel ■ ■ g в ■ ■ i öntözni! A meleg nyári hónapokban meggyorsult a növények fejlődése. A gyors­­ütemű növekedés behozza azt a visszamaradást, amelyet a májusi hónap hűvös időjárása okozott. A talaj sajnos vízhiányban szenved. Ezért ahol csak lehetséges, maximális mértékben igénybe kell venni az öntözővizet! A mezőgazdasági üzemek túlnyomó részében megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek a nagy terméshozamokhoz vezetnek, a megfelelő tápanyagellátást és a növényvédelmet. így a növényállomány egyenlő és jól fejlett. A biológiai leltározás alapján megállapítható, hogy a növények hektáronkénti egyedszáma jó. Vonatkozik ez a cukorrépára és a kukori­cára Is. Ezek egyedszáma eléri a 70—80 ezret hektáronként. Továbbá az évelő takarmányok új vetése, valamint a tisztán' vetett intenzív legelők tűállománya Is nagyon jő. HOGYAN £S MIT ÖNTÖZNI? öntözés szempontjából — a zöldségféléken kívül — a figyelmet elsősor­ban a cukorrépára és a takarmányokra kell fordítani. Jelenleg a gabona­félék öntözése már felesleges, s a kukoricának főleg melegre van szük­sége, hogy behozza a kezdeti visszamaradást. Most mindenekelőtt azokat a területeket kell öntözni, amelyekről az évelő takarmányok termését már behordták. A lucerna, az intenzív fűállományok, esetleg a tavaszi keve­rékek első kaszálása után legalább 40 mm-es adagban kell öntözni. Hason­lóan a cukorrépa ievéltrágyázása után is 30—40 mm-es mennyiségű öntöző­víz szükséges.- Emellett a figyelmet elsősorban a kiegyenlített, jól fejlett növényállományokra kell összpontosítani, ahol az öntözés hatásos. Az ön­tözőkapacitás nagyobb teljesítménye érdekében meg kell szervezni a két­­műszakos, esetleg az állandó öntözést. Az energiával való takarékosság bi­zonyos intézedéseket tett szükségessé. Hogy az öntözés ne maradjon le, a legnagyobb mértékben ki kell használni az éjszakai üzemeltetést. Így tesznek a Šoporňaí „Győzelmes Február“ és több más szövetkezetben is. A gazdaságokban szombatonként és vasárnaponként is öntöznek, mert így követeli a helyzet. Egyes mezőgazdasági üzemek vezetői kivételt követel­nek az energia-fogyasztásban, holott — mint azt az ellenőrzések is bizonyí­tották — az öntözőberendezéseket abban az időszakban sem használták ki, amikor korlátozás nélkül lehetne öntözni! Az ilyen jelenségeket a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak fel kell számolniuk. Ma mór elmondható, hogy az üzemek Irányító tevékenysége magas szint­re jutott. Az agrotechnikai intézkedések operatív tervei konkrétak és meg­felelő szakmai szintre kerültek. A rendszeres kiértékelések és ellenőrzések folyamatosak. Helyenként azonban ezen operatív tervek kidolgozását és ellenőrzését elhanyagolják. Az öntözés teendőit rendszerint a technikusra bízzák. Ennek kövelkeztében a tulajdonképpeni öntözés csupán formális. Amikor a helyzet „égető“, néhol direktív parancsot osztogatnak az öntö­zésre. Valamennyi üzemben, ahol öntözőberendezéssel rendelkeznek, az agronómusnak ki kellett dolgoznia az öntözés hetenkénti operatív tervét. Ez magába foglalja az egyes munkák táblák szerinti szétírását, az öntözési technika teljesítményét, az öntözéshez szükséges munkaerő szükségletét, valamint az öntözés időpontját és adagját. Mivel idénymunkáról van szó, a terv a prémium összegét is tartalmazza. Az operatív térv jóváhagyása után törekedni kell annak megvalósítására. Ki kell küszöbölni azt az el­avult mentegetőzést, hogy „ezt a tevékenységet az öntöző technikusnak kell biztosítania, és másnak ehhez semmi köze“. Ennek a felfogásnak kö­vetkezményeként nem ritkán az öntözést szakszerűtlenül végzik, és ekkor jön a mese, hogy „az öntözés hatása nem érvényesült kellőképpen“. MI A TEENDŐ A LEGKÖZELEBBI IDŐSZAKBAN? Alacsonyabb növésű kukorica állományokban a sávos öntözőberendezések alkalmazhatók. Magasabb növényzetben az öntözőberendezéseket kerekes telppal kell ellátni. Ezeket a Banská Bystrica-i járásban a kremničkai gép­állomás gyártja. Az üzemek ezeket saját műhelyükben is elkészíthetik. A szükséges tervdokumentációt a bratislavai öntözőgazdasági Kutatóintézet­ből szerezhetik be. A további feladatok közé a tralónövények vetése, valamint új lucerna és fűállományok telepítése tartozik. Ezeknél az öntözés halaszthatatlan! Az agrotechnikai Intézkedéseken és az anyagi eszközökön kívül az öntö­zés következetes végzése, alapját képezi a jó növényállomány kialakításá­nak. Esetenként — a sikeres termesztés érdekében — a tenyészidő előtti öntözés Is szükséges. Ebben az időszakban egyéb speciális növények öntözését sem szabad el­hanyagolni. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy az öntözést megfelelő Időben és adagban kell elvégezni. Sok mezőgazdasági üzemben ma már az öntözőberendezéseket kellőképpen kihasználják, de még sok olyan üzem van, ahol várnak az Időjárás kedvezőbbre fordulására. A járási mezőgaz­dasági igazgatóságoknak éppen ezekre kellene összpontosítaniuk a figyel­müket, hogy az Öntözés hatékonysága ott, ahol erre lehetőség van, teljes mértékben érvényesüljön. FojTiK Stefan mérnök, , az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Minden rendelkezésre 6116 öntözőberendezést használjunk kil EGY GAZDASÁG TAKARMÄNYTERMESZTÉSI TAPASZTALATAI Nemcsak mennyiséget, hanem jó minőséget is! Az aratástól már csak néhány nap választ el bennünket, ezért a mező­­gazdasági üzemekben a figyelmet már erre fordítják. Gondolniuk kell azon­ban a többi mezőgazdasági munkára, elsősorban a növényápolásra és he­lyenként a takarmánybetakaritásra is, hiszen a növénytermesztés egyéb sza­kaszain szintén tartani kell a lépést, hogy sikeresen teljesíthessék az el­adási feladatokat, megteremtsék a kellő takarmányalapot. Hasonlóan, mint a gabonatermesztésben, a takar­­mánytermesetésben is a legigényesebb munkaműveletek közé tartozik a be­takarítás és a tartósítás. Ezen mun­kák időbeni és gondos elvégzése nagy mértékben befolyásolja a takarmá­nyok tápanyagtartalmát, s az állatok hasznosságát. Hogy miképpen oldják meg a takarmányok termelését, mi­lyen technológiát alkalmaznak a tar­tósításban és mit tesznek a megfelelő minőség érdekében, ellátogattunk a Bajcsl Állami Gazdaság igazgatósá­gára és elbeszélgettünk dr. Kosztyan­­ko Antal igazgató elvtárssal. # Mit tesznek annak érdekében, hogy kellő takarmányalapot létesít­senek, hogyan végezték a takarmá­nyok betakarításéi és tartósítását? — Takarmányt a szántóföld huszon­három százalékán termelünk. A leg­nagyobb területet a lucerna foglalja el. Ezt 747 hektáron termesztjük. Rét­jeink és legelőink területe 140 hek­tár. Abból a célból, hogy a nyárt és az őszi időszakban is elegendő zöld, nedvdús takarmányt biztosítsunk az állatoknak, nagy gondot fordítunk az őszi és tavaszi keverékek, valamint a silókukoric* termesztésére Is. A lucernát háromféleképpen hasz­nosítjuk. Elsősorban lucernalisztként, másodsorban szenázsként, és végül egészen kis mennyiségben a borjak részére szénát készítünk. Valamennyi tartósítási módszerhez megfelelő -be­takarító gépsort alkalmazunk. A beta­karításban érvényesítjük a gépek cso­portos alkalmazását. Erre a célra komplex munkabrigádokat létesítünk. A lucernaliszt készítésében a közvet­len betakarítási módszert vezettük be, s erre a célra szársértő berendezés­sel ellátott, magajáró szecskázókat használunk. A betakarítás napi telje­sítményét a rendelkezésünkre álló LKB szárítóberendezéshez kell alkal­mazni. Naponta háromszáz mázsa lucernalisztet készítünk. A szársértő használatával lehetővé válik a szárí­tóberendezés kapacitásának harminc százalékkal való növelése. A szárító­berendezés maximális kihasználása céljából idényben három műszakban dolgozunk. Szenázs készítésénél rotációs rend­­vágót alkalmazunk. A terményt tizen­­kétórás fonnyqsztás után a KS—.1 tí­pusú szecskázó rendfelszedővel nagy kapacitású szállítókocsikba juttatjuk. A felaprított terményt fóliával bélelt silógödörbe szórjuk. A zöldanyag gyúratására DT—54-es traktort hasz­nálunk. Ф Közismert tény, hogy nemcsak a takarmányok mennyisége, hanem ezeknek minősége is alapvető ténye­zője az állatok igény szerinti takar­mányozásának. Milyen intézkedéseket tesznek a minél jobb minőség érdeké­ben? — A takarmányok tápanyagtartal­ma szorosan összefügg a növényzet biológiai állapotával. A lucernánál pl. a legnagyobb karotín és könnyen emészthető fehérje-tartalom a nö­vényzet zöldbimbós fejlődési szaka­szában van. Ezért arra törekszünk, hogy a betakarítást még a virágzás előtt elvégezzük. A szenázs készítésé­nél nagy gondot fordítunk arra, hogy a lucernát 40—50 százalékos nedves­ségtartalommal gyűjtsük be, s a szecska 3—4 cm-nél ne legyen hosz­­szabb. A betakarítási munkákat úgy ütemezzük, hogy egy-egy silógödröt 4—5 napon belül lezárhassunk. A ta­karmányok minőségét rendszeresen ellenőrizzük. Annak érdekében, hogy a második, de a többi kaszálásnál minél jobb ho­zamot érjünk el, a termés behordása után elvégezzük a tarló — NPK — trágyázását. Ott ahol módunkban áll, rendszeresen öntözünk. Ezzel gyorsít­juk a növényzet fejlődését. így akar­juk elérni azt, hogy az aratás kezde­te előtt a többéves takarmányok má­sodik kaszálásának termését begyűjt­­hessük. A takarmányok idei első termésé­vel elégedettek vagyunk. Jő termést értünk el lucernából. Az első kaszá­lásból körülbelül százkilencven mázsa zöldanyagot értünk el hektáronként. Takarmányaink minősége — mind a szenázs, mind a széna — nagyon jó­nak mondható. Állami gazdaságunk­ban kellő hozzáértéssel és becsülettel állnak hozzá dolgozóink a takarmány­­termesztéshez és hasznosításához. Bi­zonyíték erre az is, hogy a tehenek­nél elértük az átlagos napi 11,70 lite­res tejhozamot. A megfelelő mennyi­ségű és minőségű tömegtakarmány biztosítása lehetővé tette az abrakkal való takarékos gazdálkodást. Csak húsz deka abrakot fogyasztottunk egy liter tejtermelésre. К. M. A magajáró szecskázó a takarmányt oldalmagasítóval fölszerelt pótkocsira szórja és a traktoros a fölaprított zöldanyagot a silógödrökbe szállítja. jobb szervezéssel a nagyobb terméshozam eléréséért! Mezőgazdasági termelésünk alapve­tő és megoldásra váró feladata az ál­lattenyésztés és a növénytermesztés összehangolása. Ezért a hatodik öt­éves tervidőszakban a gabonaprog­ramban meghatározott feladatok tel­jesítése, a takarmányalap megterem­tése, a kukoricatermesztés fellendíté­se szintén kiemelt feladat. E felada­tok megoldásában fontos szerepet játszanak a gazdaság-politikai intéz­kedések. A Nové Zámky-I járásban a kuko­ricatermesztésben már több évtize­des tapasztalattal rendelkeznek. A gazdaságok túlnyomó része a nagy­üzemi termesztésben gazdag tapaszta­latokat szerzett. Ezért abból a célból, hogy tájékoztatást szerezzünk, mikép­pen oldják és valósítják meg a kuko­ricaprogramban meghatározott fel­adatokat, ellátogattunk a komjaticei szövetkezetbe, ahol elbeszélgettünk Draguő mérnökkel, a szövetkezet fő­növénytermesztőjével. A szövetkezet — három kisebb gaz­daság társulásával — korszerű nagy­üzemi gazdasággá alakult. Annak el­lenére, hogy csak két évvel ezelőtt társultak, sikerült a kezdeti nehézsé­geket áthidalni és ezáltal jól együtt­működő és összehangolt gazdaság­­irányítást kialakítani. A szövetkezet gabonatermesztésében rangos helyet foglal el a kukoricatermesztés. A ku­koricatermesztésben gazdag tapaszta­latokkal rendelkeznek. Ezt bizonyítja az is, hogy 1975-ben hektáronként hetvenkét mázsa szemtermést értek el. Az elmúlt év nem kedvezett a ku­koricának. A tervezett hatvanhárom mázsa szemtermés-átlag helyett csak 41,8 mázsát értek el. Ez idén a lema­radást — ha az időjárás kedvez — behozzák. Ebben az évben ezerháromszázhat­van hektárt vetettek be kukoricával. Ez a terület a szántóföld huszonhat százaléka. Nagyon jő eredményt ér­tek el a kukorica monokultúrában való termesztésében. A monokultúra első évében hektáronkét 6—8 kg Zea­­zint alkalmaznak. A következő évek­ben a Zeazin adagját csökkentik. Az ellenálló gyomok ellen, a növényzet 15 cm-es fejlődési szakaszában, Diko­­nirtet használnak. Tapasztalataik sze­rint a kukorica monokultúrás ter­mesztése bevált, mert vegyszeres ke­zeléssel a növényállomány rendsze­rint gyommentes. A minél nagyobb hozamok elérése érdekében különböző termesztési, szervezési, gazdasági és ösztönző in­tézkedéseket tesznek. A kukoricater­mesztésben az előfeltételeket minde­nekelőtt a táblák kiválasztásával és kialakításával teremtik meg. Arra tö­rekszenek, bogy rekultivációs mun­kákkal, s az úthálózat kiépítésével legalább 150 hektáros területeket ala­kítsanak ki, melyeken lehetővé válik a második generációba tartozó gépek hasznosítása. A foszfor- és kálium­trágyázást a talaj tápanyagkészlete, a tervezett termésre számított táp­anyag-felhasználás, s az elővetemény szerint végzik. Istállótrágyázást csak 150—200 hektáron végeznek, mivel a trágya túlnyomó része a szőlő, a zöld­ség és a cukorrépa alá kell. Az utób­bi években a szervesanyag utánpótlá­sát a felaprított, s a DAM—390 folyé­kony nitrogéntrágyával permetezett kukoricaszár beszántásával oldják meg. Ez a módszer a tápanyag után­pótláson kívül nagy mértékben meg­könnyíti a kukoricaszár eltávolítását és a talaj gyors előkészítését az utó­­vetemény részére. A kukoricatermesztés szervezését nehezíti és bonyolulttá teszi a nagy fajtaválaszték. Ebben az évben pél­dául tizenegy fajtát termesztenek, holott ideális lenne — a búzához ha­sonlóan — a négy, vagy öt fajta. Va­lamennyi fajtánál pontosan ismerniük kell a sajátos igényeket, a termesztési technológiát. Néhány külföldi fajta termesztéséhez nincsenek kellő ta­pasztalatok. Ezek sok tekintetben komplikálják a munkaszervezést. A* egyes fajtáknál legnagyobb gon­dot a vetésre, és az ideális egyedszám betartására fordítják. Nagyon jól tud­ják, hogy amit a vetésnél elmulasz­tanak a későbbiek során már semmi­féle agrotechnikai beavatkozással nem lehet behozni. Ez pedig a ter­méshozamban nagyon is visszatükrö­ződik. Ezért arra törekednek, hogy a vetés a lehető legjobb minőségű le­gyen. A vetés minőségéért a munka­­csoport vezetője személyesen felelős. A vetést végző traktorosokat a szo­cialista munkaverseny keretében ösztönzik a jő minőségi munkára, s a legjobbak pénzjutalomban részesül­nek. A munkacsoportok vezetőire 800 hektár kukorica vetés állandó megfi­gyelése hárul. Észrevételeiket az ag­ronómusoknak jelentik, akik ennek alapján intézkednek. A kukorica még a közelmúltban a kézimunkára legigényesebb növények közé tartozott. Ma már termesztésé­nél munkaerőhiányban nem szenved­nek, mivel a termelést teljes mérték­ben gépesítették. Ezen kívül a lehető legnagyobb mértékben igénybe veszik a szolgáltatásokat is. A vegyszeres növényvédelmet például a Surany-i GTA növényvédő szolgálata végzi. A vegyszerezés Időpontjának meghatá­rozásánál elsősorban a saját megfi­gyeléseikre, másodsorban pedig az előrejelző szolgálat rendszeres jelen­téseire támaszkodnak. A főagronőmus szerint sokat segítene, ha a tápanyag­pótlást is szolgáltatás formájában le­hetne megoldani. Ez annyit jelent, hogy a korszerű nagyüzemi termelési módszerek összefüggenek az agroké­miai központok munkájával, melynek tevékenységét a mezőgazdasági üze­mek hiányolják. Nagyon jő tapaszta­latokat szereztek a repülőgépes mű­trágyázással, mivel a földi gépekhez viszonyítva a trágya szétszórása sok­kal egyenletesebb. A szövetkezet megfelelően fel van szerelve gépekkel. Az operatív szer­vezéshez hiányzik a gépközpont. Már megoldották a kukorica központosí­tott szárítását és tárolását. A rendel­kezésre álló MD—804 forrőlevegős szárítóberendezésükkel már rátértek az egész kukorica növényzet szárítá­sára. Ez idén e módszerrel kb. 150 hektárnyi területről szárítják a kuko­ricát. Mivel ennél a módszernél nem okoz gondot a kukoricaszár betakarí­tása, azokat a táblákat részesítik előnyben, amelyeken őszt veteménye­­ket fognak termeszteni. A szemes ku­korica betakarítására is nagy gondot fordítanak, ezért jó előre elkészítik a betakarítás szervezési tervét. A beta­karítás ütemét azonban a szárítóbe­rendezés kapacitásához kell idomíta­ni. Huszonnégy óra alatt 20—30 va­gon kukorica szárítható meg. Végezetül talán még annyit, hogy a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére minden igyekezetük arra irányul, hogy a termelési technológia betartásával, gondos növényápolással és rugal­mas munkaszervezéssel megteremtsék mindazokat a feltételeket, melyek elősegítik a jó termésátlag elérését. Klamarcsik Mária, mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom