Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-08 / 40. szám
Horná Saliby községben negyvenkilenc lelkes kisáliattenyészto több mint háromszáz apróállatot mutatott be az érdeklődőknek. Első ízben-eredményesen Л Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Horné Saliby-i helyi szervezete nagy fába vágta a fejszéjét amikor meghirdette, hogy a Nagy Októberi Szocialista Fórnak tiszteletére színvoradalom 60. évfordulójánalas kiállítást rendez a községben, mivel ez volt az első ilyen jellegű meg- ' mozdulás. A próbálkozást siker koronázta, ahogy azt beszélgetésünk alkalmával Rusznyák János. a helyi szervezet alelnöke elmondta. A látogatók száma meghaladta az ezret. A résztvevők dicsérték a szervezést, a bíráló bizottság a kiállított példányokat. A hatvannégy tagot számláló szervezetből negyvenkilencen több mint háromszáz apróállattal képviseltették magukat. 26 fajta szárnyasbaromfit, 22 fajta galambot és 23 fajta nyulat tettek közszemlére. A látogatók az immár szokványos nyulak, szárnyasbaromfiak, galambok mellett pávákban, fácánokban, egzotikus madarakban, papagályokban, selymestollú japán tyúkban és egy fehér menyétben is gyönyörködhettek. Legnagyobb sikere a német tarka óriás nyúlnak, az amroksz tyúknak és a német kiállítási postagalambnak volt. Emelte a kiállítás színvonalát, hogy szakkönyvek és gyógyszerek bemutatására is vállalkozott. A törzskönyvezett állatok közül számtalan cserélt gazdát. A nyulak átlagosan 150, a tyúkok 90, a galambok 120 koronáért keltek el. A kisállattenyésztők nemcsak megismerték egymás törzsállományát, de be is szerezhették a nagyobb hasznosságú fajtákat. Így zárult mindenki megelégedésére a kisállattenyésztők első kiállítása. Kép és szöveg: Kontár Gyula A látogatók között több mint háromszáz volt a fiatalabb korosztály képviselője. A gyermekeknek legjobban a nyuszik tetszettek. udnivaló # Nagyon kellemetlen, ha az őszibarackfa a már diónagyságú gyümölcsök zömét elhullajtja. A jelenség feltételezett oka a hiányos vagy egyoldalú tápanyagpótlásban keresendő. Ha most ősszel 2 kg szuperfoszfátot és 1,5 kiló kálisót juttatunk a talajba a fa csurgóján, majd tavasszal még 1,2 kiló ammónsalétromot is adunk, akkor bizonyára elejét vesszük a bajnak. Ha a talaj sok nitrogént tartalmaz (ezt a különösen erős hajtások, a nagy levelek és jellegzetes színük stb. jelzi), akkor tavasszal ne adjunk nitrogént. Persze a termés elrúgásának más oka is lehet. Okozhatja például a genetikai származás (magról nevelt csemete), esetleg a vízhiány vagy a vízfelesleg is. ■ Miről ismerhető fel a jó és a rcssz tojó? A jó szakember, a gyakorlott tenyésztő néhány perc alatt megállapítja a bemutatott tyúkról, miért dicséri a gazdája: mert valóban jó és elégedett vele, vagy mert fabatkát sem ér, és szeretne mielőbb túladni rajta. Persze más okból is jó minden baromfitenyésztőnek ismerni az adott fajta jellemző kfilemi tulajdonságait. Például azért, hogy helyesen végezze a selejtezést, az új falka kialaktíását. Tehát nézzük a tudnivalókat. A jó lojóstyúk esetében a taraj nagy, piros, viaszos színű, az arc száraz, a szem csillogó, kidudorodó, a kloaka nagy, ovális, nedves, kékes színezetű, a medence széles, nyitott, gyenge és simulékony a csőr rövid és színevesztett, a testalkat mély, főleg a hátsórész, a hát széles, a bőr vékony, lágy és himulékony, a vedlés kései és gyors lefolyású, a húsosság mértékletes, a toll széles. S a rossz tojó? íme: taraja kicsi, halvány, pikkelyes, arca húsos, szeme beesett, tompafényű, kloakája kicsi, gömbölyű, ráncos és száraz, medencéje keskeny, zsíros és szilárd, csőre hosszú, erős, színezett, teste lapos, emelkedő, a hátsó rész keskeny, akár a háta, bőre kövér, kemény, durva, a vedlés korai, lassú lefolyású, az állat maga vagy túl kicsi vagy túl nagy, tollai keskenyek. jubileumi kiállítás A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének topofCanyi helyi, szervezetét — a városka élenjáró galambászai kezdeményezésére — harminc évvel ezelőtt alakították meg. A fő érdem Kálnay, Schotter és Botfa elvtársak nevéhez fűződik. Az első járási apróállat bemutatót is e városban tartották 1952- ben, szép sikerrel. A városi szervezetnek ma hetven felnőtt és mintegy húsz ifi-tagja van. A galambászok ma is élenjárnak a munkában. Őket a baromfitenyésztők követik a sorban, akik szintén érdemdús tevékenységet fejtenek ki. A helyi szervezet nemrég jól sikerült járási bemutatót rendezett a NOSZF 60. évfordulója jegyében, az SZKSZ helyi szervezete megalakulásának harmincadik, valamint az első járási apróállat bemutató megrendezésének huszonötödik évfordulója tiszteletére. A színvonalas kiállításon ötvenhat galambász több száz ga-< lambot mutatott be. Kilenc felnőtt és égy ifi-tenyésztő — Bubla Pavol SZISZ-tag — oklevelet kapott. A baromfitenyésztők is kitettek magukért: összesen hatvanhétén vonultatták fel legszebb állataikat. A nyúltenyésztéssel foglalkozók eredményeit és munkáját mindössze tizenhét állományból származó egyedek szemléltették. A kedvezőtlen időjárás ellenére aránylag nagy volt az érdeklődés a bemutató iránt, amelyet mintegy ezren tekintettek meg. A szervezet vezetőitől azt is megtudtam, hogy van saját székházuk, ahol rendszeres szakmai oktatást, filmvetítéssel egybekapcsolt előadásokat rendeznek. Mint mondták, főleg a fiatalok látogatják szívesen ezeket az előadásokat, és ez meglátszik a tenyésztői munkájukon is. A szervezet tagjai az utóbbi években pártfogásukba vették az oravai tyúkok (vörös, sárga, fehér) tenyésztését és népszerűsítését. Ez a fajta hús- és tojástermelésre is alkalmas, évente 180—220 darab tojást rak, az időjárás viszontagságaival szemben igen ellenálló. A városi szervezetnek háromezer darabos keltetője is van:, amit Lukovič Anton üzemeltet. A keltető számára tizenhat tyúktenyésztő termeli a keltetőtojást. A tenyésztojást 2,50 koronáért veszik át a termelőktől, a naposcsii'kéket pedig általában 5—5,50 koronáért for-' galmazzák. Az elkövetkező évekre a tenyésztői munka színvonalának javítását, a kisállattenyésztés ügyének népszerűsítését, és nem utolsó sorban az ifjúság megnyerését és oktatását tűzték fő célul maguk elé. Dr. Hofer Lajos Gyakran ко pogtatnak a tanácskérők... Gogola Béla: A Szőlőskertek királynője muskotály tetszetős fürtű, augusztus végén érő, kellemes muskotályzamatú csemegeszőlőfajta, rövidcsapos metszéssel bőven terem. Hurbanovou (ügyallán) az ötvenes évek végén hívta életre tizenöt lelkes kertbarát a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének alapszervezetét. Rövidesen több tízen követték az úttörők példáját. Gogola Béla szintén röviddel a megalakulás után lépett az alapszervezet tagjainak sorába. Házikertjében minden évben rengeteg zöldséget és gyümölcsöt termelt, a család szükségletének kielégítése nem okozott számára különöseb gondot. Hosszú éveken át növénytermesztőként dolgozott a szövetkezetben, így a szakmai hozzáértéssel sem volt baj. No meg szerette és gyakran lapozgatta a hazai és a beszerezhető külföldi szakkönyveket és szaklapokat is, melyekből sokat tanult, főleg a mások tapasztalatai alapján. S most, amikor már mások járnak őhozzá tanácsért, nem zárja be az ajtaját és a szívét, mindenkit szívesen lát, meghallgat, kioktat. Mert bizony a tanácskérők vannak túlsúlyban a látogatói között, s gyakran kopogtatnak az ajtaján. Amikor elérkezett az ideje, Béla bácsinak is megköszönték a szövetkezetben végzett szorgalmas munkáját. Ű pedig gondolt egyet, összecsomagolt a feleségével és — a gyerekeket követve — felköltöztek a főváros peremére. Podunajské Biskupicén vettek házat, kertet egy idős kovácsmestertől. Béla bátyám így emlékezik a hat évvel ezelőtti eseményekre: „Sok terebélyes, kevés és gyenge minőségű gyümölcsöt adó fa volt a kertben és az udvaron. Egy alma fa kivételével mindet kivágtam, a gidres-gödrös udvart, a bombatölcsért formázó kertet feltöltöttem. Vagy harminc tehergépkocsi termőföldet hozattam, és rendbetettem a telket.“ A kert tizennégy áras. Benne főleg szőlő, alma, némi zöldség terem, az udvarban, meg a kiskertben virágok díszelegnek. „összesen negyven fajta szőlőt termelek, csemegét és borszőlőt vegyesen, csaknem azonos területen. Mi is, a gyerekek, meg az unokák is szeretik a szőlőt, sok fogy belőle a hétvégeken. Meg a lakótelepi piacon is keresik a vásárlók a jó csemegeszőlőt, s nekem ez is fontos. A nyugdíjhoz bizony jól jön néhány korona mellékes. A szőlő nemcsak korszerű, hanem célszerű telepítésű is. A sorok két méterre, a sorokban a tőkék pedig egy méter távol-1 Ságra vannak egymástól. Nincs feleslegesen besűrítve, jó szellős, könnyen kezelhető az állomány, és sok napfény éri a fürtöket. „Bevallom, a fő célom az volt, hogy a terület ésszerű kihasználását lehetővé tegyem. Kiskertben szokatlan-a kétméteres sortávolság, de amint látja, megéri. Én egész évben zöldséget termelek a sorok között. Mindent, amire szükségünk van a háztartásban, vagy ami a piacon keresett áru. Nem építek fóliasátrat, mégis aránylag korán kezdem a píacjárást. Gondolom, hogy a szőlő árnyékot tart, kedvezőbb feltételeket teremt a korai zöldségfélék számára, mint a szabad ágyás.“ A kertben sétálva megállapítottam, nemcsak szép, hanem egészséges és gazdag termést ígérő a szőlő és a gyümölcsfák többsége. Az ilyen növényzet a gazda gondosságát és hozzáértését dicséri. — Bizonyára sok munkát adnak az ápolási, a növényvédelmi tennivalók — néztem vendéglátómra, aki éppen az Ezeréves Magyarország emléke csemegeszőlő hatalmas fürtjeiben gyönyörködött. „Munkát bizony ad, bár nem túl sokat. Mindent ésszel és számítással kell tenni, akkor hamarább célt ér az ember. A legtöbben ott követik el a hibát, hogy akkor permeteznek, amikor éppen ráérnek és azzal, ami éppen kéznél van. Én akkor veszem kézbe a permetezőt, amikor éppen szüksége van a növényzetnek a beavatkozásra. Nyugdíjas vagyok, úgy osztom be az időmet, ahogy jónak látom. Persze, érteni kell a mesterfogásokat, Ismerni a növényi betegségeket és kártevőket, meg az ellenük leghatásosabb vegyi készítményeket is. A szőlőt általában kéthetente permetezem, ha szükséges kombinált permetlével. Az almák közül a Jonathán ad legtöbb munkát, és legízletesebb gyümölcsöt. A fertőzött hajtásvégek tenyészidőbeni eltávolítása és a vegyszeres kezelés általában sikert hoz a lisztharmat elleni védekezésben. Az átlagos években tíz-tizenkét mázsa szőlőt, és négy-hat mázsa almát szüretelek a kertből. Ebből bőven jut a piacra is. A Jonathán és a Jonared fajtákból az első nyári alma beérésekor szoktam eladni az utolsó kilókat.“ A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének másfélszáz tagja van Podunajské Byskupicében. Gogola Béla a legeredményesebb munkát végző kertbarátok közé tartozik. Minden évben külföldi tanulmányutat szervez a kertészkedők számára, és részt vesz a kiállításokon is. Az utóbbi két évben négy oklevelet és aranyérmet nyert termékeivel, almával és csemegeszőlővel. Szeptember elején már szorgalmasan készült az alapszervazet zöldség- és gyümölcskiállítására. Reméljük, ez alkalommal is sikerrel szerepeltek termékeit Kádek Gábor Az Ezeréves Magyarország emléke bőven terem, vastag bogyóhéja, sok és nagy magja van, de a rothadásnak ellenáll. Sokak közkedvelt csemegeszőlője. (A szerző felvételei)
