Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-09 / 27. szám
1977. július 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Napjaink sürgős feladata: Teljes erővel ■ ■ g в ■ ■ i öntözni! A meleg nyári hónapokban meggyorsult a növények fejlődése. A gyorsütemű növekedés behozza azt a visszamaradást, amelyet a májusi hónap hűvös időjárása okozott. A talaj sajnos vízhiányban szenved. Ezért ahol csak lehetséges, maximális mértékben igénybe kell venni az öntözővizet! A mezőgazdasági üzemek túlnyomó részében megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek a nagy terméshozamokhoz vezetnek, a megfelelő tápanyagellátást és a növényvédelmet. így a növényállomány egyenlő és jól fejlett. A biológiai leltározás alapján megállapítható, hogy a növények hektáronkénti egyedszáma jó. Vonatkozik ez a cukorrépára és a kukoricára Is. Ezek egyedszáma eléri a 70—80 ezret hektáronként. Továbbá az évelő takarmányok új vetése, valamint a tisztán' vetett intenzív legelők tűállománya Is nagyon jő. HOGYAN £S MIT ÖNTÖZNI? öntözés szempontjából — a zöldségféléken kívül — a figyelmet elsősorban a cukorrépára és a takarmányokra kell fordítani. Jelenleg a gabonafélék öntözése már felesleges, s a kukoricának főleg melegre van szüksége, hogy behozza a kezdeti visszamaradást. Most mindenekelőtt azokat a területeket kell öntözni, amelyekről az évelő takarmányok termését már behordták. A lucerna, az intenzív fűállományok, esetleg a tavaszi keverékek első kaszálása után legalább 40 mm-es adagban kell öntözni. Hasonlóan a cukorrépa ievéltrágyázása után is 30—40 mm-es mennyiségű öntözővíz szükséges.- Emellett a figyelmet elsősorban a kiegyenlített, jól fejlett növényállományokra kell összpontosítani, ahol az öntözés hatásos. Az öntözőkapacitás nagyobb teljesítménye érdekében meg kell szervezni a kétműszakos, esetleg az állandó öntözést. Az energiával való takarékosság bizonyos intézedéseket tett szükségessé. Hogy az öntözés ne maradjon le, a legnagyobb mértékben ki kell használni az éjszakai üzemeltetést. Így tesznek a Šoporňaí „Győzelmes Február“ és több más szövetkezetben is. A gazdaságokban szombatonként és vasárnaponként is öntöznek, mert így követeli a helyzet. Egyes mezőgazdasági üzemek vezetői kivételt követelnek az energia-fogyasztásban, holott — mint azt az ellenőrzések is bizonyították — az öntözőberendezéseket abban az időszakban sem használták ki, amikor korlátozás nélkül lehetne öntözni! Az ilyen jelenségeket a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak fel kell számolniuk. Ma mór elmondható, hogy az üzemek Irányító tevékenysége magas szintre jutott. Az agrotechnikai intézkedések operatív tervei konkrétak és megfelelő szakmai szintre kerültek. A rendszeres kiértékelések és ellenőrzések folyamatosak. Helyenként azonban ezen operatív tervek kidolgozását és ellenőrzését elhanyagolják. Az öntözés teendőit rendszerint a technikusra bízzák. Ennek kövelkeztében a tulajdonképpeni öntözés csupán formális. Amikor a helyzet „égető“, néhol direktív parancsot osztogatnak az öntözésre. Valamennyi üzemben, ahol öntözőberendezéssel rendelkeznek, az agronómusnak ki kellett dolgoznia az öntözés hetenkénti operatív tervét. Ez magába foglalja az egyes munkák táblák szerinti szétírását, az öntözési technika teljesítményét, az öntözéshez szükséges munkaerő szükségletét, valamint az öntözés időpontját és adagját. Mivel idénymunkáról van szó, a terv a prémium összegét is tartalmazza. Az operatív térv jóváhagyása után törekedni kell annak megvalósítására. Ki kell küszöbölni azt az elavult mentegetőzést, hogy „ezt a tevékenységet az öntöző technikusnak kell biztosítania, és másnak ehhez semmi köze“. Ennek a felfogásnak következményeként nem ritkán az öntözést szakszerűtlenül végzik, és ekkor jön a mese, hogy „az öntözés hatása nem érvényesült kellőképpen“. MI A TEENDŐ A LEGKÖZELEBBI IDŐSZAKBAN? Alacsonyabb növésű kukorica állományokban a sávos öntözőberendezések alkalmazhatók. Magasabb növényzetben az öntözőberendezéseket kerekes telppal kell ellátni. Ezeket a Banská Bystrica-i járásban a kremničkai gépállomás gyártja. Az üzemek ezeket saját műhelyükben is elkészíthetik. A szükséges tervdokumentációt a bratislavai öntözőgazdasági Kutatóintézetből szerezhetik be. A további feladatok közé a tralónövények vetése, valamint új lucerna és fűállományok telepítése tartozik. Ezeknél az öntözés halaszthatatlan! Az agrotechnikai Intézkedéseken és az anyagi eszközökön kívül az öntözés következetes végzése, alapját képezi a jó növényállomány kialakításának. Esetenként — a sikeres termesztés érdekében — a tenyészidő előtti öntözés Is szükséges. Ebben az időszakban egyéb speciális növények öntözését sem szabad elhanyagolni. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy az öntözést megfelelő Időben és adagban kell elvégezni. Sok mezőgazdasági üzemben ma már az öntözőberendezéseket kellőképpen kihasználják, de még sok olyan üzem van, ahol várnak az Időjárás kedvezőbbre fordulására. A járási mezőgazdasági igazgatóságoknak éppen ezekre kellene összpontosítaniuk a figyelmüket, hogy az Öntözés hatékonysága ott, ahol erre lehetőség van, teljes mértékben érvényesüljön. FojTiK Stefan mérnök, , az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Minden rendelkezésre 6116 öntözőberendezést használjunk kil EGY GAZDASÁG TAKARMÄNYTERMESZTÉSI TAPASZTALATAI Nemcsak mennyiséget, hanem jó minőséget is! Az aratástól már csak néhány nap választ el bennünket, ezért a mezőgazdasági üzemekben a figyelmet már erre fordítják. Gondolniuk kell azonban a többi mezőgazdasági munkára, elsősorban a növényápolásra és helyenként a takarmánybetakaritásra is, hiszen a növénytermesztés egyéb szakaszain szintén tartani kell a lépést, hogy sikeresen teljesíthessék az eladási feladatokat, megteremtsék a kellő takarmányalapot. Hasonlóan, mint a gabonatermesztésben, a takarmánytermesetésben is a legigényesebb munkaműveletek közé tartozik a betakarítás és a tartósítás. Ezen munkák időbeni és gondos elvégzése nagy mértékben befolyásolja a takarmányok tápanyagtartalmát, s az állatok hasznosságát. Hogy miképpen oldják meg a takarmányok termelését, milyen technológiát alkalmaznak a tartósításban és mit tesznek a megfelelő minőség érdekében, ellátogattunk a Bajcsl Állami Gazdaság igazgatóságára és elbeszélgettünk dr. Kosztyanko Antal igazgató elvtárssal. # Mit tesznek annak érdekében, hogy kellő takarmányalapot létesítsenek, hogyan végezték a takarmányok betakarításéi és tartósítását? — Takarmányt a szántóföld huszonhárom százalékán termelünk. A legnagyobb területet a lucerna foglalja el. Ezt 747 hektáron termesztjük. Rétjeink és legelőink területe 140 hektár. Abból a célból, hogy a nyárt és az őszi időszakban is elegendő zöld, nedvdús takarmányt biztosítsunk az állatoknak, nagy gondot fordítunk az őszi és tavaszi keverékek, valamint a silókukoric* termesztésére Is. A lucernát háromféleképpen hasznosítjuk. Elsősorban lucernalisztként, másodsorban szenázsként, és végül egészen kis mennyiségben a borjak részére szénát készítünk. Valamennyi tartósítási módszerhez megfelelő -betakarító gépsort alkalmazunk. A betakarításban érvényesítjük a gépek csoportos alkalmazását. Erre a célra komplex munkabrigádokat létesítünk. A lucernaliszt készítésében a közvetlen betakarítási módszert vezettük be, s erre a célra szársértő berendezéssel ellátott, magajáró szecskázókat használunk. A betakarítás napi teljesítményét a rendelkezésünkre álló LKB szárítóberendezéshez kell alkalmazni. Naponta háromszáz mázsa lucernalisztet készítünk. A szársértő használatával lehetővé válik a szárítóberendezés kapacitásának harminc százalékkal való növelése. A szárítóberendezés maximális kihasználása céljából idényben három műszakban dolgozunk. Szenázs készítésénél rotációs rendvágót alkalmazunk. A terményt tizenkétórás fonnyqsztás után a KS—.1 típusú szecskázó rendfelszedővel nagy kapacitású szállítókocsikba juttatjuk. A felaprított terményt fóliával bélelt silógödörbe szórjuk. A zöldanyag gyúratására DT—54-es traktort használunk. Ф Közismert tény, hogy nemcsak a takarmányok mennyisége, hanem ezeknek minősége is alapvető tényezője az állatok igény szerinti takarmányozásának. Milyen intézkedéseket tesznek a minél jobb minőség érdekében? — A takarmányok tápanyagtartalma szorosan összefügg a növényzet biológiai állapotával. A lucernánál pl. a legnagyobb karotín és könnyen emészthető fehérje-tartalom a növényzet zöldbimbós fejlődési szakaszában van. Ezért arra törekszünk, hogy a betakarítást még a virágzás előtt elvégezzük. A szenázs készítésénél nagy gondot fordítunk arra, hogy a lucernát 40—50 százalékos nedvességtartalommal gyűjtsük be, s a szecska 3—4 cm-nél ne legyen hoszszabb. A betakarítási munkákat úgy ütemezzük, hogy egy-egy silógödröt 4—5 napon belül lezárhassunk. A takarmányok minőségét rendszeresen ellenőrizzük. Annak érdekében, hogy a második, de a többi kaszálásnál minél jobb hozamot érjünk el, a termés behordása után elvégezzük a tarló — NPK — trágyázását. Ott ahol módunkban áll, rendszeresen öntözünk. Ezzel gyorsítjuk a növényzet fejlődését. így akarjuk elérni azt, hogy az aratás kezdete előtt a többéves takarmányok második kaszálásának termését begyűjthessük. A takarmányok idei első termésével elégedettek vagyunk. Jő termést értünk el lucernából. Az első kaszálásból körülbelül százkilencven mázsa zöldanyagot értünk el hektáronként. Takarmányaink minősége — mind a szenázs, mind a széna — nagyon jónak mondható. Állami gazdaságunkban kellő hozzáértéssel és becsülettel állnak hozzá dolgozóink a takarmánytermesztéshez és hasznosításához. Bizonyíték erre az is, hogy a teheneknél elértük az átlagos napi 11,70 literes tejhozamot. A megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmány biztosítása lehetővé tette az abrakkal való takarékos gazdálkodást. Csak húsz deka abrakot fogyasztottunk egy liter tejtermelésre. К. M. A magajáró szecskázó a takarmányt oldalmagasítóval fölszerelt pótkocsira szórja és a traktoros a fölaprított zöldanyagot a silógödrökbe szállítja. jobb szervezéssel a nagyobb terméshozam eléréséért! Mezőgazdasági termelésünk alapvető és megoldásra váró feladata az állattenyésztés és a növénytermesztés összehangolása. Ezért a hatodik ötéves tervidőszakban a gabonaprogramban meghatározott feladatok teljesítése, a takarmányalap megteremtése, a kukoricatermesztés fellendítése szintén kiemelt feladat. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszanak a gazdaság-politikai intézkedések. A Nové Zámky-I járásban a kukoricatermesztésben már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A gazdaságok túlnyomó része a nagyüzemi termesztésben gazdag tapasztalatokat szerzett. Ezért abból a célból, hogy tájékoztatást szerezzünk, miképpen oldják és valósítják meg a kukoricaprogramban meghatározott feladatokat, ellátogattunk a komjaticei szövetkezetbe, ahol elbeszélgettünk Draguő mérnökkel, a szövetkezet főnövénytermesztőjével. A szövetkezet — három kisebb gazdaság társulásával — korszerű nagyüzemi gazdasággá alakult. Annak ellenére, hogy csak két évvel ezelőtt társultak, sikerült a kezdeti nehézségeket áthidalni és ezáltal jól együttműködő és összehangolt gazdaságirányítást kialakítani. A szövetkezet gabonatermesztésében rangos helyet foglal el a kukoricatermesztés. A kukoricatermesztésben gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt bizonyítja az is, hogy 1975-ben hektáronként hetvenkét mázsa szemtermést értek el. Az elmúlt év nem kedvezett a kukoricának. A tervezett hatvanhárom mázsa szemtermés-átlag helyett csak 41,8 mázsát értek el. Ez idén a lemaradást — ha az időjárás kedvez — behozzák. Ebben az évben ezerháromszázhatvan hektárt vetettek be kukoricával. Ez a terület a szántóföld huszonhat százaléka. Nagyon jő eredményt értek el a kukorica monokultúrában való termesztésében. A monokultúra első évében hektáronkét 6—8 kg Zeazint alkalmaznak. A következő években a Zeazin adagját csökkentik. Az ellenálló gyomok ellen, a növényzet 15 cm-es fejlődési szakaszában, Dikonirtet használnak. Tapasztalataik szerint a kukorica monokultúrás termesztése bevált, mert vegyszeres kezeléssel a növényállomány rendszerint gyommentes. A minél nagyobb hozamok elérése érdekében különböző termesztési, szervezési, gazdasági és ösztönző intézkedéseket tesznek. A kukoricatermesztésben az előfeltételeket mindenekelőtt a táblák kiválasztásával és kialakításával teremtik meg. Arra törekszenek, bogy rekultivációs munkákkal, s az úthálózat kiépítésével legalább 150 hektáros területeket alakítsanak ki, melyeken lehetővé válik a második generációba tartozó gépek hasznosítása. A foszfor- és káliumtrágyázást a talaj tápanyagkészlete, a tervezett termésre számított tápanyag-felhasználás, s az elővetemény szerint végzik. Istállótrágyázást csak 150—200 hektáron végeznek, mivel a trágya túlnyomó része a szőlő, a zöldség és a cukorrépa alá kell. Az utóbbi években a szervesanyag utánpótlását a felaprított, s a DAM—390 folyékony nitrogéntrágyával permetezett kukoricaszár beszántásával oldják meg. Ez a módszer a tápanyag utánpótláson kívül nagy mértékben megkönnyíti a kukoricaszár eltávolítását és a talaj gyors előkészítését az utóvetemény részére. A kukoricatermesztés szervezését nehezíti és bonyolulttá teszi a nagy fajtaválaszték. Ebben az évben például tizenegy fajtát termesztenek, holott ideális lenne — a búzához hasonlóan — a négy, vagy öt fajta. Valamennyi fajtánál pontosan ismerniük kell a sajátos igényeket, a termesztési technológiát. Néhány külföldi fajta termesztéséhez nincsenek kellő tapasztalatok. Ezek sok tekintetben komplikálják a munkaszervezést. A* egyes fajtáknál legnagyobb gondot a vetésre, és az ideális egyedszám betartására fordítják. Nagyon jól tudják, hogy amit a vetésnél elmulasztanak a későbbiek során már semmiféle agrotechnikai beavatkozással nem lehet behozni. Ez pedig a terméshozamban nagyon is visszatükröződik. Ezért arra törekednek, hogy a vetés a lehető legjobb minőségű legyen. A vetés minőségéért a munkacsoport vezetője személyesen felelős. A vetést végző traktorosokat a szocialista munkaverseny keretében ösztönzik a jő minőségi munkára, s a legjobbak pénzjutalomban részesülnek. A munkacsoportok vezetőire 800 hektár kukorica vetés állandó megfigyelése hárul. Észrevételeiket az agronómusoknak jelentik, akik ennek alapján intézkednek. A kukorica még a közelmúltban a kézimunkára legigényesebb növények közé tartozott. Ma már termesztésénél munkaerőhiányban nem szenvednek, mivel a termelést teljes mértékben gépesítették. Ezen kívül a lehető legnagyobb mértékben igénybe veszik a szolgáltatásokat is. A vegyszeres növényvédelmet például a Surany-i GTA növényvédő szolgálata végzi. A vegyszerezés Időpontjának meghatározásánál elsősorban a saját megfigyeléseikre, másodsorban pedig az előrejelző szolgálat rendszeres jelentéseire támaszkodnak. A főagronőmus szerint sokat segítene, ha a tápanyagpótlást is szolgáltatás formájában lehetne megoldani. Ez annyit jelent, hogy a korszerű nagyüzemi termelési módszerek összefüggenek az agrokémiai központok munkájával, melynek tevékenységét a mezőgazdasági üzemek hiányolják. Nagyon jő tapasztalatokat szereztek a repülőgépes műtrágyázással, mivel a földi gépekhez viszonyítva a trágya szétszórása sokkal egyenletesebb. A szövetkezet megfelelően fel van szerelve gépekkel. Az operatív szervezéshez hiányzik a gépközpont. Már megoldották a kukorica központosított szárítását és tárolását. A rendelkezésre álló MD—804 forrőlevegős szárítóberendezésükkel már rátértek az egész kukorica növényzet szárítására. Ez idén e módszerrel kb. 150 hektárnyi területről szárítják a kukoricát. Mivel ennél a módszernél nem okoz gondot a kukoricaszár betakarítása, azokat a táblákat részesítik előnyben, amelyeken őszt veteményeket fognak termeszteni. A szemes kukorica betakarítására is nagy gondot fordítanak, ezért jó előre elkészítik a betakarítás szervezési tervét. A betakarítás ütemét azonban a szárítóberendezés kapacitásához kell idomítani. Huszonnégy óra alatt 20—30 vagon kukorica szárítható meg. Végezetül talán még annyit, hogy a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére minden igyekezetük arra irányul, hogy a termelési technológia betartásával, gondos növényápolással és rugalmas munkaszervezéssel megteremtsék mindazokat a feltételeket, melyek elősegítik a jó termésátlag elérését. Klamarcsik Mária, mérnök
