Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-17 / 37. szám

1877. szeptember 17. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Műszaki vívmányok AZ AGRIKMIPLEX 77 Az idén már ötödször megrendezett Agrokomplex ’77 Országos Mezői gazdasági Kiállítás kapui bezárultak. Annak ellenére nem árt — az eltelt pár hét távlatában — a látottakból egyet-mást felújítani, mérlegelni. Akik a kiállításon részt vettek és végignézték, bizonyosan nem csalódtak. Ezen országos méretű rendezvényen megismerkedhettek szocialista mezőgazda­ságunk és élelmiszeriparunk fejlettségének színvonalával, eddigi eredmé­nyeivel, sikereivel és távlataival. A kiállítás szemléltetően visszatükrözte pártunk helyes politikáját, mely­nek keretében többek között a mezőgazdasági komplexum további fejlesz­tését s az élelmiszerekkel való fokozatos önellátást tűzték ki célul. Ennek megvalósításában legigényesebb feladat a mezőgazdasági termelésre hárul, hiszen a növényi és állati eredetű nyersanyag termelésével szorosan össze­függ az élelmiszeripari termelés is. A nyersanyag termelés mennyiségi növelésének alapvető tényezője a tudományos-műszaki fejlettség s ennek keretében a gépesítés színvonala. Csak a gépi eszközök és berendezések állandó tökéletesítésével, teljesít­ményük fokozásával válik lehetővé a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele, a nehéz munkának a kiküszöbölése és a munkatermelékenységnek a növelése. A kiállítás bebizonyította, hogy mezőgazdaságunk magas színvonalú mű­szaki fejlettséggel, korszerű, nagyteljesítményű gépekkel rendelkezik, me­lyek lehetővé teszik a nagyüzemi termelési módszerek széleskörű elterje­dését. Egyben bemutatta a KGST tagállamok szoros együttműködését is a tudományos-műszaki fejlesztés terén, amelynek fő célja az életszín­vonal növelése, a jobb életfeltételeknek a megteremtése. Végighaladva az Agrokomplexen kiállított gépek sokasága között sok újat és érdekeset láthattunk. Tizenhat hazai és külföldi kiállító mutatta be a legkorszerűbb gépeket, eszközöket és berendezéseket. A bemutatott újdonságok közül figyelmet érdemel az NDK-beli E—516-os nagyteljesít­ményű univerzális arató-cséplőgép. Ez tulajdonképpen már az ismert és bevált E—512-es kombájn tökéletesített változata. Az új arató-cséplőgép nagy áteresztőképességgel rendelkezik, amely kalászos gabonából 10—12, kukoricából pedig 10 kilogrammot csépel ki percenként. Az óránkénti tel­jesítménye 2—2,5 hektár. Korszerű elektronikus és hidraulikus berende­zése lehetővé teszi a gép automatikus működését és könnyű irányítását. További újdonságok közé tartozott a nagyteljesítményű szovjet gyártmá­nyú K—700-A négykerékmeghajtású traktor, a román ü—651-M típusú traktor, a hazai gyártmányú paradicsom betakarító gépsor s a nagytelje­sítményű uborkaosztályozó gép. Figyelemre méltó volt a brnoi Zbrojovka részéről bemutatott takarmánybetakarító gépsor is, amely a KGST tag­államok együttműködésének az' eredménye. A mezőgazdasági szakemberek részére minden bizonnyal azoknak a bemutatása volt hasznos, amelyek jelenleg és a közeljövőben hasznosít­hatók a legfontosabb növénykultúrák termesztésében és lehetővé teszik az iparszerű növénytermesztés kialakítását. A talajművelő eszközök közül a nyolcsoros függesztett PN 8-35 ekét láthattuk. Munkaszélessége 2,80 m. Főleg a komplex gabonatermesztés technológiai géprendszerben jön számításba. Valamennyi talajtípus művelésére alkalmas a 6-suros függesztett 8 PHX- 35 H eke. A talajművelésben fontos szerepet tölt be a négysoros szovjet 4-PN—35-ös eke is, amely a szántáson kívül egyéb talajművelési és talaj­javítási munkálatokra is alkalmas. Továbbá a függesztett ötsoros PHX-40 H eke, amelynek óránkénti teljesítménye — ideális vonóeszköz esetén — 1.6 hektár. A talajmüvelésnek fontos művelete a trágyázás. A mütrágyaszórók kö­zött láthattuk a nagytérfogatú lengyel gyártmányú RCW típust, amely a legújabb műtrágyaszórók közé sorolható. Az istállótrágya kihordására a T-U8B típusú univerzális pótkocsi alkalmas. A traktor vontatású pótkocsin a szerves trágyán kívül szecskázott anyagokat, gumós terményeket és öm lesztett anyagokat is szállíthatunk. Az istállótrágya-szórók közül a mező gazdasági gyakorlatban jól bevált a hazai gyártású RüR—5-ös berendezés, amelynek szórási szélessége 9—10 méter. Az utóbbi években előtérbe ke­rült a hígtrágya hasznosítása. A hígtrágya szállító- és szórógépek gyártó sóban nagv előrehaladást értek el az NDK-ban. Erre a célra minden kö­rülménynek megfelel az új típusú MTS 100.27 jelű ciszterna. A trágya szórási sávja 4—10 méter szélességre állítható be. A töltés időtartama öt perc. A korábbi hasonló gépekhez viszonyítva az új ciszterna haszná­latával a munkatermelékenység duplájára növelhető! A gabonafélék vetőgépjei már általánosan ismertek, azonban a mini­mális talajművelésre való törekvés során mór kezd elterjedni a szántás nélküli vetés. Erre nagyon jó a 20 SEXBJ 150-es vetőgép, amellyel a gabo­naféléken kívül a cukorrépa, a kukorica, a herefélék és a mák vetésére is alkalmas. A vetőgép óránkénti teljesítménye 1,7 hektár és munkaszé­lessége három méter. A kalászos gabonafélék betakarításában továbbra is a nagyteljesítményű arató-cséplőgépek maradnak. Ezek közé tartozik a Kolosz, a Nyiva és az E—512-es kombájn. A szalma takarításban q nagy térfogatú — 40 köbméteres — önfelszedő MTVS 4,1 típusú pótkocsi és a nagynyomású K-453 típusú bálázó kerül előtérbe. Ma már a kukorica termesztése is teljesen gépesített. A rendelkezésre álló vető- és betakarító gépek közül figyelmet érdemel elsősorban a ro­mán SPC—B-os vetögép átalakított, SPC—8 as változata. Ezzel óránként 3.7 hektár vethető be. A szemes kukorica korszerű betakarítására az FKS- 841 adapter alkalmas, amely a Kolosz kombájnra szerelhető. A silókuko­rica betakarításában a legkorszerűbb gépek közé a ŽT-3Q0 adapterral fel­szerelt SPS-420-as magajáró szecskázó tesz jó szolgálatot. A nagyteljesít­ményű betakarítógépek az eddigiektől eltérő anyagszállító eszközök alkal­mazását is igénylik. Ezen követelményeknek teljes mértékben megfelel a lengyel gyártmányú VVP-3,5 billentős pótkocsi. Köztudott, hogy a cukorrépa termesztése még mindig sok emberi erőt igényel. Ezért a törekvések olyan gépek kialakítására irányulnak, ame­lyek lehetővé teszik a kézi munka teljes kiküszöbölését. Ebből a szem­pontból nagy előrehaladást jelent a hatsoros 8 JeCZ gép. Működésének lényege, hogy a vágószerkezet a növény érintése közben létrejött elektró­­nikus impulzusok révén jön működésbe. A cukorrépa betakarításánál a kétmeneíes módszer kerül előtérbe. Az új típusú három és hatsoros be­takarító gépek alkalmazhatók valamennyi talajtípuson. Ilyen gép a hat sorns maga járó BOCS cukorrépa fejezögép (óránkénti teljesítménye egy hektár) és a hatsoros KS—6-os kiszedögép. A gépsor 45 cm-es sortávol­ságú növényzetben használható. Még mindig nehézségekbe ütközik a burgonya termesztés gépesítése. A betakarításánál például a legnagyobb gondot az időjárási, valamint a termőhelyi körülmények okozzák. Ezért a géptervezők olyan megoldá­sokat keresnek, amelyek az ezzel összefüggő nehézségek leküzdését teszik lehetővé. A burgonyatermesztés gépieszközei közül figyelmet érdemel a félig függesztett négysoros Sa BP 75-ös ültetőgép. Óránkénti teljesítménye egy hektár. A komhajnos betakarítás során előzőleg a növényzet levél­­zetét és szárát össze kell zúzni. Erre a célra megfelel a lengyel gyárt­mányú RLZ—4-es burgonyaszársértő gép. A szársértést 3—6 nappal a be­takarítás előtt kell elvégezni. A korszerű burgonya betakarító kombájnok közül bevált az NDK gyártmányú kétsoros E—671-es kombájn. A felsorolt i gépek és eszközök a növénykultúrák gépesített termeszté­sének csak egy részét foglalják össze. De már ez is meggyőzően bizonyít­ja. hogy az utóbbi években — a KGST tagállamok keretében — milyen nagy előrehaladás történt a növénytermesztés gépesítése terén. KLAMARCSIK MÁRIA mérnök Időszerű feladat a szemeskukorica mesterséges szárítása! Д szemeskukorica mesterséges ** szárításának problémáját a mezőgazdasági nagyüzemek — egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok — fejlődése, gépesítése, tárolási kérdések és nem, utolsó sorban a kukorica­kombájnok széleskörű alkalmazása hozta előtérbe. Melyek azok a folyamatok, illet­ve alapvető feltételek, amelyeket a szakembereknek ismerniük kell a szemeskukorica mesterséges szá­rítása során? A szemeskokurica magtárba ke­rülve tovább él és lélegzik. Ez a lélegzés annál intenzívebb, minél nedvesebb és melegebb a szemes­termény. A légzési folyamat alatt a termény szénhidrát tartalma vízre és szénsavra bomlik, közben meleg fejlődik, a meleg és a ned­vesség viszont fokozza a légzési folyamatot. A termény az erős felmelegedés hatására barnul, ami lassan áthatol az egész magon. A nedves kukoricában — a fentieken kívül — még „enzim“ tevékenység is felléphet. Ez a fokozott felme­legedés következtében a szemes­kukorica csírázását idézi elő, ami a penészgombák fejlődéséhez ve­zet. A gyakorlati életben megfi­gyelhető, hogy a szemeskukorica 14 százalékos nedvességgel nagv tömegben hosszú ideig tárolható, melegedés és megromlás veszélye nélkül. Napjainkban a legkülönbözőbb mesterséges szárítóberendezések terjedtek el a mezőgazdasági nagy­üzemekben. A mesterséges szárí­tás lényege az, hogy nedvességet vonunk el a terményből párolog­tatással. A termény felületével érintkező levegő felmelegíti a ter­ményt, elgőzölögteti annak ned­vességét, majd az elgőzölögtetett vízgőzt elszállítja. Ezt a folyama­tot nevezik a szakemberek „külső nedvesség“ diffúziónak. A szárí­tásnak ebben a fázisában az anyag még nagy nedvességtartalommal rendelkezik. A terményfelületről való vízelpárologtatás hasonló a szabad vízfelületről való párolog­tatás folyamatával. Tehát adott légsebesség és hőfok mellett a száradás sebessége állandó, az anyag hőfoka alig változik. Ez a periódus addig tart, amíg a ter­mény nedvességtartalmának 50—60 százalékát elveszti. Az anyag belsejében végbemenő nedvességmozgást „belső nedves­ség“ diffúziónak nevezzük. Ez a folyamat a magasabb koncentrá­ciójú helyről az alacsonyabb ned­vességkoncentráció felé irányul. A nedvesség a termény belső ré­szeiből a felület felé mozog mind­addig, amíg a nedvessékkoncent­ráció minden pontban ki nem egyenlítődik. Ezzel a folyamattal megy végbe egyidejűleg a gőz úgynevezett „termodiffúziója“ is. Ennek az a lényege, hogy a nedvesség a job­ban felmelegedett rétegekből á kevésbé melegebb rétegek felé irá­nyul. Abban az esetben, amikor az anyag külső rétegei jobban fel­melegedtek mint a belső részek, a nedvességvándoriás kívülről be­felé irányul, tehát csökkenti a víznek a felszínre való jutását. Tekintettel arra, hogy a nedves­ség koncentráció különbség okozta diffúzió erősebb a termodiffúzió­­nál, az anyag száradása nem áll meg, csak lelassul. Ha a két dif­fúzió jelenség intenzivitása egyen­lővé válik, a száradás folyamata befejeződik. A fenti jelenségeknek nagy szerepük van a szemeskuko­rica szárítási folyamatának a vál­tozásában. A szemeskukorica mesterséges szárításának gazdaságossá tétele érdekében azonban meg keli ha­tározni azokat a külső folyamato­kat is, amelyeknek a tényezői be­hatással vannak a szárítás gazda ságosságára. Ezek az Ismert té­nyezők: a szárító levegő hőfóka, relatív nedvesség tartalma, sebes­sége- és mennyisége, valamint a szárítólevegő áramlási iránya a terményhez viszonyítva. A fenti paramétereket — a berendezés kezelési utasításának megfelelően — úgy kell beállítani, hogy a leg­kevesebb energiafelhasználás mel­lett az anyag minőségi romlásá­nak veszélye nélkül a leggyorsabb száradási intenzitást érjük el. Az egyenletes szárítás céljából a szántóközeg hőfokát, illetve mennyiségét szükség szerint sza­bályozni kell. A szárítőlevegő re­latív páratartalmának céljából a hőfok emelése szükséges. A szárí­tóközeg hőmérsékletét és a ter­mény hőmérsékletét illetően vita­tott kérdéssel állunk szemben. Egyrészt minőségi követelmény, hogy a szárított termény — pl. ö hibridkukorica vetőmag — hő­mérséklete ne legyen túl magas, mivel a fehérje komplexumban ez károsodást okoz, másrészt a szá­radás során az „önhűtés“ jelensége is fellép. Bonyolítja a kérdést, hogy a szárítóközeg hőmérsékle­tét befolyásolja a szárító rendsze­re és konstrukciója is. A gyakorlat során a szemesku­korica szárítási határhőmérsékle­te, az alábbiak szerint alakul: ta­karmánykukoricánál a szárítókö­zeg hőmérséklete 110—130 C fok, a tenményhőmérséklete elekor 60 — 70 C fok. Vetőmagnál ezek az értékek 55—75 C fok (szárítókö­­zeg hőmérséklete) és 40—45 C fok (terményhőmérséklete) között ala­kulnak. Ezek a hőfokok nem álta­lános érvényűek, hanem függenek az egyes szárítóberendezések „rendszerétől* is! A viszonylag közepesnél maga­sabb (24—30 százalékos) nedves­ségtartalom miatt, nagy körülte­kintéssel üzemeltethetők a szárí­tóberendezések. Ma már a kuko­rica „betakarítás“ munkafolyamata alatt sehol sem a kukorica kom­­bájnos betakarítását értik egyma­gában, hanem a termény tisztítá­sát, szárítását és tárolását is. így válik a szemeskukorica betakarí­tása kompletté. A szövetkezetek traktorosai, kombájnosai és szak­emberei használják ki a kedvező időjárást. Jő munkaszervezéssel arra törekedjenek, hogy mihama­rabb, minél kisebb veszteséggel a tárolóhelyekre kerüljön a szemes kukorica. Amennyiben az időjárás csapadékossá válna, a szemes ku­korica betakarítása és tároslásra való előkészítése még nagyobb fi­gyelmet követel kombájnostól és mezőgazdasági mérnöktől egy­aránt. Dr. László László tudományos kutató Kifizetődő a köménymag termelése? Az egyik legelterjedtebb fűszer­növényünk a köménymag. Legna­gyobb mennyiségben elsősorban a háztartásokban és a sütőiparban, de aránylag jelentős mértékben a gyógyszerészeiben és a likőrök gyártásában hasznosítják. E fon­tos fűszert főképpen 4,8 százalék­nyi illóolajtartalma miatt termesz­tik. Hazánkban az évi köménymag szükséglet 2900 tonna. Annak el­lenére, hogy hazánkban megvan­nak mindazon termőhelyi és ég­hajlati adottságok, melyek a kö­ménymag sikeres termesztéséhez szükségesek, mégsem vagyunk ké­pesek a szükségletet hazai terme­lésből fedezni! Ezért a hiányzó részt külföldi behozatallal pótol­juk. A közelmúltban a náchodi já­rásban, Bohuslavicén megrende­zett aktíva értekezlet keretében a köménymagtermesztők azon kérdé­sekkel foglalkoztak, hogy melyek a fő Okai a köménymag kismérté­kű termelésének, és mik az elő­feltételei annak, hogy a kömény­mag felvásárlási tervét teljesíthes­sük. A kellő mennyiségű köménymag termelésnek elsőrendű feltétele a vetésterület meghatározása. Ez tisztakultúrában, vagy alávetések­ben biztosítható. A köménymag termesztésében nemritkán a siker­telenség kockázatával Is számolni kell. Ezért célszerű bizonyos tar­taléknak a létrehozása. Ez a ter­vezett terület legalább harminc százalékos növelésével érhető el. Nem kevésbé fontos a kömény­magtermesztés összpontosítása. Ez szükségessé teszi a szakosított üzemek kialakítását, melyekben a köménymagot nagyobb — ötventől kétszáz hektárig terjedő területen — termeszthetnék. Hazánkban a köménymag ter­mesztésének szakosított folyamata már megkezdődött. Ennek legjobb példája a Bohuslavicei Haladás Efsz, ahol a köménymagot kétszáz hektárun termesztik. Az elmúlt években a kömény­magtermelés csökkenését a gyen­­•ge, rossz fejlődésű állomány idéz­te elő. A parcellákat sok esetben ki kellett szántani. Gyakran elő­fordult, hogy a termesztés máso­dik évében a növényzet virágzása elmaradt, s így betakarításra csak a harmadik évben került sor. Ez­által a. köménymag termesztése egy évvel eltolódott. Tudni kell ugyanis, hogy a köménymag mono­­karpikus kétéves növény, amely gyakran évelő növénnyé alakulhat. Ha a termesztés első évében — a rossz agrotechnika következté­ben — nem fejlődik ki megfele­lően, akkor a következő évben nem virágzik, s ezáltal még a legked­vezőbb körülmények közepette sem hozza meg a várt termést. Alapvetően fontos, hogy már a termesztés első évében megfelelő agrotechnikával serkentsük a tar­talékanyagok képződését, amelyek elősegítik a növényzet jó fejlődé­sét s ennek következtében az el­várt termést. A köménymagot leg­célszerűbb alávetésben termeszte­ni. Legmegfelelőbb takarónövénye a lóbab vagy a mák. Abban az esetben, ha takarónövénynek az árpát használjuk, akkor a vető­gépet úgy kell beállítani, hogy az adagolásnál minden harmadik szem köménymag legyen. A legújabb kísérletek a kömény­mag talajelőkégzítés nélküli veté­sére itányulnak. Ennél a mód­szernél 21 cm-es távolságra, vagyis széles sávokba vetik a kömény­magot. Ennek gyakorlati alkalma­zására még további kutatómunka szükséges, a legmegfelelőbb táp­anyagellátás és vegyszerezés meg­oldása érdekében. A köménymagtermelés fokozásá­hoz jelentős mértékben hozzájá­rulhat az újnemesítésű csehszlo­vák CB-N fajta, amely a Česká Bélá-i Magnemesítő Intézet több­éves munkájának az eredménye. Ezen fajta értékesebb tulajdonsá- 1 ga, hogy nem pereg ki. Ezért be- j takarítási veszetséggel nem kell < számolni. A betakarítás egy me- ] netben kombájnnal végezhető. Fon- . tos követelmény a cseplődob, va- ' lumint a fordulatszám helyes be- ! állítása. Ezáltal elkerülhető a ■ szemveszteség. A kutatók kidolgozták az új- > nemesltésű fajta termesztésének ; az agrotechnikáját, s ez nagy se- > gítségül szolgál a gyakorlatban. j A korszerű agrotechnika alkal- i mazása, valamint az újnemesítésű : fajta széleskörű elterjedése nagy \ mértékben hozzájárul a hektár- ' hozamok növeléséhez, valamint a ; termesztés kockázatosságának , csökkentéséhez. 1 A nagyobb hozam elérésére ősz- 1 tönöz az új prémium-rendszer is. 1 Ennek alapján — a köménymag j 22 koronás kilogrammként! alap- i árán kívül — a termelő mezőgaz- j dasági üzem minden hektárért 2800 korona prémiumot kap, 1 amennyiben eléri a 0,7 tonna hek­tárhozamot. Abban az esetben, ha egy hektárról 0,8—1 tonna magot takarítanak be, akkor négyezer, i ha pedig egy tonnán felüli hoza­mot érnek el, akkor ötezer koro­na prémium jár a termelőnek. A termelők a leadott termény fejé­ben 1:3 arányban takarmányt is vásárolhatnak. Hogy a köménymagtermesztés- i ben kimagasló eredmények érhe- ; tők el, ezt ma már több mező­­gazdasági üzem példája bizonylt­ja. A chrudimi járásban a Jeni- ! žovcei Efsz-ben harminc hektáron ' köménymagból 1,95 tonna hektár- ' hozamot értek el. A Dőlni Ojezd-i i Efsz-ben húsz hektáron pedig át- ' lagosan 1,65 tonnát takarítottak ! be. A köménymag legtapasztaltabb termesztője a Bohuslavicei „Hala- j dás“ Efsz, ahol 120 hektáros terű- 4 létén elérték az 1,05 tonna hek- 1 tárhozamotl (L. K.) M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom