Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-15 / 41. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES A vadászszövetség hírei Ä SZVSZ KB elnöksége 1977 júniusi és júliusi ülésén megvitatta a szürke fogoly létszámáról beterjesztett Jelentést. Eszerint a szürke foglyok száma 1974-ig lassan növekedett, azóta pedig fokozatosan csökkent. A nyugat-szlovákiai kerületben él Szlovákia fogoly-állományának nyolcvan százalékai A foglyok száma Itt csak ötvenkét százalékát éri el a normában meghatározottnak, a távlati tervben kitűzött létszámnak pedig csak harminchét százalékát. A kedvezőtlen helyzet kapcsán az elnökség javaslatot tesz az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, hogy 1977-ben tiltsa le a szürke fogoly lövését és befogását s a rendelkezés visszavonásáig nyilvánítsa védetté. Az elnökség jóváhagyta az 1977/ 1978 vadászidény országos élővad befogási tervét s azt lebontotta a járásokra. Jóváhagyta az élővad belföldi értékesítési árát, amelyek hasonlóak az elmúlt idény áraival. A SZVSZ KB-а vadgazdálkodási szakbizottságának javaslatára pénzbeli támogatást nyújtott a Vadgazdálkodási Fejlesztési Alapból a SZVSZ trenöíni járási bizottságának két, továbbá a Rimavská Sobota-1 járási bizottságnak tíz élő muflon vásárlására. Tudomásul vette az 1977. évi vadászvizsgákról szóló jelentést. Ebben az évben huszonkét járási bizottság mint az előadók és vizsgáztatók. Az elnökség megbízta a SZVSZ KB politikai-oktató szakbizottságát, hogy tegyen intézkedéseket a vizsgák és a vizsgákra való előkészítés színvonalának további tökéletesítésére s az év végéig szervezzen összpontosított politikai, szakmai és pedagógiai módszertani iskolázást a járási szakelőadók és vizsgáztatók részére. Elfogadta a SZVSZ tagjainak továbbképzéséről szóló jelentést. Az 1977. október IS. A vadgazda feladata szervezett vadászvizsgát. Nem szerveztek vizsgát a bardejovi, a čadcai, a Dunajská Streda-i, a Nové Zámky-i, a Považská Bystrica-i, a popradi, a Spišská Nová Ves-i, a Stará Ľubovňa-i, a svidníki és a Vefký Krtiš-i járásokban. A vizsgákon összesen 1437 jelölt vett részt, ezekből 441 végzett kitüntetéssel, 931 megfelelt és 64 nem tette le a vizsgát. A vizsgák színvonala az elmúlt évekhez viszonyítva javult. Ebben nagyban segítettek az új, egységes kérdések, vala-1977/1978-as idényre ezeket a továbbképzési témákat rendelte el: — A NOSZF 60. évfordulója és a csehszlovák dolgozó nép Februári Győzelmének 30. évfordulója. — A vadászegyesületek gazdálkodására és gazdasági nyilvántartására vonatkozó előírások. — A természet és a vadászat védelme. — Az apróvad tenyésztése. F. R. A vadászösvények ismerője Tisztelem azokat az idős vadászokat, akiknek az arcát a nyári napsütés, az őszi szél, a havaseső, a tél pirospozsgássá tette. Tapasztalataim szerint a hangjuk erőteljesebb mint azoké, akiknek hivatásukat négy fai közt kell teljesíteniük. Rendszerint jó emberismerők, mert jó pár emberrel volt dolguk. Értenek a vadgazdálkodáshoz, a mezei vadak megfigyeléséhez és nem utolsósorban elejtéséhez. Ezen bevezető után hadd mutassam be a csallóközi vadászok nesztorét id. Horváth Józsi bácsit a SZVSZ Vajka nad Dunajom-i (vajkai) alapszervezetének nyolcvanegyéves tagját, aki évek során nagy tapasztalatokra tett szert. Józsi bácsi (vadászj pályafutását 1924-ben kezdte. Véletlenül lett Vajka vadászterületének a bérlője. Szívesen látták őt a rohovcei (szarvai) és a Horný Bar-i (felbári) körvadászatokon is. A felszabadulás után, 1950-ben alapítótagként vett részt a vadászegyesület létrehozásában Vajka, Kecölcés és Dobrohost' (Doborgaz) községek halárában. Ebben a vadászegyesületben huszonkét évig töltötte be az elnöki tisztséget. Közbenjárására vadászterületükhöz csatolták a Vajka környéki erdőket. Ezeket azóta is bérelik az állami erdészettől. Józsi bácsi sokat beszélt az elmúlt ötvenhárom évről, a félévszázad alatt megtörtént vadászélményeiről, az árvizek alkalmából kimentett őzikékről és szarvasokról, amelyek a szívéhez nőttek. Beszélgetés közben megjegyezte: — A jövő idény lesz az utolsó, azután abbahagyom ... Lehet, hogy vadászfegyverét egy nálánál fiatalabbnak adja át, azonban a természet szavára, bizonyára továbbra is hívják majd az általa annyira ismert vadászösvények és mezei vadak, amelyeket pályafutása során mindig féltő gonddal védett. CSIBA LÄSZLÜ A szarvasok frigyetése még mindig tart. Néha azonban október végéig is elhúzódik. A bőgés kezdetének idejét nagyban befolyásolják az éghajlati, időjárási és tájbeli különbségek. A kárpáti bika rendes körülmények között későbben bőg, mint a vágmelléki vagy a dunamelléki. Rendkívül fontos tudni, milyen korban lőjük ki a selejt bikákat. Ehhez nagy szakértelem és sok évi tapasztalat szükséges. Amikor egy szarvasról megállapítjuk, hogy selejt, a korától függetlenül ki kell lőni. Tudnunk kell azonban azt is, hogy ha néhány rossz tulajdonság az egyik korosztályban még elnézhető, ugyanaz a másikban már hiba lehet! A kilövés mértéke tehát minden korosztályban más. A fiatal egyedek még fejlődhetnek, javulhatnak, a középkorúaknái azonban már megmutatkoznak az összes előnyök, de a hátrányok is. Főleg első négy életévükben kell figyelemmel kísérni a jő származású bikák agancsfejlődését. A negyedik agancsnál már mutatkoznia kell a jó vagy a rossz tulajdonságnak. Ezután már nincs mit várni. A szlovák szarvasbikák fejlődési csúcsa kb. tíztizenkét év. Ám a fejlődés üteme vidékenként változik. A magashegységek szarvasai lassabban fejlődnek, ezzel szemben a Duna árierének bikái sokkal gyorsabban. A tehenek selejtezése szintén nagy feladat. A vadászok közül többen itt követnek el hibákat. A tehénselejtezés körültekintő, hozzáértő munkát kíván. A lelkiismeretlen vadászok válogatás nélkül úgy lövik a teheneket, ahogy látókörükbe kerülnek. A helyes selejtezés elméletét tökéletesen ismerni kell. Ehhez előképzettség és gyakorlat szükséges. Azokon a területrészeken, ahol évről-évre több a jó agancsú bika, ott az állomány minősége kitűnő. Ilyen helyeken kímélni kell a teheneket, mert a jó agancs mindenekelőtt a kiváló tulajdonságú tehenek érdeme. A beteg teheneket azonban lőjük ki. A soványak, a borzas szőrüek golyóérettek. Sok évi tapasztalatból tudom, hogy az egészséges szarvasok nem tűrik maguk közt a betegeket. Mind a bikák, mind pedig a tehenek zaklátták a beteg állatokat. Csak egész* séges, jól {ejlett t iheneket hagyunk meg, mert csak fejlett egyebektől várhatunk erőtelje$ borjakat, ezért óvni, védeni kell ezeket. A kutatások szerint, a hosszúfejű bikák hosszú aganpsszárat fejlesztenek. Amikor a ti henek fejének és egyéb testrészének mérése gyakorlattá vált, megállapították, hogy a hosszúfejű tehen :k bikaborjainak hosszú az agancsszára. Ezért kíméljük a hosszúfejű, erőstestű teheneket. A rövid, csukáfejű és feltűnően rövidtestű teheneki t lőjük ki. Borjas tehén kilövésekor az első lövés a borjúnak szóljon. Az árván maradt, vagyis az anyja támogatására szoruló borjú — ha n^m lövik ki — társainál rendszerint gyengébb lesz és selejtet szaporítóvá válik. A természetben a gyors vagy a lassú fejlődés örötlődő tulajdonság. Ennél fogva a lasi ú fejlődés nagy hibának számít, mert kihat az utódokra, vagyis а к ivetkező nemzedékekre. A lassú fejlódésü tehén ugyanis későn vedlik. \ későn üzekedő tehát a bikákat sol áig bőgési feszültségben tartja és amiatt későn ellik, ami nem kívánatos mert a júniusban születeti borjú, nebi éri utol az idejében születteket. A gyors fejlődésű teheneket tartsuk meg, de a lassú fejlődésüket kisele tezzük. Ha az állomány már nagyon jó, vagyis túlsúlyban jó tulajdonságúak a tehenek, akkor i kilövést nagyon öreg egyedek, de főképpen üszők közt végezzük. A vezértehenet azonban kímélni kell. äz rendszerint fejlett, egészséges éf többnyire jó tulajdonságú. Sok hibát követnek el egyes vadászok, dje az erdőgazdaságok személyzete is a meddő tehenek kilövése során, Tiibbször előfordul, hogy a borjú ne n tartózkodott a szarvastehén közelében, máris kilőtték, majd a borjú egyszerre megjelent és meglőtt anyja mellé állt. Ennél aligha van szí ifacsaróbb látvány. A meddőség címéi i leadott ilyen lövés és selejtezés lágy szégyene az úgynevezett vadás: nak. Tehát ne hamarkodjuk el a do got, lövés előtt jól nézzünk körül, m irt csak így lehet jó a tehenek selé tezése. JJ M. H a b r o v s k ý Sporthorgász versenyzők Sporthorgászaink közül sokan nem tudják, hogy a rendszeres horgászaton kívül, egyes sporthorgász egyesületek versenyekkel is foglalkoznak. A horgászversenyeknek megvannak a szigorú és pontos előírásai, szabályai. Ezek meghatározzák, hogy milyen eszközökkel és hogyan lehet a versenyeknél helytállni. Például a komárnoi (komáromi) sport horgászegyesü let alapszervezetei legjobb versenyzői kellő felkészültséggel vesznek részt a kerületi rendezvényeken is. Csoportonként a divízióban vagy a második és az első ligában állnak rajthoz. A horgászversenyeken csakúgy, mint az összes többi sportágak versenyeiben igen szívós harc folyik a továbbjutásért. Az országos és a szlovákiai „LIGA“ keretében összesen tizenkét csoport küzd az elsőbbségért. A kerületi versenyeken öt férfi és egy nő vesz részt a nagy küzdelemben. Az eredmény mindenesetre attól is függ mennyiségben és súlyban ki és mennyi halat fog a verseny alatt. Ugyanis egy hal egy pontot jelent és egy gramm pedig további egy pontot. Ezek összege adja az eredményt. A komáromi sporthorgászok az * elmúlt években szép eredményeket értek el Procházka Ferenc edző irányításával. Mind belföldön, mind határainkon túl jó nevet vívtak ki maguknak. A versenyző gárda egyik elismert tagja Mészáros Ferenc az idén már ötödször vesz részt a világbajnoksági versenyen, amelyet idén Luxemburgban szerveznek. A nagy tapasztalattal rendelkező, jónevű csehszlovákiai versenyző csoport tagjai közt van Fábik László és Horváth Elemér is. A horgászegyesület vezetősége nagy gondot fordít a fiatal horgászversenyzők előkészítésére is, akik közül Bartal József már csehszlovák bajnok is volt. Ezt a címet szorgalmas és küzdelmes versenyzésekkel sikerült megszereznie. Meg kell még említenünk, hogy az eddig elért kiváló verseny eredményeket csakis rendszeres edzésekkel, hibátlan felszereléssel, elsőrendű csalival és nem utolsó sorban igazi sportszellemmel és sporthorgász kitartással lehetett elérni . vei horgászegyesületek tagjaival és versenyzőivel. Versenyzőink nem feledkeznek meg a különféle rendezvények szervezéséről sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából megrendezett legutóbbi horgászversenyeken resztvettek, a Steiner Gáborról elnevezett hajógyárban dolgozó sporthorgászatot kedvelő szovjet elvtársak is! / Az egyesület jövőbeni fontos felIfjú horgászok nevelése A sporthorgász egyesület egyes jó nevű versenyzői részt vettek már több külföldi horgászversenyen is. Többek között Franciaországban, Luxemburgban, a Szovjetunióban, Bulgáriábau, Lengyelországban, az NDK-ban és Magyarországon. A versenyző gárdának kiváló sport és baráti kapcsolatai vannak a szomszédos magyarországi győri, almásfüzitői, komáromi és ráckeadata, hogy a legrangosabb országos versenyekre előkészítse az esélyeseket. A versenyzők csoportja harminc tagú. A horgászegyesület vezetősége — Gecző Béla mérnökkel az élén, aki a horgászegyesület elnöke — komoly támogatást nyújt a versenyzőknek s azok viszonzásul mindent megtesznek azért, hogy alapszervezetük régi jó hírét öregbítsék! Holczer László Módosítás a horgászatban A SZHSZ KB, a kerületi nemzeti bizottságok által jóváhagyott kivételezések alapján ez év március 20-án jóváhagyta a horgászatra vonatkozó új szabályokat. Ezek azokra a vízterületekre vonatkoznak, amelyeket a szövetség szervei gondoznak. A szabályzat szerint a pisztráng nélküli vizekben egész évben horgászhatók azok a halfajták, amelyeknek nincs törvényileg megszabott védelmi idejük. A többi halfajtára az alábbi horgászidény érvényes: galóca 10. 1-től 12. 31-ig pér 5. 16-tól 12. 31-ig csuka 5. 1-től 12. 31-ig ŐII 5. 1-től 12. 31-ig compó 6. 1-től 12. 31-ig paduc 5. l-től 3. 31-ig márna 5. l-től 12. 31-ig keszeg 5. l-től 3. 31-ig ponty 5. l-től 12. 31-ig süllő 5. l-től 12. 31-ig harcsa Я, l-től 12. 31-ig Egész évben védett az ingola, a kecsegé, a pőc, a garda, a bucó és a géb. Egyes halfajtáknál a kifogható legkisebb méretet az alábbiakban határozták meg: tengeri pisztráng 45, sebespisztráng 23, tavi pisztráng 45, szivárváhyos pisztráng 23, szajbling 23, galóca 70, pér 27, csuka 50, fejes domolykó 25, amurikele 50, őn 40, compó 20, paduc 25, márna 30, dévérkeszeg 25, keszeg 50, ponty 35, harcsa 70, fogas süllő 45, ki* maréna 25, nagy maréna 25 cm. A pisztrángmentes víztárolókon a horgászidény május 1-én kezdődött és december 31-ig tart. A Liptovská Мага-i víztárolón szintén május 1-én kezdődött az idény és szeptember 30-án ért véget. A dobsinai tárolón szeptember 30-áu ért véget az idény. Napjainkban sokat foglalkozunk az ifjúság nevelésének a kérdésével. Nevel elsősorban a szülő, később az iskola, az ifjúsági szervezetek, sőt az utca is. Ebben a nevelésben úgy gondolom volna mit beleszólni a horgászszervezeteknek is. Hiszen önkéntes szervezet, s az a hivatása, hogy a benne tömörülök a szabad időt kellemesen eltöltsék. Gondoskodnia kell tehát a politikai, a kulturális, a szakmai nevelésről. Gyakran a fi% talok nem tudnák szabad idejükkel mit kezdeni. Ebből adódik, hogy olyan csínytevéseket eszelnek ki, amelyekből sem önmaguknak, sem a társadalomnak haszna nincs. Aki belép a szervezetbe, tisztában kell lennie azzal, hogy az előírásokat, a szabályokat önkéntesen, becsületesen vállalnia, teljesíteni kell. Ha ezt a kérdést az ifjú horgászokkal boncolgatjuk, azoknak saját maguknak is rá kell jönniük, hogy ez a szervezet jó jellembeli fejlődésükben nyújt segítséget. Az ifjú horgásznak ismernie kell a halakat, a vizeket, azok környékét. Amennyiben ezeket ismeri, ebből az következik, hogy legtöbbször szereti is. Ez arra ösztönzi az embert, hogy a folyó vagy a tó partján fegyelmezetten viselkedjen. Nem teszi tönkre, nem csonkítja a fákat, bokrokat. Nem szennyezi a vizet és nem hagy rendetlenséget maga után a víz parton. Lassan kialakul benne az önkéntes fegyelem, környezetének tisztántartása. Tudott dolog, hogy az idősebb horgászok többsége szeret barkácsolni. Ha nem többet, de legalább annyit,' hogy saját felszerelését karban tartja, mert az elhanyagolt, hibás felszerelés sok bosszúságot okoz. Horgászfelszerelésének javítása közben szórakozik is, pénzt takarít meg. Ha erre rávezetjük a : ifjú horgászokat, maguk is örömmel fogják javítani felszerelésüket. Ö ülnek egy jól bevált, sajátkészítésű úszónak, ólomnak, megtanulnak haiti rtót, merítőszákot stb. készíteni. Fej ődik a kézügyességük. Ezzel nem к ivetnek el rosszat, az idő pedig nem veszett kárba. Az ifjú horgász* >k nevelése fegyelmet, időt és ehhe ; természetesen segédanyagokat igér yel. A leghozzáférhetőbb segédanyaf a könyv. Sok szép könyvet vásárolhe t az ember, azonban horgászati témával foglalkozó könyvek szemponi jából szegényesen állunk. Évek, sőt alán évtizedek tel nek el, amíg napvilágot lát egy-egy horgászati témává foglalkozó könyv Könyvek nélkül a művelődés, önmű velés szinte lehet tlen. A horgászkö rökben elhangzott rkból nagyon ke vés marad meg a : emlékezetben. Ha azonban érdeke ;en, tanulságosan megírt horgászait 1, haltenyésztéssel, víz tisztasággal, f igással, élményekkel és szép felvételekkel tarkított könyvet tudnánk idni az ifjú horgászok kezébe, mine en bizonnyal szívesen lapozgatnák. Meg kell találn a módját a inunkéba való bekapc :olásnak, támogatni őket. Amikor meg látszik fáradozásuk eredménye, megél demlik a dicséretet. A mellőzés, i figyelmen kívül hagyás kedvüket szegi, előbb vagy utóbb felhagynak a munkával. A közelmúltban részt vettem az ifjú horgászok ve ^senyén. Öröm volt nézni a fegyelme :ett fiatalokat. A versenyzők légtől bje fegyelmezetten viselkedett, kezde tői a végéig betartotta a szabályok it. Gyakran tanulhatnának tőlük ; felnőtt horgászok is! Ahol tehát f iglalkoznak az ifjú horgászokkal, ott megmutatkozik az eredmény. ’Adamcsik Ferenc győztesek iklevelet i s dijakat : laptak. A szerző felv.)
