Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

а. SZABAD FÖLDMŰVES 15Í77. október IS. Gombákról, gombamérgezésekről A GOMBÁK értékes élelmiszernek tekinthetők, mert ízesítő, fűszerező anyagokban is gazdagok. Legnagyobb előnyük az élvezeti értékük. A szük­séges tápanyagokból azonban nem­csak a mennyiség, hanem a megfele­lő minőség is fontos. Ezért lényeges a helyes tárolás, a szakszerű feldol­gozás, a tartósítás és a tudományos megalapozottságú ételkészítés. A gombákban legnagyobb mennyi­ségben megtalálható a víz. A friss gomba víztartalma mintegy 90 száza­lék. Erről könnyen meggyőződhe­tünk: kilenc kilogramm friss gombá­ból egy kilogramm szárított gombát nyerünk. A visszamaradt szárazanyag értékes tápanyagokat tartalmaz, mint például fehérjéket (testünk sejtjeit a fehérjék alkotjákl). Fehérjékből az ember napi szükséglete körülbelül 7—10 dekagramm. Táplálkozásunkban a fehérjéket elsősorban húsfélékből és tejtermékekből nyerjük. Tehát a gombák azért is nevezhetők értékes élelmiszeranyagnak, mert több a fe­hérjetartalmuk, mint más növényeké. Ezért mondják a gombákra, hogy majdnem „húspótlók“. A húsban, tej­ben szegény táplálkozáson tehát ily­­módon is javíthatunk. FEHÉRJÉKEN KÍVÜL a gombákban megtalálhatók a szénhidrátok, növé­nyi zsírok és ásványi anyagok is. Kü­lön emlftést érdemel a gombákban levő zsírnemű anyagok közül a leci­­tin, az ásványi anyagok közül meg a foszfor-, és káliumsók, a nyomele­mek közül meg a mangán, a réz, meg a fluór. Ez utóbbinak csontképző és fogszúvasodást gátló hatása van. Két­ségtelen: egyes gombák A, Bi, B2 és D vitamint is tartalmaznak, főleg a kalapjuk bőrében. Íz és zamatanyag tekintetében is bővelkedők a gombák. Köztudott, hogy az egyes gombák mennyire más-más ízűek és mennyire eltérő szagúak. Vannak a kellemes, jóízű gombákon kívül sajátosan savanykás, édeskés, sós, keserű, enyhén csípős, égetően csípős, fanyar és más ízűek. Még nagyobb a szaguk szerint ta­pasztalható változatosság. A gombák változatos zamatanya­gainak köszönhető leginkább, hogy az egyes gombaételek különösen jó Ízűek .emiatt közkedveltek, szeretik az emberek. A MERGES GOMBÁK Ügy-e, így igaz? A legtöbb ember nem mer gombát enni. Fél a gomba­mérgezéstől. Vannak, akik a mérges­gombától félve, nem merik fogyasz­tani még a mesterségesen termesz­tett csiperke (sampinyon) gombát sem. Pedig a termesztett gomba kö­zé soha sem kerülhet mérges gomba, mert azzal együtt másféle gomba nem is termeszthető. Valljuk be, a gombamérgezéstől való félelem kissé eltúlzott. Eettől függetlenül indokolt. Hazánkban évente sok gombamérge­zés fordul elő, s több halálos végű. Tudunk esetekről, amikor egész csa­ládok estek a gombamérgezés áldo­zatául (legutóbb Brezno külvárosá­ban hatan lelték halálukat, s csak a 9 éves Mónikát sikerült az orvosok­nak megmenteni!!!). Feltehetjük a kérdést: mi a helyes álláspont? A mérgezés veszélye miatt ne együnk gombát? Ez helytelen lenne, mert tudjuk, a gomba értékes táplálék. A gombamérgezés elkerül­hető, ha kellő óvatosságot tanúsí­tunk, betartjuk az erre vonatkozó rendszabályokat! Hazánkban a 8(10 gumbafaj közül mindösszes 14 súlyosan mérgező. E- zeknek van egy sajátosságuk: az ehe­tő gombák tömegesen, a mérgezők elszórtan fordulnak elő. Mérgező gombáink veszé­lyességük sorrendjében a következők: gyilkos galóca, fehér gyilkos galóca, parlagi tölcsérgomba, párducgalóca, téglavörös susulyka, redős papsapka­­gomba, vörhenyes őzlábgomba, nagy döggomba, barna susulyka, légyölő galóca, világító tölcsérgomba, farkas­­tinorú, sátántinorú. Ezen kívül van ugyan még tíz féle enyhén mérgezd és vagy harminc féle rossz ízű vagy rossz szagú gombafaj, mely elfo­gyasztva többé-kevésbé megárthat, de ezek már komolyabb mérgezést nem okozhatnak. A legsúlyosabban mérgező gomba: a gyilkos galóca. Mérgezése többnyire halálos kimenetelt. Er­deiekben nyáron gyakori, szép, biza­lomkeltő külsejű gomba, s a gombák­hoz nem értők sokszor emiatt teszik kosarukba. A gombamérgezések tünetei igen különbözőek. A felsorolt mérges­gombáink hatóanyagai vegyi összeté­telük és élettani hatásuk szerint ál­talában háromfélék. Mérgezési tüne­teik is eszerint három fő típusba so­rolhatók. Például a gyilkos galóca és néhány egyéb gomba méreganyaga súlyos sejtméreg, a párducgalóca, parlagi tölcsérgomba ét susulyka mérge az idegrendszert támadja meg, az eny­hébben mérgező gombák hatóanyagai pedig főleg csak a gyomor- és bél­rendszerre fejtik ki hatásukat. A mérgezés tüneteiből ezért sokszor következtetni lehe tarra, milyen gom­ba okozta a mérgezést. A mérges gomba hatóanyaga a gomba minden sejtjében megtalálha­tó. Nem igaz az a feltevés, hogy a gombának csak valamely része mér­gező. A mérgező anyagok vízben ál­talában nem oldódnak. Még leforrá­­zással sem! Ha viszont a nem mérge­ző gombát forrázzuk le, értékét le­rontjuk. Ami még a mérges gombákat illeti: nem feltűnően rikítók, nem rossz ízűek és nem rossz szagúak — a leg­mérgezőbb gombák egészen jó ízűek. S főzés után sem veszítenek mérge­ző hatásukból. {ÓTANÄCS: a piacokon alkalmaz­zanak az illetékesek gombaszakériő­­ket. S csak az ő általuk ellenőrzött gombát lehessen értékesíteni, forga­lomba hozni! Az árún legyen ott az ellenőrzőjegy, tanúsítva: az átvizsgá­lás megtörtént. S még egy: csakis ép, egészséges, friss, ellenőrzött gombát vásároljunk, s ilyenből készítsünk gombás ételt, s azt frissen fogyasszuk is el. A más­napra eltett gombás étel megárthat! J. M. H o b r o v s k ý, Zvolen Orvosi tanácsadó A megelőzés érdek ében A szervezet sejtjei az élet folyamán hosszabb-rövi lebb id6 alatt elhasználódnak s a helyükbe újak lépnek. A pusztu 6 sejtek gyak­ran a külvilágba jutnak, mint például a bőr sejtjei hámlás útján. Az elhalt sejtek jelentős része azonban szétesik alkotóelemeire, s ezeket a szervezet újból beépíti a születő sejtekbe. Az emberi sejtek élettartama változó: a néhány hói apig szolgálat­­tevő vörös vértestek és az egyén születésétől a halál g kitartó ideg­sejtek jelentik a két végletet. A sejtpőtló, újjászüle ő képességnek köszönhető, hogy a sebek behegednek s a tört csontot összeforrnak. Az alacsonyabbrendű sejtek gyorsabban pótlódnak és a szervezet ezekkel helyettesíti a megújulásra képtelen magasabl rendű sejteket, szervrészleteket; Így alakulnak ki például a kötőszl veti sejtekből álló hegek. A daganat képződésekor egy sejt, vagy kisebb sejt :soport burján­­zani kezd. A jóindulatú daganatok lassan nőnek, mi troszkőp alatt nézve a sejtek hasonlóan a szervezet normális sejtje hez, jól körül­határolhatok, nem szövik át a környező szerveket, : riítétileg köny­­nyen eltávolíthatók. Az emberi szervezetben szá nos jóindulatú daganat lehet, gyakran oly apró, hogy fel sem tűnik máskor óriási méreteket ölt és tömegével veszélyeztet. A jóindulat koponyaüri daganatok a zárt térviszonyok miatt összenyomják аз életfontosságú agyi központokat: néha az évtizedeken át viselt jóin lulatú daganat, nem tudni mi okból, hirtelen növekedni kezd, fájda mássá válik; a tulajdonságát megváltoztatva rosszindulatúvá lesz. A rosszindulatú daganat függetleriíti magát a szer rezet anyagcse­réjétől, élősködő módjára növekszik, elvonja a tápár yagokat a gaz­daszervezettől, megzavarja és megmérgezi annak m íködését, majd elpusztítja, persze ha nem sikerül idejekorán kiírti ni. Mikroszkóp alatt nézve, ezekben a szervezet sejtjeitől eltérő al kú, nagyságú, szabálytalanul osztódó, gyorsan növekvő sejtek láthatók. Az általá­nos szabálytól eltérően nem tisztelik a mellettük lév i szerveket, be­hatolnak a környező szövetekbe, elpusztítják az ép s rjteket, s elfog­lalják azok helyét. Gyorsan bejutnak a vér- és nyit rkutakba, a le­szakadt sejtek tovasodródnak a vérárammal, vagy nyirokkeringés­sel, megtelepedve a szervezet más részein is, fiökde ganatokat vagy áttéteket képezve. A rosszindulatú daganatok többsége a korai, kezdődő időszakban gyógyítható, a modern és a régi kezelési eljárások eljes kihaszná­lásával. Mivel a gyógyulási esélyek arányosan nő tek a mielőbbi kezeléssel, fontos a betegséget minél hamarább f lismerni, egyes esetekben már a rák kialakulása előtti szakaszban, az úgynevezett zéró stádiumban (például méhnyak-rák esetén). A korai felismerést és kezelést szolgálja az egészségügyi felvilá­gosítás és rákszűrés, hiszen a betegségtől való félilem s az apró figyelmeztető jelek elhanyagolása csak elodázza г kezelést, vagy már nem is teszi lehetővé. Szakorvosok — köztük t z Egészségügyi Világszervezet munkatársainak — ajánlása szerint írvosi kivizsgá­lásra jelentkezzenek mindazok, akik a következő jeleket veszik észre magukon: tapintható csomók, keményedések mellben, bőrön, ajkon és nyelven; szemölcsök, anyajegyek feltűnő megváltozása: tar­tós emésztési rendellenességek: tartós rekedtség, száraz köhögés, nyelést nehézségek; látszólag ok nélküli orr-, fül-, hólyag- és bél­vérzés; nem gyógyuló sebek; nem lohadó duzzanatok; megmagyaráz­hatatlan súlycsökkenés, hőemelkedés hónapokon át. Természetesen ezek a jelek számos egyéb betegsé ; tünetei Is le­hetnek, a lényeg az, hogy orvoshoz forduljunk ic ejekorán, mert mindig könnyebb kezelni egy kezdődő betegséget, m nt egy elhatal­masodott körrel felvenni a harcot. 1 ír. Jósa Piroska Kápusztavásárlás. Foto: nki Az állatok királya Volt egyszer egy erdő, s abban sokféle állat: a ravasz róka, a fürge mókus, a gyáva farkas, a cammogó medve, a tapsifüles nyuszi, r* oroszlán és egyéb négylábú is. Egy napon királyválasztó gyűlést tartottak. A tapsifüles kivételével, va lamennyien a rókára szavaztak. — Te miért nem szavaztál a rókára? — érdeklődött melegen a farkas. — Hiszen nála nincs ravaszabb! — Hiszen épp az a baj, hogy ravasz — felelte a nyuszi. Majdmeg azt tanácsolta, tartsák semmisnek a választást. Kerüljön sor a királyválasz­tásra egy hónappal később. S ha akkor nem jön a választásra olyan állat, akt nem „ravasz“, akkor legyen a róka a király. De ha jön, akkor az le­gyen a király. A tanácsot a rókán és a farkason kívül minden állat elfogadta. Egy­néhány nappal később oroszlán főtt az erdőbe. Egy hatalmas tölgy­fa tövébe ült, ahol nyomban el is aludt. Ezt látta a tapsifüles és nyomban hírül vitte az állatoknak: megérkezett a királyuk. Ezeknek sem kellett több, a kíváncsiságtól fűtötten útnak indultak. Az erdő óriás tölgyét elér­ve, az alvó oroszlán köré sereglenek. A nagy zajra az oroszlán feléberedt. s elcsodálkozott, miért is vették őt körül. — Legyél a királyunk! — kérte az oroszlánt a nyúl. Az oroszlán persze elfogadta az ajánlatot. Csak a róka és a farkas volt nagyon dühös. Megfogadták, ha csak lehet, elpusztítják a nyulat. Máig is így van az, ha egy nyúl rókát, vagy farkast lát, menekül előlük... ‘ SZÉLLÉ BEÁTA. Vydrany Kőró-katonák az őszi ködben sorakoznak, mint Waterloonál Napóleon dicső hadserege harcra készen. Kalpagjuk elvirult, suhog poros levél-ruhájuk, a gúnyos őszi szél elől varjak szállnak pihenni rájuk. FARKAS ROZSA Papírcsata A játékosok 'kapnak egy da­rab üres papírt és arra függő­leges vonalakat rajzolnak, ez jelképezi saját csapatukat. Egy Й függőleges vo­nalat, rendsze­rint az elsőt, »АЛЛЛЛЛЛЛЖ* ponttal jelö­lünk, ez a vezér. A kezdő játékos kétszer feldob egy kockát, összead­juk a két számot (pl. 3 + 5) így meg­kapjuk a kulcsszámot (8). Ezzel a számmal kezdődik a csata. Minden nyolcadik vonalat áthúzunk. A kö­vetkező játékos ott folytatja a szá­molást, ahol az előző abbahagyta, ugyanígy a legutolsó játékos után folytatólagosan következik az első. Addig számolnak, amíg egy vezér marad kiszámolatlanul. Az a játékos győz, akinek a vezére megmaradt. Kicsi dajkál „kicsit“ ľinin —г><лпт.гп»ш * b’JLLU-!-. Ц.ШлЯИГЗ-Пх VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része (zárt betűk: R, T, K, K, L, A, Z, O). 9. Skandi­náv váltópénz. 10. Háziállat. 11. Tor­tarész. 12. Becé­zett Ilona. 53. A Balaton is az. 15. Európa eleje. 17. Tantál vegyjele. 18. Óriáskígyó. 20. Nagyon öreg. 22. Férfinév. 23. Ros­ta. 24. Nem fölé. 25. Állami Illeték. 26. Nagy tömeg, sokaság. 28. Más­salhangzó kiejtve. 3Ô. Nem ugyanaz, rr 32. Indulatszó. 33. ” Magyarország má­sodik legnagyobb folyója. 35. Fohász. 36. Igekötő. 38. Ilyen angolul. 40. Régi római pénz. 441. A camionok nemzetközi jelzése. 43. Enyém olaszul. 45. Eleven. 46. Rit­ka női név. 47. Szarvasfajta. 48. Vers­kellék. 50. Nyílás. 52. Tanítás kezde­te. 54. Tagadás. 57. Földet forgat. 58. Idős. 61. Szlovák föld. 63. Tova. 64. Zamat. 65. Omladék. 66. Igavonó ál­lat. FÜGGŐLEGES: 1. Numero rövidíté­se. 2. Azonosak. 3. Távolodást jelentő szócska. 4. Angol férfinév. 5. Gléda. 6. Légüres tér. 7. Hat római számmal. 8. Sírfeliratokon olvashatjuk. 9. A rejtvény második része (zárt betűk: L, T, T, R, K). 14. Téli csapadék. 15a. A rejtvény 3. része. 16. Gyümölcs­nedv. 18. A Brit Légiforgalmi Társa­ság neve. 19. A bratislavai Kamzík áruház régebbi neve. 20. Létezik. 21. Égitest. 25a. Orosz helyeslés. 27. Sér tetlen. 29. Nem egész. 30. Kérdőszó. 31. Beszédrész. 32. Japán gyöngyha- Fotu: nki lásznő. 37. Sír. 39. Sporteszköz. 41. lERfiZTREJTVlHY Gyilok. 42. Egybi hangzó verssorvég­ződés. 43. Harap 44. Művészet lati­nul. 49. Lám. 51. Nem halt meg. 53. Angol világos sö . 55. Mutatőszó. 56. Nem fél. 57. Nei i mozog. 59. Tibor Sándor. 60. Igen olaszul. 62. Motor­rész. Beküldendő; a vízszitnes 1., függő­leges 9. és 15a. zámú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 38. s; ámában közölt ke­resztrejtvény hílyes megfejtése: A gabonatermesztés fontos tényezője az agrotechnikai fej yelem. Könyvnyertesei: Molnár Veronika, Vozokany (VezekSny), Orsa Erzsébet, Vefké Ludince ( '•lagyölved), Szabó­­mihály Piroska, ítmonovee (Rimasi­­monyi).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom